Lázár a békéscsabai térségi vásártér átadásán: most az élelmiszer-ellátásban és a vidékfejlesztésben kell előrelépni (FRISSÍTVE)

Átadták a 8,4 milliárd forint hazai forrásból, a Modern Városok Program keretében kialakított térségi vásárteret Békéscsabán szerdán. Az avatón Lázár János építési és közlekedési miniszter úgy fogalmazott, a multik által kínált, sokszor rossz minőségű dömping nyugati élelmiszerekkel a magyar termék helyi magyar kispiacon, piacon veheti fel a versenyt.

Lázár János az ünnepségen azt mondta: Magyarországnak olyan kormánya van, amely nemcsak azon dolgozik, hogy hogyan tudja a hétköznapok szintjén az emberek biztonságát, létbiztonságát, fizikai biztonságát garantálni, hanem azon is gondolkodunk, hogy tíz év múlva, húsz év múlva milyen ország legyen Magyarország. Ebben az időtávban nagy szerepet szánnak Magyarország keleti részének, amiről mi mindig azt gondoljuk, hogy ez az ország tartaléka. Elhangzott, Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc háromszögben egy új ipari konglomerátumot fognak létrehozni. A következő években 40 ezer új munkahelyet teremtenek ebben a háromszögben, és ez lehetőséget kínál arra, hogy a hozzájuk körgyűrűben csatlakozó városok, Szatmárnémeti, Nagyvárad, Arad, Békéscsaba, Szolnok és még más települések is kapcsolódjanak ehhez az ipari gazdasági övezethez.

Kiemelte, Békéscsabának zászlóshajó szerepet szánnak, ezért kötik össze az M5-ös autópályával 2025-re, de az építési és közlekedés miniszter legalább ilyen fontosnak gondolja Békéscsaba és Debrecen összeköttetését a 47-es főút négysávosításával, melynek zajlik az erőkészítése a tárcánál. Emellett kiviszik az M44-est az országhatárra, összekötik Erdéllyel, Romániával, és föltárják a határ menti gazdasági lehetőségeket mindkét oldalon. Lázár beszámolt róla, nemcsak a közlekedést fejlesztik, hanem ipart is telepít a kormány Békéscsabára és Gyulára. Kiemelt szerepet szánnak az élelmiszeriparnak és az élelmiszer-gazdaságnak. Ennek jegyében döntöttek a hűtőház létrehozásáról, a nagybani piac megvalósításáról, a vásártér kialakításáról és egyéb, az élelmiszeriparhoz kapcsolódó gazdasági beruházásokról is – húzta alá.

A miniszter ezt azzal indokolta, hogy a modern korban az élelmiszernek több szempontból stratégiai jelentősége van. Az ország önellátó képessége azonos és egyenlő az ország szuverenitásával – mutatott rá. Hozzátette, a Covid-válság után tagadhatatlan, hogy egy ember személyes függőségét vagy függetlenségét, és egy ország kiszolgáltatottságát jelentős mértékben befolyásolja, hogy képes-e saját magát élelmiszerekkel ellátni. A kormányzati cél, hogy Magyarország 20 millió ember számára tudjon élelmiszert előállítani, s Lázár szerint e téren még bőven akad teendő.

„Az élelmiszerellátás, a vidékfejlesztés, az élelmiszer házhoz juttatása és az élelmiszerrel való ellátás munkalehetőséget, egzisztenciát és megélhetést is jelenthet. A 21. században nem mondhatunk le arról, hogy az élelmiszer előállítása jól fizető munkahely legyen” – emelte ki a tárcavezető. Úgy folytatta, az élelmiszernek ma van még egy második stratégiai jelentősége is, ez pedig az egészséget élet szolgálata, mely a következő időszakban idehaza is fel fog értékelődni.

Lázár hangsúlyozta, a Modern Városok Program keretében Soprontól Békéscsabáig azért támogatta a kormány piacok létrehozását, hogy lehetőséget teremtsenek az egészséges, jó minőségű magyar élelmiszer beszerzésére. Ez egyszerre függetlenségi, egészségi és gazdasági versenyképességi piaci kérdés is – fogalmazott. Meggyőződése szerint ugyanis a multik által kínált, sokszor rossz minőségű dömping nyugati élelmiszerekkel a magyar termék helyi magyar kispiacon, piacon veheti fel a versenyt.

Korábban írtuk:

Lázár János építési és közlekedési miniszter köszöntőjében hangsúlyozta, Magyarország képes lenne 20 millió ember számára élelmiszert előállítani, „de a lehetőségeket nem aknázzuk ki”. A multinacionális kereskedelmi láncoknak a békéscsabaihoz hasonló vásárterek tudnak a konkurenciái lenni, ezért támogatják, hogy Soprontól Békéscsabáig hozzanak létre ilyeneket, de „nem mindenki meri megcsinálni” – jegyezte meg.

A tárcavezető szólt arról: az elmúlt évtizedek célkitűzése az volt, hogy Magyarország autóipari nagyhatalom legyen, amit sikerült elérni; most az élelmiszer-ellátásban és a vidékfejlesztésben kell előrelépni. Magyarország kiszolgáltatta magát a multinacionális vállalatoknak az élelmiszer-kereskedelem terén; a kormány sokat tett a függőség csökkentéséért, „de ebben még nem állunk jól” – mondta, hozzáfűzve: pedig az ország önellátó képessége azonos az ország szuverenitásával.

Lázár János arról is beszélt, hogy a kormány szeretne a Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc háromszögben egy új, a győrihez hasonló ipari konglomerátumot kialakítani, amiben Szolnoknak és Békéscsabának is „zászlós szerepe” lehet.

Ezért döntöttek az M44-es gyorsforgalmi út megépítéséről, ami „jól halad”, és arról, hogy kiviszik a határig, összekapcsolják Romániával. Emellett döntöttek a 47-es út négysávúsításáról is, aminek az előkészítése is több tízmilliárd forintba kerül, a 88 kilométeres beruházás értéke 300 milliárd forint körül lesz, először a Békéscsaba-Debrecen szakasz készül majd el – közölte.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta, a cél az, hogy magyar alapanyagból előállított, magyar termelőtől vásárolt, magyar élelmiszer kerüljön az asztalra, ezért támogatja a kormány az értékesítési helyek megújítását, a másik oldalon pedig a termelőknek nyújt segítséget.

„Erre adekvát válasz ez a vásárcsarnok is” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy az elmúlt években megháromszorozták a termelői piacok számát a kisebb településeken.

Herczeg Tamás (Fidesz) országgyűlési képviselő felelevenítette, hogy 178 éve jött létre Békéscsabán az első állatpiac és 1974-75-ben nyílt meg a most felújított és kibővített vásártér. A politikus szerint a beruházás városrehabilitációs programnak is felfogható, hiszen a környéken élők lehetőségeit javították azzal, hogy a nagybani piacot kiköltöztették a város szélére, és több száz új parkolóhely létesült. „Békéscsaba élhetőbb, 21. századibb lett” – fogalmazott.

Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba Egyesület) polgármester emlékeztetett: szinte pontosan hét éve írták alá Orbán Viktor miniszterelnökkel az MVP-t. A vásártér kialakítása „Békéscsaba utóbbi tíz évének legnagyobb fejlesztése volt”, amivel a térség „legnagyobb, legmodernebb piaca jött létre”. Szavai szerint a vásártér szerdánként és szombatonként közösségi tér is, ahol több száz kistermelő árul és ahová több ezer vásárló érkezik.

A békési vármegyeszékhelyen 8,45 milliárd forintos támogatásból alakítottak ki új, fedett-nyitott, hatezer négyzetméteres vásárcsarnokot, felújították a 250 négyzetméteres pavilonsort; megépült egy új, háromszintes, 292 férőhelyes parkolóház; továbbá áthelyezték a város külső részére a 9 ezer négyzetméteres nagybani piacot.

A projekt része volt a környező utak és utcák részbeni felújítása, parkolók kialakítása. Az új vásárcsarnokot és a parkolóházat a Swietelsky Magyarország Kft. építette; a nagybani piac kivitelezője a békéscsabai Galéria Invest Kft. volt.