Az orosz-ukrán háború 461. napja – FRISSÜL

Immár négyszázhatvanegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Putyin: Oroszország csapást mért az ukrán katonai hírszerzés főhadiszállására

Oroszország két-három napja csapást mért az ukrán katonai hírszerzés főhadiszállására – mondta el Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden a Rosszija 24 hírtelevízió adásában.

„Már beszéltünk a döntéshozó törzsek, döntési központok elleni csapások lehetőségéről. Természetesen az ukrán katonai hírszerzés központja, amelyet két-három napja ért találat, szintén ebbe a kategóriába tartozik” – jelentette ki az államfő a moszkvai Zotov Kreatív Tér Központban tett látogatása során, kérdésre válaszolva.
„A kijevi rezsim válaszul Oroszország, az orosz állampolgárok megfélemlítésének útját és a lakóépületekre mért csapásokat választotta. Ez természetesen a terrorista tevékenység egyértelmű jele” – tette hozzá.
Az orosz elnök Moszkva és a régió légvédelmi rendszeréről azt mondta, hogy „zökkenőmentesen működött, de van még mit tenni”, és ígéretet tett az erősítésére. Azt hangoztatta, hogy az ukrán hatóságok az övéiket tükröző cselekedetekre „provokálják” Oroszországot.
„Meglátjuk, mit tegyünk ezzel” – mondta az államfő.
Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő korábban azt állította, hogy a Moszkva elleni keddi ukrán dróntámadás a „kijevi rezsim” válasza volt arra, hogy Oroszország vasárnap eredményes csapásokat mért egyik döntéshozatali központjára. Peszkov nem nevezte meg az objektumot.
Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy a nagy hatótávolságú, légi indítású precíziós fegyverekkel csoportos csapásokat hajtottak végre olyan ukrajnai döntéshozó központok ellen, ahol nyugati különleges szolgálatok irányításával orosz területen végrehajtandó terrorcselekményeket terveztek.
Az orosz külügyminisztérium kedd délután közleményt adott ki, amely szerint Oroszország fenntartja magának a jogot, hogy a lehető legkeményebb intézkedéseket hozza a kijevi rezsim által elkövetett „terrortámadásokra” válaszul. A dokumentum szerint a „kijevi rezsimmnek” nyújtott nyugati támogatás egyre vakmerőbb bűncselekményekre, köztük terrorcselekményekre, a nemzetközi humanitárius jog megsértésére és háborús bűncselekményekre ösztönzi az ukrán vezetést.
Az orosz diplomáciai tárca szerint a NATO tisztviselőinek biztosítékai, miszerint Ukrajna nem fog mélyen orosz területre irányuló csapásokat indítani, képmutatásnak bizonyultak.

Olaf Scholz elítéli az ukrajnai polgári célpontok elleni orosz támadásokat

Olaf Scholz elítélte az ukrajnai polgári célpontok elleni orosz légitámadásokat Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel kedden telefonon folytatott megbeszélésén – közölték Berlinben.

A kancellári hivatal közleménye szerint a német kormányfő és az ukrán elnök az orosz támadással szemben védekező Ukrajna politikai, katonai és humanitárius helyzetéről beszélt. Volodimir Zelenszkij beszámolt az ukrajnai városokra és az úgynevezett kritikus infrastruktúra elemeire a napokban mért légicsapások hatásairól. Egyben köszönetet mondott a német kormánytól kapott katonai támogatásért, különösen az ukrán légvédelem megerősítéséért.
Olaf Scholz elítélte a polgári célpontok elleni újabb légitámadásokat, és megerősítette, hogy hazája töretlenül szolidáris Ukrajnával. Kiemelte, hogy Németország az európai és Európán kívüli partnereivel szorosan együttműködve továbbra is támogatja Ukrajnát, méghozzá katonailag is.
A két vezető megállapodott, hogy „a békés megoldás iránti globális támogatás” érdekében is folytatják a „konstruktív” párbeszédet és szoros kapcsolatban maradnak – áll a közleményben.

Klicsko: tizenkét lakásban okozott kárt a Kijevet ért orosz dróncsapás, áldozatok

A Kijevet ért újabb orosz légitámadásban egy nő életét vesztette, 12-en megsérültek, közülük öt került kórházba, és 12 lakásban keletkeztek károk – közölte Vitalij Klicsko polgármester kedden a Telegramon.

Klicsko hozzátette: a nő úgy halt meg, hogy kiment az erkélyre megnézni, hogyan semmisíti meg az ukrán légvédelem az orosz drónokat. Elmondta, hogy jelenleg zajlik a romok eltakarítása és a megrongálódott lakásokban a károk felmérése. Kiemelte, hogy különösen nagy a kár egy 24 emeletes épületben a főváros Holoszijivszkij kerületében, amelyre egy orosz drón roncsai zuhantak.
Az ukrán légierő sajtószolgálata arról számolt be, hogy keddre virradó éjjel a fővárost és környékét támadó 31 orosz Sahíd típusú, Irántól beszerzett önmegsemmisítő drónból 29-et lelőttek.
Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök közlése szerint az ukrán hatóságok több mint ötven bejelentést kaptak otthonokban, irodákban, üzletekben és autókban a légicsapás okozta károkról a régióban.
Közben az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős ukrán minisztérium arról adott hírt, hogy újabb 79 elesett katona holttestét kapta vissza Ukrajna Oroszországtól. A jelentésben a tárca arra nem tért ki, hogy az orosz oldal mit kapott cserébe Ukrajnától.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 410-zel 207 440-re nőtt. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz harckocsit, tíz tüzérségi rendszert és 51 robotrepülőgépet.

Moszkvai polgármester: dróntámadás érte a várost

Moszkvában több épület kisebb károkat szenvedett dróntámadás következtében – közölte kedd reggel Szergej Szobjanyin polgármester a Telegram-csatornáján.

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az orosz főváros ellen Kijev által indított „terrortámadást” nyolc repülőgépszerű drónnal hajtották végre. Ezek közül hármat rádióelektronikai eszközökkel földre szállítottak, ötöt pedig Pancir-SZ típusú légvédelmi rakétarendszerrel lőttek le Moszkva megyében.
Andrej Vorobjov, a moszkvai régió kormányzója is beszámolt róla, hogy a légvédelem több, a főváros irányába tartó drónt lelőtt. A közösségi médiában videó jelent meg arról, hogy egy repülő szerkezetet a levegőben semmisítenek meg Moszkva megyében.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) a támadás ügyében eljárást indított.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak kijelentette, hogy a dróntámadás a „kijevi rezsim” válasza volt arra, hogy Oroszország vasárnap eredményes csapásokat mért egyik döntéshozatali központjára. Az objektumot azonban nem nevezte meg.
Peszkov közölte, hogy Putyin a kezdetektől fogva operatív tájékoztatást kapott a dróntámadásról, és hogy az incidenssel kapcsolatban nem tervez beszédet mondani. A szóvivő a történtek okán méltatta az orosz katonai tárca, a légvédelem és a helyi hatóságok tevékenységét.
Azt hangoztatta, hogy a támadás ismételten alátámasztotta, hogy indokolt a „különleges hadművelet” folytatása, és kitűzött céljainak elérése.
Szobjanyin polgármester az írta, hogy a mentőszolgálatok a helyszínen dolgoznak, és hogy komolyabb sérülés nem történt. A moszkvai hatóságok szerint ketten folyamodtak orvosi ellátásért, de kórházi kezelésre senki sem szorult.
A TASZSZ és a RIA Novosztyi hírügynökség szerint a Lenin sugárúton és a Profszojuznaja utcában ért találat egy egy-egy lakóépületet. Mindkét házból evakuálták a lakókat addig, amíg átkutatták az épületeket. Ideiglenesen forgalomkorlátozást is bevezettek a helyszínek környékén, amelyet később feloldottak.
Az RBK gazdasági napilap szerint Új Moszkva egyik toronyházának 25. szintjén is kitörtek az ablakok, feltehetően hasonló okokból. Az orosz állami médiában, egyebek között a Vesztyi FM hírrádió és a Rosszija 1 tévécsatorna adásában elhangzott, hogy a támadásban a védelmi tárca által említett nyolc repülőgépszerű nagy drón mellett kisebb eszközök is részt vettek. Az RBK két, „a belügyminisztériumhoz közeli” forrásra hivatkozva azt írta, hogy a moszkvai régióban több mint tíz drónt lőttek le kedden.
A hatóságok szerint mind a négy Moszkva környéki polgári repülőtér rendes üzemmódban működik.

Súlyos ukrán veszteségekről számolt be az orosz védelmi miniszter

Ukrajna májusban több mint 16 ezer embert, több mint 400 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, valamint 238 tüzérségi löveget és aknavetőt veszített – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy keddi parancsnoki telekonferencián.

Sojgu szerint ez összevethető Kijev áprilisi veszteségeivel, amelyeket az orosz fél több mint 15 ezer emberre, 430 harckocsira és páncélozott járműre, valamint 225 lövegre és aknavetőre becsült. Állítása szerint ugyanakkor erősen megnőttek az ukrán légi veszteségek is, amelyek áprilisban 8 repülőgépet és 277 drónt tettek ki, májusban pedig már 16 repülőgépet, 5 helikoptert, és 466 drónt.
A tárcavezető azt mondta, hogy az orosz légvédelem az elmúlt egy hónapban elfogta az amerikai HIMARS sorozatvetőrendszer 196 rakétáját, valamint megsemmisített 29 brit Storm Shadow manőverező repülőgépet és 16 amerikai HARM radarelhárító rakétát. Beszámolója szerint az orosz hadsereg figyelemmel kíséri az Ukrajnába irányuló nyugati hadfelszerelés- és fegyverszállítások mennyiségét és útvonalait, és csapást mér rájuk, ha azonosítják őket. Közölte, hogy az elmúlt napokban nyugati fegyverek nagy raktárai semmisültek meg meg Hmelnickijben, Ternopilban és Mikolajivban, Kijevben pedig találatot kapott egy amerikai Patriot légvédelmi rakétarendszer.
Sojgu megismételte Moszkva álláspontját, miszerint a nyugati fegyverek Ukrajnába szállítása csak elnyújtja a harci cselekményeket, de nem befolyásolhatja a „különleges hadművelet” kimenetelét.
Nehezményezte, hogy az ukrán fél a NATO-országokból származó fegyverekkel folytatja a szociális létesítmények elleni csapásokat, és orosz civilek elleni terrortámadásokat. Megismételte, hogy az orosz fegyveres erők a lehető legkeményebb módon reagálnak ezekre az ukrán fegyveres akciókra. Emlékeztetett az oroszországi Belgorod megye elleni május 22-i támadásra, amely során egy ukrán diverzánscsoport több mint 70 tagját veszítette el.

Cseh kormányfő: Csehországot közvetlen konfliktus nem fenyegeti

Csehországot közvetlenül ugyan nem fenyegeti konfliktus, de a hadseregnek fel kell készülnie minden eshetőségre, még a legkevésbé valószínűre is – jelentette ki Petr Fiala cseh miniszterelnök kedden a dél-morvaországi Brünnben (Brno).

A kormányfő Karel Rehka, a cseh hadsereg vezérkari főnökének hétfőn Prágában elhangzott kijelentésére reagált, miszerint jelenleg nem lehet kizárni egy Oroszország-NATO konfliktust sem, s annak Csehország, mint az észak-atlanti szövetség tagja az első pillanattól kezdve részese lenne. Fiala szerint a cseh vezérkari főnök kijelentését annak összefüggéseiben kell értelmezni.
Petr Fiala Ingrida Simonyte litván kormányfővel Brünnben folytatott tárgyalásai után nyilatkozott újságíróknak. Elmondta: elsősorban a fehéroroszországi helyzetről, a NATO keleti szárnyának megerősítéséről, valamint az Ukrajnának nyújtandó további segítségről cseréltek véleményt.
„A júliusi vilniusi NATO-csúcstalálkozón Csehország és Litvánia egy hangon fognak beszélni” – szögezte le a cseh miniszterelnök. Fiala úgy vélte: miután Litvánia nagyon közel van az ukrajnai konfliktushoz, nagyon érzékenyen reagál a helyzetre, s ezért véleménye Prága számára is érdekes.
„A csúcstalálkozó helyszínének kiválasztása is azt jelzi, hogy az észak-atlanti szövetség kész a keleti szárny megerősítésére, és minden tagállam biztonsága fontos számára” – húzta alá a cseh kormányfő.

Moszkvai polgármester: dróntámadás érte a várost

Moszkvában több épület kisebb károkat szenvedett dróntámadás következtében – közölte kedd reggel Szergej Szobjanyin polgármester a Telegram-csatornáján.

Szobjanyin az írta, hogy a mentőszolgálatok a helyszínen vannak, komolyabb sérülés nem történt.
A TASZSZ és a RIA Novosztyi hírügynökség szerint a Lenin sugárúton és a Profszojuznaja utcában ért találat egy egy-egy lakóépületet. Utóbbi helyen három lépcsőházból evakuálják a lakókat.
Az RBK gazdasági napilap szerint Új Moszkva egyik toronyházának 25. szintjén is kitörtek az ablakok, feltehetően hasonló okokból. Andrej Vorobjov, Moszkva megye kormányzója közölte, hogy a légvédelem több drónt lelőtt a régióban.

Közel 14 ezren menekültek Magyarország területére

Továbbra is rengetegen hagyják el a háborús Ukrajnát, s keresnek menedéket Magyarországon.

Magyarország területére 2023. május 29-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5297 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 8650 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 57 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. május 29-én nem érkeztek Budapestre vonattal.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság

Kitüntetésnek nevezte Lindsey Graham az ellene Oroszországban kiadott körözést

Kitüntetésnek nevezte az ellene Oroszországban kiadott elfogatóparancsot Lindsey Graham amerikai szenátor hétfőn.

A szenátus republikánus tagja ellen azután adtak ki körözést az orosz hatóságok hétfőn, hogy az ukrán elnöki hivatal videót jelentetett meg a politikus kijevi látogatásáról. A szerkesztett videóban olyan kijelentések szerepelnek az amerikai politikustól, amelyek oroszok haláláról szólnak Ukrajnában, valamint amelyben az Egyesült Államok által Ukrajnának nyújtott katonai támogatást a „legjobb pénzkiadásnak” nevezi.
Lindsey Graham hétfői közleményében további támogatásáról biztosította Ukrajnát Oroszország elleni harcában, valamint felajánlotta, hogy kész alávetni magát a Nemzetközi Büntetőbíróság ítéletének, amennyiben erre Oroszország is hajlandó.
Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az amerikai politikusról készült videóra azzal reagált, hogy „nehéz elképzelni nagyobb szégyent egy ország számára, minthogy ilyen szenátorai vannak”.
A kongresszus felsőházának tagja múlt héten Ukrajnában tett látogatása során tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is. Lindsey Grahamnek a háború kitörése óta ez volt az Ukrajnában tett harmadik hivatalos látogatása.

Telefonon is gratulált Erdogannak az újraválasztásához az orosz elnök

Melegen gratulált Recep Tayyip Erdogan török államfővé történt újraválasztásához hétfőn telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnök.

A Kreml által hétfő este kiadott tájékoztatás szerint Putyin hangsúlyozta, hogy Erdogan személyes szerepvállalása nagyban hozzájárult az orosz-török kapcsolatok konstruktív és kölcsönösen előnyös fejlődéséhez. Az orosz elnök, aki vasárnap táviratban üdvözölte török hivatali partnerét választási győzelme alkalmából, a telefonos kapcsolatfelvétel során azt hangoztatta, hogy a török népnek a vezetője iránt kifejezett támogatása további távlatokat nyit a két ország közötti együttműködés bővítésére.
A török elnök a maga részéről megköszönte az orosz államfőnek a gratulációt, és megerősítette szándékát a személyes kapcsolatok és a közös munka folytatására minden aktuális kérdésben.

Lengyelország további 365 fehérorosz ellen hirdet szankciókat Andrzej Poczobut bebörtönzése után

Lengyelország további 365 fehérorosz ember ellen hirdet szankciókat Andrzej Poczobut fehéroroszországi lengyel újságíró és kisebbségi jogi aktivista bebörtönzése után – közölte hétfőn a lengyel belügyi tárca.

A minisztérium közleményében arra utalnak, hogy pénteken a fehérorosz legfelsőbb bíróság elutasította Andrzej Poczobut fellebbezését, fenntartva a korábban kiszabott nyolcéves börtönbüntetését. Rámutatnak Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök rezsimjének más bírálóit ért üldöztetésekre is.
Ezzel összefüggésben 365 fehérorosz állampolgárt, köztük 159 parlamenti képviselőt írtak fel a lengyel belügyminisztérium szankciós listájára – közölték. Mint hozzátették, a listára a minszki parlament többi tagja már korábban felkerült.
A varsói belügyminisztérium által közzétett listára hétfőn bejegyzettek között szerepel Viktor Lukasenka, a fehérorosz elnök legidősebb fia, aki jelenleg Fehéroroszország Nemzeti Olimpiai Bizottságának elnöke. Megtalálható rajta Ivan Tertelj, a fehérorosz állambiztonság (KGB) főnöke, valamint Andrej Sved fehérorosz főügyész neve is.
Bejegyeztek továbbá 76 bírót, 32 helyhatósági képviselőt, a rendvédelmi erők 28 munkatársát, a minszki kormánypropaganda terjesztésében résztvevő média 23 alkalmazottját, 24 sportolót, valamint sportvezetőt is.
A demokratikus tiltakozásokon résztvevő fehéroroszokkal szembeni eljárásokban, valamint a fehéroroszági lengyel kisebbség üldözésében résztvevő embereken kívül a korlátozások azokat is érintik, akik a Fehéroroszországon át Lengyelországba és a három balti államba irányuló illegális bevándorlást szervezik – olvasható a belügyminisztériumi közleményben.
Emellett a listára az orosz tőkéhez köthető 15 orosz és egy fehérorosz állampolgárt vettek fel, és szankciókat vetnek ki 20 gazdasági céggel szemben is. Szerepelnek köztük az Edelbijev csecsen származású, orosz állampolgárságú család tagjai is, akikről a PAP hírügynökség megírta: ők a lengyel titkosszolgálati információk szerint kapcsolatban vannak Ramzan Kadirovval, Csecsenföld vezetőjével, akinek harcosai az ukrajnai háborúban vesznek részt. Az Edelbijev családhoz köthető, harcművészeti gálákat szervező lengyelországi cégek vagyonát befagyaszották.
A tavaly április végén közzétett lengyel szankciós listán azok szerepelnek, akiket Varsó az ukrajnai orosz agressziót, valamint az emberi jogok oroszországi és fehéroroszországi megsértését támogatóknak tekint. A listára kerülés általában az illető lengyelországi vagyonának befagyasztásával és beutazási tilalommal jár.
Válaszul a Poczobuttal szembeni ítélet megerősítésére Varsó már pénteken jelezte: lezárja a teljes lengyel-fehérorosz határt minden Fehéroroszországban és Oroszországban bejegyzett teherjármű, ezen belül utófutók előtt. A hétfőn kiadott belügyminiszteri rendelet szerint a tilalom június 1-től lép életbe.

Ukrán repterekre mért csapásokról számolt be az orosz katonai szóvivő

Ukrajnai repülőtereken található célpontokra mért csapást az orosz haderő az éjjel, nagyhatótávolságú, légi indítású, precíziós fegyverekkel – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelenést ismertetve.

A tábornok szerint a támadás vezetésipontokat, radarállásokat, légitechnikát, valamint fegyver- és lőszerraktárakat semmisített meg. Az állította, hogy csapás elérte célját és az összes kijelölt létesítményt megsemmisítette.
Konasenkov az ukrán fegyveres erőknek a fronton az elmúlt nap folyamán elszenvedett veszteségét több mint 320 főben nevezte meg. Mint mondta, közülük mintegy 145-en Donyeck körzetében, 140-en pedig a donyecki régió déli részén vívott harcokban estek el. A további elpusztított ukrán katonai célpontok között nevezett meg egyebek között egy vezetési- és megfigyelőpontot, egy fegyvert és haditechnikát tároló hangárt, egy rakéta- és tüzérségi, valamint három lőszerraktárt.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok hétfőn ukrán tüzérségi támadást. A donyecki régióban lévő Horlivkában egy civil életét vesztette, a Zaporizzsja megyei Mihajlivkában további kettő megsérült.
Vjacseszlav Gladkov, az Ukrajnával határos, oroszoroszági Belgorod megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy négy civil megsebesült két, Sebekino városban található ipari létesítményt ért ukrán találatok következtében. A Sebekinói járást az elmúlt nap folyamán több mint száz találat érte.
Gladkov a Rosszija 24 hírtelevíziónak azt is elmondta, hogy a háború kezdete óta öt alkalommal hatoltak be diverzánscsoportok az általa igazgatott régióba.

Cseh vezérkari főnök: lehetséges az Oroszország és a NATO közti háború

Nem lehet kizárni egy Oroszország és a NATO közti háborút. Amennyiben kitörne, Csehország az első pillanattól kezdve részese lenne – jelentette ki Karel Rehka, a cseh hadsereg vezérkari főnöke hétfőn Prágában egy biztonságpolitikai konferencián.

Egy ilyen forgatókönyv ellen csak felkészültséggel és elrettentéssel lehet védekezni – szögezte le.
„Oroszország és az észak-atlanti szövetség közti háború, amely számunkra a legrosszabb forgatókönyv, nem lehetetlen, lehetséges” – hívta fel a figyelmet Karel Rehka a Belső biztonság és az állam ellenálló képessége című konferencián a cseh Képviselőházban.
A vezérkari főnök szerint a cseh hadsereg igyekszik felkészülni egy „nagy intenzitású konfliktusra” egy technológiailag nagyon fejlett ellenféllel, Oroszországgal.
Amennyiben az Oroszország-NATO háború kitörne, a cseh hadsereg nagyobbik része a szövetség tervei alapján azonnal bekapcsolódna a harcokba. A cseh katonapolitikus rámutatott: Csehország folyosót képez a NATO nyugati és keleti, illetve délkeleti szárnya között. Csehországnak biztosítania kellene a hadseregek átjárását nyugatról keletre, ami „alapvető feladat”. Úgy vélte, hogy ennek biztosításához a cseh hadseregnek a többi minisztérium támogatására is szüksége lenne, ezért fejlesztési koncepciójukban ezeknek is számolniuk kell a háború kitörésének lehetőségével.
Tekintettel az ukrajnai háborúra is, Karel Rehka fontosnak nevezte, hogy növekedjen a cseh állam ellenálló képessége, például a nyersanyagellátás terén. Megoldandó problémaként beszélt a telekommunikáció terén a cseh állam jelentős függőségéről Kínától.

ORFK: több mint tízezren érkeztek Ukrajnából vasárnap

Az ukrán-magyar határszakaszon 4017-an léptek be be Magyarország területére vasárnap, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6402 személy nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – tájékoztatta Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közleményben az MTI-t hétfőn.

A beléptetettek közül a rendőrség 58 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. május 28-án nem érkezett Budapestre vonattal senki.
A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – jelezte az ORFK.

Lavrov: elfogadhatatlan eszkaláció Kijev F-16-osokkal való ellátása

Az ukrajnai konfliktus elfogadhatatlan eszkalációjának nevezte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vasárnap a nyugati országoknak azt a tervét, hogy F-16-os vadászgépeket szállítanak Ukrajnának.

„Természetesen ez elfogadhatatlan eszkaláció. Úgy gondolom ennek ellenére, hogy vannak még értelmes emberek Nyugaton, akik ezt megértik, ám mindent Washington, London és az ő Európai Unión belüli szatellitjeik, elsősorban a balti államok, Lengyelország diktálnak, akik közvetlenül a terepen hajtják végre az Egyesült Államok által kitűzött feladatot: Oroszország meggyengítését, azt, hogy stratégiai vereséget okozzanak neki” – mondta az orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című heti magazinműsorában.
Lavrov felhívta a figyelmet arra, hogy nyugati politológuskörökben már Oroszország „dekolonizációjáról” beszélnek. „Országunk feldarabolását értik ez alatt. A tűzzel játszanak. Efelől nem lehet kétség” – tette hozzá.
A tárcavezető kifejezte reményét, hogy a józan emberek kezdenek majd eltávolodni a Nyugat által létrehozott „neonáci rezsim” támogatásától. „A terepen kialakult valóság megértéséhez az első lépésnek” nevezte, hogy Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke – első hivatalos személyként – kijelentette: Ukrajna nem számíthat arra, hogy belátható időn belül visszakapja az 1991-es határokon belüli összes területét.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyanebben a műsorban azt hangoztatta, hogy a nyugati országok „tágabb értelemben” háborút folytatnak Oroszország ellen.
„Minden fronton háború folyik ellenünk: legyen szó a gazdaságról, az államközi kapcsolatokról, a tulajdonviszonyokról” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a nyugati államok szerinte „semmitől sem riadnak vissza”.
Úgy vélekedett, hogy Oroszország ennek ellenére nem engedhet az indulatainak, összeszedettnek és erősnek kell maradnia, a saját érdekei szerint kell cselekednie és álláspontját világossá kell tennie a Nyugat számára. Leszögezte, hogy az ukrajnai „különleges hadművelet” céljai továbbra sem változtak.
Peszkov reagált Lindsay Graham amerikai republikánus szenátor Kijevben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenlétében pénteken elhangzott kijelentésére, amely szerint az oroszok halála a legjobb befektetés az Egyesült Államok számára. Az orosz elnöki szóvivő szerint „nehezebb elképzelni nagyobb szégyent egy ország számára annál, mint azt, hogy ilyen szenátorai legyenek”.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kijelentette, hogy az amerikaiak egyik beruházása „a második világháborúhoz és a holokauszthoz vezetett el”. Emlékeztetett rá, hogy amerikai cégek sora működött a náci Németországban.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke Telegram-bejegyzésében arra emlékeztette Grahamet, hogy „szeretett Amerikájában nemcsak egyszerű embereket gyilkolnak rendszeresen, de piszkos pénzt költenek szenátorok meggyilkolására is”. Felidézte egyebek között a Robert Kennedy szenátor ellen 1968-ban és Huey Long szenátor ellen 1935-ben elkövetett merényletet, valamint Clementa Carlos Pinckney lelkész 2015-ben és John Milton Elliot 1879-ben történt lelövését.
Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke elrendelte, hogy indítsanak büntetőeljárást Graham ellen az oroszok meggyilkolásáról tett kijelentései nyomán. A hatóság szerint a szenátor az interneten megjelent videófelvételek tanúsága szerint azt mondta a Zelenszkijjel folytatott megbeszélésen, hogy az Egyesült Államok „anyagilag részes orosz állampolgárok halálának okozásában”.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt nap során elszenvedett emberveszteségét több mint 540 főben nevezte meg. Mint mondta, elérte a 340-et azoknak a katonáknak a száma, akik a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el. A megsemmisített ukrán katonai célpontok között nevezte meg a külföldi „zsoldosok” egy ideiglenes szállását a Harkiv megyei Bohoduhivban, valamint két vezetési- és megfigyelőpontot, továbbá négy lőszerraktárt.
Az enerhodari hatóságok közölték, hogy vasárnap a zaporizzsjai atomerőműtől mintegy ötszáz méterre kényszerítettek leszállásra egy termobárikus gránátot szállító ukrán csapásmérő drónt.
Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója vasárnapi Telegram-bejegyzésében közölte, hogy a határmenti régióba a hét elején Ukrajna felől végrehajtott fegyveres betörésben külföldiek, mások mellett lengyelek és amerikaiak is részt vettek.

Lavrov: elfogadhatatlan eszkaláció Kijev F-16-osokkal való ellátása

Az ukrajnai konfliktus elfogadhatatlan eszkalációjának nevezte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vasárnap a nyugati országoknak azt a tervét, hogy F-16-os vadászgépeket szállítanak Ukrajnának.

„Természetesen ez elfogadhatatlan eszkaláció. Úgy gondolom ennek ellenére, hogy vannak még értelmes emberek Nyugaton, akik ezt megértik, ám mindent Washington, London és az ő Európai Unión belüli szatellitjeik, elsősorban a balti államok, Lengyelország diktálnak, akik közvetlenül a terepen hajtják végre az Egyesült Államok által kitűzött feladatot: Oroszország meggyengítését, azt, hogy stratégiai vereséget okozzanak neki” – mondta az orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című heti magazinműsorában.
Lavrov felhívta a figyelmet arra, hogy nyugati politológuskörökben már Oroszország „dekolonizációjáról” beszélnek. „Országunk feldarabolását értik ez alatt. A tűzzel játszanak. Efelől nem lehet kétség” – tette hozzá.
A tárcavezető kifejezte reményét, hogy a józan emberek kezdenek majd eltávolodni a Nyugat által létrehozott „neonáci rezsim” támogatásától. „A terepen kialakult valóság megértéséhez az első lépésnek” nevezte, hogy Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke – első hivatalos személyként – kijelentette: Ukrajna nem számíthat arra, hogy belátható időn belül visszakapja az 1991-es határokon belüli összes területét.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyanebben a műsorban azt hangoztatta, hogy a nyugati országok „tágabb értelemben” háborút folytatnak Oroszország ellen.
„Minden fronton háború folyik ellenünk: legyen szó a gazdaságról, az államközi kapcsolatokról, a tulajdonviszonyokról” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a nyugati államok szerinte „semmitől sem riadnak vissza”.
Úgy vélekedett, hogy Oroszország ennek ellenére nem engedhet az indulatainak, összeszedettnek és erősnek kell maradnia, a saját érdekei szerint kell cselekednie és álláspontját világossá kell tennie a Nyugat számára. Leszögezte, hogy az ukrajnai „különleges hadművelet” céljai továbbra sem változtak.
Peszkov reagált Lindsay Graham amerikai republikánus szenátor Kijevben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenlétében pénteken elhangzott kijelentésére, amely szerint az oroszok halála a legjobb befektetés az Egyesült Államok számára. Az orosz elnöki szóvivő szerint „nehezebb elképzelni nagyobb szégyent egy ország számára annál, mint azt, hogy ilyen szenátorai legyenek”.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kijelentette, hogy az amerikaiak egyik beruházása „a második világháborúhoz és a holokauszthoz vezetett el”. Emlékeztetett rá, hogy amerikai cégek sora működött a náci Németországban.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke Telegram-bejegyzésében arra emlékeztette Grahamet, hogy „szeretett Amerikájában nemcsak egyszerű embereket gyilkolnak rendszeresen, de piszkos pénzt költenek szenátorok meggyilkolására is”. Felidézte egyebek között a Robert Kennedy szenátor ellen 1968-ban és Huey Long szenátor ellen 1935-ben elkövetett merényletet, valamint Clementa Carlos Pinckney lelkész 2015-ben és John Milton Elliot 1879-ben történt lelövését.
Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke elrendelte, hogy indítsanak büntetőeljárást Graham ellen az oroszok meggyilkolásáról tett kijelentései nyomán. A hatóság szerint a szenátor az interneten megjelent videófelvételek tanúsága szerint azt mondta a Zelenszkijjel folytatott megbeszélésen, hogy az Egyesült Államok „anyagilag részes orosz állampolgárok halálának okozásában”.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt nap során elszenvedett emberveszteségét több mint 540 főben nevezte meg. Mint mondta, elérte a 340-et azoknak a katonáknak a száma, akik a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el. A megsemmisített ukrán katonai célpontok között nevezte meg a külföldi „zsoldosok” egy ideiglenes szállását a Harkiv megyei Bohoduhivban, valamint két vezetési- és megfigyelőpontot, továbbá négy lőszerraktárt.
Az enerhodari hatóságok közölték, hogy vasárnap a zaporizzsjai atomerőműtől mintegy ötszáz méterre kényszerítettek leszállásra egy termobárikus gránátot szállító ukrán csapásmérő drónt.
Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója vasárnapi Telegram-bejegyzésében közölte, hogy a határmenti régióba a hét elején Ukrajna felől végrehajtott fegyveres betörésben külföldiek, mások mellett lengyelek és amerikaiak is részt vettek.

Londoni orosz nagykövet: Moszkva békét akar, de ennek feltételei vannak

Oroszország londoni nagykövete szerint Moszkva békét szeretne Ukrajnában, de ennek több feltétele van.

Andrej Kelin a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: az orosz kormány legfontosabb elvárásai közé tartozik, hogy Ukrajna ne fenyegesse Oroszországot, valamint az, hogy az Ukrajnában élő oroszok olyan bánásmódban részesüljenek, mint bármely más nemzetiség a világon, például „ahogy a francia emberek élhetnek Belgiumban”.
A nagykövet szerint Ukrajna az elmúlt években „a szélsőséges nacionalizmus legrondább formáját” alkalmazta: megtiltotta az orosz nyelv használatát és az orosz nyelvű oktatást, az oroszokat kiszorították a társadalmi életből.
Andrej Kelin „nagy, idealista tévedésnek” nevezte, hogy Ukrajna felülkerekedhet a konfliktusban. Oroszország tizenhatszor nagyobb Ukrajnánál, hatalmas erőforrásai vannak, „és még csak hozzá sem kezdtünk a komolyabb cselekvéshez” – fogalmazott a londoni orosz nagykövet.
Arra a kérdésre, hogy meddig tarthat az ukrajnai háború, Andrej Kelin úgy válaszolt: ez a NATO-országok, különösen Nagy-Britannia „eszkalációs erőfeszítéseitől” függ.
Hozzátette: ez az eszkaláció előbb-utóbb „új dimenziót ölthet, amelyre nincs szükségünk, és nem is akarjuk”.
Kelin szerint az eszkaláció „új dimenziójának” formái közé tartozik például, hogy Nagy-Britannia nagy hatótávolságú rakétákat szállít Ukrajnának, és az, hogy az ukrán hadsereg harckocsikat, repülőgépeket kap.
A brit kormány május első felében jelentette be, hogy Storm Shadow típusú nagy hatótávolságú rakétákkal látja el az ukrán fegyveres erőket.
A gyártó által szolgáltatott adatok szerint e fegyvertípus hatótávolsága 250 kilométer.
Ben Wallace brit védelmi miniszter a rakéták szállítását bejelentő alsóházi tájékoztatásában elmondta: a Storm Shadow rakétatípus kizárólag hagyományos töltetek szállítására alkalmas, nagy hatótávolságú precíziós eszköz, amely kiegészíti az Ukrajnának már korábban átadott hasonló fegyverek, köztük a HIMARS és a Harpoon rakéták nyújtotta védelmi képességeket.
Oroszország londoni nagykövete a vasárnapi BBC-műsorban – az ukrajnai repülőgép-szállításokról szóló nyugati tárgyalásokra utalva – kijelentette: Oroszország nem fél a repülőgépektől, az orosz fegyveres erők eddig 430 ukrán harci repülőgépet lőttek le, és ha Ukrajna további gépeket kap, „ez a szám csak növekedni fog”.
Andrej Kelin kijelentette: „már holnap” békét lehetne teremteni, ha az ukrán fél kész lenne a tárgyalásokra, és ha a Nyugat leállítja az ukrajnai fegyverszállításokat, „ez az egész már holnapután véget érhet”.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine