Az orosz-ukrán háború 560. napja – FRISSÜL

Immár ötszázhatvanadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Kreml: óvatosságra int az örmény-amerikai hadgyakorlat

Óvatosságra inti a Kremlt, hogy Örményország közös hadgyakorlat megtartására készül az Egyesült Államokkal – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóivő szerdán újságíróknak.

„Óvatosságra intenek az ilyen hírek, különösen a jelenlegi helyzetben. Alaposan elemezni fogjuk az erre vonatkozó híreket” – mondta a Kreml szóvivője arra reagálva, hogy örmény-amerikai közös hadgyakorlat van készülőben.
A Kreml szóvivője kedden egyet nem értésének adott hangot Nikol Pasinján örmény miniszterelnöknek azzal az állításával kapcsolatban, miszerint Oroszország visszavonult volna az örmény-azeri konfliktus rendezéséből, sőt önként ki kíván vonulni a transzkaukázusi térségből.
Az örmény védelmi minisztérium szerdán közölte, hogy hétfőtől szeptember 20-ig örmény-amerikai közös hadgyakorlatot tartanak Örményország területén, az örmény Zar békefenntartó dandár kiképzőközpontjában, Eagle Partner 2023 néven, a NATO békepartnerségi programjának keretében. A tárca szerint a gyakorlat során konfliktusban álló felek közötti stabilizációs műveleteket és békefenntartó feladatokat látnak el.
Pasinján kormányfő januárban kijelentette: Örményország nem tartja célszerűnek, hogy 2023-ban a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) keretében hadgyakorlatot tartsanak az ország területén. Az ODKB katonai szövetség meghatározó tagja Oroszország.

Mégis találtak feltehetően orosz drónból származó darabokat román területen

Szerdára virradó éjszaka a román katonák olyan törmelékkeet találtak a Duna-parton, az ukrán határ szomszédságában, amelyek akár egy drón darabajai is lehetnek – erősítette meg szerdán az Antena 3 CNN hírtelevíziónak Angel Tilvar román védelmi miniszter.

A tárca vezetője a vezérkari főnökkel és a légierő parancsnokával együtt látogatott a Duna-deltát magába foglaló Tulcea megyébe, azokba a térségekbe, amelyek az Oroszország által rendszeresen bombázott ukrán folyami kikötők közelében vannak.
A védelmi minisztérium (MAPN) által kirendelt csapatok az ukrán Izmail folyami kikötővárossal szemben található romániai Plauru falu téréségében, a parttól száz méternyire, sűrű növényzet között találták meg a dróndaraboknak tűnő tárgyakat, amelyeket laboratóriumi vizsgálatnak vetnek alá, hogy megállapítsák eredetüket, és azt, hogy mikor kerültek oda – közölte Constantin Spinu, a MAPN szóvivője az Agerpes hírügynökséggel.
Klaus Iohannis román elnök kedden még cáfolta, hogy román területre estek volna a Duna-parti ukrán kikötőket támadó orosz drónok, vagy azok darabjai, holott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt állította, hogy Kijev fényképfelvétellel is tudja bizonyítani, hogy az orosz drónok román területet is megtámadtak egy vasárnap éjszakai légicsapásban.
„Az ország területe kizárólagos ellenőrzésünk alatt áll: mindent megvizsgáltunk, megnyugtathatom a lakosságot, hogy semmi sem esett le Romániában, de természetesen aggódunk, mert ezek a támadások a román határ közevetlen közelében, attól 800 méternyire történtek” – mondta a luxemburgi miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján a román államfő.
A román médiában nyilatkozó katonai szakértők azt valószínűsítik, hogy az orosz drónt az ukrán légvédelem eltalálta, és azért esettek darabjai román területre.

Megint több mint 13 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. szeptember 5-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5933 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7496 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 169 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte szerdán hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

A luxemburgi miniszterelnök a NATO egységének fontosságát hangoztatta Romániában

A NATO egységének és a megtámadott Ukrajnával való szolidaritásának a fontosságát hangoztatta kedden Romániában Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök, aki Klaus Iohannis román államfővel közösen látogatta meg a védelmi szövetség romániai harccsoportjának kiképzőközpontját az erdélyi Nagysinken (Cincu).

A román, francia, holland, belgiumi és luxemburgi katonák előtt elmondott beszédében Bettel „kicsi, de megbízható” szövetségesként jellemezte Luxemburgot, amely „első és legnagyobb” külföldi katonai missziójára vállalkozott, amikor 26 katonát küldött a NATO kiemelt éberségi tevékenységű többnemzetiségű romániai harccsoportjába. A szerepvállalással Luxemburg egyrészt azt jelzi, hogy támogatja az ukrán menekülteket befogadó, megtámadott szomszédját segítő Románia erőfeszítéseit, másrészt a NATO egységét demonstrálva arra figyelmeztet, hogy ha egy tagországot támadás érné, akkor az a többivel együtt fog válaszolni a szövetség alapokmányának megfelelően – részletezte a luxemburgi kormányfő.
Bettel már a beszédben, később pedig a román államfővel folytatott kétoldalú megbeszélése után tartott közös sajtóértekezleten is hangsúlyozta: az összefogás a választás szabadságát hivatott védeni, mert ha a NATO nem lenne szolidáris Ukrajnával, azzal elfogadná azt, hogy „az erősebbnek joga van eldönteni, szomszédainak mi a jó”.
„A NATO ereje egységében rejlik” – hangoztatta a luxemburgi miniszterelnök, hozzátéve: országa védelmi kiadásai 16 százalékát – mintegy 145 millió eurót – Ukrajna támogatására fordította.
Iohannis megerősítette: Románia addig fogja támogatni Ukrajnát, amíg ez szükséges, ennek az elkötelezettségnek egyik példája az, hogy az ország befogadta az F-16-os harci repülőkön szolgáló pilóták kiképző központját, ahol ukrán pilótákat is képeznek.
Újságírói kérdésre válaszolva Iohannis ugyanakkor megerősítette a román hatóságok azon állítását, hogy nem esett román területre a Duna-parti ukrán kikötőket támadó orosz drónok „egyetlen darabja sem”, holott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hétfőn azt állította, hogy Kijev fényképfelvétellel is tudja bizonyítani, hogy az orosz drónok román területet is megtámadtak egy vasárnap éjszakai légicsapásban.
„Az ország területe kizárólagos ellenőrzésünk alatt áll: mindent megvizsgáltunk, megnyugtathatom a lakosságot, hogy semmi sem esett le Romániában, de természetesen aggódunk, mert ezek a támadások a román határ közevetlen közelében, attól 800 méternyire történtek” – mondta a román államfő.
Arra a kérdésre, hogy miként reagálna Románia, ha egy orosz drón mégis román területet érne, háborúba sodorná-e a NATO-t, Iohannis azt mondta: a NATO-csúcson egy sor lehetséges forgatókönyvvel kapcsolatban döntés született a konkrét válaszlépésekről. Amennyiben „valami a NATO-területre esik”, mindenki tudja, mi a teendője, az esemény súlyossága függvényében minden lehetséges incidensre léteznek kidolgozott válaszlépések, de ezek az információk nem publikusak – mondta a román elnök.

Kreml: Oroszország „nem tud elmenni Örményországból”

A Kreml nem ért egyet Nikol Pasinján örmény miniszterelnök nyilatkozatával, miszerint az orosz békefenntartók hegyi-karabahi missziója kudarcot vallott, és Oroszország kivonul a térségből, mert ezt Moszkva nem teheti meg – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak.

„Oroszország abszolút elidegeníthetetlen része ennek a régiónak, ezért nem mehet el sehová. Oroszország nem tud elmenni Örményországból” – hangoztatta a tisztviselő.
A Kreml szóvivője Pasinjánnak a La Repubblica című olasz lapnak adott interjúját kommentálta, amelyben az örmény kormányfő egyebek között azt hangoztatta, hogy Oroszország önként kivonul Hegyi-Karabahból. Peszkov felhívta a miniszterelnök figyelmét arra, hogy „több örmény él Oroszországban, mint magában Örményországban”, és többségük hazafi, aki méltó módon járul hozzá az ország fejlődéséhez.
„Oroszország továbbra is következetes, nagyon fontos szerepet játszik a helyzet stabilizálásában és a régió konfliktusmentesítésében. Továbbra is ez lesz a szerepünk” – mondta.
Fontosnak nevezte, hogy minden részes állam továbbra is elkötelezett a Hegyi-Karabah birtoklásáért vívott 2020-as örmény-azeri háborút lezáró háromoldalú, örmény-azeri-orosz közös nyilatkozat mellett.
„Természetesen azóta történtek új fejlemények, amelyek némileg változtattak a helyzeten. De ez nem jelenti azt, hogy Oroszország tevékenységének beszüntetésére készülne”- nyilatkozott Peszkov.
A RIA Novosztyi hírügynökség emlékeztetett rá, hogy Azerbajdzsán határőrsége idén áprilisában ellenőrzőpontot létesített az Örményországgal közös határon, az orosz békefenntartók által ellenőrzött, „lacsini folyosónak” nevezett útnak az elején, amely a zömmel örmények lakta Hegyi-Karabah székvárosába, Sztyepanakertbe vezet. Az azeri poszt mellett megfigyelőállása van az orosz békefenntartó kontingensnek.
Baku az ellenőrzőpont megjelenését biztonsági fenyegetésekkel, valamint azzal magyarázta, hogy az örmény fél szerinte jogsértő módon használja a Sztyepanakertbe vezető utat. Az örmény külügyminisztérium a poszt felállítását a 2020-as háromoldalú nyilatkozatának durva megsértésének nevezte, és hangsúlyozta, hogy a folyosó lezárása humanitárius katasztrófához vezetett Hegyi-Karabahban.
Jereván és Baku tavaly Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió közvetítésével tárgyalásokat kezdett egy jövőbeli békeszerződésről. Pasinján idén májusban kijelentette, hogy Jereván elismeri Azerbajdzsán szuverenitását Hegyi-Karabah felett, Ilham Aliyev azeri elnök pedig úgy vélekedett, hogy a két transzkaukázusi köztársaság a közeljövőben megkötheti a békét, ha Jereván nem változtat álláspontján.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kedden közölte, hogy Moszkva magyarázatot kért Jerevántól a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) működésének alapját jelentő, 1998-as Római Statútum ratifikálásával kapcsolatban.
„Magyarázatot kértünk az örmény féltől ebben az ügyben, és további lépéseinket Jereván válaszának tartalma alapján fogjuk meghatározni” – mondta Zaharova.
Az örmény kormány szeptember 1-jén beterjesztette a parlamentnek a Római Statútum ratifikálásáról szóló határozattervezetet. Az ügy feszültség forrása Moszkva és Jereván között, mert Nemzetközi Büntetőbíróság tárgyalás-előkészítő kamarája március 17-én elrendelte Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi ombudsman „letartóztatását”, azzal vádolva meg őket, hogy „törvényellenesen hurcoltattak el gyerekeket Ukrajnából”. Moszkva ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy – egyébként Washingtonhoz és Pekinghez hasonlóan – nem ismeri el az ICC bíróság joghatóságát.
Oroszország és Örményország egyaránt tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB), és így egymás katonai szövetségesei.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine