Novák Katalin Ukrajnába látogat, Zelenszkijjel találkozik

Rendeződhetnek a vitás kérdések?

A Magyar Nemzet arról ír, hogy a magas politikai vezetők közötti párbeszéd talán elő tudja segíteni a kárpátaljai magyarság helyzetének a kezelését, bár Ukrajna jelenlegi, államépítő folyamatainak közepette nem látszik úgy, hogy radikális változás történne ebben a kérdésben – ezt Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, az Eurázsia Központ szakértője fogalmazta meg a lapnak azzal kapcsolatban, hogy Novák Katalin államfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a napokban találkozik egymással.

A magyar köztársasági elnök a kijevi Krími Platformra kapott meghívást, s azt írják, az ukrán fővárosba vezető útja előtt ugyanakkor még felkeresi a kárpátaljai magyarságot is. Hozzáteszik: Zelenszkij és Novák találkozása egy olyan fontos elem a két ország kapcsolatában, amely azt jelzi, hogy az országok vitás kérdéseit rendezni kell – nyilatkozta Seremet Sándor. Szerinte a magyar–ukrán viszony rendezésének gyakorlati megvalósítása egy másik kérdés, hiszen továbbra is fennállnak a kárpátaljai magyar közösség nyelvi és oktatási jogaival kapcsolatos problémák, amiket elodáztak, és a Velencei Bizottság részéről is vannak elmarasztaló értékelések. A radikális változáshoz komoly társadalmi előkészítésre van szükség, tehát ezt el kellene, hogy fogadja a többségi társadalomnak az öntudatosabb része – fejtette ki.

„A Krími Platform egy béketeremtő kezdeményezés, amelyet még a háború előtti időszakban hívtak össze először. Az első deklarált célja az, hogy tárgyalásos úton, politikai dialógus után kerüljön vissza a Krím Ukrajna kötelékébe” – magyarázta Seremet Sándor a lapnak. A szakértő véleménye szerint gyakorlati, kézzelfogható eredményt, ahogy a korábbi Krími Platformok, az idei sem biztos, hogy fel fog tudni mutatni.

„A nemzetközi figyelemnek a fenntartásáról van szó, amely továbbra is a Zelenszkij-féle békeformulát fogja majd hirdetni, miszerint a tárgyalások megkezdéséhez az orosz csapatoknak a teljes visszavonására van szükség és ez a Krímre is vonatkozik – tehát azt a felfogást, hogy a Krím nélkül nem lehet béketárgyalásokat folytatni” – mondta Seremet Sándor.

Fotó: Novák Katalin/Facebook