Az orosz-ukrán háború 513. napja – FRISSÜL

Immár ötszáztizenharmadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Őrizetbe vették az orosz hatóságok Igor Girkint, a donyecki szakadárok volt „védelmi miniszterét”

Őrizetbe vették az orosz rendvédelmi szervek pénteken Igor Sztrelkovot, valódi nevén Igor Girkint, az orosz katonai hírszerzés ezredesét, aki 2014 után vált ismertté mint a szakadár „Donyecki Népköztársaság” „védelmi minisztere” – közölték a rendvédelmi szervek és Girkin ügyvédje, Alekszandr Molohov az RBK orosz hírportál beszámolója szerint.

A rendvédelmi szervek munkatársai helyi idő szerint dél körül vitték el Girkint moszkvai otthonából, a nyomozók pedig házkutatást tartottak.
Girkin felesége, Miroszlava Reginszkaja a Telegramon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy nem volt otthon, amikor a nyomozók megérkeztek. „Barátaitól sikerült megtudnom, hogy a férjemet az Oroszországi Föderáció büntető törvénykönyvének 282. cikke alapján felbujtással vádolják” – írta Reginszkaja. Az említett cikk büntetni rendeli egyebek mellett a média vagy az internet felhasználásával szélsőséges cselekmények elkövetésére való felbujtást, amiért akár öt évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható – mutatott rá a RIA Novosztyi orosz hírportál.
Girkint pénteken bíróság elé állították Moszkvában, hogy döntsenek fogva tartása körülményeiről. A vád képviselői a férfi letartóztatásának elrendelését kezdeményezték a bíróságon.
Igor Girkin 2014-ben a donyecki szakadárok egyik vezetője volt – számos harci cselekményben vett részt a Donyec-medencében -, még abban az évben, augusztus 14-én azonban eltávolították a „védelmi miniszteri” posztról, majd visszatért Oroszországba – emlékeztetett az RBK. Tavaly azonban, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, ismét feltűnt a Donyec-medencében.
Girkin nyilatkozataiban támogatta Oroszország Ukrajna elleni háborúját, viszont bírálta a moszkvai vezetést, a védelmi minisztériumot, Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnököt és a Wagner csoport alapítóját, Jevgenyij Prigozsint is.
Távollétében Girkint életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a hágai kerületi bíróság, mert felelősnek találták a malajziai utasszállító repülőgép Donyeck fölötti lelövéséért 2014 augusztusában. A férfi nem vett részt a bírósági tárgyalásokon, és kategorikusan tagadta bűnösségét.

A török elnök szerint Oroszország visszatér a fekete-tengeri gabonaegyezményhez

Recep Tayyip Erdogan török elnök meggyőződését fejezte ki pénteken, hogy Oroszország vissza fog térni az orosz-ukrán fekete-tengeri gabonaegyezményhez, amelyet Moszkva a hét elején felmondott.

Erdogan a Perzsa-öböl menti és észak-ciprusi körútjáról hazatérőben a repülőgépen nyilatkozott török újságíróknak.
Az NTV török hírtelevízió pénteki beszámolója szerint a török államfő rámutatott: az ukrán gabonaexportról szóló megállapodás vége az élelmiszerárak globális emelkedéséhez, valamint néhány térségben éhínséghez, annak következtében pedig újabb migrációs hullámokhoz vezethet egy sor más hatás mellett.
A török vezető jelezte: Vlagyimir Putyin orosz elnökkel „körbejárják” a témát, és meggyőződése, hogy rövidesen biztosítják az ukrán gabonaexport folytatását. A diplomácia minden eszközét fel fogják használni – hangsúlyozta.
A török államfő egyúttal sürgette a nyugati országokat, „lépjenek” az orosz elvárásokat illetően annak érdekében, hogy Moszkva visszatérjen az egyezményhez.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn közölte, hogy Oroszország nem újítja meg a hétfő éjfélkor lejáró szerződést. Hozzátette ugyanakkor: „amint a (megállapodások) Oroszországra vonatkozó része teljesül, Oroszország azonnal visszatér a megállapodáshoz”.
Moszkva előzőleg közölte, hogy akadályokba ütközik a saját élelmiszer- és műtrágyaszállítása, amely szintén az egyezség része. Egyben azt állította, hogy nem valósul meg az egyezmény kimondott célja, amely lehetővé teszi a gabonafélék szállítását a nélkülöző országokba.
A 2022 júliusában Isztambulban aláírt és már kétszer megújított megállapodás lehetővé tette, hogy Ukrajna a gabonáját az orosz blokád ellenére a Fekete-tengeren keresztül exportálja. Az elmúlt évben csaknem 33 millió tonna gabona hagyta el az ukrán kikötőket.
Erdogan a pénteken megjelent interjúban a svéd NATO-csatlakozás ügyéről szólt.
Kiemelte: figyelemmel fogják kísérni, hogy Stockholm teljesíti-e azokat az ígéreteket, garanciákat, amelyeket az elmúlt időszak találkozóin Ankarának tett.
Aszerint járnak el, hogy Svédország milyen lépéseket tesz – húzta alá, nyomatékosítva, hogy Svédország „javára válik, ha konkrét lépéseket tesz a terrorszervezetek elleni harc és a terroristák kiadatása terén”.
Erdogan a múlt heti vilniusi NATO-csúcs végén jelentette be, hogy a parlament őszi ülésszakának kezdetekor terjeszti az ankarai törvényhozás elé Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációját. A török elnök akkor azt is elmondta, hogy egy új megállapodás értelmében Svédország Törökország európai uniós csatlakozását illetően a vámunió frissítését és a schengeni vízummentesség ügyét is aktívan támogatni fogja.
Mindazonáltal Ankara – miként korábban – továbbra is elvárja, hogy a skandináv ország lépjen fel határozottabban a terrorizmus, különösképp a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet ott élő tagjai ellen. Törökország egyúttal számos PKK-tag kiadatását is követeli.
A PKK 1984 óta fegyveres felkelést folytat Délkelet-Törökországban a helyi kurd kisebbség függetlenségéért. A több évtizedes konfliktusban emberek tízezrei vesztették életüket. A PKK-t Törökország mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetként tartja nyilván.

Ukrán kormányzók: több ukrajnai régiót ért orosz támadás, áldozatok

Orosz rakétatámadás érte az észak-ukrajnai Csernyihiv megyét, eltaláltak egy művelődési házat, amelynek egyik alkalmazottja életét vesztette – közölte Vjacseszlav Csausz, a régió kormányzója pénteken a Telegramon.

Hozzátette, hogy még tart a megrongálódott épület romjainak eltakarítása.
A délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megyében négy ember halt meg, és kettő szenvedett sebesüléseket azt követően, hogy az orosz erők ágyútüzet nyitottak egy infrastrukturális létesítményre – tájékoztatott Jurij Malasko, a régió kormányzója. Kiemelte, hogy az elmúlt nap alatt az orosz hadsereg nyolcvan csapást mért a régió húsz településére, és 33 bejelentés érkezett lakóházak és infrastrukturális létesítmények megsemmisüléséről.
Natalja Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője közölte, hogy az orosz erők nap közben újabb támadást hajtottak végre a dél-ukrajnai Odessza kikötőváros térsége ellen. „Hét különböző osztályú rakétát lőttek ki egy infrastrukturális létesítményre, amelyet eltaláltak. A pusztítás mértékét tisztázni fogjuk, egyelőre nincs információ az áldozatokról.” Oleh Kiper, a megye kormányzója hozzáfűzte, hogy a cél egy fontos infrastrukturális létesítmény volt. Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője később arról tájékoztatott, hogy helyi idő szerint délelőtt 10 órától kezdve az oroszok négy Oniksz típusú robotrepülőgépet lőttek ki Odessza megyére.
Az orosz erők kedd óta minden nap támadást mértek Odesszára – miután hétfőn Oroszország egyoldalúan kilépett a gabonamegállapodásból -, hajnalban is támadták a kikötővárost, ahol ismét gabonatárolókat vettek célba. Odessza azon kikötők egyike, ahonnan Ukrajna a tavaly kötött fekete-tengeri egyezmény keretében gabonát szállított a nemzetközi piacra.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő elnökletével újabb haditanács-ülést tartottak, amelyen elsősorban az ukrajnai kikötők, a gabonatárolók és a szállításhoz szükséges infrastruktúra védelméről tárgyaltak. Az államfő tájékoztatása szerint hozzáfogtak egy intézkedéscsomag előkészítéséhez a gabonafolyosó működésének folytatódása érdekében, a külügyminisztérium pedig erre irányuló diplomáciai lépések kidolgozását kezdte meg.
Zelenszkij hozzátette, hogy az ukrán fegyveres erők szoros ellenőrzés alatt tartják az ország északi határát a Wagner orosz zsoldoscsoport Fehéroroszországba érkezése miatt.
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára egy tévéműsorban közölte, hogy az ukrán hadiiparban már gyártanak olyan eszközöket, amelyek megerősítik a kikötői infrastruktúra védelmét az orosz támadásokkal szemben. „Nincs elegendő légvédelmi eszközünk kifejezetten az Oroszország által használt fegyverek egyes típusaival szemben. Az elnök a kikötői infrastruktúra védelmének megerősítését tűzte ki célul. Hadiipari komplexumunk már gyárt ilyen védelmi eszközöket. A közeljövőben szerintem a kikötők védelme erősödni fog” – fogalmazott, kiemelve, hogy ez azonban nem fogja garantálni százszázalékosan a védelmet az orosz támadásokkal szemben.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki – becsült – összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 240 ezret. Csütörtökön mintegy 680 orosz katona esett el.

A szankciós politika egyeztetéséről kezdett párbeszédet az amerikai és a brit kormány

A szankciós politika összehangolásáról indult amerikai-brit kormányközi párbeszédsorozat Washingtonban – jelentette be az amerikai külügyminisztérium csütörtökön.

A tárca közleménye szerint a brit kormány magas szintű delegációjával ültek tárgyalóasztalhoz a külügyminisztérium vezető tisztségviselői szerdán, az első Egyesült Államok-Egyesült Királyság stratégiai szankciós párbeszéd fórum keretében. A párbeszéd a két ország között idén megszületett Atlanti nyilatkozat alapján indult meg, aminek célja az együttműködés erősítése a szankciós stratégiákat illetően, valamint az intézkedések kiszabását, célzottságát, végrehajtását, kikényszerítését és a hozzájuk való alkalmazkodást tekintve. A két delegáció tárgyalt a célzott büntetőintézkedések alkalmazásáról a rosszindulatú tevékenységek megelőzésére, és megszüntetésére, valamint a találkozó célja volt, hogy demonstrálja a nemzetközi normák védelmére való közös cselekvési készséget – olvasható a külügyminisztérium közleményében.
A közlemény szerint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság megerősítette azt az álláspontját, hogy a szankciók a külpolitikai kulcsfontosságú eszközei.
Oroszország Ukrajna elleni indított háborúja nyomán az Egyesült Államok és szövetségesei 2500 egyént és szervezetet sújtottak szankcióval, több milliárd dollárnyi vagyont fagyasztottak be – áll az amerikai-brit kormányzati tárgyalásról szóló dokumentumban.
Ezzel egy időben az Egyesült Államok kormánya bejelentette, hogy „újabb 120 magánszemélyt és szervezetet sújtott büntetőintézkedéssel Oroszország elszámoltatása jegyében az Ukrajna elleni illegális megszállás miatt és az orosz háborús képességek korlátozása érdekében”. A szankciók célja, hogy akadályozzák Oroszországot kritikusan fontos alapanyagok megszerzésében, ami befolyással lesz a jövőbeni energiatermelési és export-képességeire. Az újabb büntetőintézkedések egy része a már életben lévő szankciók kijátszása és megkerülése miatt született – közölte az amerikai külügyi tárca.

Közel 15 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. július 20-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7320 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7211 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 118 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. július 20-án nem érkeztek Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Pert indított a brit kormány ellen egy orosz milliárdos az ellene hozott szankciók feloldásáért

Pert indított a brit kormány ellen egy orosz milliárdos az ellene hozott brit szankciók feloldása érdekében. Jevgenyij Svidler csütörtökön nyújtotta be keresetét a londoni felsőbírósághoz.

Svidler, akinek vagyonát a brit külügyminisztérium 1,2 milliárd fontra (526 milliárd forintra) becsüli, oroszországi olaj- és acélipari vállalatok privatizációjában vett részt, és üzleti kapcsolatban volt Roman Abramovics nagybefektetővel, az angol Premier League-ben játszó Chelsea labdarúgóklub egykori tulajdonosával, akit a brit kormány ugyancsak szankciókkal sújtott.
A brit külügyminisztérium szerint Svidler az orosz kormányzattal fenntartott kapcsolataiból húzott anyagi hasznot. A szankciókkal sújtott orosz milliárdosok egyik vezető jogi képviselője, a Withers LLP nevű londoni ügyvédi iroda azonban hangsúlyozta az üggyel kapcsolatos állásfoglalásában, hogy a szankcióktól érintett orosz üzletemberek „óriási többsége” szembekerült az orosz kormánnyal, sokan közülük már öt-tíz éve nyilvánosan elítélő nyilatkozatokat tesznek Vlagyimir Putyin orosz elnökről és rendszeréről.
Lord David Anderson, a Svidler nevében közvetlenül eljáró neves brit ügyvéd a londoni felsőbírósághoz benyújtott keresetben kiemelte: nem férhet kétség ahhoz, hogy ügyfelét a brit kormány „kirakatfiguraként” akarta felhasználni az Oroszország elleni szankciók indoklásához.
Lord Anderson szerint ugyanis Svidler nem áll semmiféle kapcsolatban Putyinnal, és nincs befolyása az orosz politikára, ugyanakkor nyilvánosan szót emelt az ukrajnai háború ellen.
A jogi képviselő szerint Jevgenyij Svidlernek 2004 óta Anglia „az első számú otthona”, öt gyermeke brit állampolgár és brit iskolákban tanul, bár kettőnek közülük el kellett hagynia iskoláját a szankciók miatt.
Lord Anderson hozzátette: Svidler könyvtárat alapított és ösztöndíjakkal támogat hátrányos helyzetű fiatalokat Angliában.
A brit kormány egyéb vagyonzárlati intézkedésekkel együtt tavaly márciusban lefoglalta Svidler két repülőgépét, amelyek együttes értéke 45 millió font.
Ez az első olyan jogi kereset Nagy-Britanniában, amelynek célja a szankciókkal sújtott orosz üzletemberek elleni büntetőintézkedések feloldása.
Svidler ügyvédje közölte, hogy tudomása szerint több hasonló kereset is készül.
E jogi eljárások kimenetele potenciálisan jelentős hatással járhat az ukrajnai háborúval kapcsolatos brit politikára. London egyik meghirdetett célja ugyanis az, hogy az ukrajnai helyreállítás finanszírozásához használják fel a szankciók által zárolt orosz vagyoneszközöket is.
A londoni külügyminisztérium legfrissebb adatai szerint a brit kormány az ukrajnai háború kezdete óta 1601 ember – köztük 130 orosz oligarcha – és 228 üzleti vállalkozás ellen hozott szankciókat.
A brit kormány által oligarchának minősített és emiatt szankciókkal sújtott oroszok nettó vagyona meghaladja a 140 milliárd fontot (több mint 61 ezer milliárd forint).

Ukrán elnök: Kína nem kapott meg hatvanezer tonna ukrán agrárterméket

Az Ukrajna ellen háborút folytató Oroszország az odesszai régió elleni támadásával meghiúsította hatvanezer tonnányi mezőgazdasági termék Kínába szállítását – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram közösségi oldalon közzétett legutóbbi videóüzenetében.

„A terroristák ezen csapása azt bizonyítja, hogy nem csak Ukrajna és nem csak népünk élete a célpontjuk. Körülbelül egymillió tonna élelmiszert tároltak a megtámadott kikötőkben. Pontosan annyit, amennyit már régen el kellett volna szállítani afrikai és ázsiai országokba. Az orosz terrort aznap éjjel leginkább megszenvedő kikötői terminálban 60 ezer tonna mezőgazdasági terméket tároltak, amelyet Kínába szántak. Tehát ez mindenkit érint” – fejtette ki az államfő.
Ukrán beszámolók szerint a szerdára virradó éjjel indított orosz támadások következtében hatvanezer tonna gabona pusztult el Csornomorszk kikötőjében. Az orosz erők minden nap támadják a térséget hétfő óta, miután Moszkva egyoldalúan kilépett a gabonaegyezségből.
Olha Sztefanyisina európai és euroatlanti integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes csütörtöki Twitter-bejegyzésében bírálta a lengyel vezetést azon fenyegetéseik miatt, amelyekben kilátásba helyezték országuk határainak lezárását az ukrán gabona előtt. Arra figyelmeztetett, hogy a világ a globális élelmiszerválság küszöbén áll. „Demokrácia az, amikor a kormány végrehajtó hatalomként működik, nem pedig kampányközpontként” – jegyezte meg Sztefanyisina. Emlékeztetett arra, hogy a Fekete-tengeren jelenleg nem lehetséges az ukrán export, ami miatt a világ ismét a globális élelmiszerválság küszöbén áll. Felszólította Ukrajna európai partnereit, hogy működjenek együtt a globális élelmezésbiztonság és Ukrajna gazdasági túlélése érdekében, ami akadálytalan ukrán exportot jelentene az EU-ba. Át kell tekinteni egy kompenzációs mechanizmust azon ukrán gazdálkodók számára is, akik életük kockáztatása mellett dolgoznak a földeken – sürgette a miniszterelnök-helyettes.
Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő kijelentette, hogy az Európai Unió a tengeri szállításokat szavatoló gabonaegyezmény orosz meghiúsítása után kénytelen lesz szárazföldön növelni az ukrán gabonaszállítást. Öt közép-európai EU-tag – Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia – azonban közösen kérte az EU-t a szeptember közepéig érvényben lévő ukrán gabonaimport tilalmának további meghosszabbítására. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök pedig azzal fenyegetőzött, hogy szeptember 15. után nem nyitja meg a lengyel-ukrán határt a gabonatermékek előtt, ha lejár az Európai Bizottság ukrán gabonaimportra vonatkozó moratóriuma – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Az Európai Unió külügyminiszteri tanácsának ülésébe bekapcsolódó Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter – a tárca sajtószolgálatának közleménye szerint – úgyszintén arra szólította fel az EU-t és a tagországokat, hogy sürgősen bővítsék ki az ukrán gabonaexport összes elérhető útvonalát, elfogadhatatlannak nevezve a gabonaszállítás korlátozását. A tárcavezető kiemelte, hogy miközben Oroszország felrúgta a gabonamegállapodást, csapásokat mér az ukrán kikötőkre, és ily módon próbál többlet bevételhez jutni az emelkedő élelmiszerárak révén, Ukrajnának és az EU-nak minden erőfeszítést meg kell tennie az Ukrajnából származó élelmiszerexport megkönnyítése érdekében, különösen az alternatív szállítási folyosók kapacitásának maximalizálásával. Elsősorban a dunai, az adriai és a balti közlekedési folyosók közös fejlesztését szorgalmazta.

Josep Borrell: az EU 20 milliárd eurós különtámogatást javasol Ukrajna védelmi szükségleteinek kielégítésére

Az EU egy külön szekció létrehozását javasolja az Európai Békefenntartási eszköz keretében, amely évente akár 5 milliárd eurót biztosítana a következő négy évben Ukrajna védelmi szükségleteinek kielégítésére – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő az EU-tagállamok külügyminisztereinek csütörtöki brüsszeli tanácskozását követő sajtótájékoztatóján.

„Ugyanarról az európai békeeszközről van szó, amely nagyon jól működött, és továbbra is használni fogjuk, de egy külön szekció jön létre konkrét finanszírozással, amelyet számításaim alapján 5 milliárd euró lenne évente a következő 4 évre – magyarázta a főképviselő. Hozzátette, hogy a külügyminiszterek erről a tanácskozás folyamán véleményt cseréltek, és a kérdést augusztus végén a spanyolországi Toledóban megrendezendő informális miniszteri találkozón vitatják meg részletesen.
Borrell sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet: „Oroszország kilépett a fekete-tengeri gabonakereskedelmi egyezményből, ami ahhoz vezet, hogy a világ ismét az élelmezésbizonytalanság ember okozta problémájával néz szembe. Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyverként használja az éhezést, még olyan országok ellen is, amelyek haboznak elítélni az illegális vérontását Ukrajnában”- hangsúlyozta.
Véleménye szerint Moszkva minden indoklás nélkül bombázza az ukrajnai tengeri kikötőket, megakadályozva a hajózás szabadságát, blokkolva az ukrán gabonaexportot. Cáfolva az orosz érvelést, mely szerint akadályokba ütközik a saját élelmiszer- és műtrágyaszállítás, Borrel azt mondta, hogy „Moszkva jó hasznot húz a gabona és a műtrágya exportjából”. Mint mondta, „Oroszország most még jobban fog profitálni a helyzetből, mert a gabonaárak emelkedni fognak, miután az orosz erők megsemmisítik az ukrán terméskészleteket”.
Törökországgal kapcsolatban elmondta, hogy kölcsönös érdek fűződik Ankara és az Európai Unió közötti szorosabb kapcsolat kialakításához: a kelet-mediterrán térségben a fenntartható együttműködés az egész régió stabilitását és biztonságát szolgálná. A Törökországgal való újbóli kapcsolatfelvétel e szempontból kulcsfontosságú” – mutatott rá. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „az EU és Törökország közötti kapcsolatok kétirányúak, nemcsak arról van szó, hogy mit vár el az unió Törökországtól, hanem arról is, hogy mit vár el Törökország az uniótól”.
„Törökország számára a legfontosabb kérdések a vámunióról szóló megállapodás és vízumliberalizáció felülvizsgálata, erről a közeljövőben fogunk tárgyalni. Reméljük azonban, hogy a kelet-mediterrán térségben a feszültség enyhülni fog, és hogy komoly kísérletek történnek a ciprusi tárgyalások folytatására az ENSZ által már elfogadott megállapodások alapján. Nyilvánvalóan be kell vonnunk Görögországot és Ciprust is, és a kelet-mediterrán térségben kialakult helyzet lesz az egyik legfontosabb eleme a Törökországgal való konstruktív kapcsolatok újrakezdésére tett kísérleteinknek” – zárta a sajtótájékoztatót Borrell.
A külügyminiszterek csütörtöki ülésükön újabb szankciókkal sújtották, amiért a közel-keleti ország katonai támogatást nyújt Oroszországnak az ukrajnai háborúban. A szankciók megtiltják a pilóta nélküli légi járművek építéséhez és gyártásához szükséges alkatrészeknek az Európai Unióból Iránba való kivitelét.
Az EU emellett korlátozó intézkedéseket vezet be 18 személy és 5 szerv ellen az emberi jogok megsértése miatt Afganisztánban, Dél-Szudánban, a Közép-afrikai Köztársaságban, Ukrajnában és Oroszországban.
Afganisztánban az EU a tálib oktatási és igazságügyi minisztert, valamint a legfelsőbb bíróság hivatalban lévő főbíráját sújtja szankciókkal az afgán nőket érintő jogfosztásukban játszott szerepük miatt. Oroszországban olyan emberek ellen vezetnek be intézkedéseket, akik részt vettek a Kreml-ellenes aktivisták – többek között Vlagyimir Kara-Murza és Alekszej Navalnij – önkényes letartóztatásában és fogvatartásában.

Ukrán helyi vezetők: halálos áldozatai is vannak az újabb dél-ukrajnai orosz csapásnak

Odesszában és Mikolajivben is életét vesztette egy-egy helyi lakos az orosz erők dél-ukrajnai régiókat ért támadásában – közölték csütörtökön megyei és városi közigazgatási vezetők.

Oleh Kiper, Odessza megye kormányzója arról számolt be a Telegram közösségi oldalon, hogy Odesszában egy polgári épület biztonsági őre meghalt a támadás miatt, nyolcan megsebesültek, köztük a katasztrófavédelem három munkatársa.
A kormányzó közölte, hogy Odesszában megrongálódott a kínai főkonzulátus épülete az orosz támadás következtében, kitörtek az épület ablakai.
Anatolij Petrov, Mikolajiv polgármesterének tájékoztatása szerint Mikolajivban egy halálos áldozata volt a támadásnak, és a mentést végzők nap közben emeltek ki egy újabb sebesült férfit a romok alól. Vitalij Kim, Mikolajiv megye kormányzójának korábbi közlése szerint a megyeszékhelyen 19-en sebesültek meg, köztük öt gyermek. Károk keletkeztek legalább öt többszintes lakóépületben és mintegy 15 garázsban.
Az ukrán légierő jelentése szerint a légvédelem 18 légi célpontot semmisített meg abból a 19 robotrepülőgépből és 19 drónból, amelyet az orosz erők az éjjel indítottak. Jurij Ihnat, a légierő szóvivője ezzel összefüggésben elmondta, hogy az Oniksz típusú orosz robotrepülőgépek felderítése és megsemmisítése azért nehéz, mert óránként több mint 3 ezer kilométeres sebességgel repülnek, és a célpont megközelítése során képesek alig 10-15 méterrel a víz felett repülni. Az elektronikus hadviselés azonban szerinte segítséget jelent az ilyen típusú rakéták elleni küzdelemben. „Ezért láthatjuk, hogy nem minden rakéta éri el célját” – jegyezte meg a szóvivő. Hangsúlyozta, hogy Ukrajnának pontosan a déli régiókat, a kikötővárosokat kell megerősítenie ballisztikus fegyverek elleni eszközökkel. Szerinte a Patriot vagy a SAMP/T rendszerek megfelelő védelmet nyújthatnának ennek a térségnek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – reagálva a Dél-Ukrajnát ért támadásra – a Telegramon kijelentette, hogy „az ukránok átvészelik a háború nehéz időszakait, és szembeszállnak a gonosz állam, Oroszország csapásaival”. „Odessza. Mikolajiv. Az orosz terroristák folytatják országunk életének elpusztítására tett kísérleteiket. Sajnos, vannak sebesültek, vannak halottak. Részvétem a családnak és a barátoknak! De a gonosz államnak nincsenek olyan rakétái, amelyek erősebbek lennének, mint a mi akaratunk, hogy életeket mentsünk, támogassuk egymást és győzzünk” – fogalmazott az elnök.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a BBC ukrán kiadásának adott interjújában leszögezte, hogy minden feltétel adott a Donyeck megyei Bahmut visszafoglalásához, ráadásul tízszer kevesebb veszteséggel, mint amennyit az orosz támadók szenvedtek el a város elfoglalására tett kísérleteik közepette.
Bahmut szerinte elsősorban azért stratégiai jelentőségű, mert közúti csomópont és egyben a katonai útvonalak középpontja. Ezenkívül különféle domináns magaslatok találhatók a város körül, amelyek lehetővé teszik a város szélén lévő terület nagy részének ellenőrzését – tette hozzá. A parancsnok hibának nevezte, hogy a Wagner orosz magánhadsereg benyomult Bahmutba, mert hatalmas veszteségek elszenvedése után szerinte a zsoldoscsoport elvesztette harcképességét.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine