Az orosz-ukrán háború 474. napja – FRISSÜL

Immár négyszázhetvennegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán kormányzó: orosz rakétacsapás érte a Donyeck megyei Avgyijivkát

Az orosz erők hétfő reggel rakétacsapást mértek a Donyec megyei Avgyijivka városra, eltaláltak egy többemeletes lakóépületet és egy kultúrházat, a támadás következtében két ember sérült meg – közölte Pavlo Kirilenko, a megye kormányzója a Telegramon.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy az előző nap során legalább négy helyi lakos halt meg, és 14 szenvedett sérülést a Herszon és Donyeck megyék elleni orosz támadásokban.
A délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megyében is visszavettek egy települést az ukrán erők – hozta nyilvánosságra a zaporizzsjai ukrán területvédelmi dandár hétfőn a Facebookon. A közlés szerint a megyeszékhelytől, Zaporizzsjától mintegy 150 kilométerre keletre fekvő Novodarivka települést még június 4-én foglalták vissza az orosz csapatoktól. Mint írják, az orosz erők számos kísérletet tettek a település visszafoglalására több napon át, de nem jártak sikerrel. Mindazonáltal az ukrán védelmi minisztérium egyelőre nem erősítette meg a település visszavételét.
A védelmi tárca eddig arról adott hírt, hogy az elmúlt két nap során az ukrán hadsereg négy települést foglalt vissza az orosz erőktől a Donyeck megyében indított ellentámadásban.
Olekszandr Prokugyin, Herszon megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy reggelre a régióban 3,29 méterre csökkent a víz szintje. „Hetedik napja folytatódik a következmények felszámolása a kahovkai gát oroszok általi felrobbantása után. Jelenleg a víz folyamatosan apad, és már elérte a 3 méter 29 centimétert, az éjszakához képest 64 centiméterrel csökkent a szint. 46 várost és falut sújt továbbra is az áradás. Ebből 32 a Dnyeper jobb partján, és 14 a bal parton van. Az ukrán hadsereg által felszabadított területen 3801 házat öntött el a víz. 2743 embert mentettek ki, köztük 228 gyermeket és 77 mozgáskorlátozottat. Csak Herszonból 2318 állampolgárt evakuáltak” – mondta a kormányzó. Hozzátette, hogy az orosz megszállás alatt álló bal parton továbbra is kritikus a helyzet. Mint mondta, az oroszok gyakorlatilag nem evakuálják a helyi lakosokat, ráadásul tüzet nyitnak azokra az idősekre és mozgássérültekre, akiket az ukrán hatóságok igyekezni kimenekíteni. Ennek ellenére ukrán részről folytatják a mentőakciókat a bal parton is, ahol eddig 112 embert mentettek ki – állította a tisztségviselő.
Délelőtt a kahovkai vízerőmű felrobbanásának következményeit felszámoló központ azt jelentette, hogy a víz több mint 72 százaléka, azaz 14,395 köbkilométer már elfolyt a tározóból.
Az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) közben arról adott hírt, hogy 17 olyan autót adományoztak az ukrán fegyveres erők egyik dandárjának, amelyeket Viktor Medvedcsuk és Tarasz Kozak volt parlamenti képviselők rokonaitól foglaltak le. Konkrétan 12 kamiont, egy kamiondarut, egy kisbuszt, egy kisteherautót és két terepjárót adtak át. A járművek összértéke 1,1 millió dollár.

Az ukrán tartalékokra mért csapásról számolt be az orosz katonai szóvivő

Az ukrán tartalékok állomáshelyére mért csapást éjjel az orosz hadsereg tengeri indítású, nagyhatótávolságú, precíziós fegyverekkel – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint a kijelölt létesítményeket eltalálták, és a csapás elérte célját.
Konasenkov elmondta továbbá, hogy az elmúlt nap folyamán az orosz erők a donyecki régió déli részén három ukrán támadást vertek vissza, több mint 120 fős veszteséget okozva, és megsemmisítve két harckocsit és három páncélozott harcjárművet. Zaporizzsjában az ukránok vesztesége elérte a 250 főt, emellett pedig egyebek mellett öt harckocsijuk és két páncélozott járművük is megsemmisült.
A beszámoló szerint más frontszakaszokon több mint száz ukrán katona esett el. A megsemmisített haditechnikai eszközök és katonai célpontok között sorolt fel egyebek között egy Sz-300-as légvédelmi rendszerhez tartozó lokátort, két lőszerraktárt, és egy vezetési- és megfigyelőpontot.
Vlagyimir Rogov, a több mint 70 százalékban elcsatolt Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja a Komszomolszkaja Pravda rádiónak nyilatkozva hétfő délután jelentette be, hogy az orosz 127. hadosztály légi és tüzérségi támogatással ellentámadásba ment át Neszkucsne irányában, és Makarivkából kiszorítja az ukrán erőket.
Szergej Kirijenko, az orosz elnöki adminisztráció vezetőjének első helyettese, aki a helyszínen koordinálja a kahovkai vízerőmű zsiliprendszerének felrobbantása utáni mentést, újságíróknak mondta el, hogy ukrán oldalról folyamatosan lövik az evakuált embereket. Azt állította, hogy amint többen összegyűlnek, azonnal tüzet nyitnak rájuk.
Az orosz védelmi minisztérium pénteken szerződést kötött az Ahmat csecsen önkéntes különítménnyel, amelyet az orosz Különleges Erők Egyeteme készített fel. A megállapodás jogi keretet ad az önkéntesek tevékenységének a „különleges hadművelet” övezetében, és szociális védelmet biztosít számukra a családjukkal együtt.
Szergej Sojgu védelmi miniszter szombaton parancsba adta, hogy az „önkéntes alakulatok” – Moszkvában több mint 40 ilyenről tudnak -, július 1-jéig kössenek szerződést az általa vezetett tárcával. Közülük ezt elsőként az Ahmat teljesítette.

Kijev még több Leopard harckocsit kér Berlintől

Még több Leopard 2 típusú harckocsira van szüksége Ukrajnának Németországtól az orosz támadás elleni védekezéshez – mondta Andrej Melnyik ukrán külügyminiszter-helyettes a Der Tagesspiegel című német lap hétfői számában.

Minden egyes Leopard 2-es „szó szerint aranyat ér” az orosz csapatok elleni „döntő offenzívában” – mondta a diplomata, hozzátéve, hogy Németország az eddigi 18-nál jóval többet át tudna adni a hadsereg (Bundeswehr) 300 darabot meghaladó állományából.
Németország védelmi képessége akkor sem kerülne veszélybe, ha megháromszoroznák az Ukrajnának átengedett Leopard 2-esek számát – emelte ki Ukrajna korábbi berlini nagykövete.
Az ukrán hadseregnek „sürgősen kell sokkal több nyugati harckocsi, gyalogsági harcjármű és páncélos jármű” – fogalmazott Andrej Melnyik. Mint mondta, Németországtól harckocsik mellett Marder gyalogsági harcjárműveket is kérnek, méghozzá az eddigi 60 után még egyszer 60-at.
A többi között arról is szólt, hogy hazája továbbra is kéri a német kormánytól, hogy biztosítson a védekezéshez Taurus manőverező robotrepülőgépeket, mint a brit kormány, amelytől Storm Shadow típusú nagy hatótávolságú rakétákat kaptak.
Várják továbbá a berlini vezetés stratégiai döntését arról, hogy Németország csatlakozik az úgynevezett harcigép-koalícióhoz. Ez azt jelentené, hogy Berlin haladéktalanul megkezdi ukrán pilóták kiképzését az Eurofighter típusú vadászgépek használatára, és átadja az ukrán légierőnek a 130 darabból álló flotta egy részét – fejtette ki az urkán külügyminiszter-helyettes.
A német védelmi minisztérium egyelőre nem reagált a diplomata nyilatkozatára. Több tekintélyes politikus viszont támogatja az ukrán kéréseket. Ukrajna támogatóinak „haladéktalanul pótolniuk kell az összes megsemmisített felszerelést, köztük a Leopard harckocsikat és a gyalogsági harcjárműveket is, és további felszerelést kell szállítaniuk” – mondta a Der Tagesspiegelnek Roderich Kiesewetter, a szövetségi parlament (Bundestag-) legnagyobb ellenzéki pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik vezető külügyi szakpolitikusa.
A szövetségi kormány legutóbbi adatai szerint Németország eddig mintegy 7,4 milliárd euró értékű fegyverrel és egyéb hadi felszereléssel támogatta Ukrajnát az orosz támadással szembeni védekezésben.

Matteo Zuppi bíboros, pápai megbízott szerint van lehetőség a békére Ukrajnában

Ferenc pápa nem nyugszik bele a háborúba, az általa indított misszió béketervvé változott – mondta el Matteo Zuppi bíboros, a Ferenc pápa indította békekezdeményezés megbízottja egy nyilvános sajtóbeszélgetésen Bolognában vasárnap este.

A bíboros szerint hinnünk kell a békében Ukrajnában, és akarnunk kell az elérését.
Matteo Zuppi úgy vélte, a kulcskérdés az igazságos béke elérése.
„Igazságosság nélkül a béke nem lenne tartós, és veszélyesnek bizonyulhat. Béke nélkül az igazságosság viszont igazságtalansággá válna. Mindent meg kell tenni, hogy a béke és az igazságosság visszatérjen Ukrajnába” – mondta a bíboros.
Matteo Zuppi első alkalommal beszélt a nyilvánosság előtt a pápai békemisszióról. A bíboros a La Repubblica napilap bolognai közönségtalálkozóján vett részt egy beszélgetésen.
Ferenc pápa május végén bízta meg Matteo Zuppi bíborost, az olasz püspöki kar elnökét, hogy vezesse azt a békemissziót, amellyel a katolikus egyházfő megpróbálja elősegíteni az ukrajnai konfliktus lezárását. A pápai küldött első állomása június 5-én Kijev volt, ahol megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkij elnökkel, valamint Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztossal. Ellátogatott a Kijev melletti Bucsába, ahol az ukrán hatóságok szerint az orosz csapatok tavaly áprilisban mintegy 400 civilt gyilkoltak meg. A bíboros felkereste azt a bucsai templomot, ahol az ukránok által háborús bűntettnek minősített gyilkosságokat dokumentálták.
A bíboros most Bolognában hangsúlyozta: a misszió, amelyet a pápa rábízott, „valódi közvetítéssé, béketervvé változott”. Hozzátette, Ferenc pápa nem nyugszik bele a háborúba, nem fogadja el a háborús logikát. Kifejtette, a katolikus egyházfő „fel akarja mérni, van-e lehetőség minden (feltétel) teljesítésére annak érdekében, hogy ne haljanak meg többen, a vitás kérdéseket békés úton oldják meg, és ne fegyverekkel”.
Zuppi bíboros őrültségnek nevezte az atomfegyverek esetleges bevetését.
A pápa kezdeményezte békemisszió nem rejt „semmilyen diplomáciai mesterkedést, ellenkezőleg: teljes figyelmet akarunk tanúsítani annak érdekében, hogy véget lehessen vetni ennek az óriási tragédiának” – fejtette ki Matteo Zuppi.
Megjegyezte, a nemzetközi közösség munkájával párhuzamosan az egyház humanitárius téren vállalhat feladatot.
Ami a békemisszió második állomását, Moszkvát illeti, Zuppi bíboros kijelentette, hogy az első kapcsolatfelvétel az orosz ortodox egyházzal lesz, és az orosz kormány is érdeklődést mutat a pápai kezdeményezés iránt.

Kim Dzsong Un „teljes támogatásáról” biztosította Vlagyimir Putyint

„Teljes támogatásáról” biztosította Kim Dzsong Un észak-koreai vezető hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnököt Oroszország nemzeti ünnepe alkalmából, a két ország között egyre szorosabbra fűződő kapcsolatot jelezve.

„Az igazság biztosan győzedelmeskedik, és az orosz nép újabb diadallal gazdagíthatja győzelmei történetét” – idézte a KCNA észak-koreai hírügynökség Kim Dzsong Un közleményét.
Kim Dzsong Un 2019-ben találkozott először Putyinnal. Hétfői közleményében „szorosabb stratégiai együttműködést” szorgalmazott a két ország között. Mint hangsúlyozta: „erősen fogja az orosz vezető kezét”, hogy meg tudják valósítani közös céljukat, és „erős országot” építsenek.
Phenjan az ENSZ Biztonsági Tanácsának szankciói ellenére tovább fejleszti ballisztikus rakéta- és nukleáris fegyverarzenálját – emlékeztetett rá a The Guardian brit napilap.

Ezúttal már közel 15 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. június 11-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6821 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7807 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 100 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. június 11-én nem érkeztek Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Ukrán katonai szóvivő: az orosz erők felrobbantottak egy gátat Donyeck megyében

Az orosz erők felrobbantottak egy gátat Donyeck megyében, a Mokri Jali folyónál, ami áradásokat okozott a folyó mindkét partján – közölte Valerij Serseny, a délkeleti országrészben szolgálatot teljesítő ukrán erők szóvivője vasárnap az Ukrajinszka Pravda hírportállal.

A tisztségviselő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem akadályozza az ukrán erőket támadóműveletek végrehajtásában. Kifejtette, hogy az oroszok vízi létesítmények felrobbantásával próbálják lassítani az ukrán ellentámadást. „Először a kahovkai víztározót, majd a kahovkai vízerőművet robbantották fel az orosz erők, majd Zaporizzsja megye általuk megszállt részében további vízi létesítményeket. Zaporizzsja térségében ugyanis az ukrán erők előretörésére számítanak, ezért előrenyomulásunk lassítása érdekében ehhez a taktikához folyamodtak. Most a Mokri Jali folyó egyik gátját robbantották fel, ez azonban nem befolyásolja a védelmi erők előrehaladását” – hangsúlyozta Serseny.
A szóvivő elmondta, hogy általában véve Ukrajna délkeleti térségében az ukrán csapatok az eddigi védekezésből támadásba mentek át. „Ez hozta meg az első helyi eredményeket, azaz a Donyeck megyei Blahodatne község felszabadítását és az ukrán erők benyomulását Urozsajne településre” – tette hozzá.
Szavai szerint az orosz erők erőteljes légicsapást mértek a Zaporizzsja megyében lévő Novopavlivka településre, melynek következtében három ember megsérült, egy családi ház megsemmisült, tíz további pedig megrongálódott.
„Általánosságban elmondható, hogy a Donyeck megyei Vremivka és a zaporizzsjai régióban lévő Novopavlivka irányában az ellenség aktívan védekezik, próbálja megakadályozni az ukrán csapatok előretörését. Egyúttal igyekszik visszaszerezni elvesztett állásait is, ennek érdekében további orosz alakulatokat helyeznek át ezekbe az irányokba. Az ellenség jelentős veszteségeket szenvedett Blahodatne településen” – jelentette ki a szóvivő, adatokat azonban nem közölt.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegramon arról adott hírt, hogy az orosz erők Herszon megyében rálőttek egy csónakra, amelyen civilek menekültek a Dnyeper folyó orosz megszállás alatti bal partjáról Herszon városába. Jermak tájékoztatása szerint hatan sérültek meg a támadásban. Hozzátette, hogy a csónak eljutott Herszonig, ahol kórházba szállították a sérülteket.
Olekszandr Prokugyin, Herszon megye kormányzója később arról tájékoztatott, hogy a balpartról menekülő emberek csónakját ért orosz támadásban három ember vesztette életét és tíz sérült meg. A megyei ügyészség 23 sérültről tud.
Jermak egy másik üzenetben tudatta, hogy fogolycsere útján újabb 95 ukrán térhetett haza. Szavai szerint vannak köztük a fegyveres erők tagjai, nemzeti gárdisták és határőrök is, olyanok, akik a Donyeck megyei Mariupolban, Bahmutnál, a zaporizzsjai atomerőműben, illetve a Kígyó-szigeteken estek orosz fogságba. Az Ukrajinszka Pravda hozzátette, hogy az orosz védelmi minisztérium közlése szerint 94 orosz hadifogoly tért vissza Oroszországba.
Oleh Szinyehubov, a keleti országrészben lévő Harkiv megye kormányzója közölte, hogy az orosz erők vasárnap ismét tüzet nyitottak a régióra, a megyeszékhely mellett fekvő Cirkuni települést érte támadás. Hozzátette: a mentést végzők elindultak a becsapódások helyszínére, a személyi sérülésekről, károkról szóló információkat még pontosítják.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine