Az orosz-ukrán háború 466. napja – FRISSÜL

Immár négyszázhatvanhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Kormányzó: ukrán diverzánsok hatoltak be Belgorod megyébe

Ukrán diverzánsok hatoltak be Novaja Tavolzsanka községbe, ahol az orosz erők harcban állnak velük – közölte Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója videóüzenetben vasárnap a Telegram-csatornáján.

Gladkov arra reagált, hogy az Orosz Önkéntes Hadtest elnevezésű, az ukrán oldalon harcoló fegyveres csoport találkozót ajánlott fel neki a településen, valamint foglyok átadását. Sajtóértesülések szerint két orosz katona esett a fogságukba.
„Láttam az aljasok, gazemberek, gyilkosok és fasiszták felhívását, akik állítólag találkozót akarnak velem, felajánlva, hogy beszélnek velem a foglyokért cserébe. Valóban behatoltak, Novaja Tavolzsankában harc folyik a diverzáns- és felderítőcsoporttal. Remélem, hogy mindannyijukat megsemmisítik, másképp nem is lehet” – mondta a kormányzó.
Hangot adott feltételezésének, hogy a túszokat már megölték, de – mint mondta – egy órán át biztonságos tárgyalási lehetőséget ajánl a támadóknak a sebekinói közúti határátkelőnél. A behatolók eredetileg Novaja Tavolzsanka templomába várták volna a kormányzót.
Az orosz védelmi minisztérium vasárnap koraeste arról tett bejelentést, hogy a nyugati katonai körzet és a határőrizet alegységei észlelték, hogy „ukrán terroristák egy diverzáns- és felderítő csoportja” megkísérelt átkelni egy folyón Novaja Tavolzsanka közelében. A tárca tájékoztatása szerint az ellenség, miután tüzérségi csapást mértek rá, szétszóródott és visszavonult.
Gladkov korábban elmondta, hogy az elmúlt 24 órában 569 ukrán tüzérségi belövés érte Belgorod megyét, ebből 519 a Sebekinói járást. Közölte, hogy a lakóépületek elleni célzott támadások következtében két nő életét vesztette, további két civil megsebesült.
A kormányzó vasárnap reggel azt javasolta a leggyakrabban támadott települések lakosainak, hogy ideiglenesen hagyják el otthonukat. Tájékoztatása szerint több mint négyezer embert helyeztek el ideiglenes szálláson. Napközben Gladkov arról számolt be, hogy Belgorod városban működésbe lépett a légvédelem.
Az orosz védelmi minisztérium május 22-én számolt be az Ukrajna irányából történt betörés visszaveréséről és több mint hetven támadó megsemmisítéséről a belgorodi régióból. Június 1-jén a tárca arról adott ki tájékoztatást, hogy a hadsereg és a határőrség ugyanezen a határszakaszon meghiúsított egy hasonló kísérletet, és több mint félszáz fegyverest semmisített meg.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című heti műsorában azzal kapcsolatban, hogy a Nyugat elzárkózik a belgorodi régió elleni ukrán támadások elítélésétől, rámutatott, hogy ugyanezek az országok „hosszú éveken át nem vették észre a Donyec-medence bombázását.”
„Tudnunk kell, mi a dolgunk, tennünk kell a dolgunkat, és be kell végeznünk a dolgunkat. Nincs számunkra más alternatíva” – mondta Peszkov.
Arra a kérdésre, hogy be kell fejezni, amit Moszkva elkezdett, Peszkov azt hangsúlyozta, hogy Kijev új fegyverekkel, köztük nagyobb hatótávolságú rakétákkal való ellátása „újabb fordulóhoz vezet a feszültség fokozódásának spiráljában”.
„Ez ismételten arra kötelez bennünket, hogy összeszedettebbek, erősebbek, jobban mozgósíthatók legyünk. Hogy folytassuk, amit elkezdtünk” – fogalmazott Peszkov.
A szóvivő, anélkül, hogy konkrétumokba bocsátkozott volna, azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök főparancsnoki minőségében folyamatosan kapott tájékoztatást és adott ki utasításokat kedden, amikor ukrán dróntámadás érte Moszkvát és környékét.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz erők az éjjel nagyhatótávolságú, légiindítású precíziós fegyverekkel mértek csoportos csapást ukrán katonai repülőterekre, parancsnokságokat, radarállásokat, ukrán repülőgépeket, valamint fegyver- és lőszerraktárakat megsemmisítve.
A tábornok az ukrán fegyveres erők elmúlt egy nap alatt elszenvedett emberveszteségét csaknem 600 főben nevezte meg. Mint mondta, közülük mintegy 240 katona a donyecki régió déli részén és Zaporizzsjában vívott harcokban esett el.
A megsemmisített ukrán katonai célpontok között nevezett meg egyebek között egy Dnyipro környéki drónösszeszerelő üzemet, négy vezetésipontot és öt lőszerraktárat.
Szergej Akszjonov, a 2014-ben elcsatolt Krím elöljárója közölte, hogy vasárnapra virradóra az orosz légvédelem öt ukrán drónt lőtt le a félsziget fölött, további négyet pedig leszállásra kényszerített. Az egyik szerkezet lezuhanása Dzsankojében anyagi károkat okozott.
Oleg Krjucskov, Akszjonov tanácsadója közölte, hogy a Krímben több kábelszolgáltató adását feltörték. Ezeknél a jeladást felfüggesztették, a felszíni televíziós műsorszórás az állítása szerint zavartalan.

NATO-főtitkár: folytatódnak a török-svéd-finn tárgyalások a svéd NATO-csatlakozásról

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár vasárnap Isztambulban közölte, hogy Törökország, Svédország és Finnország június közepén folytatja a tárgyalásokat Svédország NATO-csatlakozásáról, amelynek szerinte már rég eljött az ideje.

Stoltenberg a Recep Tayyip Erdogan török elnökkel tartott megbeszélését követő sajtótájékoztatóján elmondta: a török államfővel megállapodtak abban, hogy az érintett három ország képviselői a június 12-vel kezdődő héten ismét összeülnek megvitatni a kérdést.
A török parlament március végén Finnország csatlakozását jóváhagyta az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO), de Svédországét még nem. Ankara szerint ugyanis Stockholm a Törökország és az Európai Unió által is terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjainak ad menedéket.
A NATO-főtitkár szombaton arról beszélt, hogy Törökország biztonsági aggodalmai legitimek, de Svédország konkrét lépéseket tett a kételyek eloszlatását illetően. Stockholm teljesítette Ankarának tett vállalásait – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Svédország NATO-csatlakozásának mihamarabb le kell zárulnia. Egyúttal aláhúzta: Svédország NATO-tagsága Törökországot is erősebbé teszi.
Arra az újságírói kérdésre, hogy a július közepén rendezendő vilniusi NATO-csúcson Svédország már mint tag jelen lesz-e, Stoltenberg azt válaszolta, hogy szerinte ennek már rég eljött az ideje.
A Koszovóban kialakult feszültségről szólva a NATO-főtitkár köszönetet mondott Törökországnak, amiért további katonai egységet küldött a térségbe a már meglévő KFOR-békefenntartói mellé.
Stoltenberg felszólalásában leszögezte: a KFOR a NATO és ENSZ Biztonsági Tanácsa összes vonatkozó döntésének megfelelően, pártatlanul, Koszovó minden állampolgárát megvédve folytatja tevékenységét.
Erdogan az isztambuli Dolmabahce-palotában fogadta Stoltenberget. A találkozó mintegy egy órán át tartott.

Kormányzó: ukrán diverzánsok hatoltak be Belgorod megyébe

Ukrán diverzánsok hatoltak be Novaja Tavolzsanka községbe, ahol az orosz erők harcban állnak velük – közölte Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója videóüzenetben vasárnap a Telegram-csatornáján.

Gladkov arra reagált, hogy az Orosz Önkéntes Hadtest elnevezésű, az ukrán oldalon harcoló fegyveres csoport találkozót ajánlott fel neki a településen, valamint foglyok átadását. Sajtóértesülések szerint két orosz katona esett a fogságukba.
„Láttam az aljasok, gazemberek, gyilkosok és fasiszták felhívását, akik állítólag találkozót akarnak velem, felajánlva, hogy beszélnek velem a foglyokért cserébe. Valóban behatoltak, Novaja Tavolzsankában harc folyik a diverzáns- és felderítőcsoporttal. Remélem, hogy mindannyijukat megsemmisítik, másképp nem is lehet” – mondta a kormányzó.
Hangot adott feltételezésének, hogy a túszokat már megölték, de – mint mondta – egy órán át biztonságos tárgyalási lehetőséget ajánl a támadóknak a sebekinói közúti határátkelőnél.
Gladkov korábban elmondta, hogy az elmúlt 24 órában 569 ukrán tüzérségi belövés érte Belgorod megyét, ebből 519 a Sebekinói járást. Közölte, hogy a lakóépületek elleni célzott támadások következtében két nő életét vesztette, további két civil megsebesült.
A kormányzó vasárnap reggel azt javasolta a leggyakrabban támadott települések lakosainak, hogy ideiglenesen hagyják el otthonukat. Tájékoztatása szerint több mint négyezer embert helyeztek el ideiglenes szálláson. Napközben Gladkov arról számolt be, hogy Belgorod városban működésbe lépett a légvédelem.
Az orosz védelmi minisztérium május 22-én számolt be az Ukrajna irányából történt betörés visszaveréséről és több mint hetven támadó megsemmisítéséről a belgorodi régióból. Június 1-jén a tárca arról adott ki tájékoztatást, hogy hadsereg és a határőrség ugyanezen a határszakaszon meghiúsított egy hasonló kísérletet, és több mint félszáz fegyverest semmisített meg.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című heti műsorában azzal kapcsolatban, hogy a Nyugat elzárkózik a belgorodi régió elleni ukrán támadások elítélésétől, rámutatott, hogy ugyanezek az országok „hosszú éveken át nem vették észre a Donyec-medence bombázását”.
„Tudnunk kell, mi a dolgunk, tennünk kell a dolgunkat, és be kell végeznünk a dolgunkat. Nincs számunkra más alternatíva” – mondta Peszkov.
Arra a kérdésre, hogy be kell fejezni, amit Moszkva elkezdett, Peszkov azt hangsúlyozta, hogy Kijev új fegyverekkel, köztük nagyobb hatótávolságú rakétákkal való ellátása „újabb fordulóhoz vezet a feszültség fokozódásának spiráljában”.
„Ez ismételten arra kötelez bennünket, hogy összeszedettebbek, erősebbek, jobban mozgósíthatók legyünk. Hogy folytassuk, amit elkezdtünk” – fogalmazott Peszkov.
A szóvivő, anélkül, hogy konkrétumokba bocsátkozott volna, azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök főparancsnoki minőségében folyamatosan kapott tájékoztatást és adott ki utasításokat kedden, amikor ukrán dróntámadás érte Moszkvát és környékét.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz erők az éjjel nagyhatótávolságú, légiindítású precíziós fegyverekkel mértek csoportos csapást ukrán katonai repülőterekre, parancsnokságokat, radarállásokat, ukrán repülőgépeket, valamint fegyver- és lőszerraktárakat megsemmisítve.
A tábornok az ukrán fegyveres erők elmúlt egy nap alatt elszenvedett emberveszteségét csaknem 600 főben nevezte meg. Mint mondta, közülük mintegy 240 katona a donyecki régi déli részén és Zaporizzsjában vívott harcokban esett el.
A megsemmisített ukrán katonai célpontok között nevezett meg egyebek között egy Dnyipro környéki drónösszeszerelő üzemet, négy vezetésipontot és öt lőszerraktárt.
Szergej Akszjonov, a 2014-ben elcsatolt Krím elöljárója közölte, hogy vasárnapra virradóra az orosz légvédelem öt ukrán drónt lőtt le a félsziget fölött, további négyet pedig leszállásra kényszerített. Az egyik szerkezet lezuhanása Dzsankojében anyagi károkat okozott.

Ukrán vezérkar: meghaladja a 200 ezer főt az orosz haderő vesztesége

Az orosz hasdereg eddig 209 940 katonát vesztett a 2022. február 24-én kezdődött, Moszkva által „különleges katonai műveletnek” nevezett invázió kezdete óta – jelentette az ukrán vezérkar szombaton a Twitteren.

A kijevi becslés szerint június 3-án, szombaton 470 orosz katona vesztette életét az ukrán rakéta- és dróntámadások következtében.

A jelentés szerint Oroszország emellett 3837 harckocsit, 7512 páncélozott harcjárművet, 6305 szállítójárművet és tartálykocsit, 3555 tüzérségi eszközt, 1132 cirkálórakétát és 344 tüzérségi légvédelmi rendszert és 298 helikoptert veszített az elmúlt 15 hónapban.

A veszteségek listáját mindkét háborús fél szigorú hadititokként kezeli.

Orosz légicsapás érte Dnyipro egyik kerületét

Orosz légicsapás érte a közép-ukrajnai Dnyipro egyik kerületét, ahol szombat este 20 ember, köztük három gyermek súlyosan megsebesült – közölték az ukrán hatóságok.

Volodimir Zelenszkij elnök azzal vádolta meg az oroszokat, hogy „megtámadták a várost” az ország középső részén.

Kijev hónapok óta azt állítja, hogy nagyszabású offenzívára készül az orosz erők ellen, azzal a céllal, hogy visszaszerezze a 2022 februári orosz támadás óta elvesztett területeket.

Aknamentesítéssel készíti elő az ellentámadást az ukrán hadsereg

A közelgő ukrán ellentámadás előkészületeként megkezdték a tervezett ellátási vonalak mentén az aknamentesítést az ukrán hadsereg tűzszerész egységei – számolt be titkosszolgálati forrásokra hivatkozva a The Washington Post című lap.

Az amerikai lap szerint az aknamentesítést kézi erővel, éjszaka végzik, hogy elkerüljék a jövőbeli ukrán állások feltárását, ahonnan a nyári offenzívát indíthatják.

Az ukrán hadsereg több ezer aknát helyezett el a kelet-ukrajnai frontvonal mentén, amelyeket most a fegyveres erők speciális egységeinek kell megtisztítaniuk.

Ismét több mint 13 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. június 3-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6585 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6845 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 61 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. június 3-án 49 ember, köztük 21 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine