quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
0-24

Négy új alkotmánybírót választott a parlament

2023. július 04.

 A képviselők titkos szavazáson alkotmánybíróvá választották Haszonicsné Ádám Máriát, Lomnici Zoltánt, Patyi Andrást és Varga Rékát – értesült a Promenad24.

 A megválasztott alkotmánybírók megválasztásuk után esküt tettek az Országgyűlés előtt.
 A választásra azért volt szükség, mert szeptember 1-jén lejár Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Szalay Péter és Szívós Mária 12 éves alkotmánybírói megbízatása – tudtuk meg.

Egyébként az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint a 15 fős testület tagjává minden olyan jogi végzettségű, büntetlen előéletű magyar állampolgár megválasztható, aki 45. életévét betöltötte, de még nem töltötte be a 70. életévét.

A jogszabály szerint az Országgyűlés – kétharmados többséggel – az Alkotmánybíróság tagjait kiemelkedő tudású elméleti jogászok vagy legalább húszévi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja.

Az országgyűlési honlapon található dokumentum szerint Haszonicsné Ádám Mária 1955-ben született, 1990-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi végzettséget. Pályáját az 1970-es években tanácsigazgatási gyakornokként kezdte, a közigazgatásban eltöltött évek után 1995 és 2005 között ügyvédként tevékenykedett. Vezető beosztásban dolgozott a fővárosi kormányhivatalnál, illetve a fővárosi közigazgatási hivatalnál. 2012-től tíz évig a Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója volt, 2022-től az Áder János volt köztársasági elnök által alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány jogi igazgatója.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Továbbképző intézetében oktat.

Az 1954-ben született Lomnici Zoltán 1979-ben fejezte jogi tanulmányait az ELTÉ-n, ugyanebben az évben bírósági fogalmazó lett. 1982-ben választották bíróvá, polgári ügyeket, majd államigazgatási és gazdasági ügyeket tárgyalt. 1991-től a Legfelsőbb Bíróság bírája, 2002-től elnökhelyettese, 2002 júniusában a Legfelsőbb bíróság elnökévé választotta a parlament hat évre. Jelenleg elnöki tanácsadó a Kúrián. Több egyetemen is oktatott uniós és polgári jogot.

Patyi András 1969-ben született, jogász diplomáját 1993-ban szerezte meg a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Pályáját az Alkotmánybíróságon kezdte fogalmazóként, ahol később főtanácsadó is volt. 1997 és 2006 között Budapest XII. kerületének jegyzői posztját töltötte be. 2009-ben nevezték ki bírónak a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumába. Patyi András 2011-ben lett egyetemi tanár, 2012 és 2018 között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, közben 2013 és 2018 között a Nemzeti Választási Bizottság elnöke. 2018-tól ismét bíró, a Kúrián tanácselnök, majd elnökhelyettes.

Varga Réka 1977-ben született, jogi diplomáját 2001-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerezte. Oktatói tevékenysége mellett 2001 és 2016 között előbb a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, majd a Magyar Vöröskereszt jogi tanácsadója. 2016 és 2019 között a külügyi tárca nemzetközi jogi főosztályát vezette, 2020-tól az igazságügyi tárca jogi főtanácsadója. Varga Réka egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tanít, utóbbi helyen az államtudományi és nemzetközi tanulmányok kar dékánja.

borírtókép illusztráció