Az orosz-ukrán háború 554. napja – FRISSÜL

Immár ötszázötvennegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Fehér Ház: Washingtonnak intenzív orosz-észak-koreai fegyverkereskedelmi tárgyalásokról van tudomása

Amerikai információk szerint Oroszország és Észak-Korea között egyre intenzívebbek a fegyverkereskedelmi tárgyalások – hangzott el szerdán a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának sajtóbeszélgetésén.

John Kirby, a testület kommunikációs koordinátora felidézte, hogy a közelmúltban Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter tüzérségi eszközök vásárlásáról tárgyalt az észak-koreai fővárosban, azt követően pedig magas rangú orosz küldöttség egyeztetett a részletekről, amelyek kidolgozása a következő hónapokban folytatódik.
Hírszerzési információk szerint ha létrejön az üzlet, akkor annak keretében Oroszország változatos és nagy mennyiségű hadianyaghoz jut, amelyet Ukrajnában tervez felhasználni. Ezenfelül a hadiipar számára kritikusan fontos nyersanyagok szállítása is az ügylet részét képezheti.
Szintén hírszerzési információkra hivatkozva a nemzetbiztonsági illetékes megjegyezte, hogy a közelmúltban Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető között több levélváltás történt a kétoldalú kapcsolatok szorosabbá tételéről.
Kirby kijelentette, hogy felszólítják Észak-Koreát, állítsa le a fegyverkereskedelmi tárgyalásokat, ugyanis egy ilyen üzlet megsértené az ENSZ több határozatát is. Hozzátette: az Egyesült Államok a szankciós politikáján keresztül is akadályozza, hogy Oroszország katonai felszereléshez jusson Észak-Koreából vagy bármely más országból.
Kirby értékelése szerint azzal, hogy Oroszország Észak-Koreához fordul tüzérségi eszközökért és nyersanyagokért, a gyengeségét mutatja meg, és kétségbeesést tükröz Moszkva részéről.
Arra a kérdésre ugyanakkor, hogy ha igaz az orosz gyengeség és kétségbeesés, akkor az jelezheti-e a háború közelgő végét, a Nemzetbiztonsági Tanács tisztviselője azt mondta, hogy a háború menetéből az látszik, „Putyin nem hajlik arra, hogy letegye a fegyvert, és tárgyalásokba bocsátkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel”. A tárgyalásokig az Egyesült Államok Ukrajnát ellátja a harcokhoz szükséges biztonsági támogatással annak érdekében, hogy a harctéren sikereket érhessen el, aminek révén, ha annak eljön az ideje, a tárgyalóasztalnál is sikeres lehessen.
Utalt arra, hogy az amerikai kormány hétfőn jelentett be egy újabb, 250 millió dolláros katonai szállítmányt Ukrajna számára, benne légvédelmi eszközökkel, rakétákkal, lőszerekkel, és egyéb felszereléssel.

Az ukrán védelmi tanács a katonai alkalmatlansági igazolások felülvizsgálatáról döntött

Több korrupciógyanús esetet követően az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) szerdai ülésén úgy döntött, hogy elrendeli a katonai orvosi bizottságok katonai szolgálatra való alkalmatlanságról szóló határozatainak átfogó felülvizsgálatát – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon.

A bejegyzés szerint az ülést résztvevői jelentéseket hallgattak meg a belügyminisztérium, az Ukrán Biztonsági Szolgálat, az Állami Nyomozó Iroda, a hadsereg és az egészségügyi ágazat képviselőitől, továbbá az emberi jogi biztostól és a legfőbb ügyésztől olyan jogsértésekről, amelyekkel alkalmatlansági igazolások kiadásával hozzásegítettek egyes hadköteles ukrán állampolgárokat a katonai szolgálat elkerüléséhez.
A védelmi tanács döntése alapján Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdetétől átfogóan felül kell vizsgálni a katonaorvosi bizottságok által kiadott, rokkantságról, illetve más okból fakadóan katonai szolgálatra való alkalmatlanságról hozott határozatainak érvényességét. A rendvédelmi szerveknek pedig el kell járniuk minden olyan esetben, amikor a meghozott határozatok nyilvánvalóan megalapozatlanok és jogellenesek voltak – fűzte hozzá az elnök az RNBO döntését ismertetve. Hozzátette: az ellenőrzés eredményei alapján felelősségre kell vonni azokat a személyeket, akik hamis alkalmatlansági igazolással a háború kezdete óta eltelt időszakban külföldre távoztak.
Az államfő tájékoztatása szerint a tanács szükségesnek tartja, hogy minél szélesebb lehetőség nyíljon a katonai szolgálatra való alkalmassági vizsgálatok elvégzésére polgári egészségügyi intézményekben. „A katonai vezetésnek teljes mértékben együtt kell működnie a polgári orvosokkal a probléma megoldása érdekében” – szögezte le Zelenszkij. Az RNBO elrendelte a katonai orvosi bizottságok munkájának teljes digitalizálását is annak érdekében, hogy csökkenjen a várakozási idő.
Ezen túlmenően felül kell vizsgálni a katonai szolgálatra való alkalmasság megállapításának rendszerét annak érdekében, hogy a parancsnokok több lehetőséget kapjanak a katonai állomány bevonására a feladatok ellátásába, valamint azért is, hogy kiküszöböljék a korlátozott alkalmasság fogalmával történő manipulációkat – tette hozzá az elnök.
A kormány azt az utasítást kapta, hogy biztosítsa a bizottságok munkájának megfelelő hatékonysági szintjét. „A rendfenntartók ellenőrizni fogják a katonaorvosi bizottságokat, és megtisztítják azoktól, akik pozíciójukat államunk biztonsága és védelme ellen használják fel” – figyelmeztetett Zelenszkij.

Ukrán katonai hírszerzés: megsemmisítettek négy orosz repülőgépet az oroszországi Pszkov elleni dróntámadás során

Négy orosz Il-76-os katonai szállítórepülőgép semmisült meg az Oroszország északnyugati részén fekvő Pszkov ellen szerdára virradó éjjel végrehajtott dróntámadás – közölte az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága.

„Négy repülőgép helyreállíthatatlanul megsemmisült. További kettő feltehetően megrongálódott, az információ még pontosítás alatt áll” – fejtette ki Andrij Juszov, a katonai hírszerzés szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott nyilatkozatában.
Mikola Olescsuk altábornagy, az ukrán légierő parancsnoka arról számolt be a Telegramon, hogy az ukrán erők 43 légi harceszközt semmisítettek meg az oroszok által szerdára virradóan Ukrajnára kilőtt 44-ből: 28 robotrepülőgépet és 15 csapásmérő drónt. Kifejtette, hogy a rakéták és drónok útvonala mentén Ukrajna számos régiójában működött a légvédelem. A légitámadás visszaverésében légvédelmi rakétacsapatok, vadászrepülőgépek, és egyéb megsemmisítési eszközök vettek részt.
A légierő közlése szerint egyebek mellett a déli odesszai régióban nyolc robotrepülőgépet lőttek ki a tenger felett, és több mint húsz ellenséges célpontot – rakétákat és drónokat – az ukrán főváros, Kijev légterében.
Az ukrán vezérkar a Facebookon közzétett jelentésében ukrán sikerekről számolt be, közölve, hogy az ukrán csapatok már „megvetették lábukat” a zaporizzsjai régióban lévő Novodanyilivka és Novoprokopivka, valamint Mala Tokmacska és Verbove irányában is. A Donyeck megyei Bahmut felé vezető úton az ukrán csapatok folytatják a támadó hadműveleteket a várostól délre eső területen, és megerősítik állásaikat a már elért vonalakon.
Az orosz erők a kijevi katonai vezetés tájékoztatása szerint sikertelen támadóműveleteket hajtottak végre Donyeck megyében Krasznohorivka és Marjinka térségében, ahol jelentős veszteségeket szenvedtek el, a szomszédos Luhanszk megyében pedig Bilohorivkánál és Novojehorivkánál, emellett az ukrán erők továbbra is visszatartják az orosz csapatok támadásait a keleti országrészben lévő stratégiai jelentőségű városok, Kupjanszk, Liman és Bahmut irányában.
A vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mostanra hozzávetőleg meghaladta a 262 ezret.
Az orosz védelmi minisztérium közben a Telegramon azt közölte, hogy a fekete-tengeri Kígyó-szigeteknél egy orosz Szu-30-as repülőgép megsemmisített egy nagysebességű ukrán kishajót a legénységével.

A Vatikán már több mint száz segélyszállítmányt juttatott el Ukrajnába

A háború 2022. februári kezdete óta már 106 kamionnyi szállítmányt: élelmiszert, ruházatot, generátorokat, játékokat juttattak Ukrajnába – közölte a pápai állam jótékonysági szolgálatot végző hivatala szerdán.

Konrad Krajewski bíboros, a közvetlenül Ferenc pápa hatáskörébe tartozó, úgynevezett alamizsnahivatal vezetője bejelentette: a következő segélyszállítmány 300 ezer adag, fagyasztva szárított levest tartalmaz, amelyet a háborútól leginkább sújtott ukrajnai térségekbe juttatnak el.
A mostani, kétkamionnyi humanitárius szállítmány Dél-Koreából érkezett: egy ázsiai vállalat által felajánlott, háromszázezer adag liofilizált levesről van szó. Az étel kiemelkedően tápláló, és elkészítéséhez elegendő egy kis meleg víz.
A szállítmány előkészítését és a járművekre való felpakolását 30 önkéntes hajléktalan végezte, akik a Ferenc pápa által létrehozott, Vatikánhoz közeli menhely vendégei. A teherautók a római Hagia Sophia templomtól indulnak, amely a helyi ukrán közösség központjának számít.
Az első szállítmányok idején az egyik járművet személyesen a bíboros vezette.
Konrad Krajewski hozzátette, hogy további terveik között szerepel egy otthon megnyitása Lvivben háborús özvegyek és egyedül maradt gyermekes anyák számára.

Szijjártó: a magyar kormány továbbra sem enged a nyomásnak a fegyverszállítások finanszírozásának ügyében

Amíg nem kapunk részletes, világos elszámolást arról, hogy mire költötték azt a körülbelül 50-70 milliárd eurót, amit eddig Ukrajnába küldtek, és amíg az OTP-t le nem veszik a háború úgynevezett nemzetközi szponzorainak listájáról Ukrajnában, addig szó sem lehet arról, hogy újabb pénzekről döntsünk fegyverek finanszírozására – szögezte le.

Nagy nyomás várható az Európai Unió informális külügyi tanácsülésén Toledóban, a kormány azonban mindaddig nem fog engedni a fegyverszállítások finanszírozásának kérdésében, amíg nem teljesülnek a feltételei – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtök hajnalban Budapesten a tárca MTI-nek megküldött közleménye szerint.

A tárcavezető arról számolt be mielőtt elindult volna a spanyolországi találkozóra, hogy Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője jelezte, hogy szeretne négyszemközt vagy esetleg az ukrán diplomácia vezetőjével, Dmitro Kulebával hatszemközt tárgyalni majd arról, hogy Magyarország járuljon hozzá újabb több tízmilliárd euró Ukrajnába juttatásához. „Természetesen ma sem fogok engedni a nyomásnak. Amíg nem kapunk részletes, világos elszámolást arról, hogy mire költötték azt a körülbelül 50-70 milliárd eurót, amit eddig Ukrajnába küldtek, és amíg az OTP-t le nem veszik a háború úgynevezett nemzetközi szponzorainak listájáról Ukrajnában, addig szó sem lehet arról, hogy újabb pénzekről döntsünk fegyverek finanszírozására vagy bármire Ukrajna vonatkozásában” – szögezte le.

Aláhúzta: „az nem megy, hogy egyrészt arra kérik Magyarországot, hogy az adófizetők pénzéből küldjön Ukrajnába, másrészt eközben a háború nemzetközi szponzorainak listáján tartják a legnagyobb magyar pénzintézetet, ahol hárommillió ember vezeti a számláját”. „Mindenki érzi, mindenki látja, mindenki tudja, hogy ez nonszensz, és mindaddig, amíg ezt a nonszensz helyzetet nem számolják fel, addig mi nem vagyunk hajlandók semmiféle pénzügyi kérdésről tárgyalni” – hangoztatta.

Szijjártó Péter sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ennél a napirendi pontnál várhatón ezúttal is mindenki a háborúról fog beszélni, egyedül ő fog a békéről. „A béke hangját, a béke iránti vágy hangját erősíteni kell, mert világos, hogy minden nappal és minden egyes fegyverszállítással az eszkaláció veszélye egyre súlyosabb” – figyelmeztetett. „Minden egyes nap, ami háborúval telik, és minden egyes, Ukrajnába szállított fegyver újabb emberek halálát okozza, és mi ezt szeretnénk megakadályozni” – tette hozzá.

A miniszter tudatta, hogy a napokban lezajlott gaboni katonai puccs is téma lesz az ülésen, és kiemelte, hogy három év alatt immár ez a nyolcadik hasonló hatalomátvétel Afrika középső és nyugati részén. „Minden egyes ilyen puccs az instabilitás veszélyét hordozza, s pontosan tudjuk, hogy ha egy-egy afrikai országban, egy-egy afrikai térségben instabilitás uralkodik, akkor az nagyon könnyen újabb migrációs hullámok kirobbanásával járhat” – fogalmazott.

„Ezért nagyon fontos, hogy az Európai Unió, Brüsszel végre világosan beszéljen. Hagyja most már maga mögött a migrációpárti politikát, és végre tegyük világossá, hogy Európába csak legálisan lehet bejönni” – hangsúlyozta. „Ha Brüsszel tovább folytatja a migrációpárti politikáját, akkor olyan nyomás nehezedhet majd az európai kontinensre, amelynek kivédése nagyon nehéz lesz, és különös erőfeszítést követel ez azoktól az országoktól, amelyek az Európai Unió külső határát védik” – fűzte hozzá, majd aláhúzta, hogy Magyarország is ilyen ország, a hatóságok idén eddig több tízezer illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg, miközben az érkezők egyre erőszakosabban viselkednek.

„Mindent megteszünk azért, hogy az Európára háruló migrációs nyomás csökkenjen, Magyarországra csakis legálisan lehet bejönni, nem engedünk be illegális migránsokat, és ma is ki fogok állni amellett, hogy a migrációpárti politikát az Európai Uniónak végre be kellene fejezni” – összegezte a miniszter.

Ez durva: újfent több mint 19 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. augusztus 30-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7281 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 12041 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 200 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte csütörtökön hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine