Az orosz-ukrán háború 488. napja – FRISSÜL

Immár négyszáznyolcvannyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Tüzérségi lőszerraktárak megsemmisítését jelentette be az orosz katonai szóvivő

Nyugati szállítmányokat is tároló tüzérségi lőszerraktárakat semmisített meg tengeri indítású, nagy hatótávolságú, precíziós fegyverekkel végrehajtott csoportos csapással az orosz hadsereg – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve.

A tábornok azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők a visszavert támadásaik során mintegy 195 katonát, valamint egyebek között két gyalogsági harcjárművet és két amerikai gyártmányú Paladin önjáró löveget, a limani frontszakaszon mintegy 90 katonát, valamint egyebek között három páncélozott harcjárművet, a donyecki régió déli részén és Zaporizzsjában pedig több mint 150 katonát, valamint egyebek között három páncélozott harcjárművet veszített. A frontvonal vonal más részein az orosz beszámoló szerint további mintegy 65 ukrán katona esett el.
A szóvivő a megsemmisített objektumok között említett meg egy lőszerraktárt, egy kommunikációs központot és a 128 hegyi rohamdandár fegyver- és hadfelszerelés-javító műhelyét.
Vlagyimir Szaldo, a háromnegyedrészt orosz megszállás alá került Herszon megye Moszkva által megbízott kormányzója a Szolovjov Live médiacsatornán hazugságnak és propagandának nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint az ukrán erőknek sikerült megvetniük a lábukat a Dnyeper bal partján, az antonivkai hídnál. Kijelentette, hogy eddig mintegy tíz, hídfőállás elfoglalására irányuló ukrán kísérlet hiúsult meg.
A nap folyamán az orosz ellenőrzés alá került területek több városából jelentettek ukrán tüzérségi csapásokat a helyi hatóságok.

Az ukrán elnök egy hónapot adott a helyi vezetőknek az óvóhelyek rendbetételére

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hatályba léptette a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) azon határozatát, amely szerint július 25-ig helyre kell állítani az összes óvóhelyet az országban.

A rendeletet az elnöki honlapon tették közzé hétfőn. A védelmi tanács nem találta kielégítőnek azokat a lépéseket, amelyeket a légoltalmi helyiségek használatra alkalmassá tételére tettek Zaporizzsja, Szumi, Zsitomir és Kijev megye több járásában és településén, valamint az ukrán fővárosban, Kijevben, a Kijev megyei Bila Cerkvában, továbbá Zaporizzsja, Herszon, Csernyihiv, Harkiv, Mikolajiv, Odessza, Szumi, Dnyipro és Konotop városokban.
Az RNBO határozatában utasította a kormányt, a helyi kormányzói hivatalokat és az önkormányzatokat, hogy haladéktalanul vonják felelősségre az elégtelen állapotú óvóhelyek fenntartásáért és üzemeltetéséért felelős vezetőket és más tisztségviselőket. A regionális és a kijevi városi katonai igazgatás a helyi önkormányzatokkal együtt azt az utasítást kapta, hogy július 25-ig biztosítsák a hozzáférést az óvóhelyekhez „éjjel-nappal és akadálytalanul”, valamint tegyék online elérhetővé a lakosság számára a meglévő légoltalmi helyiségekkel kapcsolatos információkat.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy a védelmi tanács június 23-i ülésén vitatta meg az ukrajnai légoltalmi helyiségek állapotát, és Zelenszkij már akkor személyi döntéseket helyezett kilátásba. Egy kijevi bíróság a múlt héten elektronikus karkötő viselésével egész napos házi őrizetbe helyezte Roman Tkacsukot, a kijevi városi közigazgatás biztonságért felelős osztályvezetőjét, aki ellen azért indítottak eljárást, mert őt tartják felelősnek három ember haláláért, akik nem tudtak bejutni az óvóhelyre az ukrán főváros elleni egyik orosz légitámadás idején. Zelenszkij a halálesetek után, június elején rendelte el Ukrajna összes óvóhelyének ellenőrzését, beleértve a kijevieket is. Az ukrán belügyminisztérium több mint ötvenezer óvóhely ellenőrzése után közölte, hogy csaknem egyharmadukat találták a helyi lakosság védelmére alkalmatlannak.
Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy hétfőn az orosz erők nehéztüzérséggel csapást mértek a régióban lévő Nyikopol városra, és eltalálták egy magánvállalat épületét; a cég két alkalmazottja életét vesztette, egy pedig megsebesült.
Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők hétfőn támadó hadműveleteket hajtottak végre a Harkiv megyei Kupjanszk, a donyecki régióban pedig Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések irányába.
Az ukrán légierő hat csapást mért orosz katonai összpontosulásokra, a rakéta- és tüzérségi egységek pedig egy orosz parancsnoki állást és tíz tüzérségi alakulatot találtak el lőállásokban. A légierő és a légvédelem megsemmisített két Kalibr típusú orosz rakétát és hét Sahid drónt. „Az ellenség négy, azonosítatlan típusú pilóta nélküli légijárművel is támadott északról, az ukrán erők ezeket is megsemmisítették. Ezenfelül az orosz erők 36 légicsapást indítottak és 17-szer nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel” – számolt be a vezérkar.

Josep Borrell: az EU továbbra is éber marad, az orosz helyzet összetett és kiszámíthatatlan

A hétvégi oroszországi eseményeket, a meghiúsult fegyveres felkelést követően a helyzet továbbra is összetett és kiszámíthatatlan, az Európai Unió továbbra is éber marad, és Brüsszel szoros koordinációt folytat a 27 uniós tagállammal és a szomszédos országokkal – jelentette ki Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő Luxembourgban hétfőn, az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón.

Véleménye szerint ezek az események arra engednek következtetni, hogy az orosz állam és Vlagyimir Putyin elnök személyes hitelessége gyengülőben van. Mint mondta, a helyzet új kockázatokat vetít előre: a politikai instabilitást egy nukleáris nagyhatalom területén.
Újságírói kérdésekre válaszolva a főképviselő kijelentette: a Wagner fegyveres csoport lázadása „belügy”, amihez az EU-nak nincs köze. „Nem akarunk okot adni az orosz közvéleménynek arra, hogy azt higgye, bármilyen módon érintettek vagyunk. A helyzet váratlanul ért bennünket, de foglalkoznunk kell vele, elemeznünk kell a lehetséges forgatókönyveket, és előre kell terveznünk a lehetséges válaszokat, de ezt nem lehet egyik napról a másikra megtenni” – hívta fel a figyelmet.
Borrell hangsúlyozta: Ukrajnát továbbra is támogatni kell, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy folytassa az orosz csapatok visszaszorítását. Ennek érdekében az EU megduplázza az országnak nyújtott hadifelszerelést és képzést – erősítette meg. Közölte azt is, hogy a külügyminiszterek hétfőn elfogadták az európai békefenntartási mechanizmushoz szükséges 3,5 milliárd eurós kiegészítést, ugyanakkor hangsúlyozta: ez a támogatás nem csak Ukrajnának szól, hanem mások mellett az afrikai vagy a nyugat-balkáni békefenntartó tevékenységeket is megerősíti. Hozzátette, hogy az uniós katonai misszió már 24 ezer ukrán katonát képzett ki, az év végére a számuk elérik a 30 ezret.
„Hosszú távon, a háború befejezése után is segítjük Ukrajnát abban, hogy megvédje magát, és elrettentse az esetleges jövőbeli agressziót, valamint ellenálljon a destabilizációs törekvéseknek. Továbbra is katonai segítséget fogunk nyújtani védelmi iparának fellendítéséhez képzési missziók és technológiák átadása révén” – hangoztatta.
Borrell azt is közölte: az EU továbbra is arra törekszik, hogy igazságos és tartós békét sikerüljön teremteni Ukrajna számára, és ennek érdekében támogatja az ukrán elnök békeformuláját.
Sajnálatát fejezte ki továbbá amiatt, hogy Magyarország nem hagyta jóvá az ukrajnai fegyverszállításokra szánt újabb 500 milliós részlet kifizetését, egyebek között amiatt, hogy Ukrajna nem távolítja el a háborús szponzorok listájáról az OTP-t.
„Továbbra is együtt fogunk működni Magyarországgal és Ukrajnával, hogy lássuk, hogyan találhatunk megoldást ennek a nagyon sajnálatos helyzetnek a feloldására” – tette hozzá a főképviselő.

Lengyel belügyminiszter: Varsó fegyverszállítmányokkal támogatja az ukrán rendvédelmi alakulatokat

Varsó fegyverszállítmányokkal támogatja az ukrán rendvédelmi alakulatokat, és segít a sérültek kezelésében is – jelentette be hétfőn Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter a délkelet-lengyelországi Rzeszówban, az ukrán hivatali kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatón.

Az Ihor Klimenko ukrán belügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat követő sajtóértekezleten Mariusz Kaminski elmondta: Lengyelország konkrét módon fogja támogatni az ukrán belügyi tárcának alárendelt alakulatokat – a Nemzeti Gárdát, a rendőrséget és a határőrséget -, amelyek az ukrán hadsereg mellett részt vesznek a védelemben.
„Nemsokára elkezdjük a fegyveszállításokat (…), többezer gépkarabélyról, többmillió darab töltényről lesz szó, amelyek lehetővé teszik az ukrán és az európai szabadság védelmezőinek, hogy hatékonyan harcoljanak” – fogalmazott Kaminski.
Bejelentette továbbá: a lengyel belügyi tárcának alárendelt kórházakban kezelni fogják az ukrajnai harcokban megsérült tisztségviselőket, és orvosi műszerekkel támogatják a frontközeli ukrajnai kórházakat is. A lengyel fél emellett tábori kórházakat létesít a sérült ukrán rendvédelmisek számára – ígérte Kaminski.
Ihor Klimenko elmondta: az orvosi és technikai felszerelés egy részét már hétfőn elszállítják a legjobban rászoruló ukrajnai helyszínekre.
Megköszönte azt a támogatást is, amelyet Lengyelország a dél-ukrajnai kahovkai gát felrobbantása után nyújtott. A tehergépkocsik, tartálykocsik, szivattyúk a helyi lakosok vízellátását segítették, és hozzájárultak ahhoz, hogy az elárasztott házakból vizet szivattyúzzanak ki – közölte az ukrán tárcavezető.

Ukrán védelmi miniszterhelyettes: az ukrán erők visszavettek egy újabb települést Donyeck megyében

Az ukrán erők visszafoglalták Donyeck megyében Rivnopil falut az orosz csapatoktól – jelentette be Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes hétfőn a Telegramon.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a Telegramon közölte, hogy az ukrán erők megtisztították a donyecki régióban lévő Sziverszkij Donec – Donbasz elnevezésű csatorna nyugati partján létesített orosz hídfőállást az ellenséges katonáktól.
A parancsnok egy videófelvételt is közzétett a 3. különálló ukrán rohamdandár 1-es gépesített zászlóaljának 1-es századáról, amely legyőzte az orosz 57. gárda gépesített lövészdandárjának harmadik zászlóalját.

Orosz kémfőnök: nyugat-európai múzeumokba készülnek átszállítani a kijevi barlangkolostor ereklyéit

Megállapodtak az ukrán hatóságok az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetével (UNESCO), hogy a kijevi Pecserszka Lavra barlangkolostor keresztény értéktárgyait, köztük az ereklyéket nyugat-európai múzeumokba szállítják át, ahonnan valószínűleg nem fogják visszaszolgáltatni őket – közölte Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a testület sajtóirodája által hétfőn kiadott nyilatkozatában.

Nariskin szerint a kegytárgyak olaszországi, franciaországi, németországi és vatikáni múzeumokba történő átadásáról az „orosz rakétatámadásoktól való megmentés ürügyén” született megállapodás. Mostanra elkészült az egyházi javak leltára, pénzügyi forrásokat különítettek el Nyugat-Európába szállításukhoz, és előkészítették az ehhez szükséges járműveket is, néhányat közülük hűtőegységgel felszerelve.
Onufrij metropolitát, a Kijev által oroszpártinak bélyegzett Ukrán Ortodox Egyház (UPC) vezetőjét arról tájékoztatták, hogy az ikonokat, ereklyéket és egyéb kegytárgyakat ideiglenesen szállítják el, megőrzés céljából, „amíg az ukrajnai helyzet normalizálódik”.
„Nem kétséges, hogy az ereklyék visszaszállítása nem képezi részét a Nyugat és az általa irányított kijevi junta terveinek. Az eretnekek merénylete a kijevi Pecserszka Lavra ellen logikus folytatása annak a történetnek, hogy ősi bizánci ikonokat szállítottak el titokban Ukrajna területéről, amelyeket 2023. június 14-től a francia Louvre-ban állítottak ki. Ezt a különleges műveletet egy, az UNESCO-val összehangoltan működő svájci civil szervezet, a Nemzetközi Szövetség a Kulturális Örökség Védelméért a Konfliktusövezetekben (vezetője Thomas Kaplan amerikai magángyűjtő) közvetítésével szervezték meg” – közölte az orosz kémfőnök.
Az SZVR vezetőjének tájékoztatása értelmében ezeket az ikonokat Porfirij püspök, a jeruzsálemi orosz egyházi misszió vezetője a 19. század közepén kapta ajándékba a sínai Szent Katalin-kolostortól. A szovjet hatóságok 1940-ben a kijevi Nyugati és Keleti Művészeti Múzeumnak adták át, ahol a Nagy Honvédő Háború után őrizték őket.
Nariskin azzal vádolta meg a „globalista elitet” hogy Ukrajnát a pénzügyi és anyagi erőforrásai, köztük a gabona és termőföld után most a területén lévő ortodox szentélyektől szándékozik megfosztani.
„A nyugati sírrablók elfelejtik, hogy számukra az ellopott ereklyék csak drága +műtárgyak+, míg az Orosz Világ számára felbecsülhetetlen értékű ereklyék, mi mindenképp vissza fogjuk téríteni őket” – hangoztatta az orosz hírszerzés igazgatója, leszögezve, hogy Oroszország számára a kijevi barlangkolostor védelmének mély spirituális dimenziója van, ami még inkább megszilárdítja Moszkva eltökéltségét, hogy végigvigye a „különleges hadműveletet”.
„A Lavra értékei az ukrán nép és az egész világ ortodoxiájának tulajdonát képezik, az arra irányuló kísérlet pedig, hogy ezeket valahová máshová vigyék el, szörnyű tett lenne” – írta Vlagyimir Legojda, az Orosz Ortodox Egyház moszkvai patriarkátusa társadalmi és médiakapcsolatokért felelős zsinati osztályának vezetője szerdán a Telegram-csatornáján.
A kijevi barlangkolostor sorsa körül azután éleződött ki a feszültség, hogy az ukrán vezetés márciusban felszólította a Moszkva és követői által kánoninak tekintett Ukrán Ortodox Egyházat (UPC), hogy szerzetesei hagyják el a keleti szláv kereszténység legfontosabb központjának tekintett épületegyüttest, vagy pártoljanak át a rivális, a kijevi vezetés támogatásával létrehozott Ukrajnai Ortodox Egyházhoz (PCU).

Josep Borrell: az ukrajnai háború megtöri az orosz katonai hatalmat

Fontos, hogy továbbra is támogassuk Ukrajnát, mivel a hétvégi oroszországi események az mutatják, hogy a háború megtöri az orosz katonai hatalmat, és jelentős befolyással van a politikai rendszerre is – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfő reggel Luxembourgban.

Borrell az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve felhívta a figyelmet: nem jó, hogy egy akkora atomhatalom, mint Oroszország, a politikai instabilitás közelébe kerülhet. Véleménye szerint a Wagner orosz fegyveres csoport szombati lázadásából azt a következtetést lehet levonni, hogy „az ukrajnai háború, és az a szörnyeteg, amelyet Putyin orosz elnök hozott létre, most saját teremtőjére támad. Mindez az orosz politikai rendszer törékenységét és katonai ereje megroppanását mutatja” – húzta alá Borrell.
Az uniós főképviselő a hétfői külügyminiszteri tanácskozás napirendjét ismertetve reményét fejezte ki az Európai Békekeret Ukrajnának szánt újabb 3,5 milliárd eurós támogatásának jóváhagyásával kapcsolatban. A találkozón szó lesz egyebek közt a Koszovó és Szerbia közötti feszültségről, és az Európai Bizottság azon javaslatáról, amely egymilliárd euró segélyt irányoz elő Tunézia számára, főként a migráció kezelésére.

Az Egyesült Államok szerint az oroszországi események ellenére is Ukrajnára kell figyelni

Az amerikai külügyminiszter szerint korai lenne megmondani, hogy az elmúlt napok oroszországi eseményei milyen változásokat hoznak, mindenesetre mutatják a repedéseket az „oroszországi homlokzaton”.

Antony Blinken vasárnap több országos televíziónak adott interjúban fejtette ki, hogy a történtek rendkívüliek, és kérdéseket vetnek fel az orosz agresszió mögötti moszkvai érveket illetően. Hozzátette, maga Jevgenyij Prigozsin fogalmazta meg a kétségeket a háború indokoltságát illetően, egyben megkérdőjelezve Vlagyimir Putyin befolyását, tekintélyét.
Az orosz elnöknek új kérdésekre is választ kell találnia a közeljövőben – mondta Antony Blinken, aki szerint nem érdemes spekulálni a jövőt illetően, a következő napokban és hetekben sok minden kiderül majd. A tényekre kell koncentrálni, és Ukrajnára – fogalmazott a külügyminiszter.
Joe Biden elnök vasárnap az oroszországi eseményekről is egyeztetett telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – közölte a Fehér Ház. A tájékoztatásból kiderül, hogy a két államfő elsősorban az ukrán ellentámadásról váltott szót, és az amerikai elnök az Egyesült Államok további szilárd támogatásáról biztosította Ukrajnát, biztonsági, gazdasági és humanitárius segélyek formájában.

Közel 13 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. június 25-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6249 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6345 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 85 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Emmanuel Macron: megmutatkoztak az orosz táboron belüli megosztottságok

Emmanuel Macron francia államfő szerint a Wagner orosz fegyveres csoport lázadása rávilágított „az orosz táboron belüli megosztottságra, valamint egyszerre a hadsereg és az azt kiegészítő erők törékenységére”.

A La Provence című francia regionális napilap internetes oldalán vasárnap este megjelent interjúban a köztársaság elnök jelezte, hogy szombaton óráról órára követte az oroszországi eseményeket, együtt Franciaország legfőbb partnereivel, és kiemelte, hogy „a helyzet továbbra is változik”.
„Mindez nagy óvatosságra kell, hogy intsen minket, és teljes mértékben igazolja a támogatást, amelyet az ukránoknak nyújtunk az ellenállásukhoz” – mondta a francia elnök.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine