Závogyán Magdolna: a múltra építkezve érdemes formálni a jelent és tervezni a jövőt

A fennmaradás, a túlélés önmagában bizonyosság arra nézve, hogy mindig a múltra építkezve érdemes jelent formálni és jövőt tervezni – mondta Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kultúráért felelős államtitkára a kétszáz éves Miskolci Nemzeti Színház jubileumi díszelőadása előtti ünnepi köszöntőjében csütörtökön.

    Hangsúlyozta: sok diadal és válság tanúja volt a teátrum, amely számos nemzedéknek hirdette a „művészet időtlen csodáját” fennállásának két évszázada alatt.

    Závogyán Magdolna kiemelte, véletlenül és méltatlanul nem marad fenn kétszáz évig egyetlen intézmény sem. A megújulás az örökséget  megtartva és megbecsülve lehetséges, az örömteli és értékteremtő alkotómunkához pedig a hagyományok feltétlen tisztelete adhat keretet – fűzte hozzá.

    Az államtitkár kitért az 1843-as tűzvész és az azt követő újjáépítés történetére, mely – mint mondta – számára a fizikai megsemmisülést legyőző szellemi, lelki folytonosságot és a közösségi összefogás és akarat diadalát szimbolizálja a pusztulás fölött.

    Závogyán Magdolna úgy fogalmazott, a tűzben az épület, az anyag veszett oda, a város elkötelezettsége a magyar nyelvű nemzeti színház ügye iránt azonban nem vesztett lendületéből.

    A tűzvész utáni forradalom és „pénzszűke” ellenére „a miskolciak nem adták fel álmaikat”. A színház újjáépült, így 1857. szeptember 3-án a teátrum immár Miskolci Nemzeti Színház néven nyithatta meg kapuit – emelte ki az államtitkár.

    Závogyán Magdolna gratulált a Miskolci Nemzeti Színház társulatának a „kiemelkedő bicentenáriumi évadhoz”, és megköszönte mindazok munkáját is, akik a kihívásokkal terhelt időszakban is „a művészet csodájába vetett hittel teremtenek értéket”.

    Az államtitkár köszöntötte Mongólia magyarországi nagykövetségének delegációját, kiemelve, hogy több módon is segítették A tatárok Magyarországban című díszelőadás tatár vonatkozásainak művészeti hitelességét.

    Závogyán Magdolna hangsúlyozta, azt szeretné, hogy a „sokat megélt” színház még évszázadokon át „hirdesse a kultúra közösség- és identitásformáló erejét”.

    Emlékeztetett arra, hogy az idei évben több bicentenáriumot is ünneplünk: Madách Imre és Petőfi Sándor születésére, valamint meghatározó életművére, és nemzeti imádságunk, a Himnusz keletkezésére emlékezünk.

    Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója ünnepi köszöntőjében úgy fogalmazott, a teátrumnak „rendkívüli közösségformáló ereje van a városban”. A miskolciak sajátjuknak tekintik a színházat, ez pedig abból ered, hogy a mai miskolci polgárok elődei „együtt, közös akaratból” építették a színházat – fűzte hozzá.

    Veres Pál (Függetlenek SZIVE-MSZP-Momentum-Párbeszéd-Jobbik-LMP-DK-MMM-Velünk a Város), Miskolc polgármestere ünnepi beszédében kiemelte, a mai Magyarország első kőszínháza „a legsötétebb időkben is lobogó fáklyaként őrizte a kultúra, a művészet, és az emberség, az emberi értékek fényét”.

    A polgármester hangsúlyozta, büszkék rá, hogy közadakozásból, a miskolciak összefogásából épülhetett meg és épülhetett újra a színház. Emellett arra is büszkék, hogy a teátrum a rezsiválság idején szintén közadakozásból, a miskolciak összefogásával maradhatott nyitva – fűzte hozzá.

    Veres Pál emlékeztetett arra, hogy az idei évet a kultúra évének nyilvánították a színház tiszteletére. Hozzátette, a színházlátogató közönség véleményét tolmácsolva büszkén mondhatja, hogy a Miskolci Nemzeti Színház az ország egyik legjobbja lett az elmúlt években.

    Az ünnepi köszöntők után a bicentenáriumát ünneplő Miskolci Nemzeti Színházban délután öt órától a Szőcs Artur rendezte A tatárok Magyarországban című darabot láthatta a közönség. Kétszáz évvel ezelőtt ugyancsak Kisfaludy Károly ezen művével nyitotta meg kapuit a teátrum.

    A mai Magyarország területének első magyar nyelven játszó kőszínháza több ünnepi programmal is készült a bicentenáriumra. A nagyszínházba érkezők délután először egy kiállítást tekinthettek meg a teátrum eddigi előadásplakátjaiból a Színháztörténeti és Színészmúzeum gyűjteményéből.

    Ezután Fedor Vilmos és Somorjai Lehel Színház a város tenyerén című könyvének bemutatójára várták az érdeklődőket a szervezők. A kötetet kifejezetten a színház kétszázadik „születésnapjára” írta a szerzőpáros, bemutatva annak történelmét.

    A tatárok Magyarországban című díszelőadás után az ünneplés lezárásaként este 8 órakor a Szent István téren adnak koncertet a színház egykori és jelenlegi tagjai, akik az ünnepség végén a város lakóival együtt fújják el a születésnapi torta kétszáz gyertyáját.