Az orosz-ukrán háború 481. napja – FRISSÜL

Immár négyszáznyolcvanegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Brit törvénytervezet: maradnak a brit szankciók, amíg Moszkva nem fizet jóvátételt

A brit kormány által hétfőn beterjesztett törvénytervezet szerint Nagy-Britannia mindaddig érvényben tarthatja Oroszország ellen elrendelt szankcióit, amíg Moszkva nem fizet jóvátételt Ukrajnának a háborús károkért.

A tervezett jogszabály lehetővé teszi azt is, hogy a Nagy-Britanniában zárolt orosz vagyoneszközök tulajdonosai felajánlhassák erre a célra befagyasztott vagyonukat.
A minisztérium hangsúlyozza: a London által zárolt orosz vagyonok tulajdonosait nem kényszerítik arra, hogy vagyonukat felajánlják az Ukrajnának fizetendő kártérítésre, ugyanakkor nem számíthatnak az ellenük hozott brit szankciók enyhítésére sem, ha ezt megteszik.
Önkéntesen vállalható adományozásról van szó, amelynek alapján a szankcionált egyének kérhetik zárolt vagyonuk felszabadítását az ukrajnai újjáépítés támogatásának kifejezett céljával – fogalmaz hétfői tájékoztatásában a londoni külügyminisztérium.
A tárca közlése szerint „megfelelő időben” döntés születik az így keletkező adományok elosztásának pontos mechanizmusáról.
A minisztérium ismertetése szerint készül egy olyan külön törvénytervezet is, amelynek alapján mindazoknak, akik Nagy-Britanniában az orosz jegybank, az orosz pénzügyminisztérium vagy az orosz nemzeti vagyonalap nevében vagy megbízásából vagyoneszközöket tárolnak vagy kezelnek, erről kötelezően értesíteniük kell a brit pénzügyminisztériumot.
Ennek elmulasztása további pénzügyi jellegű büntetőintézkedésekhez, illetve az érintett vagyoneszközök elkobzásához vezethet.
Az intézkedéssel a brit kormány átfogó képet alkothat a három orosz intézmény Nagy-Britanniában tárolt vagyoneszközeinek értékéről és jellegéről, ez pedig lehetővé teszi, hogy a pénzügyminisztérium nyomon követhesse a pénzügyi szankciók betartását, illetve az elkerülésükre tett kísérleteket – áll a brit külügyi tárca hétfői tájékoztatásában.
A törvénytervezet-csomag lehetővé teszi a brit kormánynak az Oroszországgal szembeni szankciók érvényben tartását is mindaddig, amíg Moszkva nem fizet jóvátételt Ukrajnának a háborús károkért.
A londoni külügyminisztérium hétfői tájékoztatása szerint ez annak révén válik lehetségessé, hogy a tervezet módosítja a szankciók célját: az új jogszabály szövegezése alapján ugyanis a szankciókat kifejezetten annak előmozdítására is fel lehet használni, hogy Oroszország kártalanítást fizessen Ukrajnának.
A feltörekvő európai gazdaságok támogatására 1991-ben életre hívott londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) nemrégiben ismertetett – a háborús károk figyelembevételével készült – becslése szerint az ukrajnai újjáépítés költsége meghaladhatja a 410 milliárd dollárt.
Az EBRD jelezte: várhatóan tőkeemelést kér az idén a részvényes országoktól annak érdekében, hogy hozzájárulhasson a ukrajnai újjáépítés finanszírozásához.

Eurostat: az orosz kőolajtermékek uniós behozatala 90 százalékkal csökkent

Az Oroszországból az Európai Unióba irányuló teljes kőolaj- és kőolajtermékimport 1,4 millió tonnára csökkent 2023 márciusában, ami 90 százalékos visszaesés a 2019-től 2022-ig tartó három év átlagos havi 15,2 millió tonnájához képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.

A jelentés emlékeztetett: Oroszország jelentős olajforrás volt az EU számára, de Ukrajnával szembeni háborúja arra késztette az Európai Bizottságot, hogy 2022 júniusában kibocsássa a hatodik uniós szankciócsomagot, amely embargót is tartalmazott az orosz olaj EU-ba történő behozatalára. A tengeri kőolaj behozatali tilalma 2022. december 5-én, míg a kőolajtermékekre vonatkozó tilalom 2023. február 5-én lépett hatályba.
A kőolajimport a 2022. januári – a háború február 24-i megkezdése előtti – 12,4 millió tonnáról 2022 decemberében 70 százalékos visszaeséssel 3,7 millió tonnára csökkent, amikor az embargó hatályba lépett. A kőolajimport 2023 márciusában tovább csökkent, 1,17 millió tonnára, ami 91 százalék visszaesést jelent – írták.
Eközben a kőolajtermékek behozatala a 2022. januári 3,3 millió tonnáról 2023. februárra 80 százalékkal esett vissza, 0,7 millió tonnára csökkent, ami 2023 márciusára tovább csökkent 0,3 millió tonnára.
Megjegyezték: az oroszországi olajimport nem szűnt meg teljesen a tilalmakban meghatározott azon kivételek miatt, amelyek meghatározott feltételek mellett korlátozott importot tesznek lehetővé.
Közölték: az ukrajnai háború zavart okozott az olajszektorban, aminek következtében az Európai Bizottság felmérte a hazai és nemzetközi piacok helyzetét, és azt tanácsolta a tagállamoknak, hogy 2023. március 31-ig töltsék fel vészhelyzeti olajkészleteiket a minimálisan szükséges szintre.
Tavaly júliusig tíz uniós ország, Bulgária, Csehország, Írország, Horvátország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Ausztria és Románia még nem érte el a nemzeti minimumszintet, 2023 márciusára azonban már csak Bulgária, Csehország, Írország, Lettország és Litvánia készletei maradtak a szükséges szint alatt – közölte jelentésében az Eurostat.

Ukrán belügyminisztérium: Herszon megyében még mindig több település van elárasztva

A dél-ukrajnai Herszon megyében, az ukrán ellenőrzésű területen még mindig öt település, benne 843 ház van elárasztva a kahovai vízerőmű felrobbantása következtében, a Dnyeper (Dnyipro) folyó orosz megszállás alatti bal partján pedig 17 település – közölte az ukrán belügyminisztérium hétfőn a Telegramon.

A Dnyeperen ugyanakkor a vízszint fokozatos apadása figyelhető meg, a nap eleje óta hét centiméterrel csökkent – jegyezte meg a tárca. Közlése szerint eddig az ukrán oldalon 2783 embert evakuáltak, köztük 309 gyermeket és 80 mozgáskorlátozottat, továbbá 284 állatot. 716 embert mentettek ki, köztük 30 gyermeket és 40 mozgáskorlátozottat. Pszichológiai segítséget 401 személynek nyújtottak. A mentést végzők vasárnap több mint 23 ezer tonna vizet szivattyúztak ki 78 házból és pincéből. A munkálatok kezdete óta 497 épületből és pincéből több mint 132 ezer tonna vizet távolítottak el, miközben 442 tonna ivóvizet és 36 597 kilogramm élelmiszert, és alapvető szükségleti cikket szállítottak az árvíz sújtotta településekre.
Vitalij Kim, a szomszédos Mikolajiv megye kormányzója eközben egy tévéműsorban arról beszélt, hogy régiójában lényegében megszűntették az árvíz következményeit. „A 375 víz alá került házból már mindből kiszivattyúzták a vizet. Ezen kívül maradt még két elárasztott híd, az egyik fa, a másik beton, amelyeket az ukrán konotopi utászezred igyekszik megjavítani, és már lehetővé is tették e hidakon az átjárást” – fejtette ki. Szavai szerint a víz visszahúzódóban van a régióban. „Még 50 centiméter van Sznihurivka település mellett, de ez már a kritikus pont. Kijelenthetjük, hogy Mikolajiv megye már nincs víz alatt” – tette hozzá.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn újabb haditanácsülést hívott össze, amelyen – az államfő tájékoztatása szerint – a frontvonalakon kialakult helyzet, és a támadó dandárok haditechnikai eszközökkel és lőszerrel való ellátása volt a központi téma.
Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes a Telegramon megerősítette, hogy az ukrán erők visszavették Zaporizzsja megyében Pjatihatki települést. Kiemelte, hogy ezen kívül az ukrán csapatok az ellentámadás két hete alatt visszafoglaltak még hét másik Zaporizzsja megyei települést Bergyanszk kulcsfontosságú kikötőváros és Melitopol irányában. Közölte, hogy az ukrán csapatok az ország délkeleti részében átlagosan hét kilométerre nyomultak be az orosz erők által ellenőrzött területekre, a délen visszafoglalt terület pedig 113 négyzetkilométerre terjed ki.
„Az elmúlt héten az ellenség jelentős veszteségeket szenvedett, több mint 4600 orosz katona halt vagy sérült meg, emellett több mint nyolcvanan estek fogságba” – összegezte Maljar.

Nyugati haditechnika megsemmisítéséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Külföldi gyártmányú haditechnikai eszközök tárolásának helyszínére mért csoportos csapást éjjel Ukrajnában nagyhatótávolságú, tengeri indítású, precíziós fegyverekkel az orosz hadsereg – közölte a hétfői hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov altábornagy, az orosz hadsereg szóvivője.

A tábornok szerint az ukrán hadsereg a nap folyamán a legaktívabb támadási kísérleteket a donyecki régió déli részén és Donyeck város irányában tette. Beszámolója szerint az ukrán fél vesztesége az elsőként említett frontszakaszon több mint 100 katona, valamint három harckocsi, 10 gyalogsági harcjármű, 14 páncélozott harcjármű, a másodikon pedig több mint 340 katona, valamint egyebek között két páncélozott harcjármű, egy lengyel gyártmányú Krab önjáró tüzérségi löveg, és egy lőszerraktár volt.
Konasenkov állítása szerint a többi frontszakaszon csaknem kétszáz ukrán katona esett el. A megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és katonai célpontok között sorolt fel többek között egy Mi-8-as helikoptert, és két tüzérségi lőszerraktárt.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről ukrán tüzérségi csapást jelentettek a helyi hatóságok hétfőn. A donyecki régióban lévő Volnovahában nyolc civil megsérült, többen közülük súlyosan.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy terrorcselekményeket akadályozott meg Zaporizzsja megyében, amelyek során az ukrán katonai hírszerzés (GUR) a régió katonai és polgári közigazgatásának vezetőit szándékozta megölni. A tájékoztatás szerint egy nőt őrizetbe vettek, és azonosították azt az ukrán titkosszolgálati alkalmazottat, aki együttműködésre hajlandó embereket szervezett be a régióban.

Külügyi szóvivő: Kijev nehezményezi, hogy ukrán diplomaták nem léphettek kapcsolatba a Moszkva által Magyarországnak átadott hadifoglyokkal

Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő hétfőn kifogásolta, hogy az ukrán diplomaták mind ez idáig nem kaptak hozzáférést az Oroszország által tíz napja Magyarországnak átadott kárpátaljai, magyar nemzetiségű hadifoglyokhoz, és a magyar fél nem kezd „konstruktív párbeszédbe” Kijevvel ebben a kérdésben.

„Az elmúlt napokban sikertelen volt az ukrán diplomaták minden kísérlete arra, hogy közvetlen kapcsolatot létesítsenek az ukrán állampolgárokkal. Ez, valamint a néhányuk hozzátartozóitól kapott információk arra utalnak, hogy a magyar hatóságok biztosítékai Ukrajna védőinek szabad státuszáról Magyarországon nem felelnek meg a valóságnak. Valójában elzárva tartják őket, nem férnek hozzá nyílt információforrásokhoz, rokonaikkal való kommunikációjuk harmadik felek jelenlétében zajlik, és megtagadják számukra a kapcsolatot az ukrán nagykövetséggel. A hivatalos diplomáciai csatornák, sajnos, figyelmen kívül hagyják az ukrán fél azon próbálkozásait, hogy konstruktív párbeszédet alakítson ki a magyar hatóságokkal” – fejtette ki a szóvivő a Facebookon.
Nyikolenko leszögezte: Budapest ilyen fellépése megkérdőjelezi az ukrán állampolgárok Magyarországra szállításának magyar részről deklarált humanitárius indítékát, és az emberi és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezmény megsértésének minősülhet.
„Az ukrán külügyminisztérium ismételten azzal a követeléssel fordult a magyar félhez, hogy haladéktalanul engedjék be az ukrán konzult az ukrán hadifoglyokhoz, hogy felmérhesse testi-lelki állapotukat, tájékoztassa őket jogaikról, és sürgős konzuli segítséget nyújtson” – tette hozzá a szóvivő.
Korábban a különleges körülmények között eltűnt személyekért felelős ukrán ombudsman tanácsadója kijelentette, hogy a 11 kárpátaljai magyarnak „bizonytalanok a kilátásai” az Ukrajnába való hazatérésre – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az ukrán külügyminisztérium pedig eddig azt állította, hogy a magyar miniszterelnök-helyettes nyilatkozataiból vált számára ismertté a 11 hadifogoly Magyarországra szállítása.

Prágában átnevezik a Konyev marsall utcát

Megváltoztatják októbertől Prága egyik legnagyobb utcája, a Konyev marsall utca nevét – döntött hétfőn a prágai városi tanács az érintett Zizkov kerület önkormányzatának javaslatára.

Az egykori Csehszlovákia fővárosát 1945 májusában a náci megszállás alól felszabadító szovjet egységek parancsnokáról 1947-ben elnevezett, 3,4 kilométer hosszú utcát október elsejétől Hartig utcának fogják hívni. Karel Hartig a múlt század második felében az újonnan létrehozott Zizkov városnegyed első polgármestere volt.
A zizkovi önkormányzat, a cseh főváros 3. kerületének tájékoztatása szerint a változások mintegy ötezer embert és több száz céget érintenek. Nekik október elsejétől kezdve ki kell cserélniük személyi okmányaikat, illetve módosítaniuk kell hivatalos irataikat. A kerületi polgármesteri hivatal a weboldalán tájékoztató kampányt indít ennek elősegítésére. A hivatalos okmánycserék költségeit a városkerület magára vállalta.
A 3. kerület önkormányzata már több mint egy éve jóváhagyta a Konyev utca átnevezését Hartig utcára, de a lakosság ellenállása miatt az ügy elhúzódott. A közelmúltban készített felmérésekb szerint az utca lakosságának 71 százaléka elutasította a névváltozást. A kerület összlakosságának többsége viszont egyetértett vele.
A névváltozást a zizkovi lakosok egy csoportja javasolta már korábban, azzal érvelve, hogy Ivan Sztyepanovics Konyev marsall megítélése a történelmi tények – különösen az 1956-os magyarországi és az 1968-as csehszlovákiai események tükrében – megváltozott, s ezért méltatlannak látták, hogy egy ilyen fontos prágai utca viselje a nevét. Az Ukrajna ellen indított orosz háború is felerősítette ezeket a törekvéseket. Konyev köztéri szobrát Prága 6. kerületének vezetése 2020-ban eltávolította és múzeumba helyezte. Tavaly májusban a prágai önkormányzat megvonta Konyev marsalltól a díszpolgári címet is.

Jens Stoltenberg: Ukrajna nem kap meghívást a NATO-ba a vilniusi csúcson

Ukrajna nem kap hivatalos meghívást a NATO-ba a szövetség júliusi vilniusi csúcstalálkozóján – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn Berlinben.

Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélése után, kettejük tájékoztatóján Jens Stoltenberg kérdésre válaszolva elmondta, hogy a szövetség a vilniusi találkozó előkészítésének során, és magán az értekezleten sem készül hivatalosan meghívni tagjai közé Ukrajnát.
Kiemelte: az észak-atlanti szövetség egyelőre arra összpontosít, hogy az orosz támadással szemben védekező „Ukrajnának legyen lehetősége fennmaradni Európában független, demokratikus államként, a NATO-tagságtól függetlenül”.
Ugyanakkor „a NATO kapui nyitva állnak” a belépni szándékozó országok előtt, és ahogy Finnország és Svédország példája mutatja, „a tagok száma természetesen emelkedhet” – mondta Jens Stoltenberg.
Olaf Scholz hasonlóan fogalmazott, aláhúzva, hogy továbbra is érvényes a NATO 2008-as bukaresti csúcstalálkozóján Ukrajnával kapcsolatban hozott döntés – miszerint a szövetség tagjai üdvözlik Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseit és egyetértenek abban, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz majd -, de egyelőre ahhoz kell hozzásegíteni Ukrajnát, hogy megóvhassa területi épségét és szuverenitását.
Mindketten kiemelték, hogy a NATO tartósan támogatja Ukrajnát az önvédelemhez fűződő jogának érvényesítésében. Olaf Scholz kiemelte, hogy Németország addig nyújt támogatást az orosz támadás elhárításához, amíg csak szükséges, és felkészül arra a lehetőségre, hogy elhúzódhat a háború.
Jens Stoltenberg kijelentette, hogy minél nagyobb területet sikerül felszabadítani az orosz megszállás alól, annál jobb pozícióban lehet megkezdeni a tárgyalást a háború befejezéséről. Mint mondta, „mindannyian azt akarjuk, hogy véget érjen ez a háború”, de a háború vége nem jelenthet „orosz békediktátumot”.

Ismét több mint 13 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. június 18-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6936 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6148 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 93 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. június 18-án nem érkeztek Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Ukrán ombudsman: több mint kétszáz ukrán menekült gyereket vettek el családjától európai országokban

Az ukrán ombudsmani hivatalnak 240 olyan esetről van tudomása, amikor az európai országok szociális szolgálatai ukrán menekültek családjaitól vettek el gyerekeket – jelentette ki Irina Szuszlova gyermek- és családjogi biztos vasárnap a Szabadság Rádiónak adott interjújában.

„A jogszabályi különbségek miatt az európai országokban előfordulnak olyan esetek, hogy elvesznek egy gyereket azoktól, akikkel együtt él. Jelenleg 240 ilyen esetről van feljegyzés” – mondta el a biztos. Példaként hozta fel, hogy lehetnek olyan esetek, amikor egy anya kényszerből Ukrajnában marad dolgozni és gyermekét a nagymamával együtt evakuálják. A nagymama viszont nem rendelkezik meghatalmazással a gyerek érdekeinek képviseletére, és az európai jog szerint nem tekintik a gyerek közvetlen hozzátartozójának. Ily módon a szociális szolgálatok bevonhatják a rendőrséget, és kiemelhetik a gyereket a családból.
Az ombudsman véleménye szerint Ukrajna részéről vannak jogi hiányosságok, elsősorban a kellő tájékoztatás hiánya arról, mely európai országokban mit írnak elő a jogszabályok, milyen eljárásokat kell végezni. Hangsúlyozta, hogy az ombudsmani hivatal igyekszik nyomon követni az ukrán gyerekek családból való kiemeléseinek eseteit, figyelemmel kíséri a helyzetet, és jogi segítséget nyújt az ilyen helyzetbe került nőknek vagy családoknak.
„Nemzetközi szervezetekkel dolgozunk együtt a probléma megoldásán, és annak érdekében, hogy akik ilyen helyzetbe kerülnek, jogi segítséget kapjanak” – mondta Szuszlova. Felhívta a figyelmet arra, hogy az európai szociális szolgálatok által elvett gyerekek hozzátartozói mindenképpen keressék fel az adott országban lévő ukrán konzuli hivatalt, és tájékoztassák őket, de megkereshetik az ukrán emberi jogi biztos hivatalát is.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine