Az orosz-ukrán háború 558. napja – FRISSÜL

Immár ötszázötvennyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Putyin és Erdogan Ukrajnáról, a gabonakereskedelemről és az energetikai együttműködésről tárgyal

Ukrajnáról, a fekete-tengeri gabonaszállítások felújításáról, valamint a kétoldalú energetikai együttműködésről kezdett tárgyalásokat Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn Szocsiban.

Putyin török hivatali partnerét üdvözölve a kamerák előtt kijelentette, hogy nyitott a gabonaszállítás ügyének megvitatására, és hozzátette, nem fogják megkerülni az Ukrajna ellen indított orosz „különleges hadművelettel” kapcsolatos kérdéseket sem.
Kifejezte reményét, hogy a felek hamarosan lezárják a tárgyalásokat a törökországi gázközpont létrehozásáról, annak érdekében, hogy stabilabbá és kiegyensúlyozottabbá tegyék a régió energiahelyzetét. Bejelentette, hogy az akkuyui nukleáris erőmű első blokkját a tervek szerint jövőre fogják átadni, és hogy „érdekes” lehetőségek vannak a kétoldalú nukleáris együttműködés folytatására.
Putyin méltatta Ankara hozzájárulását a szíriai rendezéshez.
Erdogan azt hangoztatta, hogy a Moszkva által felfüggesztett gabonaügyletről folytatandó tárgyalások jelentőséggel bírnak a világ és az afrikai országok számára. Fontosnak nevezte, hogy a kétoldalú kereskedelemben áttértek a nemzeti fizetőeszközök használatára. A török államfő szerint Törökország és Oroszország a 100 milliárd dolláros kereskedelmi forgalom elérésének célja felé halad.
Kifejezte meggyőződését, hogy a felek meg fognak állapodni egy második törökországi atomerőmű megépítéséről Sinop tartományban. Hazája szempontjából fontosnak nevezte a gázközpont létrehozását.
A Milliyet török napilap a tárgyalásokat megelőzően azt írta, hogy Erdogan ismételten fel fogja ajánlani a közvetítést Oroszország és Ukrajna között. A TRT Haber török állami televízió úgy értesült, hogy a két vezető megvitatja egy orosz-ukrán fogolycsere lehetőségét is.

Ukrajnának naponta százmillió dollárba kerül a háború

Ukrajnának naponta százmillió dollárba kerül az Oroszországgal szembeni háború – írja az Unian Ukrán Hírügynökség.

A SZÁZMILLIÓS TÉTEL LEGJELENTŐSEBB RÉSZÉT ÉRTELEMSZERŰEN A HADSEREG KIADÁSAIRA KÖLTI AZ UKRÁN ÁLLAM.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter szerint az ukrán vállalkozók arra panaszkodnak, hogy milyen kellemetlenségekkel járnak együtt a minisztériumával kötött szerződések, mert a hatóságok kiemelt figyelmet fordítanak rájuk, vizsgálatoknak vetik alá őket – így az Index.

Oroszország megtalálta a módját, hogyan támadja az ukránok eszközeit

A brit hírszerzés felmérte Oroszország képességeit, miután a hírek szerint az oroszok az Infamous Chisel rosszindulatú szoftverrel „fertőzik” az ukrán technikai eszközöket – írja az Unian.

Az orosz erők rosszindulatú szoftvert fejlesztettek ki, amelynek célja, hogy információkat lopjon az androidos eszközökről. A tevékenységek az ukrán hadsereg harcosainak készülékeit érintik.

Augusztus 31-én a Nemzeti Kiberbiztonsági Központ (NCSC) más szervezetekkel együtt fedezte fel az Infamous Chisel „kártevőt” – emlékeztetett a brit hírszerzés.

A program kifejlesztése a Sandworm csoporthoz – az orosz hírszerzés irányítása alatt működő orosz kiberterroristákhoz – köthető.

A brit hírszerzés felmérte a kockázatot, és azt mondta, a szoftvert arra tervezték, hogy adatokat lopjon az AFU eszközeiről.

A hírhedt Chiselt nagy valószínűséggel érzékeny katonai információk ellopására használták. Ez a tevékenység azt bizonyítja, hogy Oroszország továbbra is használja a számítástechnikai képességeit az ukrajnai invázió támogatására – áll a jelentésben az Index szerint.

Orosz repülőgépek semmisítettek meg ukrán hajókat

Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy megsemmisített négy amerikai gyártmányú ukrán katonai hajót a Fekete-tengeren.

A minisztérium egy távirati bejegyzésében közölte, hogy a Willard Marine Sea Force felfújható csónakjai a Krím-félszigeten lévő Tarkhankut-fok felé tartanak. Az állítást nem lehetett ellenőrizni, Ukrajna eddig nem kommentálta az eseményeket.

A minisztérium a múlt héten közölte, hogy Oroszország további négy ukrán katonai hajót semmisített meg, amelyek 50 katonát szállítottak a Fekete-tengeren.

Ukrán védelmi tárca: az ukrán hadsereg előretört Bahmutnál

Az ukrán hadsereg előretört Bahmut környékén, és az elmúlt héten három négyzetkilométernyi területet foglalt vissza a megszálló orosz csapatoktól – közölte hétfőn Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes a Telegramon.

A tárca szerint a júniusban kezdődött ellentámadásban az ukránok eddig 47 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza az oroszoktól Bahmut környékén.
Maljar közleményében arra is kitért, hogy Bahmuttól délre az orosz erők ellentámadásokkal próbálják visszaszerezni az elvesztett területeket. Hozzáfűzte, hogy az ország keleti részén, Harkiv megyében, Kupjanszk térségében, valamint Liman, Avgyijivka és Marjinka környékén, Donyeck megyében szintén támadnak az orosz csapatok. Augusztus végén Ukrajna elrendelte a civil lakosság evakuálását Kupjanszk térségéből.
A miniszterhelyettes tájékoztatása szerint Ukrajna déli részén Melitopol felé nyomulnak előre az ukrán erők. Azt nem közölte, hogy ott mekkora területet foglaltak vissza.
A 18 hónapja zajló háborúban az ukrán erőknek a becslések szerint mintegy 250 négyzetkilométernyi területet sikerült visszafoglalniuk, miközben Oroszország mintegy százezer négyzetkilométernyi ukrán területet tart megszállva a 2014-ben elcsatolt Krím félszigettel együtt.

Bukarest cáfolta a román területre esett orosz drónról szóló információkat

A román védelmi minisztérium (MAPN) hétfőn „határozottan cáfolta” azokat a médiában felkapott információkat, amelyek szerint hétfőre virradó éjszaka Románia területére estek volna ukrán dunai kikötőket támadó orosz drónok.

A MAPN honlapján hétfőn megjelent közlemény szerint a román egységek valós időben monitorizálták az ukrán dunai kikötői infrastruktúra ellen hétfőre virradó éjszaka intézett orosz dróntámadást, illetve a korábbi, vasárnapra virradó éjszaka lezajlott támadást.
„Oroszország támadó eszközei egyetlen pillanatig sem fenyegették Románia területét, illetve vizeit” – szögezte le a MAPN.
A védelmi tárca hozzátette: az éberség fokozását célzó intézkedéseket hozott a román szárazföldön, vizeken és légtérben, összhangban azokkal a szövetségesekkel közösen kidolgozott tervekkel, amelyek hozzájárulnak a NATO keleti szárnya védelmének és elrettentő képességének megerősítéséhez.
A MAPN szerint az ukrajnai civil célpontok és infrastruktúra ellen intézett orosz támadások indokolatlanok, és szöges ellentétben állnak a nemzetközi humanitárius joggal.
A védelmi minisztérium arra reagált, hogy hétfőn a román média Oleh Nikolenko ukrán külügyi szóvivőre hivatkozva azt közölte: a Duna-parti ukrán Izmail kikötője ellen vasárnap éjszaka intézett támadás során egy orosz Sahíd drón Románia területére esett és felrobbant.
„Ez is azt bizonyítja, hogy az orosz rakéták terrorja nemcsak Ukrajna biztonságára jelentenek hatalmas fenyegetést, hanem a szomszédos országok, köztük NATO-tagállamok biztonságát is veszélyeztetik” – idézték a román lapok az ukrán külügyi szóvivőt.

Újfent közel 20 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. szeptember 3-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7071 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 12284 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 134 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A további védelmi segítségről tárgyalt az ukrán és a francia elnök

Az Ukrajnának nyújtandó további védelmi segélycsomagokról tárgyalt vasárnap telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán és Emmanuel Macron francia elnök. Erről Zelenszkij tájékoztatott a korábban Twitterként ismert X közösségi oldalon.

Az ukrán elnök közlése szerint a telefonbeszélgetés során megállapodás született Franciaország és francia cégek részvételéről a tervek szerint ősszel Ukrajnában megrendezendő első védelmi ipari fórumon. Tárgyaltak továbbá a gabonafolyosó működésének szavatolásáról és az odesszai régió biztonságának megerősítéséről.
Zelenszkij és Macron emellett megállapodott abban, hogy országaik tárgyalásokat kezdenek a kétoldalú biztonsági garanciáktól a G7-nyilatkozat alapján. A hét legfejlettebb ipari országot tömörítő G7-csoport vezetői a július eleji vilniusi NATO-csúcstalálkozón fogadtak el nyilatkozatot az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról.
„Külön köszönetet mondtam Franciaországnak az ukrán béketerv megvalósításában nyújtott vezető szerepéért. Beszéltünk egy globális békecsúcs megrendezéséről, amelybe a lehető legtöbb országot be kell vonni, különösen az Európán kívülieket” – emelte ki még Zelenszkij.

A reni kikötő üzemanyagkészleteire mért dróncsapásról számolt be az orosz katonai szóvivő

Az Odessza megyei Reni dunai kikötővárosban lévő katonai üzemanyagraktárokra mért csoportos dróncsapást éjjel az orosz hadsereg – jelentette ki Igor Konasenov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint az orosz erők az elmúlt nap folyamán 14 ukrán ellentámadást vertek vissza és az ukrán fél a különböző frontszakaszokon több mint 650 katonát vesztett, akik közül mintegy 250-en a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el. A „különleges hadművelet” övezetében megsemmisített ukrán katonai célpontok között nevezett meg egyebek között egy drónirányitó központot, öt lőszerraktárt, egy MiG-29-es harci gépet és 34 drónt.
Az orosz ellenőrzés alá került és az Ukrajnával határos orosz területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi csapásokat. Az orosz légvédelem Belgorod megye légterében lelőtt egy ukrán drónt.
Az éjszaka folyamán átmenetileg felfüggesztették a moszkvai polgári repülőterek és a Kercsi-szoroson átvezető Krími híd forgalmát.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese egy, a Szahalinon megtartott tanácskozáson azt mondta, hogy az év eleje óta mintegy 280 ezer ember szerződött az orosz fegyveres erőkhöz. Beszámolója szerint a katonák között vannak önkéntesek és tartalékosok.
Medvegyev augusztus elején még 231 ezer új szerződésesről beszélt.

Ukrán parancsnok: az ukrán csapatok áttörték az oroszok első védelmi vonalát Zaporizzsjánál

Az ukrán csapatok áttörték az orosz erők első védelmi vonalát Zaporizzsjánál – jelentette ki Olekszandr Tarnavszkij, a délkeleti szektorban harcoló ukrán csapatok parancsnoka vasárnap a The Observer című brit lapnak adott interjújában.

„Véleményem szerint az oroszok azt hitték, hogy az ukránok nem fogják áttörni ezt a védelmi vonalat. Az elmúlt több mint egy évben mindent megtettek azért, hogy ez a terület jól védett legyen” – jegyezte meg a parancsnok. Kifejtette, hogy az orosz erők idejük és erőforrásaik 60 százalékát az első védelmi vonal kiépítésére fordították, és csak 20 százalékát a második és harmadik vonalra. Az ukrán csapatok az áttörés mindkét oldalán haladnak előre, és beépültek a visszaszerzett területekre.
Az ukrán fegyveres erők java része jelenleg az első és a második orosz védelmi vonal között van. „Az offenzíva középpontjában most az ellenséges egységek megsemmisítése áll, amelyek fedezik az orosz csapatok visszavonását a második védelmi vonal mögé” – mondta.
Tarnavszkij hangsúlyozta, hogy az ellentámadást az oroszok által épített hatalmas aknamező akadályozta. Mögötte az orosz csapatok „egyszerűen csak álltak és várták az ukrán hadsereget”. „Amint ott (az első védelmi vonalon) bármilyen ukrán haditechnika megjelent, az oroszok azonnal tüzet nyitottak rá. Ezért az aknamentesítést csak gyalogság végezte és csak éjszaka” – magyarázta. Szavai szerint most, hogy az aknamezőt az első védelmi vonalnál felszámolták, az oroszok kénytelenek manőverezni és átcsoportosítani erőiket. „Az ellenség nem csak Ukrajnából, hanem Oroszországból is gyűjt tartalékokat” – emelte ki Tarnavszkij, hozzátéve, biztosra veszi, hogy előbb-utóbb az oroszoknak nem lesz elég erejük. Kifejtette, hogy a második vonal nem olyan jól kiépített, így az ukránok ott használhatják a haditechnikájukat, noha azon a területen még mindig vannak elaknásított részek.
Az ukrán főügyészség közben arról tájékoztatott a Telegramon, hogy az orosz erők tüzérséggel lőtték az északkeleti országrészben lévő Szumi megyében Szeredina-Buda városát, miközben az ukrán rendfenntartók az orosz hadsereg korábbi ágyúzásának körülményeit dokumentálták. Egy rendőr életét vesztette, kettőt sérülésekkel kórházba szállítottak. A támadásban egy civil is megsebesült.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége mintegy hatszázzal 264 660-ra nőtt. Az ukrán erők szombaton megsemmisítettek egyebek mellett öt orosz harckocsit, 22 tüzérségi és egy légvédelmi fegyvert, valamint 11 drónt.

Magyarországi iparkamarai segítség érkezett a beregszászi járási Bátyúba

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), valamint a Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK), 13 millió forint értékű humanitárius segélyt adott át a beregszászi járási Bátyú község önkormányzatának a kistérségben élő belső menekültek és a helyi rászorulók megsegítése céljából vasárnap.

A segélyszállítmányt az ukrajnai partnereknek a Záhony-Csap közúti határátkelő közelében kialakított humanitárius központban átadó Nagy Elek, a BKIK elnöke elmondta, hogy örömmel csatlakoztak a Pest vármegyei kamara Kárpátalját támogató kezdeményezéséhez. Ennek természetesen érzelmi okai is vannak, hiszen a térségben sok magyar él, emellett fontos a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, ami a háború befejezését követően elsődlegessé válik – fogalmazott.
Nagy Elek aláhúzta: azért nem valamely karitatív szervezet bevonásával juttatták el a humanitárius segítséget Kárpátaljára, mivel a most kiépülő személyes kapcsolatok alapozhatják meg a sikeres együttműködést a jövőben.
Vereczkey Zoltán, a PMKIK elnöke kiemelte, hogy a két ország között, különösen Kárpátalja és Magyarország vonatkozásában a háború ellenére jelenleg is számos közös projekt valósul meg. Ezek között kiemelte a Beregszász közelében, Makkosjánosiban határon átnyúló program keretében épülő hulladékfeldolgozó üzem kivitelezését, amely hozzájárul a Tisza környezetének védelméhez.
A most célba juttatott segélyről elmondta, hogy az a BKIK felajánlásából tartós élelmiszert, higiéniai és tisztítószereket tartalmaz, mintegy tízmillió forint értékben. A Pest vármegyei kamara pedig konyhabútorokat, vendéglátóipari konyhai berendezéseket hozott a bátyúi menekültszálló felszereléséhez, amelynek az összértéke körülbelül hárommillió forint.
Lokita István, a Beregszászi Járási Katonai Közigazgatás elnökhelyettese az újabb humanitárius szállítmányt megköszönve kiemelte, hogy a folyamatosan érkező magyarországi segélyek nagyban megkönnyítik a menekültek ellátásával kapcsolatos, önkormányzatokra háruló feladatok megoldását.
A szervezőként és lebonyolítóként közreműködő Magyar-Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Gelb Sándor kifejtette: reméli, hogy a többi iparkamara is csatlakozik a segélyakciókhoz. Azt is közölte, hogy várhatóan két héten belül egy mentőautóból és különböző egészségügyi eszközökből álló szállítmányt juttatnak el Odesszába.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine