Imre Sándor-díjat kapott a Bethlen és a Szőnyi nyugalmazott igazgatója

Hódiné Földesi Sára, a Szőnyi Benjánin Reformtátus Általános Iskola, valamint Bethlen Gábor Református Gimnázium és Szathmáry Kollégium korábbi, nyugalmazott igazgatója a református iskolaügyért végzett áldozatos több évtizedes munkájért kapta meg a Magyarországi Református Egyház Zsinata által adományozott Imre Sándor-díjat.

Az elismerést Kárpát-medencei és országos református tanévnyitón adta át Kövér László.

A Heidelbergi káté magyar nyelvű fordításának helyszínén, Pápán kértek áldást a Kárpát-medence református oktatási intézményeinek képviselői a 2023-24-es tanévre szombat délelőtt. Debrecentől, Budapesten át Kolozsvárig érkeztek vendégek a kéttornyú templomba a közös Kárpát-medencei tanévnyitó Istentiszteletre. A hitoktatás évének megnyitó alkalmán, mely egyben az új pápai internátus átadásának eseménye is volt, közel négyszázan vettek részt.

Több mint ezer esztendeje van keresztény oktatás Magyarországon, és csaknem ötszáz éve tart a református oktatás Pápán is – mondta az Országgyűlés elnöke szombaton a Kárpát-medencei és országos református tanévnyitót követően a Pápai Református Gimnázium új internátusának átadásán.

    Kövér László kiemelte: ha egy emberöltőt harminc évvel számolunk, akkor a Kárpát-medencében a legősibb, 996-ban alapított pannonhalmi iskolától számítva napjainkig harmincnégy magyar nemzedéket, Pápán pedig 1531 óta tizenhat nemzedéket indított útjára az életbe a keresztény magyar iskola.

Istenhit, hazaszeretet és tudományszolgálat – ez a három alázatos erény az, amely több mint ezer esztendőn keresztül megtartotta és felemelte a magyarságot a Kárpát-medencében – jelentette ki a házelnök, mindezt olyan fundamentumnak nevezve, amelyen áldozatos munkával felépült a keresztény magyar állam.

Hozzátette: ezek az erények váltak a Pápai Református Kollégium jelmondatává is, amelyet 1895-ben helyeztek ki az épület homlokzatára, 1952-ben eltávolítottak onnan, majd 1994-ben visszatettek a helyére.
    A jelmondat sorsa a homlokzaton pontosan jelzi a történelmi széljárást is – mutatott rá az Országgyűlés elnöke.

Felidézte: az egykori pápai diák, Jókai Mór regényében már 1872-ben megsejtette „a huszadik századi istentagadó erők színre lépését és rombolását”, de a műben Magyarország szembeszáll a Nihil államával és „az alávetés sötét erőivel”.

 Úgy fogalmazott: a keresztyén emberek szerint mindig és csak akkor lehetünk győztesek, ha Jézus követői maradunk. Ezért az egyházi iskolák, miként az elmúlt ezer esztendőben mindig, napjainkban is azzal tehetik a legtöbbet, ha növendékeiket elindítják és megerősítik Jézus követésének útján – emelte ki Kövér László

Azonban – mondta – „Jézus gyilkosainak eszmei utódai”, akik a történelem során luciferistáknak, illuminátusoknak, jakobinusoknak, bolsevikoknak, globalistáknak vagy mint éppen napjainkban „transzhumanistáknak” nevezik magukat, ki akarják ölni az emberekből az Isten utáni vágyat, a hitet.
    Ez a magyarázata annak is, hogy napjainkban a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke.

A házelnök jelezte: az ezeréves Magyarország története és a pápai kollégium 1531 óta tartó históriája is megmutatta azt, hogy a magyarság addig maradhat meg, amíg keresztyén szabadságában az ebben gyökerező kultúrájában élhet.

Az egyházi oktatás támogatásáról szólva Kövér László kiemelte: az elmúlt 13 évben Magyarországon és a Kárpát-medence magyar lakta területein több mint 3700 – ebből csaknem 1300 református – templom újult meg, és 200 új templom – ebből 55 református – épült fel magyar kormányzati támogatással.

Emellett sikerült lezárni az 1991-ben elindult egyházi ingatlanrendezés folyamatát, 180 milliárd forint értékben több mint 8000 jogos egyházi ingatlanigényt sikerült teljesíteni, amiből 1400 református igény volt.

Rámutatott: 2010 óta az állam mintegy 326 milliárd forintot fordított az egyházi köznevelési intézmények fejlesztésére, ezzel több mint négyszáz intézmény felújításához vagy építéséhez járult hozzá.
    Az elmúlt tizenhárom esztendőben csak az egyházpolitikai szakterületen keresztül mintegy 1400 milliárd forint támogatás és törvényi járandóság került az egyházakhoz, amely összeg a hétszerese annak, mint amekkora 2010-ben volt – foglalta össze a házelnök.

Ezen belül a Dunántúli Református Egyházkerületben 2010 óta több mint 25 milliárd forintot fordítottak az egyházi intézmények megerősítésére és bővítésére – ismertette Kövér László.

A pápai internátus mintegy 3,5 milliárd forintból, több mint 2,5 ezer négyzetméteren kialakított épületét a házelnök korszerűként, energiatakarékosként és építészetileg a környezetbe illőként jellemezte, de a legfontosabbnak azt nevezte, hogy a diákok a második otthonuknak érezhessék az intézményt.