Az orosz-ukrán háború 551. napja – FRISSÜL

Immár ötszázötvenegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Fejlövéssel holtan találták irodájában az ukrán titkosszolgálat egy ezredesét

Holtan találták kijevi irodájában az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egyik ezredesét – erősítette meg az Ukrajinszka Pravda hírportálnak az értesülést hétfőn az SZBU sajtószolgálata.

A hírportálnak az SZBU-nál lévő forrásai azt is megerősítették, hogy a szakszolgálat munkatársai a fején lőtt sebbel találták meg a magas rangú tiszt holttestét saját irodájában.
A tiszt nevét nem hozták nyilvánosságra. A sajtószolgálat közölte, hogy halálának körülményeit büntetőeljárás keretében vizsgálják az ukrán országos rendőrség nyomozói. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat őszinte részvétét fejezi ki elhunyt alkalmazottjuk családjának és barátainak. „A szakszolgálat minden segítséget megad a rendőrségnek a teljes körű, objektív és pártatlan nyomozáshoz” – hangsúlyozta az SZBU.

Ukrajnában több mint négyszáz cég rejtegeti üzleti kapcsolatait Oroszországgal

Több mint négyszáz, Ukrajnában működő vállalat próbálja elrejteni üzleti kapcsolatait Oroszországgal – tették közzé hétfőn a hivatalos ukrán cégadatokhoz nyilvános hozzáférést biztosító Opendatabot adatplatform honlapján.

A közlés szerint a hivatalos nyilvántartásokban 401, Ukrajnában bejegyzett vállalatnál találtak „orosz nyomot”. Ezek a cégek az elmúlt másfél év alatt a hatályos ukrán jogszabályok tiltása ellenére hajtottak végre változtatásokat, és távolították el „papíron” az orosz tulajdonosokat és a kedvezményezetteket.
Az Opendatabot 2022. február 23-án – egy nappal az Oroszország Ukrajna elleni háborújának megindítása előtt – még 20 881, Ukrajnában bejegyzett cégnél talált „orosz nyomot” – emlékeztetett az az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A háború kezdete óta Ukrajnában moratóriumot vezettek be az Oroszországi Föderáció állampolgárainak tulajdonában lévő társaságok bejegyzésében való változtatásokra annak érdekében, hogy biztosítsák Ukrajna nemzeti érdekeinek védelmét az orosz katonai agresszióval összefüggő jövőbeni követelések jogi úton történő érvényesítésében. A jelenlegi szabályozás szerint az Oroszországi Föderáció állampolgárainak csak bizonyos kategóriái jogosultak változtatásokat végrehajtani olyan társaságokban, amelyeknek tulajdonosai: ebbe a körbe olyan orosz állampolgárok tartoznak, akik jogszerűen Ukrajna területén tartózkodnak, és akik legfeljebb 10 százalék részesedéssel rendelkeznek a társaság alaptőkéjében.

Lengyel és balti belügyminiszterek: a Wagner csoport hagyja el Fehéroroszországot!

A Wagner orosz zsoldoscsoport hagyja el Fehéroroszországot, az illegális bevándorlók pedig távozzanak a Fehéroroszország nyugati határaihoz közeli övezetből – erre szólította fel Minszket hétfői varsói találkozóján az észt, a lengyel, a lett és a litván belügyminiszter.

A varsói tárgyalásokat követő közös sajtóértekezleten Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter közölte: Agne Bilotaite litván, Maris Kucinskis lett és Lauri Läänemets észt tárcavezetővel együtt nyilatkozatot fogadtak el, amelyben a Wagner csoport tagjait és az illegális bevándorlókat érintő lépések megtételét követelik a minszki vezetéstől.
A Fehéroroszországgal közös határokon fokozódik a feszültség, több hónapja kiújult a migrációs nyomás, a biztonsági helyzetet pedig tovább bonyolítja a Wagner csoport több ezer tagjának fehéroroszországi jelenléte – mutatott rá Kaminski. Ezért követeli a négy miniszter Minszktől azt, hogy a helyzet stabilizálásának érdekében a Wagner „haladéktalanul hagyja el” Fehéroroszország területét, valamint a határsávból távozzanak az illegális bevándorlók.
Figyelmeztetett: amennyiben a lengyel, a lett vagy a litván határon „kritikus incidensre” kerül sor, a négy ország – beleértve Észtországot is, amelynek nincs közös határa Fehéroroszországgal – „azonnali válaszlépéseket” foganatosít. Ez azt jelenti, hogy lezárják a jelenleg még működő összes határátkelőt a személy- és a teherforgalom elől – helyezte kilátásba Kaminski.
Elismerte ugyanakkor, hogy a teljes határzár negatív következményekkel járna az összes fehérorosz állampolgár számára. Jelezte: a fehérorosz ellenzékkel együttműködve olyan mechanizmusokat dolgoznak ki, amelyek segítségével az Aljakszandr Lukasenka vezette rezsim által üldözött fehéroroszok szükség esetén átjuthatnak az Európai Unió területére.
Agne Bilotaite kijelentette, hogy a határzárról a négy állam elnökének, illetve miniszterelnökének kellene döntenie közösen. Felidézte, hogy Litvánia két határátkelőt már lezárt a fehérorosz határon.
Lengyelország korábban az összes közúti határátkelőt lezárta, kivéve a Terespol városánál működőt.

Cseh kormányfő: Csehország biztonságát leginkább az orosz birodalmi politika veszélyezteti

Csehország biztonságát leginkább az orosz birodalmi politika veszélyezteti, de ébernek kell lenni Kínával szemben is, amely saját hatalmi ambíciói érdekében nagy figyelemmel kíséri az ukrajnai háborús konfliktust – jelentette ki Petr Fiala kormányfő hétfőn Prágában a cseh nagykövetek háromnapos tanácskozásának megnyitóján.

Csehországnak – fejtette ki – folytatnia kell a civil és a katonai segítségnyújtást Ukrajnának, támogatnia kell Ukrajna integrációját az Európai Unióba és a NATO-ba, ugyanakkor fel kell készülnie az orosz katonai támadás okozta károk háború utáni felszámolására, Ukrajna újjáépítésére is.
„Az ukrajnai konfliktus gyors lezárására kevés az esély, egyre kevesebb. Az orosz agresszió következményei sokrétűek, s bizonyos értelemben ez található a csehországi társadalomban tapasztalható nyugtalanság hátterében is” – vélekedett Petr Fiala.
Az energiabiztonságról szólva a kormányfő kulcsfontosságúnak minősítette, hogy Csehország mihamarabb „százszázalékosan” függetlenítse magát az orosz energiahordozóktól. Az európai és a transzatlanti szövetségi kapcsolatokkal összefüggésben Petr Fiala azt mondta, hogy Csehország helyzete a tavalyi európai uniós elnökség következtében „megerősödött”. Ami a Visegrádi Csoportot illeti, a cseh kormányfő szerint „jelenleg bonyolultabb a politikai együttműködés, ezért a gyakorlati kérdésekben való együttműködésre kell összpontosítani a figyelmet”. Petr Fiala úgy vélte: szükség van a közép-európai párbeszéd kiszélesítésére, Csehországnak erősítenie kell stratégiai kapcsolatait Németországgal és Ausztriával.
Jan Lipavsky cseh külügyminiszter beszédében leszögezte, hogy Prága teljes mértékben támogatja Volodimir Zelenszkij ukrán államfő béketervét. „Jelenleg ez az egyetlen járható kiút a háborúból” – vélte a cseh diplomácia vezetője. Lipavsky ezután hivatalában tárgyalt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, aki a közös sajtótájékoztató után beszédet mondott a cseh nagykövetek előtt.
Az ukrán külügyminiszter felszólalásában azt mondta, hogy az ukrajnai konfliktus megoldásához nem a fegyverszállítások leállításával vezet az út, mert ez nem jelentené a háború végét, hanem további emberi szenvedésekhez és halálokhoz vezetne.
Dmitro Kuleba kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz államfő célja, hogy meggyengítse Európa gazdaságát. Az erre adott válasz nem lehet Ukrajna támogatásának a meggyengítése, hanem a megerősítése. Ukrajna győzelme megakadályozza Putyin terveinek megvalósítását – mutatott rá a külügyminiszter, aki beszédében köszönetet mondott Csehországnak az Ukrajnának nyújtott sokoldalú támogatásért és az ukrán menekültek százezreinek befogadásáért.
Jan Lipavsky a sajtóértekezleten hangsúlyozta: Csehország addig támogatja Ukrajnát, amíg arra szükség van.

Ismét közel 21 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. augusztus 27-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6913 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 14005 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 102 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte lapunkkal hétfőn hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Az orosz erők Herszon és Harkiv megyét támadták, halálos áldozatok is vannak

Az orosz erők a dél-ukrajnai Herszon város központja ellen intéztek támadást vasárnap kora délután, egy helybeli nő életét vesztette, egy férfi pedig súlyosan megsérült – közölte a megyei ügyészi hivatal a Telegramon.

Az ügyészség kifejtette, hogy helyi idő szerint 15 óra körül az orosz erők feltehetően tüzérségi fegyverekkel lőtték Herszont. „Élettel összeegyeztethetetlen sérüléseket szenvedett egy nő, aki az utcán tartózkodott. Egy férfi is válságos állapotban került kórházba” – írta az ügyészség, hozzátéve, hogy lakóépületekben és egyéb polgári infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.
A Herszon megyei kormányzói hivatal a Telegramon arról is tájékoztatott, hogy a megyeszékhely elleni támadást megelőzően az orosz erők tüzet nyitottak a régióban található Virivka falura. Egy 35 éves nő az ágyúzás következtében életét vesztette, egy másik helyi lakost pedig sérülésekkel szállítottak kórházba.
Vasárnap kora délután a keleti országrészben lévő Harkiv megyét is lőtték az orosz csapatok, a rakéta-sorozatvetőkkel végrehajtott támadásban egy 39 éves nő életét vesztette – közölte a régió kormányzói hivatala a Telegramon.

A volt ukrán főügyész azt állítja, amerikai politikai megrendelésre távolították el

Amerikai kormányzati ösztönzésre távolították el pozíciójából – állította Ukrajna volt főügyésze egy szombaton este sugárzott interjúban, a Fehér Ház közleményben hazugságnak nevezte a műsorban elhangzottakat.

Viktor Sokin a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban azt állította, hogy 2016-ban Petro Porosenko ukrán elnök azért váltotta le, mert annak a Burisma energiaipari vállalatnak az ügyeit vizsgálta, amelyben az akkori alelnök Joe Biden fia, Hunter Biden igazgatótanácsi tag volt.
Az interjúban azt is kijelentette, Joe Biden lépett fel azzal az igénnyel, hogy a főügyészi pozícióból eltávolítsák. Sokin az interjúban annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy Joe Biden megvesztegetési pénzt fogadott el a Burisma felől.
Hozzátette, nincsenek kétségei afelől, hogy a Burisma cég törvénytelenségekben vett részt, amelyek között Sokin megemlítette az illegális földgázkitermelést és -értékesítést.
Az interjúban elhangzottakra a Fehér Ház közleményben reagált vasárnap, eszerint az állítások hazugságok, valójában a Sokin vezette ukrán főügyészség volt a „korrupció melegágya”, a visszaélések megfékezését és az ukrajnai reformokat pedig nemcsak az akkori amerikai alelnök, Joe Biden, hanem más amerikai diplomaták, politikusok és nemzetközi partnerek is sürgették.
Porosenko 2016 márciusában, egy évvel kinevezése után mentette fel hivatalából a főügyészt. Joe Biden alelnökként 2015 decemberében Kijevben járt, ahol követelte az ukrán főügyészség megreformálását, a főügyész eltávolítását, és arra biztatta az elnököt, hogy számolja fel országában a korrupció rendszerét, amelynek része a főügyészi hivatal is. Biden akkor kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem történnek intézkedések, az Egyesült Államok visszatarthat egymilliárd dollárnyi támogatást Ukrajnától.
Az Obama-adminisztráció tagjaként Joe Biden az Egyesült Államok Ukrajna-politikájáért volt felelős.
2016-ból származó sajtójelentések szerint egy hónappal leváltása előtt a főügyész hivatalosan indítványozta a Burisma alapítója, korábbi ukrán kormánytag Mikola Zlocsevszkij vagyonának lefoglalását a cége körüli törvénytelenségek miatt.
Hunter Biden 2014 és 2019 között volt a Burisma igazgatóságának tagja.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine