Az orosz-ukrán háború 475. napja – FRISSÜL

Immár négyszázhetvenötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Putyin: Moszkva „egészségügyi kordont” hozhat létre Ukrajnában a tüzérségi támadások kivédésére

Oroszország fontolóra veszi egy „egészségügyi kordon” létrehozását Ukrajna területén, ha folytatódnak a régióit érő tüzérségi támadások – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy haditudósítókkal megtartott keddi Moszkvai tanácskozáson.

Putyin úgy vélekedett, hogy az Ukrajna területéről érkező támadások miatt fokozni kell az ellenséges támadórendszer elleni harc hatékonyságát, ami nem jelenti azt, hogy kizárható majd minden belövés veszélye.
„Ha ez így folytatódik, akkor valószínűleg meg kell fontolnunk, és ezt nagyon óvatosan mondom, hogy Ukrajna területén egyfajta egészségügyi kordont hozzunk létre olyan távolságban, ahonnan lehetetlen lesz elérni a területünket” – mondta.
A „különleges hadművelet” feladatai az aktuális helyzetnek megfelelően módosulnak, de teljesen nem kell rajtuk változtatni, mert alapvetően helyesek – tette hozzá.
A kérdésre, hogy Oroszország miért nem reagál arra, ha a Nyugat túlmegy minden határon, azt hangoztatta, hogy maga a „különleges hadművelet” válasz ennek a határnak a megsértésére és kísérlet a 2014-ben elkezdődött háború fegyveres lezárására.
Közölte, hogy az ukrán fegyveres erők ellentámadása június 4-én kezdődött meg, külön erre a célra kiképzett tartalékosok bevetésével. Mint mondta, a harcok több fronton folynak. Nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy Oroszország készül-e támadásra Ukrajnában, a további lépéseket a helyzet alakulásától tette függővé.
Kijelentette: nincs arra szükség, hogy Oroszország egész területén hadiállapotot vezessenek be, de, mint mondta, „néhány kérdésben még körültekintőbbnek kell lennünk”. Úgy vélekedett, hogy jelenleg nincs szükség újabb mozgósításra, de ez a fronthelyzetnek és annak a függvénye, hogy mik az aktuális célok.
Az orosz elnök szerint az ukrán fél az ellentámadás kezdete óta elvesztette a Nyugattól kapott katonai járművek 25-30 százalékát, és az ukrán emberveszteség tízszerese az orosznak. Beszámolója szerint Oroszországnak mintegy félszáz harckocsija vált használhatatlanná a harcokban, de ezek egy része javítható, Ukrajna pedig több mint 160-at veszített el.
Putyin Ukrajnát tette felelőssé a kahovkai vízerőmű zsiliprendszerének megsemmisüléséért. Emlékeztetett arra, hogy a létesítményt amerikai HIMARS rakétarendszerekkel lőtték.
Az orosz hadiiparról szólva elmondta, hogy Oroszország az elmúlt év alatt 2,7-szeresére növelte a fő fegyverek gyártását. Kijelentette, hogy az orosz haditechnika minősége javul, elismerte viszont, hogy drónból és precíziós lőszerből kevés van. A T-90M harckocsit a világ legjobb harckocsijának nevezte.
Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Oroszország kilépjen a fekete-tengeri gabonaegyezményből, amelynek keretében Ukrajna exportálhatja gabonáját, Oroszország pedig élelmiszereit és műtrágyáját a fekete-tengeri kikötőkből. Moszkva régóta kifogásolja, hogy az alkunak az orosz kivitelre vonatkozó része nem teljesülhet, mert akadályokat gördítenek elé.

Orosz miniszter: csak az orosz légvédelem tudja lelőni a hiperszonikus rakétát

Ma csak orosz légvédelmi rendszerek képesek a hiperszonikus rakéták megsemmisítésére – jelentette ki Gyenyisz Manturov, orosz ipari és kereskedelmi miniszter, miniszterelnök-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökség által kedden közölt interjúban.

„A harci repülés – a repülőgépek és a helikopterek – olyan terület, ahol ma mind minőség, mind mennyiség tekintetében meghaladjuk a konkurenciát. Ahogy egészében a hadiipari ágazatok többségében: elegendő azt a tényt megemlíteni, hogy egyedül a mi rendszereink képesek sikeresen ellenállni az egyedülálló hiperszonikus fegyvereknek, amelyek szintén a mieink” – állította a helyettes kormányfő.
Azt mondta, hogy az Sz-350-es Vityaz volt az első légvédelmi rendszer a világon, amely automatikus üzemmódban lőtt le egy célpontot. Manturov a gyártóra, az Obuhovra hivatkozva kijelentette, hogy mindez emberi beavatkozás nélkül, a mesterséges intelligenciára támaszkodva történt, az ukrajnai háborús övezetben.
A RIA Novosztyi hírügynökség május végén számolt be jólértesült forrásra hivatkozva, hogy a Vityaz a „különleges hadművelet” övezetében világelsőként hajtotta végre teljesen automatikusan, kezelői felügyelet nélkül ukrán harci gépek és drónok felderítését, követését és kiiktatását harci körülmények között.
Manturov reagált Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének arra a tavaly ősszel tett kijelentésére, amely szerint az orosz hadsereg külföldi mosogatógépekből és hűtőszekrényekből vesz ki chipeket haditechnikai eszközeinek javításához.
„Ez némileg furcsán hangzott, mert egy chip másodszori felhasználása, technológiai szempontból, a legtöbb esetben egyszerűen lehetetlen. Gyakran a berendezésekhez külön tervezik a mikroelektronikai chipeket, amelyeket közvetlenül a megrendelő igénye szerint gyártanak” – mondta.
Emlékeztetett rá, hogy a háztartási eszközökbe és készülékekbe szabadon hozzáférhető chipeket szerelnek be, amelyeket számos ország gyárt, köztük olyanok, amelyek barátiak Oroszországhoz. Rámutatott, hogy a fegyverekbe és hadfelszerelésbe szerelt chipekkel szembeni követelmények nagyságrendekkel magasabbak.
„Ezek a technológiák a sajátjaink” – hangsúlyozta Manturov.

Moszkva felmondta a Kercsi-szoros és a Azovi-tenger használatáról Kijevvel kötött szerződést

Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök a törvényt, amely felmondja az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatában való együttműködésről szóló orosz-ukrán megállapodást, a dokumentumot kedden tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A csatolt anyagokban kifejtett indoklás szerint a Donyecki Népköztársaság, valamint Zaporizzsja és Herszon megye Oroszországhoz „csatlakozásával” az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros partjai kizárólagos orosz tulajdonba kerültek. Mivel Ukrajna „elvesztette” parti állami státuszát ezen vizek tekintetében, szükségessé vált a szerződés felmondása -olvasható a dokumentum indoklásában.
A vonatkozó szerződést 2003. december 24-én írták alá Kercsiben. A dokumentum rámutatott az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros fontosságára a két ország gazdasági fejlődése szempontjából, valamint arra, hogy az azovi és kercsi vízterületet egységes gazdasági és természeti komplexumként kell megőrizni. Idén februárban az ukrán parlament felmondta valamennyi együttműködési megállapodást, amelyet Ukrajna az Azovi-tengerrel kapcsolatban Oroszországgal kötött.
A Moszkva által elfogadott felmondási törvényben megemlített ukrajnai régiók orosz elcsatolását a nemzetközi közösség nem ismerte el.

Az ukrán tartalékokra mért csapásról és zsákmányolt nyugati páncélozott haditechnikáról tett bejelentést az orosz védelmi tárca

Az orosz légierő az ukrán tartalékokra, valamint nyugati fegyvereket tároló raktárakra mért csapást, a hadsereg pedig nyugati gyártmányú páncélozott eszközöket zsákmányolt Zaporizzsja megyében – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

A moszkvai tájékoztatás szerint a légierő nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel mért csoportos csapást a tartalékokra és a katonai raktárakra, az összes kijelölt célpontot megsemmisítve.
Az Igor Konasenkov katonai szóvivő által ismertetett hadijelentés szerint az ukrán erők a donyecki régió déli részén, és Artyomovszk (ukrán nevén: Bahmut) környékén próbálkoztak támadó műveletekkel, sikertelenül. Az orosz tábornok azt mondta, hogy az ukrán veszteség az elmúlt nap folyamán az első frontszakaszon mintegy 275 katona, valamint egyebek között négy harckocsi és tizenöt páncélozott harcjármű, a másodikon pedig mintegy 350 katona, és egyebek között két páncélozott harcjármű volt.
Konasenkov a máshol elszenvedett ukrán emberveszteséget több mint 120 főre becsülte. Az orosz védelmi minisztérium nyilvántartása szerint az ukrán fegyveres erők által a háború eleje óta elveszített tüzérségi lövegek és aknavetők száma elérte az 5100-at.
A tárca kedden videót tett közzé, amely legkevesebb egy-egy üzemképes német Leopard harckocsi és amerikai Bradley páncélozott gyalogsági harcjármű zsákmányolásáról számol be. A minisztérium szerint az orosz erőknek több ilyen, az ukrán erők által hátrahagyott tank és páncélozott jármű került a birtokába Zaporizzsja megyében.
A RIA Novosztyi szerint a felvételen egy Leopard 2A6-os harckocsi szerepelt. A moszkvai katonai tárca június 6-a óta legkevesebb 15 német tank kilövéséről számolt be, de a pontos típusukat nem közölte,
A minisztérium bejelentette, hogy újabb hét „önkéntes alakulattal” kötött szerződést. Szergej Sojgu védelmi miniszter szombaton parancsba adta, hogy ezek a formációk – Moszkvában több mint 40 ilyenről tudnak -, július 1-jéig kössenek szerződést az általa vezetett tárcával. Közülük ezt elsőként az Ahmat teljesítette.
A nap folyamán az orosz ellenőrzés alá került területek több településről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást, ahogy az oroszországi Belgorod és Kurszk megye határövezetéből is.
Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója a Nemzeti Terrorellenes Bizottság keddi ülésén azt mondta, hogy az ukrán biztonsági szolgálatok célja a „különleges hadműveleti” zóna közelében lévő közlekedési útvonalak megzavarása, a katonai szállítmányok akadályozása, és az új (elcsatolt) orosz régiók ellátásának megzavarása. Mint mondta, Ukrajna diverzáns- és terrorcsoportokat, valamint orosz és ukrán állampolgárságú bűntársakat használ fel a vasúti, közúti és légi infrastruktúra elleni terrortámadásokhoz.
Az FSZB kedden közölte, hogy őrizetbe vette az orosz hadiipar két volt alkalmazottját, akik katonai rendeltetésű műszaki dokumentációt szolgáltattak ki az ukrán katonai hírszerzésnek. A két gyanúsított a tájékoztatás szerint emellett arra készült, hogy támadásokat hajtson végre vasúti célpontok ellen Kurszk és Belgorod megyében. A hatóságok 4 kilogramm robbanóanyagot, négy detonátort, műszaki dokumentációt, „katonai rendeltetésű eszközöket”, valamint 150 ezer dollár készpénzt foglaltak le tőlük.

Ukrán helyi tisztségviselő: tovább nőtt a Krivij Rih-i áldozatok száma

Tízre emelkedett a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rih város elleni éjszakai orosz támadás áldozatainak száma, és további 28 ember szenvedett sérüléseket – közölte Olekszandr Vilkul, a település védelmi tanácsának elnöke hétfő délután a Telegramon.

A tisztségviselő kifejtette, hogy helyi idő szerint délután egy órakor az elhunytak száma tíz ember, közülük egy a romok alatt vesztette életét, 28-an megsérültek, közülük 12-őt különböző fokú sérülésekkel kórházba szállítottak. Hozzátette, hogy a mentési művelet folytatódik. Krivij Rihben szerdát gyásznappá nyilvánították.
Keddre virradó éjjel az orosz erők nagy léptékő rakétatámadást mértek a városra, és eltaláltak egy ötemeletes lakóházat. Korábban az ukrán hatóságok hat halottról és 25 sebesültről számoltak be – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Az ukrán vezérkar közben arról számolt be, hogy az ukrán erők a Zaporizzsja megyei Bergyanszk kikötőváros, Donyeck megyében pedig Bahmut és Toreck városoknál is sikereket értek el a támadó hadműveletben. Andrej Kovaljov, a vezérkar szóvivője kijelentette, hogy az ukrán támadó hadművelet során az ukrán csapatok az elmúlt nap során ötszáz méter és egy kilométer távolságot haladtak előre az orosz megszállás alatt levő, kulcsfontosságú, az Azovi-tenger partján fekvő Bergyanszk irányába. Hozzátette, hogy az ukrán ellenőrzés alá vont terület eléri a három négyzetkilométert. Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes közölte, hogy az elmúlt nap folyamán az ukrán csapatok Bahmut irányában 250 métert nyomultak előre a berhivkai víztározó közelében, és kétszáz métert Toreck felé.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője arról adott hírt, hogy az orosz erők csapást mértek a déli Herszon megyében lévő Bilozerka falu templomára, aminek következtében meghalt egy 72 éves pap, egy 76 éves nő pedig megsebesült.
Az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzók jelentéseiből készített délelőtti összefoglalójában azt írta, hogy az orosz támadások következtében hétfőn Ukrajna-szerte legalább kilenc civil halt meg, és 38 szenvedett sérüléseket.

Uniós biztos: az Ukrajna helyreállításába és újjáépítésébe történő beruházás nem várhat a háború végéig

Az Ukrajna helyreállításába és újjáépítésébe történő beruházás nem várhat a háború végéig – jelentette ki Valdis Dombrovskis uniós biztos, az Európai Bizottság alelnöke kedden az Európai Parlament plenáris ülésén.

A biztos a jövő héten Londonban tartandó ukrajnai újjáépítési konferenciával kapcsolatos vitában elmondta: a helyreállítás már sok ukrajnai térségben már most elkezdődhet, a fellendülés támogatása magában foglalja az alapvető gazdasági tevékenység és infrastruktúra fenntartását, amelyek létfontosságúak a stabilitás és növekedés szempontjából.
Mint mondta, Ukrajna idén további támogatást igényel különösen a gyors helyreállítási szükségletek miatt, jelenlegi számítások szerint 40 milliárd dollár beruházást, olyan kiemelt területekbe, mint a polgári és energetikai infrastruktúra, a lakhatás, a magánszektor fejlesztése és a humanitárius igények kielégítése.
Hangsúlyozta, hogy helyreállítás és újjáépítés az Ukrajna által kidolgozott terv alapján valósulna meg, amely széles körű kormányzati szerepvállalást biztosít, támogatja világos jövőképet, az uniós csatlakozási pályát, és rámutatott, hogy Ukrajna újjáépítését orosz eszközökből is finanszírozni kell.
Felhívta továbbá a figyelmet, hogy az EU-nak szoros koordinációt kell kiépítenie az európai pénzügyi intézményekkel, mind az Európai Beruházási Bankkal, mind az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), amelyek fontos szerepet játszanak Ukrajna újjáépítésében. Elmondta, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB) és a bizottság kedden megállapodást ír alá, amely 100 millió euró hitel lehívását teszi lehetővé Ukrajna számára.
Dombrovskis lenyűgözőnek nevezte Ukrajna reformok terén végrehajtott erőfeszítéseit, de felhívta a figyelmet, hogy a szükséges változtatások még nem fejeződtek be.
„Az Európai Bizottság és uniós küldöttség szorosan együttműködik az ukrán tárgyalópartnerekkel néhány nyitott kérdésben. Fontos, hogy az EU azt az üzenetet küldje Ukrajnának és nemzetközi partnereinknek, hogy az EU készen áll arra, hogy 2023 után is fenntartható és kiszámítható pénzügyi támogatást biztosítson” – hangsúlyozta.
Mint mondta, az EU különleges szerepet fog játszani Ukrajna újjáépítésében, de az újjáépítési erőfeszítéseknek kéz a kézben kell járniuk a reformokkal, hogy modern és ellenálló ország váljon Ukrajnából, amely elköteleződik az EU mellett.

Emmanuel Macron: akár hónapokig is eltarthat az ukrán ellentámadás

Emmanuel Macron francia államfő hétfőn megerősítette, hogy az ukrán hadsereg megkezdte az ellentámadást az orosz erőkkel szemben, s ez szerinte „több hétig, sőt több hónapig” is eltarthat.

„Az ukrán ellentámadás több napja megindult. A tervek szerint több hétig, sőt több hónapig is eltart majd” – mondta a köztársasági elnök Párizsban az 1991-ben megalapított lengyel-francia-német együttműködési csoport, az úgynevezett weimari háromszög vezetőivel, Olaf Scholz német kancellárral és Andrzej Duda lengyel elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton bejelentette, hogy az ukrán katonai ellentámadás megkezdődött, de további részleteket nem árult el azonkívül, hogy megüzente a Kremlnek: az ukrán vezérkar igen lelkes és elszánt.
„Azt szeretnénk, hogy ez az ellentámadás a lehető legnagyobb győzelmet eredményezné annak érdekében, hogy a tárgyalási szakaszt kedvező feltételekkel indíthassuk el” – hangsúlyozta a francia elnök.
Emmanuel Macron megerősítette, hogy Franciaország továbbra is „fokozza” az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget.
„Fokoztuk a fegyver- és lőszerszállítmányokat, a páncélozott járművek szállítását és a logisztikai támogatást” – mondta hozzátéve, hogy a harcokban károsodást szenvedett felszerelések karbantartását is biztosítja Franciaország.
Olaf Scholz kancellár azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajnát „addig támogatják, amíg szükséges” tankokkal, tüzérséggel és légvédelmi eszközökkel. Emmanuel Macron úgy vélte, hogy „Oroszország agressziós háborúja már most stratégiai és geopolitikai kudarc az agresszor számára”.
Andrzej Duda lengyel elnök pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajna NATO-csatlakozását illetően „egyértelmű jelzést kell küldeni egy egyértelmű perspektíváról” a július 11-12-i vilniusi NATO-csúcstalálkozón. Zöld jelzést kell adni Ukrajnának – hangsúlyozta a lengyel elnök, anélkül azonban, hogy azonnali tagságot említett volna, ami addig nagyon valószínűtlen, amíg Ukrajna háborúban áll, hiszen a konfliktus átterjedhetne a szövetség tagországaira. Emmanuel Macron május 31-én Pozsonyban azt javasolta, hogy Ukrajna kapjon „kézzelfogható” biztonsági garanciákat annak érdekében, hogy az Oroszországot visszatartsa egy újabb agresszió indításától. Andrzej Duda jelezte, hogy ezekről a legmagasabb szinten folynak tárgyalások.

Ukrajna Krivij Rih elleni orosz rakétatámadásról, az orosz kormányzó ukrán ágyúzásról számolt be Kurszknál

Heves orosz rakétacsapások érték ukrán beszámolók szerint a közép-ukrajnai Krivij Rih városát, míg az ukrán erők az oroszországi Kurszk régiót ágyúzták keddre virradóra orosz illetékesek szerint.

Ukrán tisztviselők beszámolója szerint Krivij Rihben, Volodomir Zelenszkij ukrán elnök szülővárosában, az éjszaka folyamán „masszív orosz rakétatámadás” volt, több épületet, köztük egy ötszintes lakóházat is találat ért.
Hat ember meghalt és 25 megsebesült, közülük tizenkilencen kórházba kerültek – közölte a területi közigazgatás. A város polgármestere arra figyelmeztetett, hogy még mindig lehetnek a romok alatt rekedt emberek.
Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszki megye kormányzója – ahol Krivij Rih található – a Telegramon osztott meg egy képet, amely a város elleni éjszakai orosz támadás okozta károkat mutatja.
„Vannak halottak és sebesültek” – írta. Felszólította az embereket, hogy ne hagyják figyelmen kívül a légiriadót, mivel a helyzet még mindig veszélyes.
Ukrajna kora reggel, az orosz támadással egy időben, a határ melletti oroszországi Kurszk régió két települését ágyúzta – írta Roman Sztarovojt kormányzó a Telegramon. Tudatta, hogy Tyotkinóban kilenc ház megrongálódott, és megszakadt a gáz- és áramszolgáltatás, míg Gluskovóban két épület kigyulladt, és több házban károk keletkeztek.

Ismét 11 ezernél is többen menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. június 12-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6106 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5294 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 40 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Ukrán kormányzó: az orosz erők egy Zaporizzsja megyei várost bombáztak

Az orosz erők három irányított légibombát dobtak hétfőn a Zaporizzsja megyei, front menti Orihiv városra, egy helyi lakos életét vesztette, egy másik megsebesült – közölte Jurij Malasko, a régió kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Hozzátette, hogy a bombák családi házakat döntöttek romba, és megsemmisült a távközlési kommunikáció is a településen.
Olekszandr Pavljuk altábornagy, az ukrán védelmi miniszter első helyettese hétfőn egy tévéműsorban kijelentette, hogy a kijevi vízerőművet szinte lehetetlen rakétával eltalálni, mert a védelmére megfelelő erőket és eszközöket összpontosítottak. „Elvileg mindent megtettünk. Nem zártuk ki egy ilyen támadás lehetőségét, ezért a légvédelmi rendszereket is ebbe az irányba összpontosítottuk, és a szükséges erőket, eszközöket is. Ugyanakkor legalább atomtámadás kell ahhoz, hogy megsemmisítsék a kijevi vízerőművet, vagy aláaknázva lehet felrobbantani, mint ahogy azt a kahovkai erőművel tették, rakétákkal nagyon nehéz ilyen pusztító erejű csapást mérni, szinte lehetetlen” – fogalmazott.
Az ukrán vezérkar azt közölte, hogy a védelmi erők megsemmisítettek hétfőn egy orosz K-52-es orosz harci helikoptert. Esti harctéri helyzetjelentésében a vezérkar közölte, hogy az orosz erők a nap folyamán sikertelen támadó hadműveleteket hajtottak végre a hétvégén ukrán ellenőrzés alá visszakerült, Donyeck megyei Blahodatne térségében, a déli frontszakaszon pedig védekezésre rendezkedtek be. A vezérkar értesülései szerint Herszon megyében, az áradás sújtotta Hola Prisztany településről az oroszok ukránokat csak kenőpénzért menekítenek ki. „Az elárasztott Hola Pristanyban az orosz megszállók csak kenőpénz átvétele után engedélyezik az ukrán állampolgárok evakuálását. Ugyanakkor megsemmisítik az útlevelüket, a születési anyakönyvi kivonatukat és más ukrán típusú dokumentumaikat” – írta a kijevi katonai vezetés. Hozzátette, hogy a helyi lakosokat az Oroszország által még 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigetre és az oroszországi Krasznodarba telepítik át.
Olekszandr Prokugyin, Herszon megye kormányzója arról adott hírt, hogy egy nőt és egy férfit vízbe fulladva találtak Herszon egyik kerületében, így velük együtt tízre nőtt a kahovkai vízerőmű felrobbantása következtében elhunytak száma. Hozzáfűzte, hogy eddigi információik szerint húszan sérültek meg, köztük öt rendőr és ketten a mentést végző szakemberek közül. Jelenleg még 35 embert tartanak nyilván eltűntként, köztük hét gyermeket.

Az ukrán elnök május 9-ről 8-ra tette át a nácizmus feletti győzelem ünnepét

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta azt a törvényt, amelynek alapján ezentúl nem május 9-én, hanem május 8-án ünneplik Ukrajnában a második világháborúban a nácizmus felett aratott győzelem napját és emlékeznek meg az 1939-1945 közötti időszak áldozatairól – derül ki az ukrán parlament hivatalos honlapján megjelent dokumentumból, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett hétfőn.

A törvény indoklása szerint Ukrajna civilizált, békés és demokratikus európai államként tiszteli mindazok emlékét, akik a nácizmus ellen harcoltak, és a háború által érintett összes áldozat emlékét. „Ukrajna polgárainak kötelességük emlékezni arra, milyen óriási veszteségek árán sikerült a nácizmus felett győzelmet aratni” – áll az indoklásban.
Az európai államok jelentős részében ezt a győzelmet minden évben május 8-án, a náci Németország kapitulálásának napján ünneplik. „Ez tiszta történelem, ideológiai adalékok nélkül. Ez pedig népünk, szövetségeseink, az egész szabad világ története. Ma visszaadjuk ezt az ünnepet államunknak” – mutatott rá Zelenszkij a jogszabály parlament elé terjesztésekor.
Oroszország május 9-én ünnepli a Nagy Honvédő Háború – a második világháború – győzelmének napját. A Németország feltétel nélküli megadását rögzítő dokumentumot ugyan 1945. május 8-án írták alá, de közép-európai idő szerint csak május 8-án 23 óra 1 perckor lépett életbe. Ekkor Moszkvában már május 9-e volt.
Május 9-e az európai országokban Európa-nap, amit az uniós tagságra pályázó Ukrajnában idén ünnepeltek először e dátum szerint, ezt megelőzően ugyanis minden május harmadik szombatján tartották meg – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine