Az orosz-ukrán háború 519. napja – FRISSÜL

Immár ötszáztizenkilencedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Az ukrán parlament meghosszabbította a hadiállapotot és a mozgósítást

Az ukrán parlament csütörtöki ülésén elfogadta a hadiállapot és az általános mozgósítás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatokat – közölte Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A hadiállapotot és az általános mozgósítást újabb kilencven nappal, 2023. november 15-ig hosszabbították meg. A vonatkozó határozatokra 347, illetve 334 képviselő szavazott a 450 fős törvényhozásban.
A következő parlamenti választásokat októberben kellene megtartani. A törvény szerint azonban hadiállapot idején nem tarthatók választások.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán nyújtotta be a parlament mandátumának meghosszabbítására vonatkozó javaslatokat a törvényhozásnak – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A parlament az Ukrajna ellen indított orosz háború kezdetén, tavaly február 24-én vezette be a hadiállapotot és az általános mozgósítást, ez a nyolcadik hosszabbítás.

Az orosz hadsereg ismét odesszai kikötőket támadott

A kikötői infrastruktúra ellen intézett rakétatámadást Odessza térségében az orosz hadsereg csütörtökre virradóra, egy biztonsági őr életét vesztette, és károkat szenvedett egy rakodóterminál – közölte a régió kormányzója.
Oleh Kiper elmondta, hogy az oroszok Kalibr rakétákat lőttek ki egy fekete-tengeri tengeralattjáróról egy – általa nem pontosított – kikötőre. Egy biztonsági épület romba dőlt, és két autó megrongálódott.

Az ukrán légvédelem két rakétát lőtt ki, de nem találta el a támadó rakétákat, viszont Ukrajna más részeiben sikerült lelőnie nyolc orosz drónt.

Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai katonai parancsnokság szóvivője közölte, hogy az éjszakai vihar a támadóknak kedvezett, mert megnehezült a nagy magasságban repülő rakéták bemérése.

Olekszandr Kubrakov ukrán miniszterelnök-helyettes még a csütörtöki orosz támadás előtt elmondta, hogy az elmúlt kilenc napban az orosz légicsapások 26 kikötői infrastrukturális létesítményt és öt civil hajót rongáltak meg.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján arról számolt be, hogy csütörtökön a délkelet-ukrajnai Dnyipróban tett látogatást, ahol katonai vezetőkkel és magas rangú kormányzati tisztségviselőkkel megvitatta a harctéri helyzetet, valamint a lőszerutánpótlás és a légvédelem megerősítésének kérdését.

Az ukrán parlament megszavazta a kulturális miniszter menesztését

Az ukrán parlament csütörtöki ülésén támogatta Olekszandr Tkacsenko menesztését a kulturális minisztérium éléről – hozta nyilvánosságra Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon.

Tkacsenko leváltását 321 képviselő támogatta a 450 tagú törvényhozásban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök javasolta Denisz Smihal miniszterelnöknek, hogy kezdeményezze a törvényhozásnál Tkacsenko menesztését a tárca éléről, és nevezzen ki mást erre a posztra. Tkacsenko később bejelentette, hogy benyújtotta lemondását – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Tkacsenko az ukrán közvélemény rosszallása ellenére helyénvalónak nevezte, hogy a háború alatt több mint 500 millió hrivnyát (körülbelül 4,7 milliárd forint) fordítsanak az állami költségvetésből a holodomor – az ukrán nép ellen az 1930-as évek elején elkövetett népirtás – nemzeti múzeumának felépítésére.
Az ukrán parlament július 13-án fogadta el a múzeum építésének befejezéséhez szükséges finanszírozásról szóló törvénytervezetet, amit felháborodással fogadott a társadalom, akárcsak azt, hogy a kijevi Haza Anyácska szobron Ukrajna címerére cseréljék a szovjet sarló-kalapácsos címert. Sokan sürgették a vezetést, hogy csak a győzelemre és a létfontosságú feladatokra koncentráljanak, azaz a sérült infrastruktúra újjáépítésébe, az egészségügybe és az oktatásba fektessenek be, de ne költsenek állami pénzeket múzeumokra, műemlékekre, gyaloghidakra és járdafelújításra, ezekről ugyanis háború idején le lehet mondani – írta a hírportál.
A parlament a csütörtöki ülésen – 320 támogató szavazattal – megfosztotta mandátumától Jurij Arisztov kormánypárti képviselőt. A nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottság alelnöki tisztségét is betöltő képviselő maga nyújtotta be lemondását mandátumáról a törvényhozásnak, miután közfelháborodást okozott azzal, hogy a háború alatt, július közepén a Maldív-szigeteken üdült egy ötcsillagos szállodában. Utazása miatt az Állami Nyomozó Iroda (DBR) és a főügyészség megindította vele szemben a büntetőeljárást annak gyanújával, hogy hamis adatközléssel jutott ki Ukrajnából külföldre.
Ukrajnában januárban elnöki rendelet és kormánydöntés is született, amely megtiltja az állami tisztségviselőknek, hogy az országot sújtó háború alatt alapos indok nélkül külföldre utazzanak. A parlamenti és az önkormányzati képviselők, az ügyészek, a bírók, valamint más tisztségviselők csakis szolgálati út céljából léphetik át a határt. Engedélyezett számukra a külföldi utazás tárgyalások, gyógykezelés, valamint kiskorú gyermekek ellátása céljából, de nyaralni nem mehetnek külföldre.

A Velencei Bizottság az orosz befolyást vizsgáló bizottságról szóló lengyel törvény visszavonását javasolja

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság véleménye szerint az orosz befolyást vizsgáló bizottságról szóló új lengyel törvény „alapvetően hibás”, ezért a jogszabály hatályon kívül helyezését javasolja Lengyelországnak.

A véglegesen májusban elfogadott jogszabály értelmében a lengyel szejm vizsgálóbizottságot hoz létre az orosz befolyás és nyomásgyakorlás feltárására a belbiztonság és az energetika terén. Az érintett döntéshozókra adminisztratív büntetéseket szabhatnak ki. Ilyen büntetés lehet például, hogy az érintettek tíz évig nem kerülhetnek olyan pozícióba, amelyhez nemzetbiztonsági átvilágítás kell, vagy olyanba, amelyben közpénzek sorsáról kell dönteni.
A Velencei Bizottság csütörtökön közzétett véleményében azt javasolta a lengyel hatóságoknak, hogy „a lehető leghamarabb vonják vissza” az ország belső biztonságára gyakorolt orosz befolyást vizsgáló állami bizottságról szóló törvényt, hogy az „ne legyen negatív hatással az egyenlő versenyfeltételekre nézve a közelgő őszi választásokra”.
Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői elismerték a jogosulatlan külföldi befolyás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések jogosságát, azonban úgy ítélték meg, hogy az ilyen törvény feltétlen szükségessége nem bizonyított, és nem indokolt, hogy visszamenőleges hatályú legyen. Az esetlegesen problémás múltbeli magatartásokat a büntető igazságszolgáltatás vagy a parlamenti vizsgálóbizottságok kezelhetik, adott esetben a biztonsági szolgálatok információi alapján – jelentették ki.
„Az, hogy a bizottság hatásköre nem terjed ki a 2023-tól kezdődően elkövetett esetekre Oroszország Ukrajna elleni háborúja ellenére, komoly kétségeket vet fel az új mechanizmus bevezetésének szükségességével kapcsolatban” – fogalmaztak.
A szakértőket különösen aggasztja a törvény „túlságosan tág alkalmazási köre” és az, hogy a törvény alapvető fogalmai – véleményük szerint – túlságosan homályosan vannak megfogalmazva. Ez – mint írták – számos eljárási és emberi jog megsértéséhez vezethet, továbbá ellentétes a jogbiztonság, a hatalmi ágak szétválasztása, valamint a fékek és ellensúlyok elveivel is.
A Velencei Bizottság végezetül arra a következtetésre jutott, hogy a lengyel törvény, mely esetlegesen befolyásolhatja a közelgő parlamenti választások egyenlő versenyfeltételeit, könnyen eszközzé válhat a többség kezében a politikai ellenfelek kiiktatására. Különösen azért, mert a választáson induló jelöltet a bizottság vizsgálatának vethetik alá, akit az eljárás, vagy a bizottság határozata megbélyegez, sőt tíz évre megfoszt a választási jogától – tették hozzá véleményükben az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői.

Megint közel 14 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. július 26-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7117 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6530 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 126 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Lemondott mandátumáról az ukrán kormánypárti képviselő, aki a háború közepette a Maldív-szigetekre utazott

Benyújtotta lemondását parlamenti mandátumáról Jurij Arisztov, a Volodimir Zelenszkij elnök mögött álló, kormánytöbbséget alkotó Nép Szolgája párt képviselője, miután újságírók a Maldív-szigeteken látták július közepén egy ötcsillagos szállodában – hozta nyilvánosságra Ruszlan Sztefancsuk házelnök a Facebookon.

Sztefancsuk szerdai közlése szerint soron következő ülésén a parlament is tárgyal arról, hogy megfossza-e mandátumától a képviselőt.
A 48 éves Arisztov a nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottság alelnöke volt, és ebben a minőségében hozzáfért államtitkokhoz is.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és az Állami Nyomozó Iroda (DBR) sajtószolgálata szerdán közölte: vizsgálatot indítottak annak kiderítésére, jogszerűen utazott-e a képviselő a Maldív-szigetekre a háború alatt. A hatóságok házkutatást is tartottak Arisztovnál. A főügyészség és a nyomozó iroda anyagai, valamint a médiában elterjedt információk alapján megindították vele szemben a büntetőeljárást annak gyanújával, hogy hamis adatközléssel jutott ki Ukrajnából külföldre.
Ukrajnában januárban elnöki rendelet és kormánydöntés is született, amely megtiltja a tisztségviselőknek, hogy az országot sújtó háború alatt alapos indok nélkül külföldre utazzanak. A parlamenti és az önkormányzati képviselők, az ügyészek, a bírók, valamint más tisztviselők csakis szolgálati utazás céljából léphetik át az államhatárt. Engedélyezett számukra a külföldi utazás tárgyalások, gyógykezelés, valamint kiskorú gyermekek ellátása céljából, de nyaralni nem mehetek külföldre.

A NATO fokozza a fekete-tengeri térség megfigyelését

A NATO szerdán közölte, hogy fokozza a megfigyelést és a felderítést a Fekete-tenger térségében, többek között repülőgépekkel és drónokkal, miután Oroszország nem hosszabbította meg az ukrán gabonát szállító hajók biztonságos áthaladását garantáló megállapodást.

A NATO-Ukrajna tanács szerdán ült össze, hogy foglalkozzon a fekete-tengeri térségben kialakult biztonsági helyzettel, miután Oroszország felmondta az ENSZ és Törökország közvetítésével létrejött fekete-tengeri gabonaszerződést.
A szövetségesek és Ukrajna elítélték Oroszország lépését, valamint azt, hogy „szándékosan megpróbálja leállítani Ukrajna mezőgazdasági exportját, amelytől világszerte több százmillió ember függ”. Elítélték továbbá Oroszország közelmúltbeli rakétatámadásait Odessza, Mikolajiv és más kikötővárosok ellen, valamint Moszkva „cinikus” dróntámadását az ukrán gabonatároló ellen a román határhoz közeli Reniben.
A NATO arra is felhívta a figyelmet, hogy „az Oroszország által létrehozott új figyelmeztetési zóna a Fekete-tengeren, Bulgária kizárólagos gazdasági övezetén belül, új kockázatokat teremtett a félrekalkuláció és az eszkaláció szempontjából, valamint komoly akadályokat gördít a hajózás szabadsága elé. „
Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára hangsúlyozta: „Oroszország teljes felelősséget visel a Fekete-tenger térségében végrehajtott veszélyes és eszkalációs műveleteiért. Moszkva fellépése jelentős kockázatot jelent a NATO számára stratégiai fontosságú fekete-tengeri régió stabilitására nézve is. A szövetségesek fokozzák az Ukrajnának nyújtott támogatást és fokozzák éberségüket. Továbbra is készen állunk arra, hogy a szövetségesek területének minden egyes centiméterét megvédjük bármilyen agresszióval szemben.”
A NATO-Ukrajna Tanács szerdán tartotta második ülését, miután július elején a vilniusi csúcstalálkozón döntöttek megalakulásáról.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine