Az orosz-ukrán háború 562. napja – FRISSÜL

Immár ötszázhatvankettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Az EU szankciókat vetett ki a Krímben elkövetett emberi jogi jogsértésekért

Az Európai Unió korlátozó intézkedéseket vezetett be az Oroszországban és Ukrajna ideiglenesen megszállt területein elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, egyebek között a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértéséért hat emberrel szemben – tájékoztatott az Európai Unió Tanácsa pénteken Brüsszelben.

A közlemény szerint a globális szankciórendszer keretében bevezetett korlátozó intézkedések elsősorban olyan ügyészeket és bírákat érintenek, akik az orosz megszálló erők által a jogellenesen annektált Krím félszigeten létrehozott bíróságokon tevékenykednek.
Az érintett bírák és ügyészek részt vettek egy 6 év börtönbüntetésre ítélt újságíró, valamint egy krími tatár elleni politikai indíttatású bírósági eljárásban. A szankciók az orosz hírszerzés (FSZB) két tisztjére is vonatkoznak, akik pedig az említett újságíró kínzásában vettek részt, illetve vizsgálatokat folytattak a krími tatár közösség tagjainak, valamint a krími Jehova Tanúi keresztény vallási közösségnek a köreiben.
Az EU-tagországok kormányainak képviselőiből álló tanács a közleményben úgy fogalmazott: az orosz vezetés eszközként használja az ország igazságszolgáltatását számos súlyos emberi jogi jogsértés elkövetésében. Az igazságszolgáltatási rendszer nem független, és arra használják, hogy „szisztematikusan és súlyosan megsértsék az uralkodó rezsimmel” szemben állók emberi jogait azáltal, hogy korlátozzák véleménynyilvánítási szabadságukat – húzták alá.
A tanács emlékeztetett: az EU nem ismeri el a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol városának, valamint Ukrajna donyecki, luhanszki, zaporizzsjai és herszoni régiói egyes részeinek Oroszország általi jogellenes annektálására tett kísérletet, amely – mint írták – sérti a nemzetközi jogot, beleértve az ENSZ Alapokmányát is. Az EU-t aggodalommal tölti el, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben folyamatosan romlik az emberi jogi helyzet az Oroszország által ideiglenesen megszállt ukrán területeken – tették hozzá.
Az Európai Unió (EU) 2020. december 7-én hozott létre globális szankciórendszert, hogy az elkövetés helyétől és az elkövetők kilététől függetlenül világszerte fellépjen azokkal szemben, akik súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért felelősek. A globális szankciórendszer az EU álláspontja szerint elősegíti számos kulcsfontosságú uniós cél elérését, így például a béke megőrzését, a nemzetközi biztonság megerősítését, valamint a demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok megszilárdítását és előmozdítását. A szankciók azokra a személyekre és szervezetekre összpontosítanak, akiknek és amelyeknek a tevékenysége veszélyezteti ezeket az értékeket.
A globális emberi jogi szankciórendszer keretében hozott uniós korlátozó intézkedések jelenleg 67 emberre és 20 szervezetre vonatkoznak.
A megszorító intézkedések EU-s beutazási tilalmat írnak elő a listán szereplő személyek számára, illetve pénzeszközök befagyasztását a magánszemélyekkel és szervezetekkel szemben. Ezenkívül az EU-s állampolgároknak vagy az EU-ban bejegyzett szervezeteknek tilos közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket rendelkezésre bocsátaniuk a jegyzékben szereplők részére.

Regionális vezető: orosz tartalékokat vezényeltek Rabotine térségébe

Két ejtőernyős hadosztállyal erősítette meg az orosz állásokat Rabotine település környékén tartalékából az orosz vezérkar – jelentette ki Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja megye Moszkva által megbízott kormányzója a Rosszija 24 hírcsatornának pénteken nyilatkozva.

Balickij szerint a térség uralkodó magaslatait ellenőrzésük alatt tartó orosz egységek a tűzerőt is fokozták. Azt mondta, hogy az orosz fél újabb két, brit gyártmányú, Challenger 2 típusú harckocsit semmisített meg Kornet páncéltörők segítségével.
A tisztségviselő a Telegram-csatornáján arról írt, hogy az ukrán erők „kifulladóban vannak”, és „taktikai szünetet tartottak” a Rabotine térségében elszenvedett veszteségek miatt. Közlése szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt két hét alatt háromezer, összességében pedig 10 ezer katonát vesztettek a településénél.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy a közeli Verbove környékén az ukrán 82. ejtőernyős rohamdandár öt támadását verték vissza.
A katonai forrásokra hivatkozó RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint az elmúlt hetekben az egész front leghevesebb összecsapásai Rabotine közelében folytak, mert az ukrán hadvezetés abban bízik, hogy a település bevételével utat nyithat Tokmak és az Azovi-tenger felé.
Konasenkov szerint az orosz erők Kupjanszknál előrenyomulva kedvezőbb állásokat foglaltak el az elmúlt nap folyamán, az ukrán hadsereg pedig különböző frontszakaszokon 23 rohammal kísérletezett sikertelenül, ezek folyamán mintegy 625 katonát veszítve. A megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között nevezett meg három vezetési- és megfigyelőpontot, egy tábori lőszerraktárt, egy harckocsit és egy SZT-68U típusú lokátort is.
Az orosz ellenőrzés alá került területek és az Ukrajnával határos oroszországi régiók több településéről jelentettek a helyi hatóságok pénteken ukrán tüzérségi csapásokat és meghiúsított dróntámadást. Közlésük szerint Donyecket kazettás lőszerrel és sorozatvetővel is lőtték, a városban egy nő életét vesztette, Herszon megyében pedig az orosz légvédelem két, szavazóhelyiségeket támadó, pilóta nélküli repülőszerkezetet lőtt le.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy őrizetbe vett egy 45 éves szevasztopoli lakost, aki az ukrán hírszerzés megbízásából a Krímben lévő orosz katonai objektumokról gyűjtött értesüléseket, és terrortámadásra készült az ottani vasút ellen. Egyebek között arról kellett beszámolnia megbízóinak, hogy a szevasztopoli öbölben hol horgonyoznak a Kalibr manőverező repülőgépeket szállító hajók és tengeralattjárók.
A szibériai Csitában a szolgálat – saját közlése szerint – leleplezett egy 21 éves nőt, aki ukrán megbízásból felvételeket készített a „különleges hadművelet” övezetébe induló katonákról és haditechnikáról.

Romániában is riasztani fogják a közelben élő lakosokat, amikor légitámadás éri az ukrán folyami kikötőket

Romániában óvóhelyeket jelölnek ki és veszély esetén riasztani fogják a lakosságot azokon a Duna-parti településeken, amelyek az orosz légitámadások célpontjává vált ukrán folyami kikötők közvetlen szomszédságában találhatók – döntötte el pénteken a román országos vészhelyzeti bizottság (CNSU).

Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint a polgári védelmi intézkedésekre az orosz-ukrán háború által előidézett geopolitikai helyzet és a román határ közvetlen közelében lévő ukrán kikötők – Reni és Izmail – elleni sorozatos orosz támadások miatt van szükség.
A CNSU határozata felhatalmazta a védelmi minisztériumot, hogy felmérje és meghatározza, milyen intézkedésekre van szükség a konfliktusövezetekkel szomszédos román területeken a lakosság védelmében. Előírták, hogy a megyei vészhelyzeti bizottságok tájékoztassák erről a lakosságot, jelöljék ki az óvó- és menedékhelyként használható helyiségeket, továbbá gondoskodjanak arról, hogy a riasztórendszereket bármely pillanatban működésbe lehessen hozni.
Amennyiben fennáll a veszélye, hogy az orosz-ukrán konfliktusövezetben használt harci eszközök egyes alkatrészei román területre zuhannak, a védelmi minisztérium értesíti a katasztrófavédelmi főfelügyelőséget (IGSU), amely a mobiltelefonokra küldött Ro-Alert üzenettel figyelmezteti az érintett lakosságot, és elrendeli a riasztórendszerek aktiválását.
Ha az érintett területeken nincs térerő vagy riasztóberendezés, a megyei katasztrófavédelmi felügyelőségek sürgősségileg csapatokat küldenek ki a helyszínre a lakosság figyelmeztetésére – írja elő a CNSU határozata.
Elsőként Oleh Nikolenko ukrán külügyi szóvivő hozta nyilvánosságra hétfőn, hogy az izmaili kikötő ellen vasárnap éjszaka intézett támadás során egy orosz Sahíd drón Románia területére esett és felrobbant. Ezt két napig mind a román védelmi tárca, mind Klaus Iohannis államfő határozottan tagadta, annak ellenére, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt állította, hogy Kijev fényképfelvétellel is tudja bizonyítani, hogy az orosz drónok román területet is megtámadtak egy vasárnap éjszakai légicsapásban.
Szerdán azonban a román hatóságok mégis elismerték, hogy a Duna-parti Plauru falu téréségében olyan alkatrészeket találtak, amelyek feltehetően egy orosz drónból származnak. Később azzal magyarázták a téves kommunikációt, hogy az alacsonyan repülő, kis tömegű – egyes feltételezek szerint lőszer nélküli, az ukrán légvédelem által lelőtt, felderítő – drónt a román légvédelem nem észlelte, így csak a helyszíni szemle szolgáltatott számukra bizonyítékot arról, hogy egy ilyen tárgy darabjai valóban román területre estek.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön azt mondta: semmilyen jel nem utal arra, hogy Oroszország szándékos támadást intézett volna a NATO-szövetséges Románia ellen, de ez az eset is bizonyítja, mekkora kockázatot jelentenek azok a harcok, amelyek a NATO határához ennyire közel zajlanak.

Eurostat: 4,1 milliónál is több ukrán kapott ideiglenes védelmi státuszt az EU-ban

Július végére 4,1 millió fölé emelkedett azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt kaptak az Európai Unió valamely tagállamában – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.

Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború elől Ukrajnából elmenekültek júliusban az előző hónaphoz képest enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
A vizsgált hónapban június végéhez képest 45 915-tel, azaz 1,1 százalékkal nőtt az ideiglenes védelemben részesült ukrajnaiak száma az EU-ban. A legnagyobb számszerű növekedést Németországban (20 445 ember; +1,8 százalék), Csehországban (8400; +2,5 százalék) és Hollandiában (3515; +2,9 százalék) jegyezték fel. Ezzel szemben két tagországban, Lengyelországban (-6660; -0,7 százalék) és Lettországban (-1760; -4,2 százalék) csökkent az ideiglenes védelemben részesültek száma.
A háború kezdete óta az Ukrajnából érkező menekülteknek Németország biztosította a legtöbb ilyen jogállást (1 153 865), ami a tagországokban kiadott összes menedékes státusz 28 százalékát tette ki. Németországot Lengyelország (971 080; 24 százalék), majd Csehország (357 540; 9 százalék) követte.
Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a július végi adatok szerint az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Csehországban (33), Lengyelországban (26,4), Észtországban (25,9), Bulgáriában (25,3) és Litvániában (25) volt a legnagyobb, míg uniós szinten ez az adat 9,2.
Az ideiglenes védelemben részesülők 46,6 százalékát nők, 34,2 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 19,2 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 32 260 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.

Megint közel 16 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. szeptember 7-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6507 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 9273 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 150 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte pénteken hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Zaporizzsjai ukrán támadások visszaveréséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Az orosz haderő 14 ukrán támadást vert vissza a Zaporizzsja megyei Verbove és Rabotine település térségében – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint ezen a frontszakaszon „mintegy 110” ukrán katona esett el, valamint két harckocsi, négy gyalogsági harcjármű, két páncélozott harcjármű, három egyéb jármű, egy amerikai M109 Paladin önjáró és egy M777-es vontatott tarack, egy Gvozgyika önjáró tarack, egy brit FH-70-es, egy Mszta-B és egy D-30-as tarack valamint a Bukovel-AD elektronikus hadviselési állomás semmisült meg.
Konasenkov azt mondta, hogy az ukrán hadsereg a frontvonal teljes hosszában az elmúlt nap folyamán „mintegy 750” embert veszített, közülük 320-at a Donyeck környékén vívott harcokban, ahol kilenc támadást vertek vissza. A megsemmisített ukrán célpontok között nevezett meg egyebek között egy indítóállást egy Sz-300-as légvédelmi rendszerből, két tábori lőszerraktárt, 11 HIMARS-rakétát, egy JDAM irányítható légibombát és 41 drónt.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos oroszországi régiók több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi csapást. Elhárított ukrán dróntámadásról négy orosz megyéből és a zaporizzsjai atomerőmű részéről számoltak be. A BBC orosz nyelvű adása úgy értesült, hogy Rosztov-na-Donu városban egy lelőtt repülőszerkezet az orosz déli katonai körzet törzsének közelében zuhant le.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) csütörtökön közölte, hogy leleplezett egy csoportot, amely orosz harci repülőgépek alkatrészeinek Nyugat-Európába csempészésével foglalkozott, egyebek között az ukrán fegyveres erők igényeit is kielégítve. Az őrizetbe vettek zömmel ukrajnai születésűek, de egyikük egy meg nem nevezett közép-ázsiai ország állampolgára.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség csütörtöki közlése szerint különösen nagy értékű vesztegetés címén vádat emeltek Konsztantyin Ogijenko vezérőrnagy, a Moszkva védelmét biztosító 1. légvédelmi hadsereg volt parancsnoka ellen. Ogijenko a nyomozás szerint összejátszott Dmitrij Beljackij vezérőrnaggyal, a 4. légvédelmi dandár parancsnokával, és félmillió rubel (1,8 millió forint) csúszópénzt fogadott el a Nagyezsda társadalmi szervezettől, annak ígéretében, hogy megkönnyíti számára a hadsereg kezelésében álló földterületek megszerzését a Moszkvához közeli Lobnyában és Dolgoprudnijban.
A tájékoztatás szerint ez az összeg egy 30 millió rubeles megvesztegetés első tétele volt. Beljackij elismerte, Ogijenko pedig – akit a Meduza ellenzéki hírportál szerint 2021-ben neveztek ki a főváros biztonságáért felelős légvédelmi parancsnoknak – tagadta bűnösségét.

Moszkva elítéli, hogy Washington szegényített urániumot tartalmazó lövedékeket ad Kijevnek

Rossz hír, hogy az Egyesült Államok szegényített urániumot tartalmazó harckocsilövedékekkel látja el Ukrajnát, ilyenektől nőtt meg a rákos megbetegedések száma a volt Jugoszláviában is – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak.

Az orosz elnöki szóvivő arra reagált, hogy az amerikai védelmi tárca szerdán közölte: egy újabb, 175 millió dolláros katonai támogatási csomag keretében egyebek között szegényített uránt tartalmazó, 120 milliméteres harckocsilövedékeket szállít Ukrajnának a már megígért 31 darab Abrams páncéloshoz.
„Ez rossz. Ilyen már történt Európa új történelmében. Ezeket a lövedékeket aktívan használták Jugoszláviában” – hangoztatta Peszkov.
Mint mondta, ennek „nagyon-nagyon szomorú következményei voltak, olyanok, amelyeket még nemzetközi szervezetek is feljegyeztek”.
A szóvivő szerint a következmények a rákos megbetegedések megsokszorozódásában mutatkoztak meg, de még a következő nemzedékeknél is.
„Óhatatlanul ugyanez a helyzet vár majd azokra az ukrajnai területekre is, ahol bevetik őket” – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a felelősség ezért az Egyesült Államokat fogja terhelni, „ezt mindenkinek tudatosítania kell magában”.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az atomsorompó-egyezményről tartott biskeki tanácskozáson „cinikusnak” és „bűncselekménnyel felérőnek” nevezte, hogy Washington szegényített urániumot tartalmazó fegyverekkel készül ellátni Ukrajnát. Mint mondta, ez nem csupán kiszélesíti a konfliktust, hanem megmutatja, hogy Washington semmibe veszi az ilyen típusú lőszerek használatának helyrehozhatatlan környezeti következményeit.
„Nyilvánvaló, hogy ezeket a saját területükön nem fogják bevetni. Nekik mindegy, hogy ki fogja belélegezni (a sugárzó anyagot), hol fog az megtelepedni, milyen következményekkel jár majd azokra nézve, akik most részt vesznek a harcban, és mi lesz az ezeken a területeken élő jövő generációkkal” – mondta.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön a Telegram-csatornáján azon elmélkedett: „hazugság-e vagy ostobaság” a washingtoni Fehér Ház azon állítása, hogy a szegényített urániumot tartalmazó lövedékek nem keltenek radioaktív veszély. Emlékeztetett arra, hogy ahol a szegényített uránt tartalmazó lőszert használták, ott megnőtt a rákos megbetegedések száma. Rámutatott, hogy ezt a növekedést a NATO Jugoszláviába vezényelt olasz katonáinál is kimutatták, amit egy évekkel később kiadott olasz parlamenti jelentés megerősített.
„A mérgező anyagoknak, illetve sugárzásnak kitett 7500 ember közül 372-en meghaltak (ez ötszázalékos halálozási arányt jelent). Kínzó rákos szövődményekben haltak meg: veseelégtelenség, tüdőrák, csontrák, nyelőcsőrák, degeneratív bőrfejlődés, Hodgkin-limfóma, leukémia következtében” – idézte a szóvivő az olasz törvényhozás jelentését.
A szerb egészségügy minisztérium adataira hivatkozva azt írta: a NATO által bombázott régiókban gyakoribb lett a rák, a férfiak meddősége, megszaporodtak az autoimmun betegségek, a terhesség kóros szövődményei, a gyermekek mentális zavarai.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine