Állati meglepetés: Cserebökényben tizenhat pár kuvik költött szalakótaodúban

Szép szaporulatot jegyezhettünk fel az idén Szentes környékén.
A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén az idén a szokásosnál több, összesen tizenhat pár kuvik költött sikeresen a szalakótáknak kihelyezett odúkban – tudtuk meg a nemzeti parktól.
Azt írták, Cserebökényben az egyik leggyakoribb bagolyfaj a kuvik. Elsősorban a nyíltabb, mozaikos területeket, kaszálókat, fás legelőket, valamint az állattartótelepekhez és tanyákhoz közeli területeket kedveli. Megtelepszik a falvakban, mezővárosok szélén. A zárt erdőségeket elkerüli. Évente egyszer költ, jellemzően tanyákon, állattartótelepeken, istállók, juhhodályok padlásain vagy alkalmas üregekben, odúkban. A költés sikertelensége esetén pótköltések is előfordulnak.
A kuvik fészket nem épít, 3-5 tojását április végén, május elején közvetlenül az aljzatra rakja. A hím nem ül a tojásokon, táplálékot hord a tojónak. Kezdetben mindig a tojó osztja szét az élelmet a fiókák között, később mind a két szülő részt vesz az etetésükben. A fiókák négyhetes korukban repülnek ki, de a szülők ezt követően is gondozzák őket. Táplálékuk elsősorban kisemlősökből és gerinctelenekből áll, de néha madarakat, kétéltűeket, hüllőket, halakat is zsákmányolnak. Mezeipocok-gradációs években főként ezeket a rágcsálókat fogyasztják.
Cserebökényben az utóbbi évtizedekben folyamatosan eltűntek a kuvik hagyományos költőhelyei, a tanyás ingatlanok és a régi állattartótelepek. Az újonnan épült ingatlanok sok esetben teljesen zártak. Megfigyelték, hogy a lakott területek közelében kihelyezett szalakótaodúkban szinte mindig költ egy pár kuvik is. Cserebökény térségében az idén 16 pár kuvik költött sikeresen. Egy-egy alkalmas odúba évente visszatérnek és költenek a kuvikok – tájékoztatott az igazgatóság.
Fotó: Kmnp.hu/Őze Péter