Az orosz-ukrán háború 564. napja – FRISSÜL

Immár ötszázhatvannegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán támadások elhárításáról számolt be az orosz katonai szóvivő

Tizenkét ukrán szárazföldi támadás elhárításáról és három, a Fekete-tengeren közlekedő, partra szálló egységet szállító rohamcsónak megsemmisítéséről számolt be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz külügyminisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint a különböző frontszakaszokon elszenvedett ukrán emberveszteség meghaladta a 610 főt. A megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg négy vezetési és megfigyelőpontot, két hadianyagraktárt, egy harckocsit, egy svéd Arthur tüzérségi helymeghatározó radart, egy P-18-as lokátort és 42 drónt.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai és az Ukrajnával határos oroszországi régiók több településéről jelentettek vasárnap a helyi hatóságok ukrán tüzérségi vagy dróntámadást. Az orosz Központi Választási Bizottság szerint Zaporizzsja megyében egy pilóta nélküli repülőszerkezet megsemmisített egy szavazókörzetet. A támadásnak, amelynek helyszínét nem nevezték meg, a tájékoztatás szerint nem voltak sérültjei. A Krím körzetében nyolc ukrán drónt lőttek le.

Amerikai vezérkari főnök: még nem lehet tudni, hogy milyen eredménnyel végződik az ukrán ellentámadás

Még nem lehet teljes bizonyossággal megítélni, hogy milyen eredménnyel végződik az ukrán fegyveres erők nyáron indított ellentámadása – mondta vasárnap Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke.

Milley, aki Washingtonban tárgyalt Sir Tony Radakin tengernaggyal, a brit fegyveres erők vezérkari főnökével, a találkozó után, a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva kijelentette azt is: elengedhetetlen, hogy Ukrajna szabad, szuverén, független, területileg csorbítatlan ország maradjon.
Ha a nemzetközi közösség megengedi, hogy fennmaradjon az Ukrajna elleni orosz invázió nyomán előállt helyzet, „akkor ezek a szabályok és elvek a továbbiakban semmit nem jelentenek, sőt a második világháborút is felesleges volt megvívni” – fogalmazott az amerikai katonai vezető.
Milley tábornok hozzátette: a nemzetközi közösség nem bocsátkozik harcba Ukrajnáért, Ukrajna nem is kérte, hogy bárki harcoljon érte, az ukrán kormány csak segítséget kért kiképzés és hadianyagok szállításának formájában, és a külvilág eleget is tesz ennek a kérésnek. Kijelentette: e segítség nélkül Ukrajna nagyon komoly katonai hátrányba kerülne, de akkor sem adná fel a harcot.
Radakin tengernagy a BBC-műsorban azt mondta: Ukrajna győzelemre, Oroszország vesztésre áll, mivel az orosz kormány célja az volt, hogy alávesse és orosz ellenőrzés alá vonja Ukrajnát, ez azonban nem történt meg és nem is fog megtörténni.
A brit vezérkari főnök szerint Ukrajna az orosz fegyveres erők által elfoglalt területek ötven százalékát már visszaszerezte.
Az ukrajnai ellentámadás haladására vonatkozó kérdésre Mark Milley tábornok azt mondta: a hozzávetőleg 90 napja kezdődött ukrán katonai művelet lassabban halad a támadás tervezőinek várakozásainál, „de Clausewitz meghatározásával élve a papíron megvívott háború és a tényleges háború nem ugyanaz”.
Az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke Carl von Clausewitz 18-19. századi porosz tábornokra és rendkívül befolyásos hadtudósra utalt ezzel a kijelentésével.
Mark Milley a vasárnapi BBC-interjúban elmondta: egyelőre korai lenne megítélni, hogy az ukrán ellenoffenzíva miként végződik, így nagyon korai lenne meghatározni azt is, hogy a támadás sikeres vagy sikertelen. Ukrajna „legalábbis részsikereket elért” kitűzött céljainak elérésében, de az időjárás még 30-45 napnyi harci tevékenységet tesz lehetővé, utána kezdődik az esős évszak, amikor a hadszíntér sártengerré válik, igen megnehezítve a manővereket, majd a kemény tél következik, „és majd akkor meglátjuk, hogyan haladnak a dolgok” – fogalmazott a BBC-műsorban az amerikai tábornok.
Sir Tony Radakin brit vezérkari főnök „a kétségbeesés jelének” nevezte, hogy Oroszország olyan „kétes hírnevű” országokhoz fordult segítségért, mind Észak-Korea vagy Irán. Radakin tengernagy szerint mindez azt is tükrözi, hogy Oroszország katasztrofális hibát követett el, amikor megtámadta Ukrajnát, és azt is, hogy Moszkvának milyen kevés olyan nemzetközi partnere maradt, akihez segítségért fordulhat.

Szorul a hurok, totális kudarc fenyegeti az ukrán hadsereget

Ukrajnának 30-45 napja maradt arra, hogy sikerrel befejezze az ellentámadást – állítja Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője.

Szerinte a tél beálltával sokkal nehezebb lesz végrehajtani a kijelölt támadó hadműveleteket. Azt is elismerte, hogy az offenzíva a vártnál lassabban halad.

Ugyanakkor Milley szerint korai lenne még az ellentámadás kudarcáról beszélni, mivel Ukrajna „nagyon egyenletes ütemben halad előre az orosz frontvonalakon” – olvasható az Indexen.

Egészen friss fegyverekkel támadja Oroszország Ukrajnát

Oroszország „frissen gyártott” fegyverekkel hajt végre csapásokat Ukrajna ellen – mondta Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) vezetőhelyettese egy konferencián.

Az Ukrajinszka Pravda szerint a tisztviselő azt mondta, hogy Oroszország tavaly teljesen átállt a hadigazdálkodásra, és minden erővel azon vannak, hogy a csapásmérő eszközök termelését növeljék. Elmondása szerint május óta azt látják, hogy amit az orosz üzemekben legyártanak, az rögtön a hadsereghez kerül, és fel is használják Ukrajna ellen.

Szkibickij konkrétan megemlített egy Krivij Rih városa ellen májusban történt orosz rakétatámadást, amelyben – állítása szerint – olyan rakétákat használtak fel, amelyek áprilisban kerültek le a gyártósorról. Azt is hozzátette, hogy augusztusban is voltak olyan orosz csapások, amelyben júliusban vagy augusztusban készült orosz eszközöket használtak fel.

Hangsúlyozta azt is: ahhoz, hogy e csapásoknak véget vessenek, meg kell semmisíteniük a gyártóüzemeket. Mint mondta, ezen már dolgoznak, és nemzetközi segítséget is kapnak hozzá az oroszellenes szankciók révén – írja az Index.

A kijevi erők odacsaptak az oroszoknak, több irányban nyomulnak előre az ukránok

Az ukrán hadsereg előrenyomult a donyecki és zaporizzsjai terület határvidékén, illetve Bahmuttól délre – közölte a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).

A hét elején az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők előnyre tettek szert a donyecki területen, írja a The Kyiv Independent.

Az ISW szerint a az ukrajnai háború és annak az orosz régiókra gyakorolt hatása hozzájárult ahhoz, hogy „Oroszországon belül a politikai légkör visszafogottabbá vált”.

Úgy tűnik, a helyi vezetők jobban aggódnak amiatt, hogy képesek-e forrásokat biztosítani a háborúhoz, és a politikai verseny nagyon minimálisra csökkent lokális szinten, vélik a szakértők az Index szerint.

Újfent több mint 19 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. szeptember 9-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7718 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 11349 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 129 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte vasárnap hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Újabb orosz drón darabjai kerültek elő Románia területén

Újabb, feltehetően az orosz hadsereg által használt drón darabjait találták meg Romániában, a Duna-parti ukrajnai Izmail folyami kikötővel szemben lévő Plauru település térségében – közölte szombaton a román védelmi minisztérium (MAPN).

Az Agerpres hírügynökség által idézett közlemény szerint a román haditengerészet katonái a helyi hatóságoktól kapott információk alapján kutatták át és találták meg a dróndarabokat Plaurutól mintegy 2,5 kilométerre. A MAPN szerint olyan drónról van szó, „amilyeneket az orosz hadsereg használ”.
A tárca közölte: védelmi erői továbbra is készenlétben állnak, és folytatják azoknak a térségeknek az átkutatását, amelyek közlében az orosz erők támadásokat intéznek az ukrán kikötői infrastruktúra ellen. Klaus Iohannis román államfő szerint a Románia területén talált dróndarabok arra utalnak, hogy megsértették a NATO-szövetséges Románia szuverén légterét, ami teljesen elfogadhatatlan, és veszélyezteti a román állampolgárok biztonságát.
Az elnöki hivatal közleménye szerint a román államfő határozottan elítéli Oroszországnak az ukrán lakosság és a polgári infrastruktúra elleni ismételt támadásait, beleértve a román határ közelében lévő ukrán dunai kikötők elleni támadásokat is, és úgy értékelte, hogy ezek sértik a nemzetközi jogi normákat, és háborús bűncselekményeknek minősülnek.
Az üggyel kapcsolatban Iohannis szombaton telefonon beszélt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, aki a Románia iránti teljes szolidaritásáról biztosította a román elnököt. Stoltenberg megerősítette, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete és a szövetségesek teljes mértékben Románia mellett állnak.
Stoltenberg az X (volt Twitter) közösségi oldalon közzétett bejegyzésében a Romániában talált dróndarabokkal kapcsolatban megállapította: semmi jele annak, hogy a NATO-ra szándékoznának csapást mérni, de a támadások destabilizáló jellegűek. Ugyanakkor üdvözölte az Egyesült Államok azon döntését, hogy a NATO légügyi politikájának részeként több F-16-os repülőgépet telepít Romániába.
Luminita Odobescu román külügyminiszter a héten telefonon tanácskozott a kialakult helyzetről amerikai hivatali kollégájával. Antony Blinken az Egyesült Államok szilárd támogatásáról biztosította Romániát, és azt ígérte, hogy a következő turnusváltáskor a jelenleginél több F-16-os amerikai harci repülőgépet küldenek Romániába járőrszolgálatra a légtér védelmének erősítése érdekében.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine