Az orosz-ukrán háború 485. napja – FRISSÜL

Immár négyszáznyolcvanötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

A zaporizzsjai atomerőmű biztonságáról tárgyalt a Roszatom és a NAÜ vezetője

A zaporizzsjai atomerőmű nukleáris biztonságának szavatolásával kapcsolatos kérdéseket vitatta meg Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója és Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-Ügynökség (NAÜ) főigazgatója – közölte Telegram-csatornáján az orosz nukleáris állami vállalat pénteken.

A Roszatom szerint a kalinyingrádi találkozón Lihacsov és Grossi azokat a kérdéseket beszélte meg, amelyeket a NAÜ vezetője május 30-án vetett fel az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A tájékoztatás szerint a NAÜ főigazgatója felvázolta, hogyan látja az ügynökség jövőbeni tevékenységét az általa megfogalmazott pontokkal kapcsolatban, Lihacsov és mások pedig azt hangsúlyozták, hogy konkrét lépéseket várnak a NAÜ titkárságától annak megakadályozása érdekében, hogy a zaporizzsjai erőművet, valamint a szomszédos területeket és a kritikus támogató infrastrukturális létesítményeket csapások érjék.
A Roszatom-vezér beszámolt Grossinak a zaporizzsjai erőmű működésének biztosítása érdekében hozott intézkedésekről, beleértve azokat is, amelyeket a kahovkai erőmű felrobbantása után az erőmű vízellátásért tettek.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a találkozót megelőzően arra figyelmeztette Kijevet, hogy tartózkodjon a nukleáris erőmű elleni súlyos incidensektől. Egyúttal felszólította a NAÜ-t, hogy az erőműben tartózkodó szakértői „rögzítsenek minden ukrán oldalról érkező támadást, ne hunyjanak szemet felettük, és világosan mondják meg, hogy ki a felelős azért, ami történik, honnan érkezik a létesítmény elleni valódi fenyegetés”.
A diplomata elutasította, és Oroszország megrágalmazására irányuló kísérletnek minősítette azt az ukrán részről, mások mellett Volodimir Zelenszkij elnök által is megfogalmazott állítást, miszerint Oroszország terrortámadást készül végrehajtani a zaprozzsjai atomerőmű ellen. Az ukrán államfő kijelentését Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön hazugságnak minősítette.

Külföldi rakatétákat tároló ukrán raktárak megsemmisítését jelentette be az orosz katonai szóvivő

Légi indítású, nagyhatótávolságú precíziós fegyverekkel hajtott végre csoportos csapást az orosz hadsereg ukrán rakétaraktárak ellen, amelyekben külföldi gyártmányú fegyvereket is tároltak – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint a támadás minden kijelölt célpontot elért. Beszámolója szerint az ukrán fegyveres erők a legaktívabban a donyecki régió déli részén és Zaporizzsjában, illetve Donyeck környékén próbálkoztak támadással. Azt mondta, hogy az első frontszakaszon az ukrán fél több mint 130 katonát, valamint egyebek mellett öt harckocsit, három gyalogsági harcjárművet, három páncélozott harcjárművet, és egy lengyel gyártmányú Krab önjáró löveget, a másodikon több mint kilencven katonát, valamint egyebek mellett két páncélozott harcjárművet és egy lőszerraktárt veszített.
Az érintkezési vonal egyéb szakaszain az orosz katonai szóvivő szerint mintegy 160 katona esett el.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek az orosz hatóságok pénteken ukrán tüzérségi támadást. Vjacseszlav Gladkov, az Ukrajnával határos oroszországi Belgorod megye kormányzója közölte, hogy a régiót az elmúlt nap folyamán mintegy száz különböző típusú belövés érte.
Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a TASZSZ hírügynökség székházában tartott sajtótájékoztatóján megismételte azt az állítást, miszerint Moszkvának értesülése volt arról, hogy Ukrajna nyugati sugallatra tavaly február végén – március elején nagyszabású „büntetőműveletet” tervezett végrehajtani a Donyec-medencében. Közölte, hogy a „különleges hadművelet” során ezt alátámasztó dokumentumokat találtak.

Az Európai Unió hivatalosan is elfogadta az Oroszország elleni legújabb szankciócsomagot

Az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács hivatalosan is elfogadta az Oroszország elleni legújabb, immáron tizenegyedik szankciócsomagot, amelynek többek között az a célja, hogy megakadályozza a Moszkva ellen korábban bevezetett szankciók végrehajtásának megkerülését – közölte a testület pénteken.

Az intézkedések lehetővé teszik, hogy szankcionálják azokat a harmadik országokat, amelyek segítenek Oroszországnak kijátszani a kereskedelmi korlátozásokat. A tanácsi sajtóközlemény szerint az EU tovább erősíti a harmadik országokkal folytatott két- és többoldalú együttműködést a szankciós szabályok betartása érdekében, és ha ez nem hozza meg a kívánt eredményeket, és a kijátszás továbbra is rendszerszintű marad, az EU-nak lehetősége lesz kivételes, végső esetben alkalmazandó intézkedések meghozatalára az érintett országok ellen.
Az elfogadott intézkedések megtiltják továbbá az olyan javak és technológiák Oroszországon keresztül történő továbbítását, amelyeket az orosz hadsereg saját céljaira felhasználhat, vagy amelyek támogatják az orosz védelmi és biztonsági ágazatot. A Tanács ezenkívül újabb 87 szervezetet vett fel azon szankciós listájára, amelyek közvetlenül támogatják Oroszország katonai és ipari komplexumát az Ukrajna elleni agressziós háborúban.
Az uniós tagállamok abban is megállapodtak, hogy további öt orosz médium műsorszórási engedélyét függesztik fel az EU-ban. Az érintett televíziós csatornák és online magazinok – az RT Balkan, az Oriental Review, a Tsargrad, a New Eastern Outlook és a Katehon – az EU szerint „közvetlenül Moszkva ellenőrzése alatt állnak és összehangolt propagandatevékenységet folytatnak az EU és a szomszédos országok civil társadalma ellen, súlyosan elferdítve és manipulálva a tényeket”.
Tavaly júniusban az EU betiltotta területén az Oroszországból tengeren szállított nyersolaj és kőolajtermékek vásárlását, importját és átvételét. Ennek megerősítéseképpen az új szankciós csomag megtiltja az uniós kikötőkbe való belépést azon hajók számára, amelyek hajóról hajóra történő áruszállítást végeznek, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy a rakomány orosz eredetű.
„Szankcióink már most is súlyos terhet rónak az orosz gazdaságra és a háborús agresszió finanszírozására. A pénteken elfogadott csomag növeli a nyomást Oroszországra és Putyin háborús gépezetére” – kommentálta Josep Borrell az új csomag elfogadását.

FSZB: radioaktív anyagot szándékozott kicsempészni egy csoport Oroszországból

Őrizetbe vettek az orosz hatóságok öt személyt, akik egy kilogrammnyi radioaktív cézium-137 izotópot szándékoztak külföldre csempészni, amelyet a „különleges hadművelet” során orosz nukleáris csapás színlelésére és Moszkva lejáratására használtak volna fel – közölte pénteken az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Az FSZB szerint az orosz belügyminisztérium segítségével tetten ért öt gyanúsított egy szervezett bűnözői csoport tagja, amelynek tevékenységét egy ukrán állampolgár koordinálta. A tájékoztatás szerint a kör egy meg nem nevezett külföldi megrendelő érdekében eljárva lépéseket tett, hogy 3,5 millió dollárért egy kilogramm cézium-137 izotópot szerezzen be.
Az FSZB azt állította, hogy a radioaktív anyagot az országból kicsempészve a „különleges hadművelettel” összefüggésben orosz érdekek kárára, Moszkva lejáratására szándékoztak felhasználni, tömegpusztító fegyverek bevetését színlelve. A szolgálat szerint a letartóztatott gyanúsítottak beismerő vallomást tettek, ellenük radioaktív anyagok illegális birtoklása és kicsempészésére való előkészítése címén indult eljárás.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint a cézium-137 radioizotópot a gamma-defektoszkópiában, ellenőrző és mérőberendezésekben, élelmiszerek és gyógyszerek sugárfertőtlenítésére, rosszindulatú daganatok sugárterápiájára használják. Ugyanakkor az egyik leggyakoribb hasadási termékként képződik atomreaktorokban az urán-235 és más hasadó izotópok maghasadása során, szakértők szerint „piszkos bomba” megtöltésére használható.

Nézőpont: a magyarok háromnegyede az azonnali tűzszünet pártján áll

A magyarok 75 százaléka egyetért az azonnali tűzszünet követelésével az orosz-ukrán háborúban. Miközben a baloldali pártok ellenzik, még a baloldali szavazók 58 százaléka is helyesnek tartja a fegyveres harcok azonnali felfüggesztését – olvasható a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásáról szóló összegzésben, amelyet pénteken juttattak el az MTI-hez.

A közlemény szerint „közel 500 nappal az orosz-ukrán háború kitörését követően még mindig kisebbségben vannak a békepárti tábor képviselői a hazai és nemzetközi háborúpárti hangokkal szemben. A Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy mi a magyar választók véleménye abban a kérdésben, hogy helyes-e azonnali tűzszünetet követelni Ukrajnában”.
Az elemzés szerint egyértelmű békepárti álláspont mutatkozik a kérdésben, hiszen a magyarok háromnegyede (75 százalék) szerint helyes az azonnali tűzszünet követelése Ukrajnában, és mindössze 15 százalék helyteleníti azt. Az azonnali fegyvernyugvás célja egyaránt népszerű a békés évtizedekben született 18-39 év közöttiek (73 százalék), a hidegháború idején született 40-59 év közöttiek (77 százalék) és a huszadik század fegyveres konfliktusokkal és megtorlásokkal terhelt időszakában született 60 év felettiek (76 százalék) körében is.
Kiemelték: a kormánypárti szavazók szinte kivétel nélkül (91 százalék) egyetértenek a kormány által is képviselt politikával, amely a háborúzó felek tárgyalóasztalhoz ültetését, és a fegyveres konfliktus békés rendezését követeli.
A felmérés eredménye szerint a baloldali szavazók 58 százaléka tartja helyesnek az azonnali tűzszünet követelését Ukrajnában, s kevesebb mint harmaduk (30 százalék) tartja azt helytelennek.
Ezek alapján a baloldali pártok nem a baloldali választókat képviselik, mivel véleményük közelebb áll külföldi támogatóik álláspontjához: továbbra is a fegyverszállítások mellett érvelnek, valamint következetesen támadják a magyar kormány fegyverszünetet követelő, békepárti álláspontját – írták.
Emlékeztettek arra is, hogy Gyurcsány Ferenc a háború kitörésének egyéves évfordulóján úgy fogalmazott, „Magyarországnak kötelessége lenne egyértelműen támogatni Ukrajna honvédő háborúját”, és hogy a magyar kormány „békepártisága Putyin diktálta békét takar”. Hasonló véleményen van Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke is, aki szintén kiáll a „direkt fegyverszállítások” mellett. Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke szerint a fegyverszünet „oroszpárti narratíva”, és szerinte „Magyarország számára is hadüzenet érkezett, nemcsak Ukrajna számára”. Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere sem a háborúba sodródás megelőzésében látja a legnagyobb kihívást, hiszen ő is úgy fogalmazott, hogy „háborúban állunk” Oroszországgal – olvasható a Nézőpont Intézet összefoglalójában.
A közvélemény-kutatás június 12-14. között ezer ember telefonos megkérdezésével készült.

Több mint 14 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. június 22-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7433 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6928 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 64 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. június 22-én nem érkeztek Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Több 60 milliárd dollár pénzügyi segítséget ígértek Kijevnek a londoni Ukrajna-konferencia résztvevői

Meghaladja a 60 milliárd dollárt az ukrajnai újjáépítésről tartott, csütörtökön véget ért kétnapos londoni konferencián Kijevnek megígért nem katonai jellegű pénzügyi támogatások értéke.

A brit külügyminisztérium csütörtök esti tájékoztatása szerint a nagyszabású rendezvény az egyik legnagyobb ilyen jellegű helyreállítási konferencia volt a második világháború óta.
A konferencián jelen volt mások mellett Rishi Sunak brit miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Antony Blinken amerikai és Annalena Baerbock német külügyminiszter, valamint a nemzetközi pénzügyi szervezetek képviselői.
A vendéglátó Nagy-Britannia állami garanciát vállalt 3 milliárd dollárnyi, Ukrajnának folyósítandó világbanki hitelre, emellett 240 millió font (csaknem 104 milliárd forint) kétoldalú közvetlen pénzügyi segítséget is bejelentett Ukrajna számára.
A külügyminisztériumi tájékoztatás felidézi, hogy a Világbank becslése szerint az ukrajnai újjáépítési és helyreállítási költségek elérhetik a 411 milliárd dollárt, és ebből már az idén 14 milliárd dollárra van szükség elsődleges fontosságú újjáépítési beruházások formájában.
A londoni konferencia – amelyen 59 ország kormányai, üzleti vállalkozásai és civil szervezetei vettek részt – a brit külügyminisztérium csütörtöki beszámolója szerint hitet tett a korszerű, fenntartható, ellenállóképes ukrán gazdaság felépítése mellett.
A tárca közölte: a Világbank által legsürgősebbnek ítélt 14 milliárd dolláros kezdeti újjáépítési finanszírozás előteremtésében máris jelentős haladást sikerült elérni a hét vezető ipari hatalom csoportja (G7), az Európai Unió és a globális pénzügyi szervezetek vállalásai révén.
A tájékoztatás kiemeli, hogy egyedül az EU által vállalt hozzájárulás – ha az Európai Parlament és a tagállamok vezetői alkotta Európai Tanács is jóváhagyja – 50 milliárd euróig terjedő finanszírozást mozgósít a következő négy évben adományok és hitelek formájában.
Az Egyesült Államok 1,3 milliárd dollár értékű segítséget ígért az ukrán energiaszektor és a kritikus fontosságú infrastrukturális létesítmények korszerűsítésére.
A londoni konferencián 42 országból és 21 gazdasági szektorból csaknem ötszáz magánvállalat is jelen volt; ezek együttes piaci tőkeértéke meghaladja az 5200 milliárd dollárt.
A cégek közül a Google, a Siemens, a Vodafone, a Hitachi, a Virgin-csoport, a Rolls-Royce és a Philips már csatlakozott a konferencián meghirdetett ukrajnai üzleti támogatási csomaghoz.
A feltörekvő európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben életre hívott Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) – Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője – bejelentette, hogy 3-5 milliárd eurós tőkeemelést kér a részvényes országoktól az Ukrajnának nyújtott finanszírozások folytatásához, és a brit kormány már jelezte, hogy támogatja a kezdeményezést.
Az EBRD a várakozások szerint e tőkepótlás négyszeresét tudja majd mozgósítani társfinanszírozási forrásokból ukrajnai beruházásokra a következő években.
A londoni külügyminisztérium csütörtöki tájékoztatásában felidézte, hogy a brit kormány által e héten beterjesztett törvénytervezet alapján Nagy-Britannia mindaddig érvényben tarthatja Oroszországgal szemben elrendelt szankcióit, amíg Moszkva nem fizet jóvátételt Ukrajnának a háborús károkért.
A tervezett jogszabály lehetővé teszi azt is, hogy a Nagy-Britanniában zárolt orosz vagyoneszközök tulajdonosai felajánlhassák befagyasztott vagyonukat erre a célra, jóllehet nem számíthatnak az ellenük hozott brit szankciók enyhítésére akkor sem, ha ezt megteszik.

Nemzetközi Atomenergia-ügynökség: nincs aláaknázva a zaporizzsjai atomerőmű hűtőtava

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) nem talált aknákat a zaporizzsjai atomerőmű hűtőtavánál, amelyekről az ukrán hírszerzés vezetője tett bejelentést, azt viszont megerősíti, hogy az erőművet helyenként aláaknázták – írta közleményében csütörtökön a NAÜ sajtószolgálata.

„A főigazgató látogatásakor a hűtőtavat is megtekintette, aknát viszont ott az ügynökség tagjai nem észleltek. A NAÜ-nek azonban tudomása van arról, hogy korábban aknákat helyeztek el az erőmű mellett, amint arról az ügynökség korábban be is számolt, valamint a nukleáris létesítmény belsejében is bizonyos területeken” – közölte a NAÜ. Hozzátette: utóbbit az erőmű biztonsági szolgálata azzal magyarázta, hogy védelmi céllal telepítették a robbanóanyagokat.
„Az aknák elhelyezkedését úgy értékeljük, hogy noha a robbanószerkezetek jelenléte nem felel meg a biztonsági előírásoknak, a létesítmény alapvető biztonsági funkcióit nem érinti jelentősen” – jelentette ki a közlemény szerint Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója, kiemelve, hogy az ügynökség továbbra is nagy figyelmet szentel ennek a problémának.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója csütörtökön a Twitteren azt írta, hogy Oroszország nem képes sokáig ellenőrzése alatt tartani a zaporizzsjai atomerőmű dolgozóinak otthont adó Enerhodar várost, ezért nagyszabású terrortámadást fontolgat a nukleáris létesítménynél. Szerinte Moszka ezzel próbálja meg leállítani az ukrán ellentámadást, és lakatlan ütközőzónát akar létrehozni a következő évekre a térségben, így tűzszünet nélkül teremthet meg egyfajta területi status quót. Szavai szerint ennek a tervnek része, hogy Oroszország Kinzsal rakétákkal fogja megtámadni a Krivij Rih-i gátat. Podoljak kijelentette, hogy épp most zajlik az atomerőmű további aláaknázása, beleértve a hűtőmedencéket is. Szerinte kizárólag a világ reakciójától függ az, hogy a Kreml elszánja-e magát tervének végrehajtására. „Még ma meg kell húzni a világos határvonalat, nyilvánosságra kell hozni a várható következményeket” – hangsúlyozta a tanácsadó.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki rendkívüli videoüzenetében jelentette ki, hogy Oroszország valószínűleg terrorcselekményt készül végrehajtani a zaporizzjai atomerőműben. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke kedden közölte, hogy robbanás vagy baleset veszélye fenyeget a zaporizzsjai atomerőműben, mivel az oroszok aláaknázták a nukleáris létesítmény hűtőrendszerét.

Brazil elnök: a béke csakis az orosz és az ukrán elnök találkozójával lehetséges

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a béke minél előbbi megteremtését sürgette római látogatásán Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök.

A brazil elnököt korábban Ferenc pápa fogadta a Vatikánban, valamint Sergio Mattarella államfővel és Giorgia Meloni kormányfővel is találkozott.
Lula a megbeszélések során az ukrajnai háborúra kitérve hangsúlyozva, hogy Kijevet és Moszkvát meg kell győzni a béke szükségességéről. Kifejtette, egyrészt el kell érni, hogy a továbbra is „szkeptikus” országok határozottabb álláspontot képviseljenek, másrészt Ukrajnának és Oroszországnak is „le kell mondani valamiről a konfliktus befejezése és a béketárgyalások megkezdése érdekében”.
„A mi szerepünk az, hogy meggyőzzük Zelenszkijt és Putyint, hogy a legjobb az, ha pontot tesznek a háború végére. Ezt csak ők tudják megtenni” – jelentette ki Lula sajtótájékoztatóján. Hozzátette, teljesen egyetért Ferenc pápával abban, hogy nem szabad engedni a háborús logikának, amely helyett párbeszédet kell szorgalmazni „olyan békeegyezménnyel, amely nem megadást jelent”.
Kijelentette: minél előbbi békére van szükség, nem lehet megvárni az újabb telet. Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozóját sürgette, és megjegyezte igaza van a katolikus egyházfőnek, amikor azt szorgalmazza, hogy a háborúban résztvevők üljenek tárgyalóasztalhoz.
„Véget kell venni az egymásra lövésnek, és meg kell kezdeni egymással beszélni, mivel a világban nyolcszázmillió ember fekszik le úgy aludni este, hogy nincs mit ennie, miközben dollármilliárdokat költünk háborúra” – mondta a brazil elnök. Úgy vélte, a felek közötti közvetítést nem vállalhatja sem az Egyesült Államok, sem Európa, mivel „részt vesznek a háborúban”, és nem tud segíteni az ENSZ sem anélkül, hogy a világ jelenlegi geopolitikai egyensúlyához igazodna az ENSZ Biztonsági Tanácsa megújításával.

Sojgu: naponta egy ezrednyi katona szerződik az orosz hadsereghez

Naponta egy ezrednyi katona szerződik szolgálatra az orosz fegyveres erőkhöz, július végére pedig feláll egy tartalékos hadsereg, amely több mint 3700 egységnyi haditechnikát kap – jelentette ki Szergej Sojgu védelmi miniszter a biztonsági tanács állandó tagjainak csütörtöki tanácskozásán.

„Tartalékokat alakítunk ki egy hadtest, egy hadsereg részeként, ehhez pluszban a 20. páncélos hadsereg öt ezredét. Ott minden a tervek szerint halad. Június végére gyakorlatilag befejezzük a tartalék hadsereg megalakítását, majd a közeljövőben befejezzük a hadtest megalakítását is ” – mondta a miniszter a Vlagyimir Putyin elnök részvételével megtartott tanácskozáson.
Sojgu szerint az öt páncélos ezred feltöltöttsége mostanra 60 százalékos mind a személyi állomány, mind a hadfelszerelés tekintetében. Az mondta, hogy naponta átlagosan 1336 ember – gyakorlatilag egy ezred – köt szolgálati szerződést az orosz fegyveres erőkkel. A tárcavezető jelentése értelmében eddig 114 ezer szerződéses katonát toboroztak, akiket további 50 ezer önkéntes is kiegészít.
A védelmi minisztérium csütörtökön közölte, hogy újabb négy önkéntes alakulat kötött vele szerződést,a számuk így meghaladta a húszat. Sojgu védelmi miniszter szombaton parancsba adta, hogy ezek a formációk – Moszkvában több mint 40 ilyenről tudnak -, július 1-jéig szerződjenek le az általa vezetett minisztériummal.
A védelmi tárca vezetője a biztonsági tanács ülésén – gyakorlatilag megismételve Putyin előző napi bejelentését -, azt mondta, hogy az ukrán hadsereg, amely az elmúlt 16 nap során súlyos veszteségeket szenvedett, csökkentette aktivitását, és az átcsoportosításra összpontosít.
Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára a tanácskozáson arról tett jelentést az elnöknek, hogy az ukrán fegyveres erők ellentámadásuk kezdete, június 4-e óta szerdáig 13 nyugati harckocsit és 59 nyugati páncélozott gyalogsági járművet veszítettek. Patrusev szerint ebben az időszakban az orosz erők összesen 246 harckocsit, 595 páncélozott járművet, köztük 152 páncélozott gyalogsági járművet, 279 tüzérségi löveget és aknavetőt (köztük 48 nyugati gyártmányút), 42 sorozatvetőt, 2 légvédelmi rakétarendszert, 10 taktikai vadászgépet, 4 helikoptert, 264 drónt és 424 járművet semmisítettek meg.
Patrusev az ukrán emberveszteséget több mint 13 ezer főben nevezte meg. Állítása szerint a számot ukrán jelentések megerősítették.
„Abból kell kiindulnunk, hogy az ellenség támadási potenciálja még nem merült ki, számos stratégiai tartalékot még nem aktiváltak” – figyelmeztetett Putyin, aki azt kérte, hogy a hadműveletek tervezésénél ezt vegyék figyelembe.
Azt hangoztatta, hogy Kijev nyugati szövetségesei „a jelek szerint tényleg úgy döntöttek, hogy az utolsó ukránig fognak harcolni”.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra a kérdésre, hogy vajon az ukrán katonai kudarcok közelebb hozzák-e a tárgyalásokat, kijelentette: „a kudarcokról inkább a szakembereknek kellene szólniuk, vagyis a katonáknak és a többi érintett szolgálat képviselőinek. Ami pedig a (…) Kijevre gyakorolt változatlanul rendkívüli nyomást illeti, hogy az utolsó katonáig folytassa a harcot, az nyilvánvaló.”
Sojgu a biztonsági tanács ülésén azt is elmondta, hogy a nyugati országok idén 250 harckocsit, köztük 120 Leopardot terveznek szállítani az ukrán hadseregnek, valamint 31 Abramst és „a világ minden tájáról összeszedett maradékokat”, egyebek között 95 darab T-72-es harckocsit.

Nyugati hadfelszerelésre mért és a Krímbe vezető hídra kapott rakétacsapásról számolt be az orosz fél

Nyugati fegyvert és hadfelszerelést tároló raktárra mért orosz, és egy, a herszoni régióból a Krímbe vezető hídra kapott ukrán rakétacsapásról számoltak be csütörtökön orosz hivatalos források.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz légierő éjjel nagyhatótávolságú precíziós fegyverekkel mért csoportos csapást egy – meg nem nevezett helyszínen található – ukrajnai raktárra, amelyben nyugati országokból érkezett fegyvert és hadfelszerelést tároltak. A célpontot állítása szerint eltalálták, a támadás elérte a célját.
A helyi hatóságok szerint az ukrán hadsereg csütörtökre virradóan brit-francia Storm Shadow rakétával találta el a gongari hidat, amely a részben orosz ellenőrzés alá került ukrajnai Herszon megyét a 2014-ben elcsatolt Krímmel köti össze. Az útburkolat megsérült, de személyi sérülés nem történt. A Dzsankoj közelében lévő hídon, amely egyike a Krímbe vezető útvonalaknak, felfüggesztették a forgalmat.
Konasenkov állítása szerint az ukrán hadsereg támadásai a donyecki régió déli részén és Zaporizzsjában, illetve Donyeck körzetében továbbra is sikertelenek. Az ukrán veszteségeket az első frontszakaszon több mint 110 katonában, valamint egyebek között két harckocsiban, négy gyalogsági harcjárműben és nyolc páncélozott harcjárműben, a másodikon pedig több mint 185 katonában, valamint egyebek között két gyalogsági harcjárműben, nyolc páncélozott harcjárműben és két lőszerraktárban nevezte meg.
Az orosz szóvivő szerint a frontvonal többi szakaszán összesen több mint 210 ukrán katona esett el, és egy vezetési- és megfigyelőpont is megsemmisült.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy a Zaporizzsja megyei Melitopolban elfogta az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) diverzánscsoportjának tagjait, akik korábban a helyi államigazgatás vezetői ellen követtek el merényleteket, őrizetbe vételükkor pedig éppen pokolgépes támadásra készültek egy katonai vasúti szerelvény ellen. A csoport egy embert megölt, többeket megsebesített.
Zaporizzsja megyéből legutóbb hétfőn számolt be egy terrorcsoport felszámolásáról az FSZB. A csoportot az ukrán védelmi tárca hírszerzési főcsoportfőnöksége irányította, és a régió katonai és polgári közigazgatásának vezetői ellen tervezett merényletet.

Ukrán elnök: Oroszország terrortámadást készül végrehajtani a zaporizzsjai atomerőműben

Oroszország valószínűleg terrorcselekményt készül végrehajtani a zaporizzjai atomerőműben – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki rendkívüli videoüzenetében.

„Most kaptunk egy jelentést hírszerzésünktől és az Ukrán Biztonsági Szolgálattól (SZBU). A hírszerzés úgy értesült, hogy Oroszország egy terrortámadás végrehajtását fontolgatja a zaporizzsjai atomerőműben, egy sugárkibocsátással járó terrortámadást. Már mindent előkészítettek hozzá” – fogalmazott az államfő. Figyelmeztetett arra, hogy a sugárzás nem ismer államhatárokat, és „csak a szél iránya határozza meg, hogy kit érint”.
Zelenszkij hozzátette, hogy Ukrajna minden rendelkezésre álló információt és bizonyítékot továbbít európai, amerikai, kínai, brazil, indiai, arab világbeli és afrikai partnereinek. „Soha, sehol nem lenne szabad terrortámadásoknak bekövetkeznie atomerőművekben. Ezúttal nem szabad megtörténnie annak, ami Kahovkánál. A világ megkapta a figyelmeztetést, ami azt jelenti, hogy cselekedhet, és cselekednie is kell” – összegezte az elnök.
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke kedden közölte, hogy robbanás vagy baleset veszélye fenyeget a zaporizzsjai atomerőműben, mivel az oroszok aláaknázták a nukleáris létesítmény hűtőrendszerét – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda. A hírportál hozzátette, hogy a zaporizzsjai atomerőművet az Oroszország átal Ukrajna ellen indított teljes körű invázió kezdete után nem sokkal, tavaly március elején szállták meg az orosz erők. Tavaly július végén ukrán tisztségviselők arról számoltak be, hogy az orosz hadsereg nehézfegyvereket, lőszereket és robbanóanyagokat telepített előbb az erőmű 1-es számú energiablokkjába, majd augusztus elején már a 2-es blokkba is. A hírportál szerint arra is bizonyítékok vannak, hogy az oroszok katonai felszereléseket, fegyvereket és robbanóanyagokat tárolnak az erőmű más termelési egységeiben, köztük a gépészeti javítóműhelyekben és a létesítmény tetején.
Idén májusban az ukrán Állami Nukleáris Szabályozó Ügynökség arról számolt be, hogy az orosz megszállók katonai felszereléseket és robbanóanyagokat helyeztek el a zaporizzsjai atomerőmű 4-es számú blokkjának turbinarészlegében is – írta a hírportál.

Szijjártó Péter: nincs rendjén, hogy az EU minden pénzt Ukrajnának akar adni

Jól látható, hogy minden figyelem Kijevre irányul, „minden pénzt Ukrajnának adnak”, miközben a magyarok pontosan értik, hogy mekkora tragédiát jelentene Európának, ha a Balkánon is az instabilitás lenne az úr, és adott esetben veszélybe kerülne a béke – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Szarajevóban a közmédiának nyilatkozva csütörtökön.

Szijjártó Péter közölte: Magyarország 300 millió forinttal támogatja Bosznia-Hercegovina védelmi képességeinek fejlesztését.
Elmondta, hogy ezt az összeget abból a forrásból irányítják át, amelyet már eleve be kellett fizetni a NATO-nak az afganisztáni biztonsági erők finanszírozására.
Az afganisztáni fejleményeket ismerve ennek már nincs aktualitása, ezért a magyar kormány úgy döntött, hogy a felszabaduló összeget Bosznia-Hercegovina védelmi kapacitásainak javítására, fejlesztésére biztosítja – közölte.
A tárcavezető a magyar álláspontot ismertetve úgy fogalmazott: Európa kiemelt érdeke, hogy az Ukrajnában zajló háború mellett ne érje még egy biztonsági kihívás, hiszen jelenlegi helyzetében a kontinens nem lenne képes arra, hogy két biztonsági típusú válságot is egyszerre sikerrel oldjon meg.
A tárcavezető kiemelte, hogy az Ukrajnában zajló háború felértékeli a balkáni biztonság jelentőségét, ezért az Európai Uniónak (EU) komoly lépéseket kellene tennie annak érdekében, hogy támogassa a stabilitást, a békét és a nyugalmat a Balkánon.
A miniszter hozzátette, jól látható, hogy ezt Európában kevésbé értik, minden figyelem Kijevre irányul, „minden pénzt Ukrajnának adnak”, miközben a magyarok pontosan értik, hogy mekkora tragédiát jelentene Európának, ha a Balkánon is az instabilitás lenne az úr, és adott esetben veszélybe kerülne a béke.
„Bosznia-Hercegovina békéje és stabilitása nélkül nincsen béke és stabilitás a Balkánon” – szögezte le Szijjártó Péter.

Petr Pavel: Csehország része Oroszország információs háborújának

Csehország nem áll hagyományos háborúban Oroszországgal, de része Moszkva információs háborújának – jelentette ki Petr Pavel cseh köztársasági elnök csütörtökön Prágában a cseh közszolgálati rádió Sajtó és Ukrajna elnevezésű konferenciáján.

A cseh államfő szerint Oroszország katonai támadását Ukrajna ellen hosszú és jól szervezett információs agresszió előzte meg.
A cseh közszolgálati rádió úgy véli, hogy éppen ez a konferencia az oka a rádió szerverei elleni csütörtök reggel óta tartó nagyarányú hackertámadásnak. Ennek következménye, hogy nem fogható a rádió internetes adása, és nem működnek a weboldalai sem.
Petr Pavel szerint minden katonai konfliktust egy információs támadás készít elő, mert a lakosság félrevezetése elősegíti a támadás sikerét.
„A háború az emberi gondolkodás terén is folyik” – mondta a politikus. Szerinte a közvélemény meggyőzése arról, hogy ki a támadó és ki az áldozat, mik a konfliktus céljai, a háború kimenetele szempontjából nagy jelentőséggel bír.
„Csehország nem áll hagyományos, konvenciós fegyverekkel folytatott háborúban Oroszországgal, de az információs konfliktusnak részese” – mutatott rá a cseh elnök. „Ha az agresszornak sikerül elzárnia az emberek elől az információkat, bizonytalanság keletkezik, és az emberek a támadó által közvetített információk rabjai lesznek. Ez esetleg a siker kulcsa is lehet” – jegyezte meg Petr Pavel. Az államfő beszédében méltatta a cseh közmédia tudósítóit, akik az ukrajnai harctérről számolnak be az eseményekről, és sikert kívánt nekik további tevékenységükhöz. Petr Pavel beszédének elhangzása után kérdésre válaszolva azt mondta, nagyon óvatosan kell értékelni az ukrán ellentámadás kezdetét. „Nem állítanám, hogy ez csalódás. Nyilvánvaló volt, hogy az oroszok nagyon jól felkészültek a támadásra, rengeteg akadályt állítottak, és nagy tartalékokat halmoztak fel” – fejtette ki. „Megtámadni egy ilyen védelmet, amikor az erőviszonyok többé-kevésbé kiegyensúlyozottak, egyáltalán nem egyszerű” – húzta alá a cseh államfő és Ukrajna további támogatására szólított fel.

Az Európai Bizottság további 1,5 milliárd euró makroszintű pénzügyi támogatást folyósított Ukrajnának

Az Európai Bizottság csütörtökön 1,5 milliárd euró támogatást folyósított Ukrajna számára, a 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélycsomag (MFA+) további részleteként – közölte a brüsszeli testület.

A hitel formájában nyújtandó támogatási csomag strukturális megoldást szolgáltat Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére. A források az alapvető közszolgáltatások biztosítására, például iskolák, kórházak működtetésére vagy a kitelepítettek lakhatásának megoldására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az orosz erők által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására használhatók fel.
A csütörtöki kifizetésre azt követően került sor, hogy a bizottság megállapította: Ukrajna továbbra is kielégítő haladást ért el a szakpolitikai feltételek végrehajtása terén, és teljesítette a jelentéstételi követelményeket, amelyeknek célja a pénzeszközök átlátható és hatékony felhasználásának biztosítása. Összességében a háború kezdete óta az Ukrajnának nyújtott támogatás mintegy 70 milliárd eurót tesz ki.
Ursula von der Leyen a bizottság elnöke a támogatással kapcsolatban úgy nyilatkozott: „Európa tartja a szavát, és még több segély fog érkezni Ukrajnába. Az EU Ukrajna hosszú távon is Ukrajna mellett áll a szabadságért folytatott bátor harcában.”
Von der Leyen kedden azt javasolta, hogy az uniós tagállamok a következő négy évben összesen 50 milliárd euró segélyt nyújtsanak Ukrajnának vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában az ország újjáépítése céljából.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine