Az orosz-ukrán háború 553. napja – FRISSÜL

Immár ötszázötvenharmadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.
Ukrán katonai hírszerzés: megsemmisítettek négy orosz repülőgépet az oroszországi Pszkov elleni dróntámadás során
Négy orosz Il-76-os katonai szállítórepülőgép semmisült meg az Oroszország északnyugati részén fekvő Pszkov ellen szerdára virradó éjjel végrehajtott dróntámadás – közölte az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága.
„Négy repülőgép helyreállíthatatlanul megsemmisült. További kettő feltehetően megrongálódott, az információ még pontosítás alatt áll” – fejtette ki Andrij Juszov, a katonai hírszerzés szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott nyilatkozatában.
Mikola Olescsuk altábornagy, az ukrán légierő parancsnoka arról számolt be a Telegramon, hogy az ukrán erők 43 légi harceszközt semmisítettek meg az oroszok által szerdára virradóan Ukrajnára kilőtt 44-ből: 28 robotrepülőgépet és 15 csapásmérő drónt. Kifejtette, hogy a rakéták és drónok útvonala mentén Ukrajna számos régiójában működött a légvédelem. A légitámadás visszaverésében légvédelmi rakétacsapatok, vadászrepülőgépek, és egyéb megsemmisítési eszközök vettek részt.
A légierő közlése szerint egyebek mellett a déli odesszai régióban nyolc robotrepülőgépet lőttek ki a tenger felett, és több mint húsz ellenséges célpontot – rakétákat és drónokat – az ukrán főváros, Kijev légterében.
Az ukrán vezérkar a Facebookon közzétett jelentésében ukrán sikerekről számolt be, közölve, hogy az ukrán csapatok már „megvetették lábukat” a zaporizzsjai régióban lévő Novodanyilivka és Novoprokopivka, valamint Mala Tokmacska és Verbove irányában is. A Donyeck megyei Bahmut felé vezető úton az ukrán csapatok folytatják a támadó hadműveleteket a várostól délre eső területen, és megerősítik állásaikat a már elért vonalakon.
Az orosz erők a kijevi katonai vezetés tájékoztatása szerint sikertelen támadóműveleteket hajtottak végre Donyeck megyében Krasznohorivka és Marjinka térségében, ahol jelentős veszteségeket szenvedtek el, a szomszédos Luhanszk megyében pedig Bilohorivkánál és Novojehorivkánál, emellett az ukrán erők továbbra is visszatartják az orosz csapatok támadásait a keleti országrészben lévő stratégiai jelentőségű városok, Kupjanszk, Liman és Bahmut irányában.
A vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mostanra hozzávetőleg meghaladta a 262 ezret.
Az orosz védelmi minisztérium közben a Telegramon azt közölte, hogy a fekete-tengeri Kígyó-szigeteknél egy orosz Szu-30-as repülőgép megsemmisített egy nagysebességű ukrán kishajót a legénységével.
Romániában megállt a népességfogyás az ukrajnai menekültek befogadása nyomán
Évtizedek óta először nőtt tavaly Románia lakossága annak köszönhetően, hogy a migrációs mérlegnél egy uniós határozat alapján a tagállamoknak a bevándorlók közé kell számolniuk az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező (átmeneti védelemben részesülő) ukrán menekülteket is – derült ki az országos statisztikai intézet (INS) szerdán közzétett jelentéséből.
Az ország népességéről szóló ideiglenes jelentés szerint tavaly 9100-zal nőtt Románia rezidens lakossága 2021-hez képest. Az INS számításai szerint az országnak az idei év első napján 19 051 562 lakosa volt. A 2021. december elsejei állapotokat tükröző legutóbbi népszámlálás 19 053 815 lakost állandó lakost mutatott ki Romániában.
A statisztikai intézet szerint tavaly 201 ezer lakos hagyta el Romániát, miközben a hazatérő román állampolgárok, illetve az egy évnél hosszabb időre itt letelepült külföldi bevándorlók száma (a Romániában átmeneti védelmet igénylő ukrán menekültekkel együtt) megközelítette a 287 ezret.
A migrációs mérleg így első ízben hozott lakosságtöbbletet, méghozzá olyan mértékűt (85 480 ember), ami ellensúlyozni tudta a továbbra is negatív tartományban lévő természetes szaporulatot.
A statisztikai hivatal jelentése szerint Romániában tavaly is fokozódott a lakosság elöregedése: míg a 15 év alattiak aránya (16,2 százalék) állandó maradt, a 65 év felettieké enyhén (0,3 százalékponttal) emelkedett (19,7 százalékra). Az úgynevezett függőségi ráta – amely azt tükrözi, hány gyerek és idős jut száz aktív (15-65 év közötti) felnőttre – 55,5-ről 56,1 százalékra nőtt.
A rendszerváltáskor még több mint 22 milliós ország drasztikus népességfogyásáért – főleg az uniós csatlakozást követő években – elsősorban az elvándorlás felelős, Romániából ugyanis több mint hárommillió vendégmunkás költözött Nyugatra. Bár a kivándorlás mérséklődött, továbbra is kedvezőtlenül befolyásolja a demográfiai adatokat azáltal, hogy a külföldre költözött román állampolgárok zöme a gyermekvállalás szempontjából fontos 25-45 év közötti korosztályhoz tartozik.
A lakosságfogyás miatt súlyos munkaerőhiánnyal küzdő Románia az utóbbi időszakban egyre több Európai Unión kívülről érkező külföldi állampolgár letelepedését engedélyezte, a vendégmunkáskvótát 2022-ben és 2023-ban is százezerben szabta meg a bukaresti kormány. A román média beszámolói szerint azonban a távol-keleti bevándorlók többsége csak ugródeszkának tekinti a román munkavállalói vízumot, amely révén törvényesen bejuthat az Európai Unióba, de nem marad Romániában, hanem megpróbál illegálisan Nyugat-Európába jutni.
Újabb jelentős gázlelőhelyre bukkantak Ukrajnában
Újabb jelentős gázlelőhelyet fedezett fel Ukrajnában a Naftohaz ukrán állami gázvállalathoz tartozó Ukrhazvidobuvannya gázkitermelő cég – hozta nyilvánosságra kedden honlapján a Naftohaz.
A lelőhely készleteit egymilliárd köbméterre becsülik. „A mezőt közel négyezer méter mélyen fedezték fel a földfelszínről lefúrva a mélybe. A kapott geológiai információk szerint az új mező készletei elérhetik az egymilliárd köbméter földgázt” – fejtette ki jelentésében az ukrán gázvállalat. Hozzátette, hogy az Ukrhazvidobuvannya folytatja a geológiai kutatási programot ezen a területen, és további kútfúrásokat terveznek. A közleményből nem derült ki, hol található a lelőhely.
A vállalat emlékeztetett arra, hogy nem ez az első új szénhidrogén-lelőhely, amelyet idén fedeztek fel Ukrajnában: a Naftohaz vállalatcsoport a közelmúltban indított be két nagy hozamú kutat, amelyek együttesen több mint 430 ezer köbméter gázt termelnek ki naponta.
„A készletek növelésével perspektívát teremtünk a gáztermelés fenntartható növekedéséhez” – jelentette ki Oleh Tolmacsev, a gázkitermelő cég ügyvezető igazgatója.
Az Egyesült Államok újabb 250 millió dolláros fegyverszállítmánnyal segíti Ukrajnát
Az Egyesült Államok újabb 250 millió dolláros katonai segítséget küld Ukrajnának – jelentette be kedden az amerikai külügyminisztérium.
A tárca közleménye szerint a csomag tartalmaz AIM-9M légvédelmi rakétákat, HIMARS mobil rakétatüzérségi járművekhez használható eszközöket, valamint 105 és 155 milliméteres tüzérségi lőszereket, egyéb rakétákat, valamint 3 millió darab, kézifegyverbe való lőszert. Az amerikai hadsereg készleteiből azonnal lehívható szállítmányban szerepelnek még aknamentesítő eszközök, akadályromboló lőszerek, páncéltörő rakéták, és korábban küldött eszközökhöz pótalkatrészek.
A Fehér Ház keddi sajtótájékoztatóján Karinne Jean-Pierre szóvivő úgy fogalmazott, hogy az újabb csomaggal támogatni kívánják az ukrán haderő jelenleg is zajló ellentámadását, valamint erősíteni Ukrajna légvédelmét az ismétlődő orosz rakétatámadások ellen.
A védelmi minisztérium beszerzésekért felelős vezető tisztségviselője hétfőn egy konferencián arról beszélt, hogy az Egyesült Államok katonai vezetése és kormánya minden ukrajnai támogatási csomag bejelentése előtt kockázatelemzést végez az amerikai katonai készenlétre vonatkozóan. William A. LaPlante szerint a katonai készletek csökkenésével járó minden tervet áttekint a hadsereg vezérkari főnöke és a védelmi miniszter, akik csak akkor engedélyezik azt, ha annak nincs negatív kihatása az amerikai katonai készenlétre, illetve nem jelent túlzott kockázatot.
A Pentagon szóvivője múlt csütörtökön azt közölte, hogy ukrán pilóták F-16-os vadászgépek kezelésére való kiképzését októberben az Egyesült Államokban is megkezdik, a tervek szerint a Nemzeti Gárda arizonai Morris légitámaszpontján. Pat Ryder hozzátette, hogy a kiképzés kiegészíti az Európában dán és holland vezetéssel már zajló programot, és célja az ukrán védelmi erők hosszú távú védelmi képességeinek erősítése.
Lengyel miniszter: a V4 országainak meg kell érteniük közös céljaikat az EU-ban
Fontos, hogy a visegrádi csoport (V4) országai megértsék közös céljaikat és érdekeiket az Európai Unióban (EU) – hangsúlyozta Andrzej Adamczyk lengyel infrastrukturális miniszter abban a levélben, amellyel a délkelet-lengyelországi Krasiczynben hatodik alkalommal rendezett nyári egyetem hallgatóit üdvözölte kedden.
A krasiczyni lengyel-magyar nyári egyetemen idén első alkalommal cseh és szlovák fiatalok is részt vesznek, összesen több mint kétszáz hallgató. A hétfő este kezdődött ötnapos programsorozat közvetlen folytatása a múlt héten Budapesten a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a varsói Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet szervezésében megtartott I. Visegrádi Nyári Akadémiának.
Amint a budapesti akadémiát, kedden a krasiczyni programot is Novák Katalin videoköszöntőjével nyitották meg, melyben a köztársasági elnök kiemelte a V4-en belüli történelmi együttműködés erejét, valamint azt, hogy a csoport napjainkban a kontinens „gazdasági motorját” képezi.
Andrzej Adamczyk szintén a regionális kapcsolatok fontosságát emelte ki, aláhúzva: Európának egyenletesen kell fejlődnie, minden térségének azonos fejlődési esélyekkel kell rendelkeznie. Közép-Európa pedig szoros visegrádi együttműködés és közös célok nélkül nem fejlődne a manapság tapasztalt tempóban – tette hozzá.
A kölcsönös megismerés a térségbeli kapcsolatok megerősítésével, valamint az EU-n belüli közös célok és közös érdekek jobb megértésével is jár – hangsúlyozta a miniszter. Nagy kihívásnak nevezte az együttműködés folytatását a mai, egész Európa számára nehéz időszakban, amikor az EU és a V4 keleti határainál „szabályos háború zajlik”.
A péntekig tartó rendezvénysorozat pódiumbeszélgetésein a közép-európai politikai és gazdasági együttműködést, az oktatás és a tudomány előtt álló kihívásokat vitatják meg, a hallgatók újságírásról, márkaépítésről, diplomáciai protokollról szóló műhelyeken vehetnek részt. A közeli Przemysl város katonai temetőjében az első világháborúban elesett katonák sírjainál tisztelegnek, ellátogatnak a przemysli erődrendszerbe. Részt vehetnek közös sportrendezvényeken is.
Az idei krasiczyni nyári egyetemet és a budapesti Visegrádi Nyári Akadémiát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a varsói Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet szervezi a Mathias Corvinus Collegium és a Batthyány Lajos Alapítvány támogatásával.
Megint közel 15 ezren menekültek a háború elől Magyarországra
Magyarország területére 2023. augusztus 29-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6277 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 8513 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 125 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte szerdán hajnalban hírportálunkkal az Országos Rendőr-főkapitányság.
Jó reggelt kívánunk!
Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!
Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine