Az orosz-ukrán háború 565. napja – FRISSÜL

Immár ötszázhatvanötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Eurobarométer: az európaiak egyetértenek az Ukrajna támogatása érdekében hozott intézkedésekkel

Az európaiak többsége támogatja az elmúlt évben hozott uniós intézkedéseket, melyek célja a fogyasztók és a vállalkozások védelme az energiaárak ingadozásával szemben, az energiabiztonság és a zöld átállás előmozdítása, valamint Ukrajna támogatása az orosz agresszióval szemben – derül ki a témáról szóló Eurobarométer-felmérésből, amelyet az Európai Bizottság tett közzé hétfőn Brüsszelben.

A felmérés szerint az uniós polgárok helyeslik az Ukrajna elleni orosz háborúra adott válaszlépéseket, ideértve a humanitárius segítségnyújtást, a háború elől menekülők befogadását, az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat, valamint a gazdasági és katonai támogatást.
Az európaiak nagy többsége szerint az ukrajnai háború rávilágított arra, hogy az EU-nak gondoskodnia kell energia- és gazdasági biztonságáról (85 százalék), valamint fokoznia kell a tagállamok közötti katonai együttműködést (75 százalék), miközben továbbra is szolidaritást kell tanúsítania Ukrajnával (71 százalék).
A megkérdezettek 86 százaléka egyetért azzal, hogy az EU továbbra is humanitárius támogatást nyújt a háború sújtotta lakosságnak, 77 százalékuk támogatja a háború elől menekülők befogadását, 71 százalékuk pedig újabb gazdasági szankciók bevezetését szorgalmazza Oroszországgal szemben. Az európaiak 67 százaléka gondolja úgy, hogy az EU-nak támogatnia kell Ukrajnát az európai integráció, illetve 65 százaléka azt, hogy az egységes piaci integráció felé vezető úton. A megkérdezettek 65 százaléka ért egyet Ukrajna pénzügyi és gazdasági megsegítésével, és 57 százalékuk úgy véli, hogy az EU-nak támogatnia kell a katonai felszerelések beszerzését, szállítását és a kiképzést Ukrajna részére.
A megkérdezettek 86 százaléka szerint fontos volt európai szintű kezdeményezéseket tenni azért, hogy korlátozni lehessen az emelkedő energiaárak fogyasztókra és vállalkozásokra gyakorolt azonnali hatását az elmúlt évben. Tízből több mint nyolc válaszadó úgy vélte, hogy elő kell mozdítani a természeti erőforrások fenntartható használatát (86 százalék), az ellátásbiztonság érdekében meg kell könnyíteni az uniós tagállamok közös gázbeszerzését (82 százalék), partnerségeket kell kiépíteni más globális szereplőkkel, például az Egyesült Királysággal, az Egyesült Államokkal, Japánnal és Ausztráliával (81 százalék). Továbbá csökkenteni kell az olyan országoktól való túlzott kereskedelmi függőségeket, mint Oroszország vagy Kína (80 százalék), valamint fokozni kell Európa tisztatechnológiai iparának versenyképességét (80 százalék).
A digitális átállás felgyorsítását és egyúttal a fogyasztók védelmét (77 százalék), valamint az EU gazdasági ellenállóképességének növelését célzó uniós intézkedéseket a válaszadók 77 százaléka, illetve 76 százaléka tartja fontosnak.
A jövőbeli fellépéseket illetően a válaszadók 86 százaléka úgy vélte, hogy a hiány kockázatának elkerülése érdekében fel kell tölteni az uniós gáztárolókat. A válaszadók 75 százaléka úgy vélte, hogy az EU-nak közös védelmi kezdeményezéseket kell finanszíroznia a stratégiai védelmi képességek és technológiák fejlesztése érdekében.
A felmérés során kikérték a polgárok véleményét azzal kapcsolatban is, hogy bizonyos értékeket vajon az EU vagy a világ valamely más országa testesíti-e meg a legjobban. A válaszadók mintegy fele gondolja úgy, hogy az EU testesíti meg legjobban „az alapvető jogok és értékek tiszteletben tartása” (53 százalék), a „társadalmi egyenlőség és szociális jólét” (50 százalék), a „tolerancia és nyitottság másokkal szemben” (49 százalék) és a „béke” (48 százalék) értékét. Ezeket szorosan követi a „szolidaritás az EU-n belüli és kívüli országokkal” (46 százalék), valamint „a természet tiszteletben tartása, továbbá az éghajlat és a környezet védelme” (45 százalék) – derült ki az Európai Bizottság felméréséből.

Dmitrij Medvegyev: fel kellene függeszteni a diplomáciai viszonyt az EU-val

Oroszország jobban tenné, ha felfüggesztené a diplomáciai kapcsolatokat az Európai Unióval – írta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese hétfőn a Telegram-csatornáján.

„A legjobb lenne egyszerűen csak ideiglenesen felfüggeszteni a diplomáciai kapcsolatokat az EU-val. És visszavonni a diplomáciai személyzetet hazánkba. Akkor a hiú brüsszeli hülyék kollektívan és vastagon teleraknák a nadrágjukat (és persze a szoknyájukat)” – írta Medvegyev.
Rámutatott, hogy a nagykövetségeket bizonyos konkrét események előtt szokták evakuálni, egy ilyen moszkvai döntés pedig elgondolkodtatná az európai politikusokat. A volt elnök és kormányfő szerint Oroszországnak így kellene reagálnia arra, hogy az EU vezetői „azt mondták minden orosznak: ti számunkra másodrangú emberek vagytok”.
Medvegyev azt kommentálta így, hogy az Európai Bizottság a múlt héten megerősítette: az Oroszország ellen bevezetett importszankciók értelmében az uniós országokba nem szabad orosz rendszámú személyautóval beutazni, és bizonyos személyes tárgyakat, például laptopot, okostelefont, ékszert, bőrt és szőrmét, sőt sampont és egészségügyi papírt sem bevinni.
A politikus úgy vélekedett, a döntést nem azért hozták, hogy megbüntessék a „Kremlben uralkodó bűnöző és agresszív rezsimet”, hanem azért, hogy minden orosz állampolgár „arcába beleköpjenek”.

Josep Borrell: az EU jogtalannak tartja a megszállt ukrán területeken tartott orosz választásokat

Az Európai Unió elítéli és jogtalannak tartja, hogy a Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában, valamint Ukrajna Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régiójának egyes részein Oroszország regionális és helyhatósági választásokat tartott szeptember 8-10-én – közölte Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn.

Brüsszelben kiadott közleményében Borrell hangsúlyozta: az Európai Unió nem ismeri el és nem is fogja elismerni „úgynevezett választások” megtartását az Oroszország által ideiglenesen megszállt ukrán területeken, sem azok eredményeit.
„Határozottan elutasítjuk Oroszország újabb hiábavaló kísérletét arra, hogy legitimálja vagy normalizálja illegális katonai ellenőrzését és az ukrán területek egyes részeinek annektálására tett kísérletét. Ez a nemzetközi jog, egyebek között az ENSZ Alapokmánya, valamint Ukrajna függetlenségének, önállóságának és területi egységének újabb nyilvánvaló megsértését jelenti” – fogalmazott.
Oroszország politikai vezetése és azok, akik részt vesznek és részt vettek a választások megszervezésében, szembesülni fognak ezeknek az illegális cselekményeknek a következményeivel – jelentette ki.
Borrell hangsúlyozta, hogy a „jogtalanul tartott választások” az orosz útlevelek jogtalan kibocsátása, az ukrán gyermekek erőszakos elhurcolása, az emberi jogok széles körű és szisztematikus megsértése, valamint az ukrán állampolgárok megfélemlítése és fokozódó elnyomása közepette zajlottak – mint írta – Oroszország és törvénytelenül kinevezett orosz hatóságok által Ukrajna ideiglenesen megszállt területein.
Kijelentette: Oroszországnak azonnal, teljesen és feltétel nélkül ki kell vonnia csapatait és katonai felszerelését Ukrajna egész területéről a nemzetközileg elismert határain kívülre. Az Európai Unió felszólítja Oroszországot, hogy tegyen eleget az emberi jogokkal és alapvető szabadságokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeinek, és vonja vissza elnyomó jogszabályait – tette hozzá közleményében az uniós diplomácia vezetője.

Lengyelország 486 HIMARS amerikai rakéta-sorozatvetőt vásárol

Lengyelország 2026-ig 486 HIMARS rakéta-sorozatvetőt vásárol az Egyesült Államoktól – közölte Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter hétfőn a közép-lengyelországi Torunban, miután aláírta a beszerzésről szóló keretszerződést.

A miniszter felidézte: Varsó 2019-ben már megrendelt 18 HIMARS-sorozatvetőt, és ezek egy része már a lengyel hadsereg állományában van. A két szerződés nyomán a lengyel fegyveres erők több mint 500 HIMARS-rakétavetővel fognak rendelkezni.
Az újabb megrendelés értelmében a rendszerek szállítását 2025 végén kezdik el, a 2026-os évet pedig a beszerzés szempontjából „biztonságosnak nevezték” az ügyletről folytatott tárgyalások folyamán – mondta el Blaszczak.
Bejelentette: a rakétavetőket a lengyel gyártmányú Jelcz indítójárművekre szerelik, és a lengyel integrált harcirányítási rendszerrel hangolják össze.
Lengyelország Patriot légvédelmi rendszereket, F-35-ös vadászrepülőgépeket és M1A1 Abrams harckocsikat is beszerez az Egyesült Államoktól. A hadsereg korszerűsítésének keretében Dél-Koreától is vásárolnak harci eszközöket: K239 Csunmu rakétavetőket, K9-es önjáró lövegeket, K2 harckocsikat és FA-50-es vadászrepülőgépeket.
Jövőre Lengyelország a bruttó hazai termékből több mint 4 százalékot, vagyis 137 milliárd zlotyt (mintegy 11 400 milliárd forintot) szán védelmi kiadásokra.

Kreml: Észak-Korea vezetője hamarosan Oroszországba látogat

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető a következő napokban hivatalos látogatást tesz Oroszországban – közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata.

„Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívására Kim Dzsong Un, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság államügyeinek elnöke az elkövetkező napokban hivatalos látogatást tesz az Oroszországi Föderációban” – áll a közleményben.
Korábban a Bloomberg amerikai hírügynökség az orosz Távol-keleti Szövetségi Körzet egy meg nem nevezett tisztségviselőjére hivatkozva azt írta, hogy a két vezető szerdán találkozhat egymással.
Putyin hétfőn Vlagyivosztokba érkezett a Keleti Gazdasági Fórum alkalmából. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ezt megelőzően közölte: nem szerepel a tervek között, hogy a két vezető ennek a rendezvénynek az alkalmából folytat majd megbeszélést.
Kim 2019 áprilisában már járt Vlagyivosztokban a páncélvonatján. 2011-ben történt hivatalba lépése óta az volt az első oroszországi látogatása.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter júliusban Phenjanban járt, ahol a koreai háború befejezésének 70. évfordulója alkalmából megtartott rendezvényeken vett részt, felkeresett egy haditechnikai kiállítást, és Kimnek átadta Putyin üzenetét.
A dél-koreai hírszerzés szeptember 4-én azt az értesülést közölte, hogy Sojgu Észak-Koreával és Kínával közös haditengerészeti gyakorlat megtartását javasolta az észak-koreai vezetőnek. Erre reagálva a moszkvai katonai tárca vezetője kijelentette, hogy Oroszország minden szomszédjával tarthat közös katonai manővereket, ami alól Észak-Korea sem kivétel.
„Mindenkivel tárgyalunk erről, beleértve a KNDK-t is. Miért ne? Ők a szomszédjaink” – fogalmazott Sojgu.
„Jobb békében és harmóniában élni a szomszédjainkkal, különösen egy ilyen szomszéddal, amellyel elég sok minden köt össze bennünket, mind a történelemben, mind az életben” – tette hozzá.

Amerikai külügyminiszter-helyettes: az ukrán ellentámadás nehéz, de az előrehaladás lenyűgöző

Az ukrán fegyveres erők ellentámadása nehéz, de az elért előrehaladás lenyűgöző, figyelembe véve annak körülményeit – jelentette ki Victoria Nuland megbízott amerikai külügyminiszter-helyettes a Jaltai Európai Stratégia (YES) nemzetközi fórumon az Ukrinform ukrán hírügynökség hétfői jelentése szerint.

Nuland különösen az ukrán erők déli frontszakaszon kivívott eredményeiet tartotta figyelemreméltónak, annak ellenére, hogy az előrehaladás „kilométerről kilométerre halad”. Ennek okát a poltikus abban látja, hogy az orosz erők néhány hónap alatt az elmúlt száz év legnagyobb védelmi rendszerét építették ki az általuk megszállt területek peremén.
„Meg kell értenünk, hogy mire van szüksége Ukrajnának ahhoz, hogy felszámolja ezeket a védműveket, és ezt addig nem tudjuk megtenni, amíg Ukrajna nem száll szembe a védművekkel” – mondta, hozzátéve, hogy az orosz védekezést az amerikai és az ukrán kormány szoros együttműködésével lehet legyőzni.
Az amerikai kormány igyekszik együttműködni az ukrán vezetéssel, a harcokhoz nagy hatótávolságú tüzérséget, gépesített aknamentesítéshez való felszerelést és más eszközöket is biztosítanak.
A külügyminiszter-helyettes felidézte továbbá, hogy kormánya minden európai, ázsiai és afrikai partnerének kifejtette, milyen negatív következményekkel járna a globális biztonságra nézve, ha Ukrajna nem nyerné meg ezt a háborút.
„Ha Ukrajna nem győz, ha Putyin sikerrel jár, akkor ez a fajta gonoszság általánossá válik az egész világon. Ukrajna a demokrácia jó oldalán áll, és szüksége van a támogatásunkra” – magyarázta.
Az Ukrinform jelentése szerint Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője közben bejelentette, hogy Ukrajna ellentámadása a hideg és csapadékos időjárás beállta után is folytatódni fog.
Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes az ukrán erők délen és keleten végrehajtott újabb sikeres műveleteiről számolt be hétfőn a Reuters brit hírügynökség jelentése szerint. A politikus elmondta, hogy keleten, az orosz csapatok által májusban elfoglalt Bahmut körül csaknem két négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza, ezzel a három hónapja tartó ellentámadás kezdete óta 49 négyzetkilométert szabadítottak fel a város közelében.
Az ukrán csapatok elfoglalták az Avdijivka várostól délre fekvő Opitne település egy részét is, és „részleges sikert” értek el Novomajorszke település közelében Donyeck megye keleti részén – mondta.
A déli frontszakaszon, ahol az ukrán erők az Azovi-tenger felé próbálnak előrenyomulni az orosz erők megosztására irányuló hadjáratban, Kijev 1,5 négyzetkilométert foglalt vissza az elmúlt héten – közölte Maljar.

Újraválasztották az összes hivatalban lévő orosz kormányzót, erősödött a kormánypárt a régiókban

Újraválasztották az összes hivatalban lévő és megbízott oroszországi regionális vezetőt a hétvégi választásokon a nem véglegesített eredmények szerint, a kormányzó Egységes Oroszország párt megerősítette pozícióit a regionális törvényhozások zömében, és megnyerte mind a négy szövetségi törvényhozási pótválasztást.

Ella Pamfilova, az orosz Központi Választási Bizottság elnöke közölte, hogy a választáson a 67 millió jogosultból 45 millió szavazópolgár vett részt, ami 43,5 százalékos részvételi arányt jelent.
A megerősített kormányzók többsége az Egységes Oroszország tagja. A legtöbb szavazatot, 86,64 százalékot Szmolenszk megye megbízott kormányzója, Vaszilij Anohin kapta, a kormánypárt képviseletében. Moszkvában Szergej Szobjanyin megőrizte polgármesteri székét a szavazatok 76,38 százalékával. Szobjanyin a választás előtti napokban több metró- és autópályaszakaszt avatott fel, utóbbiakat Vlagyimir Putyin elnök online részvételével.
A csaknem 3,3 millió fővárosi szavazó közül mintegy 2,7 millió online adta le voksát. Moszkvában a részvételi arány a hivatalos forrás szerint 42,5 százalékos volt. Ez meghaladja azt a 32 százalékot, amelyet 2013-ban mértek, amikor még Alekszej Navalnij, a jelenleg börtönbüntetését töltő ellenzéki politikus is szerepelt a választásokon.
Hakaszföldön, az egyetlen régióban, ahol a választás az előzetes várakozások szerint valódi izgalmakat tartogatott volna, a kormánypárt jelöltje, Szergej Szokolov betegségre hivatkozva visszalépett, és a hivatalban lévő kommunista Valentyin Konovalov a voksok 64,14 százalékával győzött. Az előző választáson Konovalov ellenzéki jelöltként indult, és a második fordulóban megszerezte a szavazatok 57,57 százalékát.
Orjol megyében szintén kommunista kormányzó, Andrej Klicskov győzött, a szavazatok 82,09 százalékával.
A regionális parlamenti választásokon előretört az Egységes Oroszország. Küzdelem a szavazatok 70 százalékos részereredménye alapján egyedül Hakaszföldön alakult ki, ahol a kommunisták 38,44, a kormánypártiak pedig 37,04 százalékon álltak. A helyi legfelsőbb tanácsban az Egységes Oroszországnak jelenleg – az előző megmérettetés alapján – 20, a kommunista pártnak pedig 12 mandátuma van.
A kormánypárt a legnagyobb arányban most az Ukrajnától tavaly elcsatolt területeken győzött: a donyecki régió pártlistáján az Egységes Oroszország 78, a luhanszkin 74,6, a zaporizzsjain 83, a herszonin pedig 74,8 százalékot kapott, de 70 százalék felett végzett Kemerovo és Ivanovo megyében, valamint Kalmükföldön is.
Az orosz belügyminisztérium szerint a választás eredményét befolyásoló szabálysértés nem történt, hat esetben indult büntetőeljárás. A Központi Választási bizottsághoz 281 panasz érkezett be.
A választásokra rányomta bélyegét, hogy háborús körülmények között számos, a Kreml irányvonalával szemben kritikus politikai csoportosulás és sajtóorgánum működését betiltották vagy ellehetetlenítették. Az esemény megfigyelésére az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nem kapott meghívást.
Három héttel a választások előtt előzetes letartóztatásba helyzeték Grigorij Melkonyjancot, a Golosz választásmegfigyelő csoport társelnökét azon a címen, hogy a szervezet együttműködik az Európai Választásmegfigyelő Szervezetek Hálózatával (ENEMO), amelyet Oroszországban 2021 szeptemberében a főügyészség nemkívánatos szervezetnek minősített. Magát a Goloszt az orosz igazságügyi minisztérium 2021 augusztusában a külföldi ügynökszervezetek közé sorolta.
A Golosz a Telegram-csatornáján közölte, hogy vizsgálatai szerint a választókra nyomást gyakoroltak, megfigyelőit pedig nem hagyták dolgozni a választási körzetekben.
Az Oroszországi Föderáció alkotmányába foglalt 89 régió közül 85-ben tartottak péntektől vasárnapig regionális és helyi választást. A voksolás során 26 kormányzói szék sorsa dőlt el – közülük 21-é közvetlen, öté pedig közvetett választáson. Emellett pótválasztást tartottak négy szövetségi egyéni képviselői körzetben, továbbá 20 regionális parlament képviselői helyeit osztották el, számos városi és helyi választás mellett.
Összesen több mint négyezer funkcióba több mint 81 ezer jelölt közül lehetett választani. Az aspiránsok közül több mint 70 ezer 20 párt színeiben indult, a többi függetlenként.
A hadiállapot ellenére először voksolhattak az orosz jogrend szerint annak a négy, Ukrajnától a háború folyamán elcsatolt területnek lakói, amelyet a nemzetközi közösség többsége nem fogad el Oroszország részeként.

Megint csaknem 14 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. szeptember 10-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6757 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6967 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 113 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte hétfőn hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

A Kreml által támogatott jelöltek vezetnek az orosz regionális és helyi választásokon

A Kreml által támogatott jelöltek vezetnek az orosz regionális és helyi választásokon a Központi Választási Bizottság által a vasárnap esti urnazárás után ismertetett részeredmények szerint.

Az Oroszországi Föderáció alkotmányába foglalt 89 régió közül 85-ben tartottak péntektől vasárnapig regionális és helyi választást.
A hadiállapot ellenére először voksolhattak az orosz jogrend szerint annak a négy, Ukrajnától a háború kezdetén elcsatolt területnek lakói, amelyet a nemzetközi közösség többsége nem fogad el Oroszország részeként. A listás részeredmények alapján ott is az Egységes Oroszország párt vezet a szavazatok 74-78 százalékával.
A voksolás során 26 kormányzói szék sorsa dőlt el – közülük 21 közvetlen, 5 pedig közvetett választáson. Emellett pótválasztást tartottak 4 szövetségi egyéni képviselői körzetben, továbbá 20 regionális parlament képviselői helyeit osztják el az eredmények alapján, számos városi és helyi választás mellett.

Meghalt egy spanyol segélyszervezet képviselője egy támadás során

Életét vesztette egy segélyszervezet spanyol társalapítója-igazgatója Ukrajnában egy támadás során Bahmut térségében – jelentette be José Manuel Albares külügyminiszter a G20-csoport Újdelhiben tartott találkozóján újságíróknak vasárnap.

A tárcavezető elmondása szerint a háború első spanyol halálos áldozatáról szóbeli megerősítést kaptak, a hivatalos tájékoztatást még várják az ukrán hatóságtól. A spanyol sajtó nyilvánosságra hozta, hogy az elhunyt a 32 éves Emma Igual, a Road to Relief nevű segélyszervezet társalapító igazgatója.
Instagram-oldalán a csoport korábban arról számolt be, hogy orosz támadás érte a járművet, amelyben a spanyol igazgató, egy német orvos, egy svéd és egy kanadai önkéntes utazott Szlavjanszkból Ivanivszkébe, hogy felmérje a városban rekedt civilek szükségleteit. A közlés szerint a támadásban a kanadai Anthony Ihnat is életét vesztette, és a két másik segélyszervezeti dolgozó is súlyosan megsebesült.
„Sosem bocsátjuk meg Putyinnak az okozott fájdalmat” – fogalmazott Félix Bolanos miniszterelnökséget vezető miniszter egy madridi rendezvényen, hangsúlyozva, hogy Spanyolország elítéli a spanyol humanitárius munkás halálát Ukrajnában.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine