Az orosz-ukrán háború 471. napja – FRISSÜL

Immár négyszázhetvenegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Peking: orosz csapatok kínai hadgyakorlaton fognak részt venni

Oroszország részt vesz a Kína által megtartandó Észak. Együttműködés 2023 kódnevű hadgyakorlaton – közölte pénteken a kínai védelmi minisztérium a TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint.

A pekingi katonai tárca a hadgyakorlat idejéről és helyszínéről nem közölt részleteket.
Pénteken Valerij Geraszimov hadseregtábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke videókapcsolaton keresztül tárgyalt Liu Csen-livel, a Kínai Népköztársaság Központi Katonai Tanácsának vezérkari főnökével, akit idén márciusban neveztek ki erre a posztra.
A kínai védelmi minisztérium tájékoztatása értelmében a két fél véleménycserét folytatott a két ország vezetői által elért konszenzus végrehajtásáról, valamint a hadseregek közötti együttműködés elmélyítéséről. Geraszimov moszkvai közlés szerint a tárgyalás során kijelentette, hogy a kétoldalú „átfogó partnerség és stratégiai együttműködés a legmagasabb szinten áll”.
Az orosz tábornok a TASZSZ által kiadott megfogalmazás szerint azt hangsúlyozta, hogy „az aktuális világesemények tükrében a meghozott döntések hosszú távú nemzeti fejlesztési és biztonsági célokat alakítottak ki, amelyeket vezetőink közös nyilatkozatában rögzítettek, beleértve a katonai együttműködés elmélyítésének kérdéseit is”.

Putyin: az ukrán támadás megkezdődött

Megkezdődött az ukrán támadás, amit az is bizonyít, hogy Kijev bevetette a stratégiai tartalékokat – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Szocsiban újságíróknak.

„Az ukrán csapatok a harci cselekmények egyik szakaszán sem érték el kitűzött céljaikat. Ez teljesen nyilvánvaló” – hangsúlyozta az államfő.
Méltatta az orosz hadsereg, a hadvezetés és a korszerű orosz fegyverek hatékonyságát és azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők az elmúlt napokban jelentős, a „klasszikus” mutatót meghaladó veszteségeket szenvedtek, amely a támadó fél esetében három az egyhez arányú.
„Nem fogom most elmondani a számokat, de mély benyomást keltenek” – fogalmazott Putyin.
Megjegyezte, hogy noha eddig az összes ukrán kísérlet kudarcot vallott, a „kijevi rezsim” csapatainak támadási potenciálja még megmaradt. Elismerte, hogy az orosz hadseregnek több korszerű fegyverre van szüksége, és rámutatott, hogy a hadiipar képes növelni a kapacitását.
Putyin az elmúlt évek tragédiáért a „kijevi rezsimet” tette felelőssé, amely „hatalmának elsődleges forrása államcsíny”.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve kijelentette, hogy az orosz fegyveres erők nagyhatótávolságú, tengeri és légi indítású precíziós fegyverekkel végrehajtott csoportos csapással külföldi lőszert, fegyvert és haditechnikát – egyebek között drónokat – tároló raktárakat semmisítettek meg az éjszaka folyamán Ukrajna területén. A tábornok szerint az összes kijelölt létesítményt eltalálták, a csapások pedig megakasztották az ukrán erők utánpótlását a hadműveleti területen. Azt mondta, hogy a megsemmisített létesítményekben drónokat is raktároztak.
Beszámolója szerint az orosz erők több, páncélosokkal támogatott ukrán támadást vertek vissza a donyecki régió déli részén és Zaporizzsja megyében. Mint mondta, az ukrán erők itt mintegy 680 katonát, valamint egyebek között 35 tankot, 11 gyalogsági harcjárművet, 19 páncélozott harcjárművet, hat járművet, köztük három Hummert és egy francia gyártmányú CAESAR önjáró löveget veszítettek.
Donyeck körzetében, ahol a leghevesebb harcok Konasenkov szerint Avdijivkánál és Marjinkánál folytak, mintegy 410 ukrán katona esett el, továbbá megsemmisült négy tank, nyolc gyalogsági harcjármű, hét jármű, egy amerikai M777-es tarack, valamint egy Mszta-B tarack.
A szóvivő azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők embervesztesége más frontszakaszokon további mintegy 150 ember volt. A megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és katonai célpontok között említett meg egyebek mellett egy MiG-29-es és egy Szu-25-ös harci gépet – ezzel a háború kezdete óta megsemmisített ukrán repülőgépek száma az orosz nyilvántartás szerint elérte a 440-et -, egy kommunikációs központot, két vezetési- és megfigyelőpontot és egy lőszerraktárt.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség katonai forrásra hivatkozva azt írta, hogy a zaporizzsjai nukleáris erőműnél három ukrán csapásmérő drónt kényszerítettek leszállásra rádióelektronikai eszközökkel. Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást.
Az oroszországi Voronyezsben három civil szenvedett könnyebb sérüléseket annak következtében, hogy robbanóanyagot szállító drón csapódott egy többemeletes lakóházba. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy az eszközt lelőtték, az incidensben pedig annak jelét vélte felfedezni, hogy Ukrajna folytatja a polgári célok elleni támadásokat.
Vjacseszlav Gladkov, Belgorod megye kormányzója azt írta, hogy a régióban az elmúlt nap alatt három civil sérült meg ukrán belövések következtében.
Jevgyenyij Balickij, Zaporizzsja megye Moszkva által megbízott kormányzója a Telegram-csatornáján közölte, hogy letették az esküt a régió „népi milíciájának” első tagjai. Az új fegyveres testület a rendőrséggel és a hadsereggel együtt fog részt venni a járőrözésben és a közrend fenntartásában.
Az orosz külügyminisztérium pénteken bekérette a moszkvai japán nagykövetet, és tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy Tokió páncélozott járművek és katonai terepjárók szállítását kezdi meg Ukrajnának. A diplomatának kifejtették, ez a lépés a harci cselekmények eszkalációjához és a „kijevi rezsim” által okozott emberi áldozatok számának további növekedéséhez vezet, a japán kormánynak pedig fel kell készülnie arra, hogy osztozzon a felelősségben a polgári lakosok haláláért, egyebek között Oroszország határ menti régióiban. Moszkva Tokió értésére adta, hogy az ilyen lépések nem maradhatnak súlyos következmények nélkül.

Kreml: ukrán ágyúzás közepette zajlik a mentés a herszoni elárasztott területeken

Az ukrán tüzérség folyamatos és „barbár” támadásai közepette kell menteni az áradás sújtotta lakosságot Herszon megye orosz ellenőrzés alá került területén – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.

„Az egész munka az ukrán fegyveres erők ágyúzása közepette zajlik. Ez az ágyúzás nem áll le. Ez már több mint barbár ágyúzás. Mint tudják, ennek az ágyúzásnak már halálos áldozatai is vannak az árvíz áldozatai mellett. Még egy terhes nő is” – hangoztatta az elnök szóvivője.
Arról, hogy az ukrán tüzérségi csapások két civilt megöltek és kettőt megsebesítettek Hola Prisztanban, csütörtökön számolt be Vlagyimir Szaldo, Herszon megye orosz ellenőrzés alá került részének megbízott kormányzója. A TASZSZ pénteken azt írta helyszíni jelentésében, hogy az ukránok tűz alatt tartják az elárasztott Oleski település lakosainak evakuálási pontját, s ezzel megakadályozzák, hogy a már negyedik napja omladozó házaik tetején ülő embereket csónakkal evakuálják.
Peszkov ismételten a kahovkai vízerőmű felrobbantásával vádolta meg Kijevet, hangsúlyozva, hogy ez okozta a katasztrofális áradást. Közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök személyes ellenőrzése alatt tartja a mentést, és folyamatos tájékoztatást kap a rendkívüli helyzetek minisztériumától és a hadseregtől.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteken a Telegramon reagált arra, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter elutasította Recep Tayyip Erdogan török elnök kezdeményezését, hogy induljon nemzetközi vizsgálat a kahovkai vízerőmű megsemmisülése ügyében. Zaharova azt írta, hogy ezen nem lepődött meg, és emlékeztett rá, hogy Kijev a Bucsában halottnak nyilvánított személyek listáját még az ENSZ-nek sem adta át. „A nyomozás keresztbe akadna Zelenszkij (ukrán elnök) torkán” – fogalmazott a szóvivő.
Vlagyimir Szaldo Herszon megyei orosz kormányzó pénteken a Telegram-csatornáján azzal vádolta meg Kijevet, hogy az árszint magasan tartása érdekében szándékosan növeli a vízáteresztést a dnyiprói vízerőművön keresztül. Mint mondta, a vízszint Oleskinél és Hola Prisztannál továbbra is 12 méter.
Tájékoztatása szerint Nova Kahovkánál a Dnyeper 2,5 méterrel 9,5 méteres szintre apadt. A régióban 17 településen összesen 22 273 házat öntött el a víz, és az előrejelzések szerint a vízszint akár tíz napig is emelkedhet.
A kormányzó arról is beszámolt, hogy a vízerőmű pusztulása okozta áradás miatt életüket vesztett emberek száma nyolcra emelkedett. Közölte, hogy az elárasztott területekről több mint 5800 embert evakuáltak, köztük 243 gyermeket és 62 mozgáskorlátozottat.
A mentőszolgálatok szerint az ár ellepett öt temetőt – kettőt Oleskiben, valamint egy-egyet Szolonciben, Krinkiben és Koszunban -, egy dögtemetőt pedig Hola Prisztanban.

A belga kormány katonai segélycsomagot hagyott jóvá

A belga kormány jóváhagyta az Ukrajnának szánt 14. katonai segélycsomagot, amelynek keretében a védelmi minisztérium 32,4 millió euró értékben 105 milliméteres lőszert vásárol az ukrán fegyveres erők számára – közölte pénteken a tárca.

„A belga honvédelem továbbra is minden lehetséges módon támogatja Ukrajnát, hogy megvédje népét és területét az orosz agresszióval szemben” – hangsúlyozta Ludivine Dedonder védelmi miniszter, aki a katonai segélycsomagról szóló javaslatot felterjesztette a kormánynak.
A védelmi minisztérium közleménye szerint a lőszereket a belga hadiipartól vásárolják, és a lehető leghamarabb Ukrajnába szállítják.
„A 105 milliméteres lőszerek vásárlása és szállítása Ukrajna kifejezett kérésére történik, és megfelel a helyszíni szükségleteiknek. A 32,4 millió eurós kiegészítő támogatással a védelmi minisztérium eddig 306 millió euró értékben nyújtott védelmi segítséget Ukrajnának, ebből 41 millió eurót üzemanyagként” – áll a közleményben.
A belga hadügyminisztérium a háború kezdete óta támogatást nyújt az ukrán fegyveres erőknek, a védelmi és biztonsági ipara készleteiben rendelkezésre álló lehetőségek szerint. Az anyagi támogatás mellett a védelmi minisztérium már több mint 700 ukrán katonát képzett ki az Ukrajna segítésére létrejött uniós katonai segítségnyújtási missziója keretében.

Bekérették a magyar ügyvivőt az ukrán külügyminisztériumba a Magyarországnak átadott hadifoglyok ügyében

Bekérették az ukrán külügyminisztériumba a kijevi magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét azzal összefüggésben, hogy Oroszország átadott Magyarországnak tizenegy, kárpátaljai magyar nemzetiségű, ukrán állampolgárságú hadifoglyot – közölte Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő pénteken a Facebookon.

A szóvivő szavai szerint az ukrán kormány nem kapott tájékoztatást a magyar és orosz fél között erről folyatott tárgyalásokról, Ukrajna pedig Magyarország miniszterelnök-helyettesének nyilatkozataiból értesült a 11 hadifogoly átszállításáról Magyarországra.
Közölte, hogy Magyarország ügyvivőjét ezért pénteken bekérették az ukrán külügyminisztériumba „érdemi megbeszélésre”.
„Az ukrán fél átadta megkeresését, amelyben részletes tájékoztatást kér az ukrán állampolgárokról, továbbá azt, hogy haladéktalanul engedjenek hozzájuk egy ukrán konzult egészségi állapotuk megismeréséhez és konzuli segítségnyújtáshoz” – tájékoztatott a szóvivő. Hozzátette, hogy az ügyvivővel folytatott megbeszélésen az ukrán fél külön kiemelte az egyeztetés szükségességét „az olyan kényes kérdésekben, mint a hadifoglyok szabadon bocsátása”.
Nyikolenko hangsúlyozta egyúttal, hogy „az ukrán hadifoglyok szabadon bocsátása mindig jó hír”.

Ukrán titkosszolgálat: egy lehallgatott beszélgetésben orosz katonák elismerték a kahovkai vízerőmű felrobbantását

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) lehallgatta orosz katonák telefonbeszélgetését, amelyben az egyik elmondja a másiknak, hogy a Herszon megyei kahovkai vízerőművet nem ukránok, hanem egy orosz szabotázscsoport robbantotta fel – közölte az SZBU pénteken.

A biztonsági szolgálat közzétette honlapján az általa orosz katonáknak mondott két férfi lehallgatott beszélgetését. „Az oroszok a gát felrobbantásával akarták megzsarolni Ukrajnát, és ember okozta katasztrófát okoztak államunk déli részén” – jegyezte meg az SZBU sajtószolgálata. „Nem ők (ukránok) robbantották fel. A mi szabotázscsoportunk volt. Ezzel a gáttal akarták megijeszteni őket. Nem a tervek szerint ment, nagyobb robbanás lett, mint amilyet terveztek” – mondja a felvételen az állítólagos orosz katona. A folytatásban leírja a katasztrófa következményeit, amelyeket szavai szerint Oroszországban próbálnak eltitkolni, vagyis a vízszint emelkedését, az áradások és a pusztítás nagyságrendjét. Elmondja egyebek mellett, hogy egy közeli parkban „állatok ezrei pusztultak el”.
Az ukrán katonai hírszerzés pénteki közleményében azt írta: olyan információk jutottak a birtokába, amelyek arról tanúskodnak, hogy Oroszország új szakaszt indított az ukrán katonai parancsnokság és kormánytisztviselők lejáratására irányuló kampányában. „Ennek keretében egy sor provokatív anyag készült, amelyek szerzői Ukrajnára hárítják a felelősséget a kahovkai vízerőmű felrobbantásáért, és a politikai válság előfeltételeit igyekeznek megteremteni” – fejtette ki a hírszerzés. Rámutatott, hogy a kiadványok előkészített fő címei közvetlen vádakat tartalmaznak a katonai-politikai vezetés, különösen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellen. A hírszerzés kiemelt pár példát ezen címek közül: „Kétségbeesésében, hogy sikereket érjen el egy esetleges offenzívában, Zelenszkij átváltott a felperzselt föld taktikájára, ami azonban saját népe ellen irányult”, illetve „A gátrobbanás elmossa Zelenszkijt”.
A hírszerzés értesülései szerint emellett állítólagos ukrán és külföldi olvasók nevében hamis internetes fiókokból kommentárokat helyeznek el minden cikk alatt, ezáltal egy „élő” vita benyomását keltve, hogy valódi hálózati felhasználókat is bevonjanak a beszélgetésbe. Kijevben úgy tudják, hogy a projekt rendelkezésre álló költségvetése körülbelül 6 millió dollár, az összeg további növelésének lehetőségével.
Az ukrán energetikai minisztérium sajtószolgálata arról számolt be, hogy a péntekre virradóan végrehajtott orosz rakéta- és dróntámadás megrongált két gázkitermelő létesítményt a nyugat-ukrajnai Zsitomir megyében, egy gázszállítást irányító állomást a délkeleti Zaporizzsja megyében, és országszerte több elektromos vezetékeket.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője arról tájékoztatott, hogy az orosz erők csapást mértek a zaporizzsjai régióban lévő Huljajpole város kórházára, a támadás miatt két egészségügyi dolgozó életét vesztette, két további civil pedig megsérült.
Oleh Szinyehubov, a keleti országrészben lévő Harkiv megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy előzetes információk szerint az orosz erők Sz-300-as légvédelmi rakétákkal lőtték a megyeszékhely, Harkiv város peremvidékét. Hozzátette, hogy személyi sérülésekről egyelőre nem érkezett jelentés.

Putyin: július 7-8-án kezdődik meg az orosz atomfegyverek Fehéroroszországba telepítése

Július 7-8-án kezdődik meg az orosz atomfegyverek Fehéroroszországba telepítése – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a fehérorosz hivatali partnerével, Aljakszandr Lukasenkával pénteken Szocsiban folytatott megbeszélésén.

„Minden a terv szerint halad a legérzékenyebb kérdésekben, amelyekben Önnel megállapodtunk. Mint tudja, július 7-8-án befejezzük a megfelelő létesítmények előkészítését. És azonnal megkezdjük a vonatkozó fegyvertípusoknak az Önök területén történő telepítésével kapcsolatos tevékenységet. Tehát minden a terv szerint halad, minden stabil” – mondta az orosz elnök.
Putyin a találkozó informális részéről készült felvételen elmondta, hogy a nap folyamán később „szemtől szemben” fog biztonsági kérdésekről tárgyalni Lukasenkával.
„Egészében véve a helyzet stabil, sőt, azt mondanám, hogy jó. Ezen a területen magabiztosan működünk együtt” – mondta.
Putyin március 25-én jelentette be, hogy Oroszország Fehéroroszország kérésére taktikai nukleáris fegyvert telepít a köztársaságba, úgy ahogyan azt az Egyesült Államok már régóta teszi szövetségesei területén. Az orosz államfő akkor azt mondta, hogy a tervek szerint július 1-jén fejeződik be az ezen fegyverek tárolására szolgáló létesítmények kiépítése Fehéroroszországban.
A TASZSZ orosz hírügynökség szerint Moszkva már átadta Minszknek az Iszkander rakétarendszert, amely nukleáris fegyver hordozására is alkalmas lehet, és segítséget nyújtott ahhoz, hogy fehérorosz repülőgépeket képessé tegyenek speciális lőszer használatára.
A Kommerszant című lap közölte, hogy az orosz fél pénteken hivatalosan értesítette az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló (CFE) szerződés részes államait, hogy Oroszország november 7-én lép ki véglegesen a megállapodásból. Az értesülést az orosz külügyminisztérium megerősítette. Putyin május 29-én látta el kézjegyével a CFE-szerződés ügyében rendelkező orosz törvényt.
A szerződést 1990. november 19-én írták alá Párizsban 16 NATO-tagállam (Belgium, Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Izland, Olaszország, Kanada, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Törökország és az Egyesült Államok), valamint a Varsói Szerződés Szervezetének hat tagállama (Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia) meghatalmazottjai. A megállapodás 1992. november 9-én lépett hatályba.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 1999-es isztambuli csúcstalálkozóján elfogadták a dokumentum aktualizált változatát. A módosított szerződést azonban csak négy ország – Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán és Ukrajna – ratifikálta.
Oroszország 2007-ben felfüggesztette a CFE-szerződésben való részvételét mindaddig, amíg a NATO-országok nem ratifikálják a kiigazításáról szóló megállapodást, és nem hajtják végre „lelkiismeretesen a dokumentumot”. Moszkva 2015. március 10-én jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az európai hagyományos fegyveres erőkről rendelkező szerződés végrehajtásával foglalkozó közös konzultatív csoport ülésein. Az orosz fél ettől eltekintve hivatalosan továbbra is a szerződés részes fele maradt.
A felmondás hivatalos orosz indoklása szerint a CFE-szerződés „az 1990-es évek elején megfelelően hatékony és eredményes eszköz volt az európai biztonság megerősítésére”, ám az azóta végbement jelentős katonai és politikai változások – elsősorban a NATO bővítése – következtében „sok tekintetben elavult, és elvesztette kapcsolatát a valósággal”.
Moszkva érvelése értelmében az orosz részesség felfüggesztésének célja az volt, hogy a nyugati országokat az európai biztonsággal kapcsolatos hozzáállásuk megváltoztatására ösztönözze. „A hagyományos fegyverzetek terén a helyzet Európában 2007 óta érezhetően romlott” – olvasható a szövegben.
A dokumentum szerint „az Egyesült Államok és szövetségesei az Oroszországgal szembeni katonai konfrontáció irányvonalát követik, ami katasztrofális következményekkel jár”

Kétszázmillió euró hitellel segíti az EBRD Ukrajna és az EU vasúti összeköttetésének fejlesztését

Kétszázmillió euró hitelt folyósít az ukrán vasúttársaságnak (UZ) az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) Ukrajna és az Európai Unió vasúti szállítási összeköttetéseinek fejlesztésére.

A feltörekvő európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet pénteki tájékoztatásában hangsúlyozza, hogy a tavaly februári orosz invázió óta bizonytalanná váltak az ukrán import és export – főleg a globális élelmiszerellátási biztonság szempontjából létfontosságú gabonakivitel – zömét lebonyolító tengeri útvonalak, és ez szükségessé tette Ukrajna nemzetközi vasúti, közúti és folyami összeköttetéseinek fejlesztését.
A most bejelentett 200 millió eurós szuverén hitelcsomagból 100 millió euró sürgősségi finanszírozásra szolgál, a másik 100 millió eurós rész működőtőke-támogatás formáját ölti.
Az EBRD tájékoztatása szerint a finanszírozásból az ukrán vasúttársaság rendbe hozhatja az EU-val közös határain átvezető kulcsfontosságú vasúti szállítási folyosókat, emellett vasúti gördülőállományt is vásárolhat.
Az EBRD hangsúlyozza, hogy ukrajnai befektetéseinek kockázatát adományozókkal és részvényeseivel osztja meg. A mostani hitelcsomagot 50 százalékig terjedő garanciavállalások támogatják, emellett az Egyesült Államok 60 millió, Hollandia 40 millió euróval járul hozzá a finanszírozáshoz.
A bank pénteki tájékoztatása szerint az ukrán vasúttársaságnak nyújtott hitel is az EBRD által az ukrajnai reálgazdaság támogatására kezdett, őt fő területre – a létfontosságú infrastruktúrára, az energia- és az élelmiszerellátás biztonságára, a kereskedelemfinanszírozásra, valamint a magánszektor támogatására – összpontosító finanszírozási program része.
Az EBRD – Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője – 3 milliárd eurós finanszírozási programot hirdetett meg Ukrajna számára a 2022-2023-as időszakra. Tavaly ebből 1,7 milliárd eurót folyósított, és további 200 millió euró finanszírozást hajtott fel pénzügyi partnerintézmények bevonásával.
Az EBRD a múlt hónapban tartott éves közgyűlésén jelezte: várhatóan tőkeemelést kér az idén a részvényes országoktól ahhoz, hogy hozzájárulhasson a ukrajnai újjáépítés finanszírozásához is.
A bank közölte: a háborús károk figyelembevételével készült legutóbbi becslés szerint az ukrajnai újjáépítés költsége elérheti a 411 milliárd dollárt.
Az EBRD kormányzótestülete a májusi éves közgyűlésen elhangzott tájékoztatás szerint úgy tartja, hogy a befizetett tőkeállomány 3-5 milliárd eurós emelése lehetővé tenné a szükséges mértékű és jellegű támogatás nyújtását 2024-ben és azután, anélkül, hogy a továbbiakban is szükség lenne az ukrajnai finanszírozások kockázatainak rendszerszintű megosztására külső adományozók bevonásával.
Ez lenne az EBRD harmadik részvényesi tőkejuttatása, illetve tőkeemelése a pénzintézet fennállása óta. A bankot a részvényes országok 10 millió ecu (European Currency Unit, az euró előtti közös európai elszámolási eszköz) tőkével alapították 1991-ben, ezt a tőkeállományt 1996-ban 20 milliárd ecu-re, 2010-ben, a globális pénzügyi válság nyomán 30 milliárd euróra emelték.

A holland legfelsőbb bíróság helybenhagyta, hogy Ukrajna kapja vissza a Hollandiában rekedt krími aranykincseket

A holland legfelsőbb bíróság helybenhagyta azt a 2021-es határozatot, mely szerint az ukrán államnak kell visszaszolgáltatni azokat a műtárgyakat, köztük nagyértékű aranykincseket, amelyeket bő kilenc évvel ezelőtt egy holland múzeum kölcsönzött ki a Krím félsziget múzeumaiból, de a félsziget orosz elcsatolása miatt tulajdonjoguk vitatottá vált – tájékoztatott az NL Times című angol nyelvű holland hírportál pénteken.

A műkincseket öt ukrán – közöttük négy krími – múzeumtól 2014 elején kölcsönözte ki az amszterdami Allard Pierson Múzeum A Krím: a Fekete-tenger aranya és titkai című kiállításhoz. Oroszország 2014 tavaszán viszont bekebelezte a félszigetet, így a holland múzeum néhány nappal a kiállítás bezárása előtt úgy döntött, hogy nem adja vissza az értékes aranytárgyakból álló gyűjteményt. Az intézmény úgy ítélte meg, hogy ha a két állam közül valamelyiknek visszaadná a műtárgyakat, ez azzal a kockázattal járna, hogy a másik magának követelhetné őket.
Az orosz fennhatóság alá került krími múzeumok többször emlékeztették a hollandokat szerződésben vállalt visszaszolgáltatási kötelezettségükre, de Kijev is magának követelte a tárgyakat mint állami tulajdont. A holland múzeum bírósághoz fordult a jogvita eldöntésére.
A holland fellebbviteli bíróság 2021. októberi határozata szerint Ukrajna nemzeti kulturális érdekei felülmúlják a krími múzeumok érdekeit. Az Allard Pierson Múzeum a döntés értelmében a műkincseket nem köteles visszaadni a krími múzeumoknak, az ukrán államnak az úgynevezett múzeumi törvényen alapuló jogai ugyanis elsőbbséget élveznek.
A holland hírportál tájékoztatása szerint a krími múzeumok fellebbezést nyújtottak be a holland legfelsőbb bírósághoz, véleményük szerint ugyanis az ítélet megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének a tulajdonhoz való jogra vonatkozó cikkét. Azzal is érveltek, hogy a fellebbviteli bíróság önkényesen részesítette előnyben Ukrajnát azzal, hogy döntését az ukrán múzeumokról szóló törvényre alapozta.
A hírportál az ítéletet ismertetve közölte, a holland legfelsőbb bíróság szerint Ukrajnának jogos érdeke fűződik a kulturális öröksége védelméhez, továbbá a kincsek visszaszolgáltatása Ukrajnának ideiglenes intézkedés, nevezetesen a Krím helyzetének stabilizálásáig érvényes.
A legfelsőbb bíróság azt is megállapította, hogy a fellebbviteli bíróság korábbi ítéletében helyesen alkalmazta a vonatkozó törvényi normákat és szabályokat, amikor az ukrán múzeumokról szóló törvényt részesítette előnyben a vizsgálat során. A döntés „megfelelő egyensúlyt képvisel a krími múzeumok jogainak megsértése és az ukrán államnak a kulturális örökség védelméhez fűződő érdeke között” – idézte a bíróság döntését a hírportál.
Az Allard Pierson Múzeumnak át kell adnia a műkincseket Ukrajnának – mondta ki végezetül a holland legfelsőbb bíróság. További fellebbezésnek nincs helye, a megerősítő határozat lezárta a kilenc éve húzódó vitát – tették hozzá.
A 2014-ben rendezett hollandiai tárlat mintegy száz, a Fekete-tenger partján talált, Kr.e. 6. és 2. század közötti időszakból származó tárgyat mutatott be, többségük drágakőberakású aranyékszer, az ókori Görögország mitológiai alakjait idéző karperec, nyakék, gyűrű és fülbevaló, egy 2400 éves szkíta sisak, kínai lakkdobozok a Han-dinasztia korából, aranyból készült kardhüvely és más fegyverek.

Több mint 12 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. június 8-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6294 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5894 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 37 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Kormányzó: ötezer embert menekítettek ki az elárasztott herszoni területekről

Elérte az ötezret a Herszon régió elárasztott területeiről evakuált emberek száma – közölte Vlagyimir Szaldo, Herszon megye orosz ellenőrzés alatt álló részének megbízott kormányzója csütörtökön Telegram-csatornáján.

„Mostanra a Herszon megye Nova Kahovhka, Oleski és Holi Prisztan városi körzetének elárasztott területeiről evakuáltak száma ötezer főre nőtt, köztük 178 gyermek és 62 mozgáskorlátozott személy van. Pillanatnyilag az összes kitelepített közül mintegy ezer ember tartózkodik ideiglenes szálláshelyeken” – írta Szaldo.
A kormányzó szerint 62 embert szállítottak kórházba a kahovkai vízerőmű pusztulása nyomán. Szaldo a nap folyamán telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a mentésről. A helyszínen a Kreml részéről Szergej Kirijenko, az elnöki hivatal vezetőjének első helyettese irányította a munkálatokat.
Vlagyimir Rogov, a több mint 70 százalékban elcsatolt Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja fotóval illusztrált Telegram-bejegyezésben közölte, hogy a kahovkai víztározó szélessége 150 méterrel csökkent.

Orosz védelmi miniszter: ukrán áttörési kísérlet hiúsult meg Zaporizzsjában

Az ukrán fegyveres erők mintegy 1500 katonával és 150 páncélozott járművel megkísérelték áttörni az orosz fegyveres erők védelmét Zaporizzsja felé, de kudarcot vallottak – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter csütörtökön a tárca Telegram-csatornáján.

Sojgu szerint az ukrán 47. gépesített dandár közép-európai idő szerint hajnali fél egykor indította a támadást. Mint mondta, az orosz erők ezt időben észlelték, és megelőző csapást mértek a másik félre tüzérségi, légi és páncéltörő fegyverekkel, és mind a négy irányban megállították az ellenséget.
A beszámoló szerint az ukrán hadsereg a két órán át tartó harc során 30 harckocsi, 11 gyalogsági harcjármű és mintegy 350 ember elvesztése után visszavonult. Sojgu hangsúlyozta, hogy a kifejezetten az áttörésre kiképzett ukrán tartalékerők nem teljesítették a feladatukat.
Alekszandr Romancsuk, a Zaporizzsjában harcoló orosz csapatok parancsnoka azt mondta, hogy a megsemmisített tankok között három német gyártmányú Leopard is volt. Beszámolója szerint az orosz felet nem érte váratlanul a támadás, mert a felderítés tudomást szerzett a tervről. Közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnök szerda este eszmecserét folytatott Szergej Kuzovlevvel, az orosz déli katonai körzet parancsnokával, csütörtökön reggel pedig Valerij Geraszimovnak az orosz vezérkari főnöknek a helyettese tett neki jelentést.
Romancsuk azt mondta, hogy a négy ukrán páncélososzlop már az aknamezőkön négy páncélost elveszített, köztük egy aknamentesítő járművet.
Az orosz védelmi miniszter azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők szerdán összesen 945 embert, valamint egyebek között 33 harckocsit, 28 gyalogsági harcjárművet, 38 páncélozott harcjárművet és három lengyel Krab önjáró löveget veszítettek.
Sojgu csütörtökön szemlét tartott az orosz nyugati katonai körzet bázisain és arzenáljaiban. Sürgette a gyártóktól átvett páncélozott technika gyorsabb felkészítését a csapatokhoz való eljuttatásra, valamint fontosnak nevezte az eszközök pótlólagos védelemmel való ellátását, a harctéri tapasztalatok fényében. A meghiúsított zaporizzsjai ukrán áttörési kísérlet korábban általa ismertetett adataira hivatkozva hatékonynak nevezte az orosz harci eszközöket a nyugati haditechnikával szemben.
Gyenyisz Pusilin, az elcsatolt donyecki régió megbízott vezetője a Pervij Kanal állami televíziónak csütörtökön azt mondta, hogy az ukrán hadsereg igyekszik megtalálni Artyomovszk (ukrán nevén Bahmut) védelmének gyenge pontjait. Az állította, hogy az orosz hadsereg ura a helyzetnek.
„A helyzet ha nem is stabilizálódott, de ellenőrizhető a szárnyakon” – nyilatkozott Pusilin, aki szerdán elhárított ukrán áttörési kísérletről tett bejelentést, a védelmi tárcával egybehangzóan. A minisztérium szerint az ukrán hadsereg ezen a frontszakaszon 415 embert veszített.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több városából jelentettek a helyi hatóságok csütörtökön ukrán tüzérségi támadást. Horlivkában három civil vesztette életét, tíz pedig megsebesült. Berdjanszkban felrobbant egy gépkocsi, de onnan nem érkezett hír személyi sérülésről.

Fitch: komolyan megterhelné a nagy fejlesztési bankokat Ukrajna esetleges törlesztési csődje

Komolyan megterhelné a nagy fejlesztési bankokat és más szupranacionális intézményeket, köztük az EBRD-t Ukrajna velük szemben beálló esetleges törlesztési csődje – áll a Fitch Ratings csütörtökön Londonban ismertetett szektorelemzésében.

A nemzetközi hitelminősítő hangsúlyozza: a nyugati országok a többségi részvényesi tulajdonukban lévő nemzetközi fejlesztési bankokat használják Ukrajna pénzügyi támogatására. Ezek közé tartozik a feltörekvő európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben életre hívott Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az EU-tagállamok tulajdonában lévő Európai Beruházási Bank (EIB), valamint a Világbank-csoport nemzetközi hitelintézete, a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD).
Mindemellett az Európai Unió is folyósított támogatást Ukrajnának makropénzügyi segítségnyújtási hitelkeretéből (MFA), valamint jórészt az EIB-n keresztül biztosított garanciavállalások formájában.
A Fitch kiemeli, hogy ezeket a szervezeteket a lehetséges legjobb, stabil kilátású „AAA” osztályzattal tartja nyilván.
A cég kimutatása szerint ezek a szupranacionális intézmények 2022 végéig 25 milliárd euró hitelt nyújtottak Ukrajnának.
Ez teljes kinnlevőség-állományuk 1-6 százaléka, és Ukrajna szuverén adósságállományának 24 százalékával egyenlő – áll a Fitch Ratings elemzésében.
A hitelminősítő szerint az Európai Unió Ukrajnával szembeni kitettsége a legnagyobb, és a leggyorsabban nőtt tavaly óta, az esetleges ukrán törlesztési csőd ugyanakkor az EBRD-re és az IBRD-re gyakorolná a legjelentősebb negatív besorolási hatást, tekintettel e két pénzintézet nettó kitettségére és egyéb adósságpiaci mérőszámaikra.
A Fitch Ratings megítélése szerint az ukrajnai kitettség az EBRD-re jelenti a legnagyobb kockázatot, mindenekelőtt azért, mert a londoni székhelyű bank 2,7 milliárd eurós ukrajnai kinnlevőség-állományának több mint a fele 2022 végén nem szuverén – vagyis zömmel kereskedelmi és szub-szuverén – felvevőkkel szembeni kitettség volt.
Az EBRD a múlt hónapban tartott éves közgyűlésén jelezte: várhatóan tőkeemelést kér az idén a részvényes országoktól ahhoz, hogy hozzájárulhasson a ukrajnai újjáépítés finanszírozásához.
A bank közölte: a háborús károk figyelembevételével készült legutóbbi becslés szerint az ukrajnai újjáépítés költsége elérheti a 411 milliárd dollárt.
A bank a 2022-2023-as időszakra legalább 3 milliárd euró folyósítását vállalta Ukrajna részére, és eddig 1,5 milliárd eurót hajtott fel nemzetközi donoroktól a kockázatok részleges fedezésére.
Az EBRD kormányzótestülete a májusi éves közgyűlésen elhangzott tájékoztatás szerint úgy tartja, hogy a befizetett tőkeállomány 3-5 milliárd eurós emelése lehetővé tenné a szükséges mértékű és jellegű támogatás nyújtását 2024-ben és azután, anélkül, hogy a továbbiakban is szükség lenne a rendszerszintű adományozói kockázatmegosztásra.
Ez lenne az EBRD harmadik részvényesi tőkejuttatása, illetve tőkeemelése a pénzintézet fennállása óta. A bankot a részvényes országok 10 millió ecu (European Currency Unit, az euró előtti közös európai elszámolási eszköz) tőkével alapították 1991-ben, ezt a tőkeállományt 1996-ban 20 milliárd ecu-re, majd 2010-ben, a globális pénzügyi válság nyomán 30 milliárd euróra emelték.

Ukrán védelmi miniszter: Ukrajna képes nagyhatótávolságú rakétákat gyártani

Ukrajna képes több mint ezer kilométer hatótávolságú rakéták előállítására – jelentette ki Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter csütörtökön egy kijevi fórumon.

„Hivatalosan is jóváhagytak egy rakétaprogramot Ukrajnában, amelyre már a költségvetésből el is különítenek forrásokat. Ez lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy több mint ezer kilométeres hatótávolságú saját rakétákat gyártson,és erre nagyon jó kilátásaink vannak” – idézte az RBK-Ukrajina hírportál a tárcavezetőt. Megjegyezte, hogy ennek a programnak az ukrán vállatok a végrehajtói. Reznyikov emlékeztetett a sikeres Neptun projektre, amelynek köszönhetően az ukrán erők elsüllyesztették a Moszkva nevű fekete-tengeri orosz zászlóshajót.
Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében azt írta: olyan információi vannak, hogy az oroszok azokat a civil lakosokat, akiket a kahovkai vízerőmű felrobbanása után evakuáltak a herszoni régió általuk megszállt részében, ugyanazokban az épületekben helyezik el, amelyekben orosz katonák is állomásoznak.
„Herszon megye ideiglenesen megszállt területének településein az orosz megszállók továbbra is saját céljaikra fordítják az általuk elkövetett bűntett következményeit: az árvíz sújtotta településekről evakuált embereket olyan panziókban és szanatóriumokban helyezik el, amelyekben már katonai alakulatok állomásoznak. Így az oroszok a civil lakosság mögé bújva próbálják védeni magukat” – fogalmazott a vezérkar.

Több millió tonna termés elvesztésétől tart Ukrajna a kahovkai gátrobbantás miatt

Ukrajna több millió tonna termést veszíthet el a kahovkai gátrobbantás következtében bekövetkezett áradások miatt az ország déli részén – közölte csütörtökön az ukrajnai agrárminisztérium.

„Vízellátás nélkül lehetetlen zöldségeket termeszteni” – hangsúlyozta a tárca közleményében, hozzátéve, hogy olyan termelési modellre lesznek kénytelenek átállni, amely alacsonyabb termésátlagot eredményez majd a gabona és az olajosmagvak terén.
A minisztérium beszámolója szerint a gát megsemmisülése több tízezer hektár termőföldet fog elárasztani, és legalább félmillió hektár válhat sivataggá Ukrajna déli részén öntözés hiányában.
Az elárasztott vidékek talajviszonyainak megállapításához teljes körű mezőgazdasági-ökológiai felmérésre, illetve különleges talajhelyreállítási módszerekre lesz szükség – ismertette a tárca, amely szerint az érintett vidéken főként zöldségféléket, dinnyét, gabonát és olajos magvakat termesztenek. Ukrajna a világ vezető gabonaexportőrei közé tartozik.
Az ukrán hajózási hatóságok szerint a gátszakadás következtében hajózhatatlanná váltak a Dnyeper (Dnyipro) egyes szakaszai, elzárva ezzel a kijevi vezetést egy fontos mezőgazdasági exportútvonaltól.
Mikola Szolszkij agrárpolitikai és élelmiszeripari miniszter szerint a mezőgazdasági ágazat a korábban becsültnél jóval nagyobb veszteségekre számíthat, mert a katasztrófa „több évre” kiterjedő károkat okozott az öntözési rendszernek.
A kahovkai Ukrajna egyik legnagyobb tározója volt. A gátat keddre virradóra felrobbantották, a víztározó ezzel gyakorlatilag megsemmisült. Ukrajna és Oroszország egymást vádolja a támadással.

Szóvivő: több mint tíz merényletet kíséreltek meg az ukrán katonai hírszerzés főnöke ellen

Több mint tíz merényletkísérletet élt túl eddig Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője – közölte Andrij Juszov, a hírszerzés szóvivője csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában.

A szóvivő szavai szerint biztosan tudnak több mint tíz próbálkozásról Oroszország részéről. „Igen, Budanov az orosz világ, az orosz propaganda és Vlagyimir Putyin orosz elnök rezsimjének egyik fontos célpontja. Ezzel ő is tisztában van, és miként maga mondta, úgy véli, hogy ez egy helyes értékelés, ami azt jelenti, hogy az általa irányított munka jó irányba halad” – fogalmazott a szóvivő. Hozzátette, hogy természetesen minden biztonsági intézkedést megtesznek Budanov védelmére, de ez nem akadályozza a hírszerzési főnök és részlegének munkáját.
„Végső soron úgy gondolom, hogy Putyinnak és belső körének van félnivalója” – jegyezte meg Juszov.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine