Az orosz-ukrán háború 457. napja – FRISSÜL

Immár négyszázötvenhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Volodimir Zelenszkij: orosz rakétacsapás ért egy rendelőintézetet Dnyipróban, sok áldozat

Az orosz erők rakétacsapást mértek pénteken a kelet-ukrajnai Dnyipro városára, ahol eltaláltak egy orvosi rendelőintézetet, az eddigi információk szerint egy civil életét vesztette, és legalább 15 megsebesült – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hivatalos közösségi oldalain.

Az ukrán államfő rámutatott arra, hogy a polgári létesítmények elleni szándékos támadás ellentétes az 1949. évi genfi egyezménnyel. Szavai szerint az „orosz terroristák” „ismét kimutatták embertelenségüket”. Hozzátette, hogy a rakétatámadás következményeinek felszámolása és az áldozatok mentése a helyszínen folytatódik.
Az államfő közzétett egy videófelvételt is, amelyen egy lerombolt épület látható, fölötte sűrű füsttel.
Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegram közösségi oldalon arról tájékoztatott, hogy az orosz támadás károkat okozott az orvosi rendelőintézeten kívül egy magángazdaságban, két vállalkozás létesítményeiben és egy benzinkútban, utóbbinál egy helyi lakos megsebesült. Közlése szerint az ukrán légvédelmi erők öt orosz robotrepülőgépet és hat iráni gyártmányú, Sahíd típusú önmegsemmisítő drónt semlegesítettek a régió légterében.

Lavrov: Washington téved, ha azt hiszi, hogy megvédi az Atlanti-óceán

Az Egyesült Államok nagyon téved, ha azt hiszi, hogy az Atlanti-óceán biztosíthatja a fennmaradását – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 állami tévécsatornának nyilatkozva.

„Washington úgy gondolja, hogy az önfenntartását az Atlanti-óceán biztosítja. Ez erős eltévelyedés, ha a világot a harmadik világháború határára akarja terelni. De mindeddig Washington az európai szatellitáit uszította az Oroszországi Föderáció ellen, úgy gondolva, hogy mindent megúszhat” – mondta Lavrov egy pénteken bemutatott interjúrészletben.
A nyilatkozat egészét egy vasárnapi magazinműsorban fogják bemutatni.
Az orosz külügyminisztérium pénteken tiltakozását fejezte ki a moszkvai amerikai nagykövetségének amiatt, hogy Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó „elfogadhatatlan kijelentéseivel” ténylegesen támogatásáról biztosította az orosz területekre – beleértve a 2014-ben Ukrajnától elcsatolt Krímre, valamint Belgorod megyére – mért ukrán csapásokat. A tárca képmutatónak és hamisnak minősítette az amerikai biztosítékokat, melyek szerint Washington nem bátorítja Kijevet orosz területek elleni támadásra, és rámutatott, hogy az ukrán fél „terrortámadásokra” bizonyítottan amerikai fegyvereket és felszereléseket használ fel.
A minisztérium arra figyelmeztetett, hogy az ukrajnai konfliktusban „régóta részes” Egyesült Államok ellenséges fellépése veszélyes válságba sodorta az orosz-amerikai kapcsolatokat, aminek beláthatatlan következményei lehetnek.
„Washingtonnak ideje megtanulnia, hogy az Oroszország elleni agresszió minden formája továbbra is a lehető leghatározottabb ellenlépésekbe fog ütközni” – hangzott az orosz közlemény.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak azzal indokolta az orosz nukleáris fegyverek Fehéroroszországba telepítését, hogy mind ezt az országot, mind pedig az orosz-fehérorosz Szövetségi Államot „nagyon-nagyon ellenséges közeg veszi körül”. Ez, mint mondta, megköveteli Minszk és Moszkva szövetségének erősítését.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács Vietnamban tárgyaló elnökhelyettese orosz újságíróknak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy Oroszország kénytelen lesz megelőző csapást indítani, ha Ukrajna nukleáris fegyvereket kap a Nyugattól. Úgy vélekedett, hogy a nyugati országokban nem tudatosult egy ilyen forgatókönyv lehetősége, de „bizonyos feltételek mellett rá fognak jönni erre”. Mint mondta, ha Kijevnek atomfegyvert adnak, „akkor az azt fogja jelenteni, hogy egy nukleáris töltetű rakéta érkezik majd hozzájuk”.
„Európa elvesztette az eszét. Az Egyesült Államok egészében a pragmatikus érdekei szerint jár el. Ő maga nem harcol, hanem pénzt keres. Egy sokévszázados ellenséget próbál meg kiiktatni. Ami Európát illeti, számomra ez egy elképesztő történet” – fogalmazott a volt elnök és kormányfő.
Az állította, hogy az ukrán vezetés elkezdte szondázni az ország közvéleményt, hogy a lakosság hogyan viszonyulna a konfliktusnak „koreai forgatókönyv” szerinti, az ország lehetséges felosztásán alapuló befagyasztásához.
Úgy vélekedett, hogy az ukrajnai konfliktus valószínűleg évtizedekig el fog húzódni. Azt hangoztatta, hogy ha Ukrajnában nem változik meg a vezetés, akkor „három év tűzszünet, két év konfliktus fog következni, és minden újra megismétlődik”. Mint mondta, Kijevvel mindaddig lehetetlen tárgyalni, amíg Volodimir Zelenszkij az elnök.
Medvegyev a Telegram-csatornáján azt írta, hogy szerinte Ukrajna államként elkerülhetetlenül meg fog szűnni, aminek több forgatókönyve lehet. Ezek mindegyikében abból a feltételezésből indult ki, hogy az ország nyugati területeit az unió országai fogják elcsatolni.
Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy ki a legrokonszenvesebb számára a jövő évi amerikai választások elnökjelölt-aspiránsai közül, az orosz biztonsági tanács alelnöke kijelentette: „A legfontosabb, hogy ne a demenciás srácot válasszák meg!”
A Fehér Házra újra pályázó Donald Trump volt elnökkel kapcsolatban azt mondta, hogy ő „jó srác, de ijedős”, hozzáfűzve, hogy a Kreml számára „történelmileg mindig könnyebb volt a republikánusokkal együttműködni”.

Hollandia a nyáron megkezdi az ukrán pilóták F-16-os kiképzését

Hollandia Dániával és az Egyesült Államokkal együtt azon dolgozik, hogy még a nyáron megkezdjék az ukrán pilóták F-16-os vadászgépek vezetésére való kiképzését – jelentette be Kajsa Ollogren védelmi miniszter Twitter-bejegyzésében.

A miniszter az amerikai védelmi miniszterrel, Lloyd Austinnal, és az ukrajnai katonai ellátásban együttműködő, 50 országot tömörítő nemzetközi kapcsolattartó csoporttal folytatott egyeztetést követően közölte a hírt.
Austin pénteken azt nyilatkozta, hogy a következő hetekben az Egyesült Államok a programban vezető szerepet vállaló Hollandiával és Dániával együttműködve kidolgozza a kiképzés kereteit az F16-os vadászrepülőkre ukrán pilóták számára. Elmondta azt is, hogy Norvégia, Belgium, Portugália és Lengyelország már felajánlotta segítségét a képzési programban, de még más országokét is várják.
Onno Eichelsheim, a holland fegyveres erők parancsnoka szerint a kiképzés körülbelül egy tucat pilótával kezdődik el. A kiképzendő pilótákat Ukrajna fogja kiválasztani, valószínűleg olyan személyeket, akik már tapasztalattal rendelkeznek szovjet MiG típusú vadászgépek kezelésében.
„Lassan, de biztosan szeretnénk több pilótát fogadni a későbbiekben, azonban nem lehet nagy létszámmal kezdeni. Nekünk is tudni kell, milyen anyaggal dolgozunk” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a kiképzésre sok időt kell szánni, a gyorstalpaló tréningeknek nincs értelme, mivel az F-16-os gépek kezelése bonyolult, hónapok kellenek a megtanulásához.
Megjegyezte azt is, hogy a képzésben való részvételhez az ukrán pilótáknak valószínűleg angolul is meg kell majd tanulniuk.

Ismét több mint 10 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. május 25-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5828 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4436 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 57 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. május 25-én 47 ember, köztük 22 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Az Egyesült Államok elítéli az orosz előkészületet arra, hogy taktikai atomfegyvert telepítsenek Fehéroroszországba

Az Egyesült Államok határozottan elítéli, hogy Oroszország előkészületeket tett taktikai nukleáris fegyverek Fehéroroszországba telepítésére, de egyelőre nem tartja szükségesnek, hogy saját nukleáris stratégiáján változtasson – közölte az amerikai külügyminisztérium szóvivője helyi idő szerint csütörtökön Washingtonban.
Matthew Miller a lépést az orosz fél felelőtlen magatartásának minősítette. Megismételte azt az amerikai figyelmeztetést, hogy kémiai, biológiai, vagy nukleáris fegyverek bevetése az orosz-ukrán konfliktus során „súlyos következményekkel” járna. Hozzátette ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok nem látja jelét annak, hogy Oroszország nukleáris fegyver bevetésére készülne.
Az amerikai külügyminisztérium ezt megelőzően jelezte, hogy 285 millió dollár értékben új légvédelmi rendszert kíván beszerezni UKrajna számára.
A minisztérium szerdai keltezésű dokumentuma szerint az eszközökre egy arizonai székhelyű hadiipari vállalattal tervez szerződést kötni. A részletes leírás szerint közepes hatótávolságú, földi telepítésű NASAMS légvédelmi rendszerről van szó, teljes felszereléssel.
Az eszköz beszerzésére az ukrán kormány kérte az amerikai kormányát – derül ki a közleményből.

Az amerikai vezérkari főnök szerint az F16-osok hosszú távon lehetnek hatékonyak Ukrajna védelmében

Az F16-os vadászrepülők ügye Ukrajna számára hosszú távú kérdés, jelenleg a földi légvédelem az ország védelmének leghatékonyabb módja – közölte Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter és a Mark Milley, a hadsereg vezérkari főnöke csütörtöki washingtoni sajtótájékoztatóján.

Az ukrajnai katonai ellátásban együttműködő, 50 országot tömörítő Ukrajnai Védelmi Kontaktcsoport (Ukraine Defense Contact Group) online tanácskozása után Lloyd Austin szükségesnek nevezte, hogy megadják az ukrán légvédelem számára a további segítséget. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei ennek érdekében tárgyalásokat folytatnak beszállítókkal további új légvédelmi felszerelések gyártásáról. Kiemelte a norvég-amerikai fejlesztésű NASAM közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszert.
A miniszter beszámolt arról, hogy a következő hetekben az Egyesült Államok a programban vezető szerepet vállaló Hollandiával és Dániával együttműködve kidolgozza a kiképzés kereteit az F16-os vadászrepülőkre ukrán pilóták számára. Elmondta azt is, hogy Norvégia, Belgium, Portugália és Lengyelország már felajánlották a segítségüket a képzési programban, de még mások országokét is várják.
Lloyd Austin közölte azt is, hogy az ülésen Olekszij Reznikov ukrán védelmi számolt be az ukrajnai hadszíntér legújabb eseményeiről.
Az amerikai vezérkar főnöke úgy nyilatkozott, hogy az ukrán haderő nagyfokú rugalmasságról tett tanúbizonyságot a közelmúltban a Patriot légvédelmi rendszerek hatékony alkalmazásával, ami így lesz majd az F16-os vadászrepülőkkel is.
Mark Milley tábornok ugyanakkor hangsúlyozta: a költség-haszon kockázatelemzések azt mutatják, hogy az ukrán légtér védelmében a leghatékonyabbak a már eddig is Ukrajna rendelkezésére bocsátott integrált légvédelmi rendszerek.
A légtér ellenőrzésének „leggyorsabb és leghatékonyabb módja a földi védelem” mind rövid-, mind közepes-, mind nagyhatótávolság esetében – fogalmazott a vezérkari főnök.
Az F16-osokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy 10 darab ilyen negyedik és ötödik generációs harci repülő összesen 1 milliárd dollárba kerül, és további 1 milliárd dollár a rendszerköltség, miközben az orosz hadsereg jelenleg 1000 darab ilyen kategóriájú vadászrepülővel rendelkezik. Aki ezzel fel akarja venni a verseny jelentős számú hasonló géppel kell rendelkeznie – hangsúlyozta.
A vezérkari főnök hozzátette, hogy az F16-osoknak az idő előrehaladtával lehet szerepük, és Ukrajna megérdemli, hogy rendelkezzen ezekkel, viszont egy „méretében és képességeiben szükséges légierő kiépítése” időbe telik.
Most a legokosabb dolog az, amit eddig is követtek, vagyis, hogy Ukrajnát ellátták légvédelmi rendszerekkel annak érdekében, hogy a légtérbeli fölényt elvegyék az orosz féltől, ami egyben lehetővé tett szárazföldi sikereket is az ukrán haderő számára – mondta Mark Milley tábornok a nemzetközi Ukrajnai Védelmi Kontaktcsoport ülése után.

Bejelentette a Wagner bahmuti kivonulásának kezdetét a zsoldoscsoport alapítója

A Wagner megkezdte a kivonulást Bahmutból a hátországi táboraiba – közölte Jevgenyij Prigozsin, a katonai magánvállalat alapítója csütörtökön a sajtószolgálata Telegram-csatornáján.

Prigozsin közölte, hogy a Bahmut elfoglalásában kulcsszerepet játszó zsoldoscsoport július 1-jéig fogja átadni állásait, valamit lőszerkészleteit és egyéb ellátmányát az orosz hadseregnek. Azt hangoztatta, hogy a Wagner fegyveresei pihenni fognak és haditechnika szervizelésével fognak foglalkozni.
Jevgenyij Prigozsin, aki szombaton elsőként tett bejelentést Bahmut bevételéről – amit az orosz védelmi minisztérium másnap megerősített – egy ugyancsak a sajtószolgálata által megosztott interjújában azt állította, hogy a városért vívott harcokban a Wagner mintegy 15-16 ezer embert veszített, akik közül 10 ezren a zsoldoscsoportba felvett volt elítéltek voltak. Az ukrán hadsereg vesztesége Prigozsin szerint 50 ezer halott és 50-70 ezer sebesült volt.
Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” nyugalmazott alezredese csütörtökön a TASZSZ hírügynökségnek azt hangoztatta, hogy az ukrán hadsereg Bahmuttól északnyugatra kritikus veszteségeket szenvedett, ezért kénytelen volt feladni állásait. Gyenyisz Pusilin, a szakadár donyecki régió Moszkva által megbízott vezetője a Szolovjov Live médiacsatornán szerdán azt mondta, hogy a Bahmut melletti szárnyakon stabilizálódott a helyzet.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erők elmúlt napi emberveszteségét mintegy 660 főben nevezte meg, akik közül, mint mondta, mintegy 270 katona a Donyeck körzetében vívott harcokban esett el.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok csütörtökön ukrán tüzérségi támadást. A Zaporizzsja megyei Vasziljivkában három civil megsebesült. Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója egy ukrán drón lelövését jelentett be.

Finnország további fegyvereket küld Ukrajna részére

Finnország további fegyvereket és katonai felszerelést, a többi között légvédelmi rakétákat és lőszert küld Ukrajna részére mintegy 109 millió euró (40 milliárd forint) értékben – jelentette be a finn kormány csütörtökön.

„Gyakorlati és logisztikai okok miatt, valamint a katonai felszerelés biztonságos leszállítása érdekében további részleteket nem árulhatunk el a szállítmány pontos tartalmával, valamint a szállítás módjával és időzítésével kapcsolatban” – fogalmazott a helsinki kormány közleménye.
Finnország a NATO legújabb tagállamként idén már több jelentős védelmi fejlesztést jelentett be.
Legutóbb március 13-án Sanna Marin akkori finn miniszterelnök arról beszélt, hogy Helsinki nyitott arra a lehetőségre, hogy az ország felajánlja Ukrajnának F-18-as vadászrepülőgépeit, amelyeket hamarosan a modernebb F-35-ös típusra cserélnek le. A skandináv ország több F/A-18 Hornet típusú harci repülővel rendelkezik, és 2021 decemberében jelentették be, hogy megrendeltek 64 darab F-35A típusú gépet a Lockheed Martin amerikai gyártótól.
Áprilisban pedig Helsinki azt közölte, hogy a NATO újdonsült tagjaként új légvédelmi rendszert vásárol Izraeltől. A finn védelmi minisztérium akkor azt közölte: jóváhagyta az izraeli David’s Sling (Dávid parittyája) nevű légvédelmi rendszer beszerzését. A fegyverügylet adózás előtti értéken 316 millió euróba (120 milliárd forint) kerül a finn a költségvetésnek.

Szlovák külügyminiszter: a háború végéig támogatni kell Ukrajnát

Az Európai Unió és a NATO egységesen és szolidárisan kell, hogy támogassa Ukrajnát az orosz agresszióval szemben, mégpedig a háború végéig – jelentette ki Miroslav Wlachovsky új szlovák külügyminiszter csütörtökön Varsóban.

A szlovák diplomácia vezetője a Zbigniew Rau lengyel külügyminiszterrel közös sajtóértekezleten szólalt fel a kétoldalú tárgyalások után.
A megbeszélés napirendjén szereplő témák közül Wlachovsky kitért az ukrajnai helyzetre és az Ukrajnának nyújtott segítségre. Felidézte: Szlovákia egyértelműen elítélte az orosz agressziót, és politikai, humanitárius, valamint katonai támogatást nyújt Kijevnek.
Ebben az összefüggésben a szlovák külügyminiszter aláhúzta az Európai Unión és a NATO-n belüli egység és szolidaritás szükségességét. Ez a magatartás „nem lankadhat”, a háború végéig támogatni kell Ukrajnát – húzta alá Wlachovsky.
Zbigniew Rau úgy értékelte: Szlovákia „változatlanul Lengyelország fontos politikai és gazdasági partnere marad a közép-európai térségben, valamint az uniós színtéren is”.
Utalva a mai geopolitikai kihívásokra, a lengyel külügyminiszter kiemelte a biztonsági és a védelmi együttműködést a lengyel-szlovák viszonylatban, valamint a NATO-n és a Bukaresti Kilencek nevű, az észak-atlanti szövetség kelet- és közép-európai tagjait tömörítő csoportosuláson belül. Említést tett a lengyel-szlovák együttműködésről az infrastrukturális fejlesztések terén is.
Miroslav Wlachovsky varsói útja a prágai után a második, miután a szlovák külügyminiszter május 15-én hivatalba lépett.

Zelenszkij Irán népéhez fordult a kamikaze drónok miatt

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legújabb videóüzenetében arra kérte az iráni lakosságot, hogy ne legyenek bűnrészesek egy véres orosz háborúban, amelyben iráni önmegsemmisítő drónokat használ ukrán civilek megölésére.

„Egy egyszerű kérdés teszek fel: miért lennének önök cinkosok az orosz terrorban, miért állnak a gonosz állam oldalán? A világ látja, mi történik, és mindenki láthatja ezt Iránban is” – fogalmazott az államfő.
Zelenszkij kiemelte, hogy bár az ukránok megtanulták megsemmisíteni az Irán által Oroszországnak átadott kamikaze drónok nagy részét, még mindig vannak találatok és áldozatok. „Miért lenne szükségük önöknek, iráni anyáknak ás apáknak arra, hogy egy iráni drón megöljön egy várandós ukrán nőt a férjével az otthonukban, hogy Sahid drónt találjon el egy iskolai kollégiumot, amelyben emberek halnak meg, a mentést végzők életét pedig egy a második Sahid drón oltja ki? Miért kellenek ezek a cinikus gyilkosságok Iránnak? Mit nyernek ezzel maguk Teheránban vagy Irán bármely más városában?” – folytatta az elnök.
Hangsúlyozta, hogy az agresszor Oroszország támogatásával Irán csak még jobban elszigetelődik a világtól és még több problémája lesz. „Ez Oroszország részéről egy gyarmatosító háború egy szomszédos nemzet ellen. Irán népe egészen másképp élhetne, ha nem állnának egy oldalra olyan gonoszsággal, mint az orosz agresszió. Az önök Sahid drónjai, amelyek minden éjjel terrorizálják Ukrajnát, csak azt jelentik, hogy Irán népe egyre inkább a történelem sötét oldalára kerül” – zárta üzenetét Zelenszkij.
Csütörtökre virradóan Oroszország megint több hullámban indított dróntámadásokat Ukrajna több települése, köztük a főváros Kijev ellen.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója egy sajtónyilatkozatban kijelentette, hogy az ukrán ellentámadás már több napja tart. Később a Twitteren hozzátette, hogy az ellentámadás nem olyan esemény, amely „egy adott nap egy adott órájában” kezdődhet el. Szavai szerint az ellentámadás az ukrán határ mintegy 1500 kilométeres szakaszán zajlik intenzív harci cselekmények formájában. „Nem akarunk csapást mérni orosz területekre, a nyugat által biztosított fegyvereket arra használjuk, hogy megsemmisítsük az orosz állásokat a Moszkva által megszállt ukrajnai területeken, beleértve a Donyec-medencét és a Krím-félszigetet is” – emelte ki. Megjegyezte, hogy Ukrajnának vannak nagy hatótávolságú Storm Shadow típusú rakétái, Leopard harckocsijai, Franciaország és Olaszország által biztosított rakétaelhárító rendszerei, az F-16-os vadászgépek pedig lehetővé teszik majd a légtér lezárását Ukrajna fölött.
Hanna Maljar ukrán védelmi miniszter a Telegramon arról írt, hogy a Donyeck megyei Bahmut peremvidékén a Wagner orosz zsoldoscsoport fegyvereseit felváltották az orosz reguláris hadsereg alakulatai, bent a városban viszont még vannak Wagner-zsoldosok. Kiemelte, hogy az ukrán csapatok változatlanul ellenőrzésük alatt tartják Bahmut délnyugati részét. Hangsúlyozta még, hogy a harcok epicentruma továbbra is az ország keleti részében van: az orosz erők Donyeck megyében Bahmuton kívül Avgyijivka, Marjinka és Liman városok, valamint a Harkiv megyei Kupjanszk irányában próbálnak előrenyomulni. Avgyijivkánál és Marjinkánál az ukrán csapatok visszaverték az orosz erők minden támadóműveletét – tette hozzá a miniszterhelyettes.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője közölte, hogy csütörtökön Ukrajna visszakapott 106, Bahmutnál fogságba esett ukrán katonát. A katonai hírszerzés pedig arról számolt be, hogy két külföldi és egy ukrán katona holttestét kapta vissza Kijev az orosz oldaltól. Az ukrán nyilatkozatokban arról nincs szó, hány katonát adtak át cserébe Oroszországnak. Az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése szerint fogolycserével eddig 2430 ukrán, köztük 139 civil tért haza.

Az EU meghosszabbította az Ukrajnából származó behozatalra kivetett vámok felfüggesztését

Az uniós tagállamok kereskedelemért felelős miniszterei rendeletet fogadtak el, amely további egy évvel, 2024 júniusáig meghosszabbítja az Ukrajnából az EU-ba irányuló behozatalra vonatkozó valamennyi vám, kvóta és piacvédelmi intézkedés felfüggesztését – tájékoztatott az uniós tanács csütörtökön.

Az uniós kereskedelmi tanács brüsszeli ülésén meghosszabbított rendelet az Ukrajnából származó behozatalra vonatkozó valamennyi dömpingellenes vám és védintézkedés felfüggesztésére vonatkozik, illetve a belépési árrendszer hatálya alá tartozó gyümölcsöket és zöldségeket, valamint a vámkontingensek hatálya alá tartozó feldolgozott és feldolgozatlan mezőgazdasági termékeket érinti.
A közlemény szerint az intézkedések segíteni fogják Ukrajnát abban, hogy fenntartsa az EU-val fennálló kereskedelmi kapcsolatainak stabilitását és gazdaságát a nehéz körülmények között is. A további egy évig érvényes, kereskedelmet érintő rendelet a kiterjedt katonai, pénzügyi és humanitárius támogatással kiegészülve elengedhetetlen Ukrajna hosszú távú helyreállításához – írták.
„Az intézkedések megújításával az EU továbbra is bizonyítja, hogy megingathatatlan politikai és gazdasági támogatást nyújt Ukrajnának, amely még mindig Oroszország provokálatlan és indokolatlan katonai agressziójával néz szembe” – fogalmaztak.
Az Európai Unió tavaly május végén fogadta el az Európai Unióba irányuló valamennyi ukrán exportra, köztük az acélexportra kivetett uniós dömpingellenes és importvámot, és minden vonatkozó védintézkedést felfüggesztő rendeletet, hogy megkönnyítse Ukrajna unióba irányuló exportjának fellendítését. Célja, hogy enyhítse az ukrán termelőknek és exportőröknek az orosz agresszió miatt megnehezedett helyzetét. Az intézkedés teljes hozzáférést biztosít Ukrajnának az uniós piachoz.
A rendelet június 6-án lép hatályba.

Ukrán drónok lelövéséről számol be a krími elöljáró

Hat ukrán drónnak az orosz légvédelem általi lelövéséről, illetve rádióelektronikai eszközzel történt földre kényszerítéséről számolt be csütörtök reggel a Telegram-csatornáján Szergej Akszjonov, az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím félsziget közigazgatásának vezetője.

Akszjonov szerint az éjszakai dróntámadásnak nem voltak sebesültjei. Az orosz Fekete-tengeri Flotta a TASZSZ állami hírügynökség közlése szerint egy Szevasztopol elleni támadás során lőtt le két drónt, további négyet pedig leszállásra kényszerített.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) csütörtökön közölte, hogy megakadályozott egy terrortámadást, amelyet az ukrán titkosszolgálatok május elején, a győzelem napjának előestéjén kíséreltek meg elkövetni úgy, hogy aláaknázzák a leningrádi és a kalinyini atomerőmű távvezetékeinek több mint harminc oszlopát. A tájékoztatás szerint a cél a reaktorok működésének leállítása volt.
Az FSZB három ukrán diverzánst őrizetbe vett, két orosz cinkosukkal együtt, egy negyedik ukrán ellen pedig, aki jelenleg Belgiumban tartózkodik, körözést adott ki. A tájékoztatás szerint a gyanúsítottak felrobbantották a leningrádi erőmű-távvezeték egyik tartóoszlopát, további négyet pedig aláaknáztak. A kalinyini létesítmény esetében hét oszlopra rögzítettek robbanószerkezetet.
Az orosz hatóságok különböző rejtekhelyeken 36,5 kilogramm C-4 műanyag robbanóanyagot, 61 külföldi gyártmányú elektromos detonátort, 38 időzítőt és két Makarov pisztolyt foglaltak le, lőszerrel együtt. Az FSZB szerint az ukrán titkosszolgálatok a robbanóanyag becsempészéséhez egy Lengyelországot, Litvániát és Fehéroroszországot érintő nemzetközi kamionos útvonalat használtak.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine