Az orosz-ukrán háború 480. napja – FRISSÜL

Immár négyszáznyolcvanadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Tankok tucatjainak megsemmisítéséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Több tucatnyi páncélos megsemmisítésével verte vissza az ukrán támadásokat az orosz hadsereg, a legsúlyosabb harcok a zaporizzsjai frontszakaszon folytak – jelentette ki Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint Zaporizzsjában három, harckocsikkal és páncélozott harcjárművekkel megerősített taktikai zászlóaljcsoport, füstfüggöny fedezékében, több hullámban próbált támadni Novopokrivka, Novodanilovka és Mala Tokmacska közelében. Ezeket az orosz erők a tájékoztatás értelmében mind visszaverték, és csapást mértek az ukrán tartalékok négy oszlopára is. Ezen a frontszakaszon az ukrán fél több mint 200 katonát, 33 harckocsit, 30 gyalogsági harcjárművet és 35 páncélozott harcjárművet veszített.
Konasenkov azt mondta, hogy a dél-donyecki frontszakaszon négy ukrán offenzívát hiúsítottak meg, a támadó fél pedig mintegy 380 katonát, 35 harckocsit, 33 gyalogsági harcjárművet – köztük két Bradleyt – valamint 38 páncélozott harcjárművet – köztük egy Strikert – veszített. Nyolc támadást vertek vissza a Donyeck körzetében, amelyekben, mint mondta, mintegy 210 ukrán katona esett el és megsemmisült egy lőszerraktár is. Más frontszakaszokon az orosz összesítés szerint további mintegy 160 fő volt az ukrán veszteség.
Az orosz ellenőrzés alá került területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi vagy dróncsapásokat.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 tévécsatorna Moszkva. Kreml. Putyin vasárnapi adásában bejátszott felvételen bejelentette, hogy tudja, hol van Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka. Azt mondta, hogy „külföldön lehet”, hozzáfűzve, hogy lehet, hogy nincs igaza.
A RIA Novosztyi hírügynökség szerint Zaluzsnij hollétével és állapotával kapcsolatban akkor merültek fel komolyabban kérdések, amikor a NATO május 10-én közölte: a tábornok arról tájékoztatta a szövetséget, hogy még videókapcsolaton keresztül sem tud felszólalni a szövetség katonai bizottsága előtt.

Ukrán belügyminisztérium: tovább nőtt a kahovkai vízerőmű-robbantás halálos áldozatainak száma

Tizenhatra nőtt a kahovkai vízerőműben az oroszok által elkövetett robbantás eddig ismertté vált halálos áldozatainak száma – közölte vasárnap az ukrán belügyminisztérium.

A tárca közleményében hozzátette, hogy jelenleg még 31 eltűntet tartanak nyilván. Az elhunytak közül 14-en Herszon megyében, ketten a szomszédos mikolajivi régióban vesztették életüket. A robbantás utáni árvíz miatt még mindig 1300 ház van elárasztva, ebből 1274 Herszon és 26 Mikolajiv megyében. A katasztrófa sújtotta területekről 3614 embert menekítettek ki az ukrán hatóságok, köztük 474 gyereket és 80 mozgáskorlátozottat. Az ukrán rendőrség több mint 4800 állampolgári nyilatkozatot fogadott el anyagi károkról, valamint 13,5 ezer lakást és házat ellenőriztek – fejtette ki a minisztérium.
Olekszandr Tarnavszkij, a délkelet-ukrajnai hadműveleti-stratégiai csapatcsoport parancsnoka azt közölte a Telegramon, hogy az orosz erők egy nap alatt több mint négy századnyi katonát veszítettek a térségben. Megjegyezte, hogy ez alatt az elesett és a megsebesült katonák számát érti. Kiemelte, hogy az orosz hadsereg 77 darab katonai eszköze semmisült vagy rongálódott meg. Tarnavszkij szavai szerint mindezeken felül az ukrán erők 12 orosz lőszerraktárt semmisítettek meg.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eközben vasárnap, az apák napja alkalmából közzétett videóüzenetében köszönetet mondott az orosz invázió ellen harcoló „erős és bátor” katonáknak, reményét fejezve ki, hogy egyszer mindannyian visszatérhetnek a frontról.

London növeli Ukrajna kibervédelméhez adott támogatását

A brit kormány jelentősen növeli a létfontosságú ukrán infrastrukturális és egyéb létesítmények kibervédelméhez nyújtott pénzügyi támogatását.

A Downing Street vasárnapi tájékoztatása szerint a program célja az, hogy Ukrajna képessé váljon a kritikus jelentőségű létesítményei elleni orosz kibertámadások észlelésére és elhárítására, valamint gyors válaszlépések megtételére ilyen jellegű támadások esetén.
A londoni miniszterelnöki hivatal ismertetése szerint a két évre szóló fejlesztési program 25 millió fontig (11 milliárd forintig) terjedő pénzügyi támogatást tartalmaz.
Az összegből 16 millió fontot a brit kormány finanszíroz, a fennmaradó további 9 milliárd font hozzájárulást a tervek szerint Nagy-Britannia szövetségesei adják.
A Downing Street vasárnapi tájékoztatásához fűzött nyilatkozatában Rishi Sunak brit miniszterelnök hangsúlyozta: az Ukrajna elleni orosz támadás nem korlátozódik a szárazföldi invázióra, Oroszország kísérleteket tesz az ukrán lakosságnak alapvető fontosságú szolgáltatásokat nyújtó ukrajnai kiberinfrastruktúra, köztük a bankok és az energiaellátó hálózatok elleni támadásokra is.
Sunak szerint Ukrajna már eddig is számos olyan kibertámadást elhárított, amelyeket az orosz fegyveres erők kíséreltek meg egyebek mellett adatmegsemmisítésre (wiperware), valamint fedett kémműveletek végrehajtására kidolgozott szoftverekkel.
A brit miniszterelnök szerint a London által tervezett új támogatás kritikus fontosságú az ilyen jellegű támadások megakadályozása, az ukrán kibervédelem megerősítése és általában a kártékony szoftverek (malware) észlelése és működésképtelenné tétele szempontjából.
Az ukrajnai kiberprogram (Ukraine Cyber Programme, UCP) nevű, brit finanszírozású cselekvési terv világszínvonalú szakértelmet mozgósít a magánszektorban és a közszférában a létfontosságú ukrán infrastruktúra-hálózat és a közszolgáltatások védelmére – fogalmazott vasárnapi tájékoztatásában a Downing Street szóvivője.
A programban szerepel ukrán kiberszakértők kiképzése is rendszerveszélyeztető események elemzésére, a támadók kilétének megállapítására és a támadások elkövetőinek felelősségre vonásához szükséges bizonyítékok hatékonyabb összegyűjtésére.
A Downing Street szerint London mindeközben fokozza az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásokat is: a brit kormány a héten további 250 millió fontot (csaknem 110 milliárd forintot) folyósított az Ukrajna számára létrehozott nemzetközi alapnak (IFU), amely a minap radarrendszerekből, fegyverekből és lőszerszállítmányokból álló jelentős légvédelmi csomag ukrajnai szállítását jelentette be.
A Downing Street közölte azt is, hogy Nagy-Britannia már átadta Ukrajnának a Storm Shadow nevű hosszú hatótávolságú rakétarendszert.
Ben Wallace brit védelmi miniszter május első felében jelentette be a Storm Shadow típusú rakéták ukrajnai szállítását.
A gyártó által szolgáltatott adatok szerint e fegyvertípus hatótávolsága 250 kilométer.
Wallace a rakéták szállítását bejelentő parlamenti tájékoztatásában elmondta: a Storm Shadow rakétatípus kizárólag hagyományos töltetek szállítására alkalmas, nagy hatótávolságú precíziós eszköz, amely kiegészíti az Ukrajnának már korábban átadott hasonló fegyverek, köztük a HIMARS és a Harpoon rakéták nyújtotta védelmi képességeket.

Kreml: Moszkva meg fogja torolni az oroszok meggyilkolására való buzdítást

Moszkva meg fogja torolni az oroszok megölésére buzdító felhívásokat – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című heti műsorában.

Peszkov arra reagált, hogy Mihajlo Podoljak ukrán elnöki hivatali tanácsadó a héten ismételten ilyen tartalmú kijelentést tett a médiában, azt hangoztatva, hogy Kijev célja a maximálisan kemény előrenyomulás maximális számú orosz megölésével. A szóvivő megjegyezte, hogy Podoljak nem úttörő az ilyen felhívások terén, hasonló nyilatkozatok az ukrán katonai hírszerzés parancsnoka és az ukrán biztonsági tanács tagjai részéről is elhangoztak.
„Nem lehet az oroszokat gyilkossággal fenyegetni. Az oroszoknak ezért büntetniük kell, és mi ezt meg is fogjuk tenni” – hangoztatta.
Peszkov kifejezte reményét, hogy az efféle megnyilatkozások külföldön megkapják a megfelelő minősítést. Megjegyezte: a nyugati parlamenti képviselők de facto gyilkosoknak küldenek segélyt.
A szóvivő az RT orosz állami televízió arab nyelvű adásának úgy fogalmazott, hogy az Ukrajna ellen elkezdett „különleges hadművelet” a Nyugat elleni háborúként folytatódik, mert szerinte Kijev nem akar, nem vágyik és nem képes szuverén álláspont kinyilvánítására, és Washington diktálja neki, hogy mit tegyen.
Peszkov azt hangoztatta, hogy az Ukrajna demilitarizálására irányuló hadművelet célja „sokban teljesült”, mert csökkentette Kijev saját fegyverkészletét. Erre reagálva Gyenyisz Pusilin, a donyecki régió Moszkva által megbízott vezetője a RIA Novosztyi hírügynökségnek Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki nyilatkozatára hivatkozva azt mondta, hogy az ukrán haditechnika, hadiipar és karbantartó kapacitás gyakorlatilag valóban megsemmisült, és ebből a szempontból a demilitarizálás valóban megtörtét, és Ukrajna számára a keleti területi elleni „agresszió” folytatását csakis nyugati fegyverszállítások teszik lehetővé. Leszögezte ugyanakkor, hogy ezzel nem fejeződött be az Oroszország részének nyilvánított régiók „felszabadítása” és „a nácitlanítás”.
A Kreml szóvivője azt RT-nek azt mondta, hogy a NATO-országok a fegyverszállítással a konfliktus részesévé válnak, ami Oroszországot „határozottabb intézkedések alkalmazására” kötelezi. Putyint idézve hangsúlyozta, hogy az Ukrajnának biztosított fegyverek hatótávolságának növekedésével párhuzamosan szélesedik az „ütközőzóna”, vagyis az a távolság, amellyel Oroszországnak el kell távolítania az ukrán hadsereget a saját területéről.
Megismételte az orosz álláspontot, amely szerint a NATO-országok beavatkozása a konfliktusba bonyolultabbá, kiszámíthatatlanabbá teszi a helyzetet, de nem befolyásolhatja az események általános kimenetelét. A szóvivő azt ígérte, hogy Oroszország folytatja a „különleges hadműveletet”, és el fogja érni céljait, le fogja zárni a háborút, amelyet a „kijevi rezsim” 2014-ben elkezdett.
Szergej Ordzsonikidze volt ENSZ-főtitkárhelyettes, egykori orosz külügyminiszter-helyettes az Izvesztyija című lapban vasárnap megjelent nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy Kijev a Nyugat, elsősorban az Egyesült Államok parancsára utasított el kategorikusan minden megállapodást. Mint mondta, Washingtonnak nem arra volt szüksége, hogy Ukrajna demilitarizált és semleges ország legyen, hanem hogy harcoljon Oroszország ellen.

Több mint 14 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. június 17-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7094 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7234 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 109 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine