Az orosz-ukrán háború 482. napja – FRISSÜL

Immár négyszáznyolcvankettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán energiavállalat: Kijev három kerületében áramkimaradást okozott az orosz légitámadás

Az ukrán főváros, Kijev három kerületében áramkimaradást okozott kedd reggel az éjszakai orosz légicsapás – közölte a DTEK ukrán energiavállat.

A közlemény szerint a vállalat négy nagyfeszültségű alállomásán működésbe lépett a vészleállító rendszer, emiatt Pogyil, Obolony és részben Trojescsina kerületek lakói áram nélkül maradtak. Az áramszünet kevesebb mint egy órán át tartott, mert a szakemberek gyorsan tartalék áramforrásra kapcsolták át az ügyfeleket – tette hozzá a DTEK.
Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy kedden az orosz erők ismét tüzet nyitottak Herszon megyeszékhely lakóövezetére. Az előzetes információk szerint egy 27 éves férfi meghalt az ágyúzás következtében – közölte a kormányzó. Szavai szerint lakóházakat, óvodát, iskolát és benzinkutat ért a támadás. Tűz alá került egy mentőcsapat is, amely a herszoni lakosok megsegítésére igyekezett. Az egészségügyi dolgozók közül senki sem sérült meg – tette hozzá.
Az ukrán légierő közleményében pontosította, hogy Oroszország 35 csapásmérő Sahid drónnal indított csapást az éjjel Ukrajnára, ebből 32-őt semmisíttek meg az ukrán erők. Kifejtette, hogy a drónokat az oroszok északi és déli irányból, azaz Oroszország brjanszki területéről és az Azovi-tenger keleti partjáról indították. Elsősorban a kijevi régiót célozták meg, ahol az ukrán légvédelem több mint húsz támadó drónt lőtt le.
Jurij Malasko, a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megye kormányzója egy rádióinterjúban elmondta, hogy a napokban az ukrán erők által a régióban visszavett Pjatihatki településen még legfeljebb húsz helyi lakos maradt, akiket igyekeznek a fegyveres erőkkel együttműködve mielőbb kimenteni, addig is segélycsomagokat vittek nekik. Kiemelte, hogy a faluban még harcok zajlanak. Az ukrán ellentámadás során visszafoglalt több településre sem költözhet vissza a civil lakosság egyelőre, és a hatóságok sem tudják egyelőre megközelíteni azokat, mert közvetlenül rajtuk keresztül húzódik a frontvonal. „Most katonai műveletek és stabilizációs intézkedések egyaránt zajlanak ezeken a településeken. A hadsereggel és a szolgálatokkal együtt humanitárius segítséget nyújtunk az ott maradt embereknek” – fűzte hozzá a kormányzó.
Olekszandr Tarnavszkij, a délkelet-ukrajnai hadműveleti-stratégiai csoport parancsnoka közölte a Telegramon, hogy egy nap alatt több mint öt orosz századot számoltak fel az ukrán erők ebben a térségben, és 46 ellenséges haditechnikai eszközt semmisítettek vagy rongáltak meg. Az ukrán rakétacsapatok és a tüzérségi egységek pedig – a parancsnok szerint – az elmúlt nap folyamán 1487 tűzfeladatot teljesítettek.
Andrij Kovaljov, az ukrán vezérkar szóvivője a Facebookon arról számolt be, hogy az ukrán erők folytatják az előrenyomulást a zaporizzsjai régióban Melitopol és Bergyanszk kulcsfontosságú kikötőváros irányában, újabb területeken vetik meg a lábukat, és egyetlen állást sem veszítenek. Szavai szerint eközben az orosz erők a védekezésre, tartalékaik felhasználásával az ukrán csapatok előrenyomulásának megakadályozására, és elvesztett állásaik visszafoglalására összpontosítják erőiket. Donyeck megyében – Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka településekenél – változatlanul ádáz harcok dúlnak, egy nap alatt 45 összecsapás volt. A vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 1010-zel 221 460-ra nőtt, az ukrán csapatok az elmúlt nap során megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz helikoptert, nyolc harckocsit és 23 tüzérségi rendszert.
Tarasz Kreminy az „államnyelv védelméért” felelős ukrán biztos az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában elmondta, hogy hivatala már több száz esetet rögzített az ukrán nyelvhasználat korlátozásáról, amelyet Oroszország az Ukrajna elleni háborújának kezdete óta hajt végre Ukrajna megszállt területein. Szavai szerint az ilyen esetekről az információkat olyanoktól kapják, akik ukrán ellenőrzésű területre menekülnek át a megszállt településekről.

Kifizették az első, Leopard harckocsi kilövéséért járó pénzjutalmat Moszkvában

Megkapta a német gyártmányú Leopard harckocsik kilövéséért járó pénzjutalmat az első orosz katona – közölte kedden az orosz védelmi tárca sajtószolgálata.

A tájékoztatás szerint az egymillió rubeles (mintegy négymillió forintos) jutalmat Andrej Kravcov katonának Alekszandr Karelin szenátor adta át a Visnyevszkij Nemzeti Orvosi Kutatóközpont Fejlett Orvosi Technológiák Központjában. Az eseményről készült videó szerint a kórházban ápolt Kravcov elvesztette jobb kezét.
A díjat a Zabota Szibiri (Szibériai Gondoskodás) elnevezésű vállalkozói alapítvány hozta létre.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve sikertelennek minősítette az ukrán hadseregnek a donyecki régió déli részén és Zaporizzsjában, valamint és Donyeck környékén indított támadásait. Mint mondta, az ukrán fél az első frontszakaszon mintegy 260 katonát, valamit egyebek között kilenc harckocsit, egy Bradley gyalogsági harcjárművet, 12 páncélozott harcjárművet, a másodikon pedig mintegy 220 katonát, valamint három páncélozott harcjárművet és egy amerikai gyártmányú M777-es tarackot veszített.
A frontvonal mentén máshol elszenvedett ukrán veszteséget több mint 160 főben nevezte meg. Azt mondta, hogy az orosz hadsereg nyolc ukrán lőszerraktárt semmisített meg.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi csapást, egyebek között olyanokra is, amelyek károkat szenvedtek a kahovkai vízerőmű megsemmisítése következtében. Ukrán belövésekről érkeztek beszámolók határmenti oroszországi településekről is.
Az orosz parlament alsóháza megszavazta azt a törvénytervezetet, amely hatályba lépése után lehetővé teszi majd a nem súlyos bűncselekményért elítélt személyek szerződtetését az orosz hadseregbe. Az eljárás mozgósítás, hadiállapot és háború idején lesz alkalmazható, önkéntes alapon. A készülő jogszabály alapján korlátozottan munkaképes emberek is köthetnek majd szerződést a fegyveres erőkkel.

Von der Leyen: az EU 50 milliárd eurót különítene el Ukrajna támogatására

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az uniós tagállamok a következő négy évben összesen 50 milliárd euró segélyt nyújtsanak Ukrajnának vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában az ország újjáépítése céljából – jelentette ki Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke kedden.

Az elnök szerint a többéves pénzügyi költségvetési keretből elkülönített tartalék lehetővé teszi az EU számára, hogy az Ukrajnának szánt támogatásokat a háborús fejlemények szerint számítsák ki.
„A tartalék létrehozása mindenekelőtt kiszámíthatóságot biztosít majd ukrajnai partnereink számára, más adományozókat is ösztönöz, számunkra pedig lehetővé teszi, hogy pénzügyi támogatásunkat valóban a helyszínen kialakult helyzetnek megfelelően számítsuk ki, mivel mindannyian tudjuk, hogy egy háború a lehető legnagyobb rugalmasságot követeli meg tőlünk” – fogalmazott von der Leyen.
Az elnök a többéves költségvetési keret felülvizsgálatával kapcsolatos sajtótájékoztatóján bejelentette azt is, hogy az EU 15 milliárd eurót javasol elkülöníteni a migrációkezelésre. Kiemelte: a finanszírozást az EU külső határainak és unión kívüli országokkal való együttműködés megerősítésére és a szomszédos országokban tartózkodó menekültek segélyezésére használnák fel.
Von der Leyen továbbá arról is beszélt, hogy az EU-nak 160 milliárd euróval többet kellene beruháznia technológiai versenyképességének megerősítése céljából. Azt is hozzátette, hogy a bizottság kereskedelmi korlátot vezetne be az unión kívüli országokkal szemben a „csúcstechnológiák korlátozott és szűk körére” összpontosítva, saját versenyképességének megőrzése érdekében.
Az elnök szerint „a globálizáció és a nyitott gazdaság jótékony hatással vannak Európára gazdasági szempontból, ugyanakkor a világ egyre jobban geopolitikai jellegűvé válik, és létezik egy korlátozott számú kulcsfontosságú technológia, amelyeket agresszív módon lehet felhasználni. Ezért vált a gazdasági biztonság témája prioritássá számunkra és sok partnerünk számára” – emelte ki.

Szergej Sojgu: Kijev amerikai és brit rakétákkal szándékozik csapást mérni orosz területre

Az ukrán hadvezetés amerikai és brit rakétákkal szándékozik csapást mérni orosz területekre, „köztük a Krímre”, ami haladéktalan válaszlépésekhez vezet – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden a katonai tárca vezetői tanácskozásán.

„Értesüléseink szerint az ukrán fegyveres erők vezetése azt tervezi, hogy HIMARS és Storm Shadow rakétákkal mér csapásokat az Oroszországi Föderáció területére, köztük a Krímre” – mondta.
A miniszter hangsúlyozta, hogy ezeknek a rakétáknak a „különleges hadművelet” övezetén kívüli használata azonnali csapásokat vonna maga után az ukrajnai döntéshozó központok ellen, valamint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság teljes körű bevonását jelentené a konfliktusba.
Azt mondta, hogy Kijev továbbra is támadásokkal kísérletezik a donyecki régió déli részén, Zaporizzsjában és Donyeck körzetében, NATO-szakemberek által kiképzett elitalakulatokat, valamint nagyszámú nyugati fegyvert bevetve. A miniszter szerint az orosz erők június 4. óta 263, az állásaik ellen irányuló ukrán támadást vertek vissza. Mint mondta, „az ellenség nem érte el céljait, az összes támadást visszaverték”.
Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója az Oroszországi Történelmi Társaság keddi tanácskozásán úgy fogalmazott, hogy az orosz erők lényegében egy NATO-csoportosulás ellentámadását tartóztatják fel, amelyben ukrán katonák szolgáltatják ez élőerőt.

Baj van: Biden szerint valós fenyegetés, hogy Putyin taktikai atomfegyvereket vet be

Joe Biden amerikai elnök hétfőn úgy nyilatkozott, valós fenyegetésnek tekintik, hogy Oroszország taktikai nukleáris fegyvereket vet be Ukrajnában. Mindez csak néhány nappal azután történt, hogy Biden elítélte azt, hogy Oroszország ilyen fegyvereket telepített a szomszédos Fehéroroszországba – írja a Reuters alapján a Hirado.hu.

Biden szombaton „teljesen felelőtlennek” nevezte a rövid hatótávolságú, akár az ukrajnai fronton is bevethető atomfegyverek Fehéroroszországba telepítését. Az amerikai elnök hétfőn egy kaliforniai adományozói csoportnak beszélt arról, hogy pár éve még furcsán néztek rá abbéli aggodalma miatt, hogy Putyin taktikai atomfegyvereket vethet be. Ma viszont ez a valóság – mondta.

A múlt héten Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető egy televíziós interjúban közölte, hogy megérkeztek az első orosz taktikai atomfegyverek Fehéroroszországba, amelyek egy része háromszor erősebb annál, mint amilyeneket az Egyesült Államok 1945-ben ledobott Hirosimára és Nagaszakira. A rövid hatótávolságú, korlátozott erejű, akár az ukrajnai fronton is bevethető atomfegyvereket hordozó rakéták Oroszországon kívüli telepítése Moszkva első ilyen lépése a Szovjetunió felbomlása óta.

Az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint Kína szoros figyelemmel követi a mostani orosz katonai lépéseket. Peking már többször óva intett az atomfegyverek használatától az ukrajnai háborúban.

„Olyan rakéták és bombák vannak nálunk, amelyeket Oroszországtól kaptunk” – fogalmazott Lukasenka a Rosszija-1 orosz állami televíziós csatornának adott interjújában, amelyet a Belta fehérorosz állami hírügynökség Telegram-oldalán is közzétettek. „A bombák háromszor erősebbek azoknál, amelyeket Hirosimára és Nagaszakira dobtak” – tette hozzá a Hirado.hu szerint.

Közel 10 500-an menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. június 19-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6188 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4328 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 49 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. június 19-én nem érkeztek Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Orosz kémfőnök: a súlyos emberveszteség megingathatja a Zelenszkij-rendszert

A fronton elszenvedett súlyos emberveszteségek negatívan befolyásolhatják Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendszerének fenntarthatóságát – jelentette ki Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a Rosszijszkaja Gazeta kormánylap online kiadásában hétfőn megjelent interjújában.

„A NATO által kiképzett katonák jelentős számának halála és a haditechnika megsemmisülése aláássa az ukrán hadsereg harci hatékonyságát. Ez pedig negatívan fogja befolyásolni a Zelenszkij-rezsim fenntarthatóságát” – fogalmazott Nariskin a nyilatkozatban, amelyet a lap kedden közöl majd teljes terjedelmében.
Az orosz kémfőnök azt hangoztatta, hogy számos nyugati katonai elemző komoly kételyeket fogalmazott meg az ukrán hadsereg ellentámadásának sikerével kapcsolatban, elérhetetlennek minősítve a Kijev által kitűzött célokat.
„Egy sor nyugati értékelés szerint maga az ukrán államiság is veszélybe kerülhet” – mondta.
Állítása szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia azt követeli Ukrajna jelenlegi vezetésétől, amelyet pusztán bábunak tekint a nagy geopolitikai játszmában, hogy támadjon, még a súlyos ember- és eszközveszteségek ellenére is.
„Ennek a játéknak a fő célja, hogy stratégiai vereséget mérjenek Oroszországra” – nyilatkozott az SZVR igazgatója, azzal vádolva meg Washingtont és Londont, hogy évtizedek óta „gondozták az ukrán nacionalizmust”, hogy a kellő órában Moszkva ellen fordíthassák.
„Még abba is belemennek, hogy Ukrajnát Európa +fekete lyukává+ változtassák, csak azért, hogy megakadályozzák a közeledését Oroszországhoz. Az angolszász elit optikájában az ukránok +ágyútöltelékek+, akiket nem sajnálnak arra felhasználni, hogy megóvják az értékes amerikai és brit katonai életeket” – mondta.
Úgy vélekedett, hogy amikor az ukránok majd „elfogynak”, a lengyelek lépnek a helyükre, majd pedig valószínűleg a németek.
„Ez teljesen cinikusan hangzik, de világos, hogy éppen ez Washington és London stratégiai szándékainak logikája, egyebek között a dokumentumanyagokból is” – nyilatkozott az orosz hírszerzés vezetője.
Az SZVR hétfői közleményében Nariskin friss információkra hivatkozva azzal vádolta meg Kijevet, hogy folytathatta a „piszkos bomba” – robbanóanyaggal és radioaktív anyagokkal töltött robbanótöltet, amelynek felrobbanása nagy terület sugárszennyeződéséhez vezet – előállítására irányuló munkálatokat. Közölte, hogy az ukrán fél a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) értesítése nélkül küldött használt nukleáris fűtőelemeket feldolgozásra a rivnei atomerőműből a csernobili zárt övezetbe.
Nariskin arra figyelmeztetett, hogy „piszkos” bomba esetleges bevetése súlyos következményekkel járna Kelet-Európa egész lakosságának és ökoszisztémájának életére és egészségére, beleértve az Európai Uniót és a fekete-tengeri államokat is. Kifejezte reményét, hogy a NAÜ és az EU illetékes szervei felfigyelnek az ukrán intézkedésre, és szigorítják az ellenőrzést Kijevnek a nukleáris ügyekben tett minden lépése felett.

Kijev szerint több százan haltak meg a Herszon megyei árvízben egy megszállt településen

Az oroszok az általuk megszállt Herszon megyei területeken nem evakuálták a kahovkai vízerőmű felrobbantása után azokat a helyieket, akiknek nem volt orosz útlevelük, emiatt az egyik településen több mint ötszázan haltak meg – állította hétfői közleményében az ukrán védelmi minisztérium által létrehozott Nemzeti Ellenállási Központ.

„Az előzetes adatok szerint a herszoni régió bal partján fekvő, ideiglenesen megszállt Oleski település több mint 500 lakója halt meg, miután az orosz erők felrobbantották kahovkai vízerőművet. Emberek haltak meg amiatt, mert a megszállók nem voltak hajlandók evakuálni azokat, akiknek nincs orosz útlevelük” – írta a központ. Hangsúlyozta, hogy „a nemzetközi humanitárius jog és általában az emberség összes normáját megsértve, az oroszok egyszerűen otthagyták a helyieket meghalni”. Kiemelték: az oroszoknak a civil lakossággal szembeni fellépése a népirtás minden jelét magán hordozza, így jogosan fogják felelősségre vonni mindazokat, akik részt vettek ebben és ehhez hasonló visszaélésekben.
A Nemzeti Ellenállási Központ azzal a kéréssel fordult a lakossághoz, hogy tájékoztassák őket a központ Telegram-csatornáján keresztül arról, ha van bármilyen információjuk a vízerőmű felrobbantásában vagy ukrán civilek megfélemlítésében részt vevő személyek kilétéről.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine