Mi váltotta ki a kedd esti 5,1-es erejű földrengést?

Az Alföldön illetve térségünkben ritkának mondható, 5,1-es erősségű földrengés pattant ki kedden kora este, vajon mi történt?

A helyi viszonylatban erősnek mondható földrengés hátterére az ELKH FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium adott választ.

Ezen a területen eddig is előfordultak kisebb történeti rengések, de a mai 5-nél nagyobb magnitúdójú rengés az eddig tapasztaltaknál nagyobbnak tekinthető (1. ábra). Az eddigi kiértékelések alapján a rengés kb. 6 km mélységben keletkezett egy oldalelmozdulásos zóna mentén, amelynek csapása vagy KÉK-NyDNY vagy erre nagyjából merőlegesen ÉNy-DK irányú. A területen eddig ismert és földrengésekkel összefüggésbe hozható földtani szerkezetek közül leginkább a Calacea és a Lugoj-Zarand vetők jöhetnek szóba, mint amelyek a rengés kialakulásáért felelősek (2. ábra).

A mostani rengés, a közelmúlt és a történeti rengések elhelyezkedése is inkább a KÉK-NyDNy irányű oldalelmozdulásos, Calacea vető aktivitását sejtetik. A földrengések kipattanásának helye szintén közel esik a főbb szerkezeti egységeket elválasztó Maros-menti ofiolit-övhöz is, amely földtani természetéből fakadóan mobilabb szerkezeti zónának tekinthető (3. ábra).

Ez az övezet a nagyobb tektonikai egységeket elválasztó, feltehetően óceáni medence maradványaként értelmezhető. Az ilyen szerkezetek („ütközők”) lehetnek alkalmasak leginkább a nagyobb és ridegebb szerkezeti blokkok tektonikai mozgása során felhalmozódó feszültségek kioldására. Illetve az is figyelemre méltó, hogy a terület éppen a Pannon-medence és az Erdélyi-szigethegység átmeneti zónájában található, amelyet jelentősebb kéreg és litoszféra vastagság változás is jellemez.