Az orosz-ukrán háború 478. napja – FRISSÜL

Immár négyszázhetvennyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Putyin: nincs esélye az ukrán ellentámadásnak

Nincs esélye az ukrán ellentámadásnak egyetlen frontszakaszon sem – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum pénteki plenáris ülésén.

Megismételte állítását, hogy az ukrán hadsereg több mint tízszer akkora veszteségeket szenvedett az ellentámadás során, mint az orosz erők. Azt mondta, hogy az ukrán fél az ellenoffenzívában már 186 harckocsit és 418 páncélozott járművet veszített.

Elméletileg Oroszország bevethetne atomfegyvert, de nincs erre szüksége, mert az ellenség a fronton sikertelen – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon. Putyin szerint egyesek, azt látva, hogy az ukrán siker kevéssé valószínű, ki akarják provokálni, hogy Moszkva atomfegyvert vessen be, hogy aztán kegyetlenséggel lehessen megvádolni. „A nukleáris fegyverek alkalmazása elméletileg természetesen Oroszország számára akkor lehetséges, ha veszély fenyegeti területi integritásunkat, függetlenségünket és szuverenitásunkat, az orosz állam létét” – utalt az orosz katonai doktrínára az elnök, emlékeztetve arra, hogy az Egyesült Államok teremtett precedenst az atomfegyver bevetésére.

Az Ukrajnának ígért amerikai F-16-os harci repülőgépek ugyanúgy égni fognak, mint a német Leopard harckocsik – jelentette ki Vlagyimir Putyin. „De ha Ukrajnán kívüli légi bázisokon állomásoznak majd (az F-16-osok), és felhasználják őket a harci cselekményekben, akkor kénytelenek leszünk megvizsgálni, hogyan és hol semmisítsük meg azokat az eszközöket, amelyeket ellenünk irányuló harci cselekményekben használnak. Ez annak komoly veszélyét jelenti, hogy a NATO még jobban belesodródik ebbe a fegyveres konfliktusba” – mondta. Megjegyezte, hogy Oroszországnak semmibe se telne akármelyik épületet megsemmisíteni Kijev központjában, de ezt számos megfontolásból nem teszi meg.

Ukrán rendőrfőnök: civilek sérültek meg a Kijevet és környékét ért orosz rakétatámadásban

Családi házak rongálódtak meg, és helyi lakosok szenvedtek sérüléseket a pénteki újabb nagyszabású orosz rakétatámadásban – közölte Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök a Telegramon.

A tisztségviselő tájékoztatása szerint a főváros környékén egy településen két kisgyermek és egy idős asszony sérült meg a robbanás okozta lökéshullám következtében. A Kijev megyei ügyészség arról adott hírt, hogy egy 82 éves nő és egy autó sofőrje sérült meg. A katasztrófavédelmi szolgálat úgy tudja, hogy két felnőtt és egy gyermek szenvedett sérüléseket.
Nyebitov azt is közölte, hogy több mint harminc lakóházban keletkeztek károk a régióban.
„Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal épít bizalmat, hogy hetek óta a legnagyobb rakétatámadást indítja Kijev ellen, éppen akkor, amikor afrikai vezetők látogatnak fővárosunkba” – reagált a történtekre Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Twitteren. Szavai szerint a rakétákkal Oroszország azt üzente Afrikának, „hogy nem békét, hanem még több háborút akar”.
Az ukrán állami határőrszolgálat sajtóosztálya közben videofelvételt tett közzé az interneten, amelyen újonnan érkezett orosz katonákat ártalmatlanítottak a Donyeck megyei Bahmutnál az ott szolgálatot teljesítő határőrök. A közlés szerint nyolc orosz katona meghalt, hat pedig megsebesült.
A dél-ukrajnai Herszon megye ügyészsége arról számolt be, hogy délután az orosz erők a megyeszékhely, Herszon lakóövezetére nyitottak ágyútüzet, eltaláltak egy egészségügyi és egy oktatási intézményt, valamint egy többszintes lakóépületet is. A támadásban az eddigi adatok szerint hat lakos sérült meg.
Az ukrán kormány pénteki ülésén úgy határozott, hogy 560 millió hrivnyát (egy hrivnya = kb. kilenc forint) különítenek el a kahovkai vízerőmű felrobbanása következtében keletkezett árvíz károsultjainak egyszeri segély kifizetésére. Ezt Denisz Smihal miniszterelnök jelentette be.
Tájékoztatása szerint az áldozatok egyszeri, ötezer hrivnya összegű állami segélyben részesülnek. Ezen túlmenően a kormány 980 millió hrivnyát különített el a fegyveres agresszió következményeinek felszámolására szolgáló alapból, hogy kártérítést fizessen a herszoni régióban az árvízben megrongálódott vagy megsemmisült házakért, további 6,6 milliárd hrivnyát pedig több mint 150 projekt megvalósítására Ukrajna nyolc régiójában, főként iskolák, óvodák, kórházak, lakóépületek javítására és építésére, a vízellátás biztosítására, egyebek mellett artézi kutak fúrásával, valamint a csatornahálózat és a fűtési hálózatok karbantartására.
„További 4,4 milliárd hrivnya támogatást küldünk a helyi önkormányzatoknak szociális, kulturális, lakó- és kommunális létesítmények tervezésére, helyreállítására, építésére és korszerűsítésére. Ebből csaknem 460 millió hrivnyát kap Herszon és több mint 190 milliót Mikolajiv megye” – tette hozzá a kormányfő.

Orosz védelmi tárca: tízezernél több katona kapott jutalmat ellenséges haditechnikai eszközök megsemmisítéséért

Több mint tízezer orosz katona kapott jutalmat ellenséges haditechnikai eszköz megsemmisítéséért vagy elfogásáért az ukrajnai „különleges hadművelet” kezdete óta – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca beszámolója szerint tavaly 7064 katonát jutalmaztak 11 586 ukrán és nyugati haditechnikai eszköz megsemmisítéséért, az idei év öt hónapjában pedig 3193-at 4145-ért.
„A kifizetés, amelyet a katonák személyes bankszámlájára utalnak át, a katonai egységek parancsnokainak utasítása alapján történik. Mindemellett nincs semmilyen korlátozás a katonáknak történő kifizetésekben amiatt, hogy korábban hány ellenséges haditechnikai eszközt semmisítettek meg” – hangzott a moszkvai katonai tárca tájékoztatása.
A minisztérium szerint idén az orosz katonák 300 ezer rubelt kaptak 45 ukrán helikopter és 71 repülőgép mindegyike után. (egy rubel négy forint) Ugyancsak 300 ezer rubel járt az összesen 15 Tocska-U taktikai rakétarendszer-indítóállvány és HIMARS sorozatvető megsemmisítéséért.
A haditengerészek hat tengeri drónnak a Krím térségében történt megsemmisítéséért egyenként 200 ezer rubelt kaptak. A tárca szerint a zaporizzsjai és a dél-donyecki hadvezetés most szervezi a kifizetéseket, amelyek azoknak a katonáknak járnak, akik német Leopard harckocsikat, valamint amerikai és más NATO-országok által gyártott páncélozott járműveket semmisítettek meg.
A tárca azt követően tette közzé jelentését, hogy Vlagyimir Putyin haditudósítókkal folytatott találkozóján kifogásként merült fel, hogy a megsemmisített Leopardokért még nem fizettek jutalmat. Az orosz elnök akkor megígérte, hogy tisztázni fogja a helyzetet.
A nyugati haditechnika megsemmisítésének honorálására az orosz üzleti és kulturális élet képviselői részéről is érkeztek felajánlások.

Német védelmi miniszter: a NATO elháríthat néhány akadályt Ukrajna tagságának útjából

A NATO-szövetségesek készen állhatnak arra, hogy elhárítsanak néhány akadályt az Ukrajna tagságához vezető útból – mondta Boris Pistorius német védelmi miniszter pénteken a szervezet védelmi minisztereinek tanácskozására érkezve.

Pistorius arra az újságírói kérdésre válaszolt, miszerint Washington nyitott lenne arra, hogy Kijevnek ne kelljen teljesítenie az úgynevezett tagsági cselekvési tervet, amelynek célja, hogy a szövetség gyakorlati tanácsadással és célirányos segítségnyújtással támogassa a csatlakozni kívánó országokat a tagságra való felkészülésben és a fő követelmények teljesítésében. Ukrajna már a múlt évben jelezte, hogy nincs szüksége a cselekvési tervre, hanem közvetlenül NATO-tagságra törekszik, hiszen nagyon sok NATO-gyakorlatot átültetett már a háború során.
Pistorius szerint egyre több jel mutat arra, hogy ebben a NATO tagállamok megegyezhetnek, hozzátéve, hogy ezt Németország is támogatja.
Kijev tavaly szeptemberben bejelentette, hogy gyorsított felvételre pályázik, miután Oroszország bejelentette négy ukrajnai megye elcsatolását. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár áprilisi kijevi látogatása során kijelentette, hogy Ukrajnának helye van az euroatlanti családban, később úgy nyilatkozott, hogy a csatlakozás addig nem lehet napirenden, amíg az országban háború dúl.
A szövetségesek 2008-as bukaresti csúcstalálkozójukon megállapodtak abban, hogy Ukrajna NATO-tag lesz, de ezzel kapcsolatban semmilyen határidőt vagy időpontot nem rögzítettek.

Döbbenet: több mint 13 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Özenlenek a menekülők a háború sújtotta Ukrajnából. A helyzet nemhogy nem javul, de hétről hétre romlik.

Magyarország területére 2023. június 15-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7001 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6244 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 72 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Ukrán katonai vezető: az orosz erők főként ipari, olaj- és gázellátási létesítményeket vesznek célba

Az utóbbi időben az orosz erők rakétatámadásaikkal elsősorban logisztikai, ipari, valamint olaj- és gázellátási létesítményeket vesznek célba Ukrajnában területén – közölte Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán hadsereg műveleti főigazgatóságának helyettes főnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A katonai vezető szerint június első két hete alatt az orosz erők 140 különböző típusú rakétát, valamint 255 támadó drónt használtak fel Ukrajna elleni támadásaikban. Az ukrán légvédelem ez idő alatt az orosz robotrepülőgépek 74 százalékát, a csapásmérő drónoknak pedig az 55 százalékát semmisítették meg.
„A nagyhatótávolságú rakétákkal végrehajtott csapások ellenére légvédelmi erőink csak erősödnek, egyebek között a partnerországok által biztosított korszerű fegyvereknek és katonai felszereléseknek köszönhetően” – jelentette ki Hromov.
Az ukrán különleges műveleti erők sajtószolgálata arról számolt be, hogy a Donyeck megyei Bahmutnál egyik alakulatuk felderített egy Zoopark-1 típusú orosz radarrendszert és egy Boriszoglebszk-2 típusú elektronikus hadviselési állomást. A kommandósok az információkat átadták az ukrán rakéta- és tüzérségi egységnek, amely HIMARS rakétákkal megsemmisítette a két célpontot.
Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz csapatok sikertelen támadóműveleteket hajtottak végre Donyeck megyében Bahmut, Liman és Sahtarszk településeknél. A beszámoló szerint az ukrán légierő 13 csapást mért csütörtökön orosz koncentrációs területekre, megsemmisítettek húsz Sahid típusú iráni támadó és egy Orlan-10-es felderítő drónt. Az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek két orosz parancsnoki állást, egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszert, három lőszerraktárt és öt tüzérségi eszköszt találtak el. Az orosz erők eközben öt rakétacsapást indítottak H-101-es H-555-ös és H-59-es robotrepülőgépekkel. Ezenfelül több mint negyven légicsapást indítottak, és több mint húszszor nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásaira és ukrajnai településekre – tette hozzá a vezérkar.

Az ukrán elnök felszólította a svájci parlamentet, hogy engedélyezze svájci gyártású fegyverek továbbadását Ukrajnának

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóbeszédet intézett csütörtökön a svájci parlamenthez, amelyben arra szólította fel a törvényhozást, hogy engedélyezze más országoknak a svájci gyártású fegyverek továbbadását Ukrajnának – hozta nyilvánosságra az RBK-Ukrajina hírportál.

Zelenszkij kiemelte, hogy ez létfontosságú lépés lenne Ukrajna számára. „Tudom, hogy Svájcban vita zajlik az Ukrajna védelmét szolgáló katonai felszerelések exportjának kérdéséről. Ez létfontosságú lenne. Fegyverekre van szükségünk, hogy helyreállíthassuk a békét Ukrajnában” – hangsúlyozta az államfő beszédében. Az elnök felhívta a svájci képviselők figyelmét Oroszország Ukrajna ellen indított agressziójának következményeire, kitérve a „több száz ukrán család” szenvedéseire és a zaporizzsjai atomerőmű orosz megszállása miatti veszélyekre.
„Oroszország népirtó háborút vív, halált hoz Ukrajna földjére” – hangsúlyozta Zelenszkij, hozzátéve, hogy Ukrajna kész megvédeni a civilizált világ békéjét és értékeit.
Az ukrán elnök megköszönte Svájcnak, hogy „nem maradt közömbös az ukránok szenvedései iránt”, utalva az EU-szankciókra, amelyekhez Svájc is csatlakozott, valamint az orosz pénzeszközök blokkolására és a humanitárius segítségnyújtásra.
Az ukrán hírportál emlékeztetett arra, hogy a Svájcban érvényben lévő jelenlegi jogszabály értelmében minden svájci fegyvert vásárló országnak tilos azokat újraértékesítenie konfliktusban részt vevő feleknek. Emellett az ország tavaly novemberben embargót vezetett be az Oroszországba vagy Ukrajnába irányuló lőszerszállításra. Június 8-án viszont a svájci parlament felsőháza jóváhagyta, hogy svájci gyártású fegyvereket harmadik ország átadhassa Ukrajnának. Ahhoz azonban, hogy ez életbe lépjen, a svájci parlament alsóházának is meg kell szavaznia – mutatott rá az RBK-Ukrajina.

Drónösszeszerelő üzemek megsemmisítéséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Csapásmérő drónokat összeszerelő üzemeket semmisített meg nagy hatótávolságú, precíziós fegyverekkel az éjjel az orosz légierő – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint az ukrán hadsereg a donyecki régió déli részén és Zaporizzsja megyében mintegy 155 katonát, valamint egyebek között három harckocsit, két páncélozott harcjárművet és egy francia gyártmányú CAESAR önjáró löveget, Donyeck körzetében pedig mintegy 340 katonát, valamint egyebek között két páncélozott harcjárművet és három lőszerraktárt veszített. Azt mondta, hogy más frontszakaszokon további több mint 110 ukrán katona esett el. A megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között két Szu-27-es repülőgépet és a 128. hegyi rohamdandár vezetési pontját.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön kétségbe vonta Mihajlo Podoljaknak, az ukrán elnöki iroda vezetője tanácsadójának azt a kijelentését, amely szerint az ukrán ellentámadás még nem kezdődött meg.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. A Herszon megyei Dnyiprjaniban egy hároméves gyerek életét vesztette.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója csütörtökön felkereste az orosz ellenőrzés alá került zaporizzsjai erőművet. Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon újságíróknak elmondta: Grossi a hűtőberendezéseket megszemlélve meggyőződhetett arról: a létesítmény biztonságos működése azt követően is biztosított, hogy az ukrán erők romba döntötték a kahovkai vízerőművet.
Csütörtöki orosz sajtójelentések szerint az orosz hatóságok őrizetbe vették azt az ukrán tűzhelyesbítőt, akit azzal vádolnak, hogy segédkezett két orosz harci gép és két katonai helikopter lelövésében Brjanszk megye felett május 13-án.
Ella Pamfilova, az orosz központi választási bizottság elnöke bejelentette: az orosz védelmi tárca és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) jóváhagyását adta ahhoz, hogy az Ukrajnától újonnan elcsatolt négy régióban szeptember 10-én választásokat tartsanak.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő reagált a The New York Times amerikai lapnak arra a közlésére, amely szerint az Egyesült Államok fontolóra vette, hogy Ukrajnának a NATO-hoz való csatlakozás nélkül az „izraeli együttműködési modellt” ajánlja fel. Az orosz diplomata azt hangoztatta, hogy Ukrajna biztonságát az fogja legjobban szavatolni, ha visszatér az el nem kötelezett semlegességhez, és megerősíti nukleárisfegyver-mentességét. Hozzátette, hogy az ukrán válság átfogó és fenntartható megoldása érdekében el kell ismerni az új területi realitásokat, Kijevnek pedig biztosítania kell saját polgárai, elsősorban az oroszajkú lakosok és a nemzeti kisebbségek alapvető jogait, beleértve az orosz nyelv hivatalos státuszának megadását.

Az ukrán határőrség katonai sikerekről számolt be Bahmutnál

Az ukrán határőrszolgálat területi alakulata a fegyveres erők katonáival együttműködve hatástalanított egy orosz támadócsoportot a Donyeck megyei Bahmutnál – adta hírül a határőség csütörtökön hivatalos honlapján közzétett sajtóközleményében.

A tájékoztatás szerint az ukrán gépesített dandár drónkezelői meghatározták azt a helyet, ahol az orosz csapatok új állásokat telepítettek, és az állások megközelítésének lehetséges útvonalait is. „A határőrség akna- és gránátvető csapatainak jól irányzott tűztámadásával öt orosz katonát megöltek, további 11-et pedig megsebesítettek – közölték a határőrök.
Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy a csütörtöki orosz támadások következtében a régióban lévő Perejizne településen legalább egy helyi lakos életét vesztette, három pedig megsérült. Jurij Malasko, Zaporizzsja megye kormányzója megerősítette, hogy egy 58 éves nő meghalt, miután az orosz erők tüzet nyitottak Preobrazsenka településre a délkeleti régióban.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 580-nal 217 910-re nőtt. Az ukrán katonák az elmúlt nap folyamán megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz helikoptert, tizenkét harckocsit, tíz tüzérségi rendszert és kilenc drónt. Ezekkel együtt az orosz hadsereg eddig 301 helikoptert, 3955 harckocsit, 3793 tüzérségi rendszert és 3333 drónt veszített Ukrajnában.

Az EP azt szeretné, hogy a NATO hívja meg Ukrajnát a szövetségbe

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén arra szólította fel a NATO-t és tagállamait, hogy tegyenek eleget Ukrajna iránti elkötelezettségüknek, és hívják meg az országot a katonai szövetségbe a július közepén Vilniusban tartandó csúcstalálkozón.

A 425 szavazattal, 38 ellenszavazat és 42 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők hangsúlyozták, reményeik szerint Ukrajna NATO-csatlakozási folyamata a háború befejezése után megkezdődik, és az ukrán-orosz konfliktus a lehető leghamarabb befejeződik.
Kiemelték: Ukrajna integrációja mind a NATO-ba, mind az EU-ba növelné a regionális és globális biztonságot, valamint erősítené az Ukrajna és az euroatlanti közösség közötti kötelékeket.
Az EP-képviselők támogatásukról biztosították az Európai Tanács tavalyi határozatát, mely uniós tagjelölti státuszt biztosított Ukrajnának. Reményüket fejezték ki, hogy a csatlakozási tárgyalások már idén megkezdődhetnek.
Az állásfoglalás elítélte az ukrajnai Nova Kahovka-i gátat ért támadást, amely – mint írták – háborús bűncselekménynek minősül. A háborús bűnökért, köztük a gát felrobbantásáért felelősöket a nemzetközi joggal összhangban felelősségre kell vonni – húzták alá.
Az EP továbbá átfogó uniós gazdaságélénkítési csomagot szorgalmazott Ukrajna számára, amelynek az ország azonnali, közép- és hosszú távú megsegítésére, az újjáépítésre és a helyreállításra kell összpontosítania. Közölték, várakozással tekintenek a jelenlegi többéves pénzügyi keret és a javasolt, Ukrajna újjáépítését támogató uniós eszköz felülvizsgálata elé, amely a tervek szerint az elkövetkező években fedezni fogja az ország újjáépítési szükségleteinek finanszírozását.
Az EP-képviselők hangsúlyozták annak fontosságát is, hogy Ukrajna újjáépítését összekapcsolják az uniós csatlakozási előkészületekkel és a folyamatban lévő belső reformokkal. Ugyanakkor kiemelték, a sérült infrastruktúra és ipari kapacitás újjáépítésének az európai zöld megállapodással összhangban kell történnie. Ez elősegítené, hogy az ország szén-dioxid-mentes és digitális, modern európai jóléti állammá és piacgazdasággá váljon.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine