Az orosz-ukrán háború 454. napja – FRISSÜL

Immár négyszázötvennegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Kreml: aggodalomra ad okot a belgorodi diverzánsakció

Mély aggodalomra ad okot, hogy egy ukrán diverzáns- és felderítőcsoport hatolt be az oroszországi Belgorod megyébe – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak, miközben az orosz védelmi tárca a támadás visszaveréséről és több mint 70 „terrorista” megsemmisítéséről számolt be.

„Kétségtelen, hogy ami tegnap történt, mély aggodalomra ad okot. Ismét megerősíti, hogy az ukrán fegyveresek folytatják tevékenységüket hazánk ellen, ami nagy erőfeszítéseket követel tőlünk” – mondta Peszkov.
Álláspontja szerint a „különleges hadműveletet” folytatni kell annak érdekében, hogy ilyesmi többé ne ismétlődhessen meg. Kijelentette, hogy az orosz biztonsági tanácsot nem fogják rendkívüli ülésre összehívni az incidens miatt, a testület valószínűleg a hét vége felé tartja meg a rendes ülését.
Peszkov szerint az orosz biztonsági szolgálatok dolgoznak annak megállapításán, hogy kik és hányan vettek rész a belgorodi támadásban. Arra a kérdésre, hogy a csoportban voltak-e orosz nemzetiségűek, a szóvivő kijelentette: „ők ukrajnai ukrán fegyveresek. Ukrajnában sok orosz nemzetiségű ember él. De ők mégis ukrán harcosok. Ebből kell kiindulnunk, és a különleges ügynökségeink most természetesen kiderítik majd az érintettek személyazonosságát.”
A moszkvai katonai tárca keddi közleménye szerint az orosz hadsereg likvidálta a belgorodi régióba betört „ukrán nacionalistákat”, akiknek egy egysége a betörés előtt, hétfőn intenzív tűz alá vette Kozinka nemzetközi határátkelőt, valamint számos más polgári létesítményt Grajvoron körzetében. A terrorellenes művelet során, amelyben az orosz nyugati katonai körzet légiereje, tüzérsége és az államhatárt biztosító egységei vettek részt, a tájékoztatás szerint „feltartóztatták és legyőzték a nacionalistákat”, és maradékukat visszaszorították ukrán területre, ahol tűz alatt tartották őket a teljes megsemmisítésükig.
A védelmi minisztérium több mint 70 „terrorista”, négy páncélozott harcjármű és öt kisteherautó megsemmisítéséről számolt be, és rámutatott, hogy Bahmut elvesztése után „a kijevi rezsim áttért a civilek elleni terrorakciók végrehajtására”.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) az incidens ügyében terrorcselekmény, gyilkossági kísérlet, szándékos vagyonrongálás, valamint illegális fegyver- és robbanóanyag-birtoklás címén indított büntetőeljárást.
Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója kedden délután feloldotta az előző nap bevezetett „terrorelhárítási műveleti állapotot”. Valótlannak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint újabb fegyveres csoportok hatoltak be a régióba. Közölte, hogy a támadásban 13 civil sebesült meg, de nincs információja polgári halálos áldozatokról. Viszont egy 82 éves nő evakuálás közben meghalt – tette hozzá.
A kormányzó szerint 29 lakóház és három gépjármű rongálódott meg a Grajvoron várost és a környező Golovcsino, Antonovka, Kozinka, Spodarjuseno, Gora Podol, Glotovo, Zamosztovo, Bezimeno, Zarecsje, Mokraja Orlovka és Novosztrojevka településeket ért belövésekben. Glotovóból és Kuzinkából mintegy száz embert evakuáltak a hatóságok.
A Belgorod megyei támadás elkövetőjeként az ukrán oldalon harcoló Orosz Önkéntes Hadtest és az Oroszország Szabadsága Légió nevű szervezet jelentkezett. Orosz médiajelentések felhívták a figyelmet arra, hogy a behatolók nyugati fegyverekkel és amerikai páncélozott járművekkel voltak felszerelve.
A nap folyamán több, orosz ellenőrzés alá került ukrajnai településtől jelentettek ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erőknek az Ukrajnában elszenvedett emberveszteségét 720 főben adta meg, akik közül, mint mondta, elérte a 375-öt azoknak a katonáknak a száma, akik Donyeck körzetében vesztették életüket. A tábornok a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és katonai objektumok között sorolt fel két harckocsit, egy vezetésipontot, valamint két lőszer- és két üzemanyagraktárt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy kitüntetés-átadási szertartáson a Kremlben megismételte azon tézisét, miszerint Oroszország a „különleges hadművelettel” nem elindította, hanem lezárni próbálja a Donyec-medence ellen kilenc éve elindított háborút.
„Oroszország egy különleges hadművelet segítségével próbálja megállítani ezt a háborút, amelyet ellenünk, népünk ellen viselnek, amelynek egy része a történelmi igazságtalanságok következtében a történelmi orosz állam határain kívül maradt. De ők ettől nem szűntek meg a mi népünknek lenni” – fogalmazott Putyin.

Az ukrán kultúra támogatásáról állapodtak meg a lengyel, a litván és az ukrán kulturális tárca vezetői

A háború által veszélyeztetett ukrán kultúra támogatásáról állapodtak meg kedden a lengyelországi Krakkóban a lengyel, a litván és az ukrán kulturális tárca vezetői – közölte a varsói kulturális és örökségvédelmi minisztérium.

A Piotr Glinski lengyel kormányfőhelyettes, kulturális és örökségvédelmi miniszter, Olekszandr Tkacsenko kultúráért és információs politikáért felelős ukrán miniszter, valamint Simonas Kairys litván kulturális miniszter által jegyzett dokumentum szerint Lengyelország és Litvánia támogatni fogja az ukrán kulturális örökség megőrzését, valamint lehetőséget nyújt az ukrán művészeknek, hogy lengyel és litván földön alkossanak.
A krakkói miniszteri találkozó során kétoldalú lengyel-ukrán együttműködési megállapodást is aláírtak az orosz invázió által az építészeti és régészeti műemlékeken, műtárgyakon okozott veszteségek számontartásáról. A megállapodásban műemlékvédelmi tevékenységet is támogatnak, ebben különös tekintettel lesznek az UNESCO világörökségi listáján szereplő helyekre.
A miniszterek a Lublini Háromszög nevű csoport keretében tárgyaltak Krakkóban. A lengyel-litván-ukrán együttműködési formátumot 2020-ban hozták létre, hogy együttműködjenek a koronavírus-járvány leküzdésében, valamint Ukrajna európai és euroatlanti törekvéseinek támogatásában.
A tárcavezetők a krakkói Wawel királyi várban megtekintették Johann Georg Pinsel Galíciában letelepedett 18. századi szobrász alkotásait is, amelyeket az ukrajnai háború miatt a lembergi nemzeti képzőművészeti galériából menekítettek át Lengyelországba.
A háború kitörése óta több gyűjteményegyüttest szállítottak Lengyelországba Ukrajnából, múlt héten például a kijevi Bohdan és Varvara Hanenko Nemzeti Képzőművészeti Múzeum 38 legértékesebb műtárgya, köztük holland, olasz és spanyol mesterek alkotásai kerültek a varsói Királyi Vár múzeumába.

Borrell: az EU-tagállamok eddig 220 ezer lőszert és 1300 rakétát bocsátottak Ukrajna rendelkezésére

Az EU-tagállamok márciusi megállapodásuk alapján, 2 milliárd eurót különítettek el, hogy Ukrajna számára lőszert szállítsanak, és az egyezség keretében ezidáig 220 ezer lőszert és 1300 rakétát bocsátottak meglévő készleteikből Kijev rendelkezésére – mondta Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az uniós tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón.

Borrell reményét fejezte ki, hogy egy éven belül egymillió darab lőszert fognak tudni Kijevnek szállítani. Sikerként számolt be arról, hogy a segítségnyújtási és kiképzési misszió keretében, amelyben számos európai ország vett részt, eddig 20 ezer ukrán katonát képeztek ki, és ha ez az ütem folytatódik, akkor az év végére akár a 30 ezer katona részesülhet a képzésben, ami az eredeti célkitűzések kétszerese.
Elmondta továbbá, hogy kedden nem történt egyhangú megállapodás a további 500 millió eurós uniós katonai támogatásról, azonban a tagállamok túlnyomó többsége támogatja az Európai Békefenntartási Eszköz költségvetési előirányzatának 3,5 milliárd eurós növelését. Hozzátette, hogy további nyolc tagállam jelezte szándékát, hogy részt kíván venni a közös lőszerbeszerzésre irányuló projektjében.
Borrell véleménye szerint a tagországok többsége nem ért egyet azzal a felvetéssel, hogy „jobb nem adni több támogatást Ukrajnának, mivel egyelőre nem sikerült megnyerniük a háborút”, hanem inkább úgy vélik, hogy az ország hatékonyan ellenáll az orosz agressziónak, és az ukrán erőknek sikerült elérniük, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök gyors győzelemre irányuló tervei csődöt mondjanak.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Magyarország a tűzszünetben látja a háború végéhez vezető utat

Magyarország a tűzszünetben és nem a fegyverszállításban látja a háború végéhez vezető utat – jelentette ki a honvédelmi miniszter Brüsszelben kedden.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf, az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában közölte, a fegyverszállítás és az Európai Békekeret forrásainak megnövelésével kapcsolatban a védelmi miniszterek tanácsában világossá tette, hogy Magyarország álláspontja a háborút és támogatását illetően továbbra is szilárd: nem támogat semmilyen lépést, amely további eszkalációhoz vezetne.
„A fegyverszállítások folytatása egyértelműen a helyzet elmérgesedéséhez vezet” – fogalmazott.
A honvédelmi miniszter kijelentette: a háborúnak, az erőszaknak nem a fegyverek vetnek véget, hanem az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése. Magyarország a béke pártján áll, és nem szállít fegyvert Ukrajnának – húzta alá a miniszter, majd hozzátette: ugyanakkor minden más módon segít Ukrajnának, története legnagyobb humanitárius segélyprogramja keretében.
Ami Ukrajna jövőbeni támogatását illeti, Magyarország annak előfeltételének azt tartja, hogy az OTP Bank lekerüljön az ukrán kormány szankciós listájáról – emelte ki.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt mondta, a háború az európai védelmi ipari kapacitások megerősítésének fontosságára is rámutatott, amit a magyar kormány is támogat.
„Kiemelt célunk a magyar védelmi ipar újjáélesztése és megerősítése, amely a Magyar Honvédség igényeit ki tudja elégíteni és hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország be tudjon lépni a nemzetközi piacokra is” – tette hozzá a honvédelmi miniszter.

Olaf Scholz: Ukrajna az Európai Unió teljes jogú tagja lesz

Oroszország Ukrajna elleni háborúja azzal ér véget, hogy Oroszország veszít, Ukrajna pedig az Európai Unió teljes jogú tagja lesz – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben.

A kormányfő pártja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) alapításának 160. évfordulójára rendezett ünnepség fő szónokaként elmondott beszédében kiemelte, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja egyben háború „minden elv és érték ellen, amely mellett pártunk 160 éve kiáll”.
Oroszország „nem nyerheti meg, és nem is fogja megnyerni ezt a háborút” – jelentette ki a német kancellár, megerősítve, hogy hazája továbbra is „teljes erővel” támogatja Ukrajnát „a szabadság és az önrendelkezés védelmében európai nemzetként folytatott küzdelmében”.
Az európai történelemnek az orosz elnök, Vlagyimir Putyin „imperialista őrülete” által kibontakozott „keserű fejezete azzal ér véget, hogy a szabad Ukrajna teljes jogú tagként csatlakozik az Európai Unióhoz” – mondta Olaf Scholz.
Az 1863-ban alapított SPD – amely 1890 óta viseli jelenlegi nevét – a legrégebbi német párt és a világ első szociáldemokrata pártja. Tevékenységének fő jellemzőiről Olaf Scholz azt mondta: „kormányzunk, döntünk és cselekszünk, pragmatikusan, határozottan és megbízhatóan”, méghozzá nemcsak szövetségi szinten, hanem tartományi, városi, járási és települési szinten, „az egész országban mindenütt, nap mint nap”.
A következő időszak legnagyobb feladatai közül Ukrajna pénzügyi, humanitárius és katonai támogatása mellett kiemelte a globális klímaváltozást és a technológiai átalakulást is.
Mint mondta, meg lehet teremteni a „klímasemleges és jó jövőt”, amelyben van gazdasági növekedés, vannak beruházások és van „sok-sok jó új munkahely”, de csak akkor, ha ezt a hatalmas, az élet minden területét érintő átrendeződést „társadalompolitikai feladatként” fogják fel, vagyis az összetartozáson és összefogáson alapuló folyamatként szervezik meg.
Ezért az SPD-nek és az egész szociáldemokrata mozgalomnak az a küldetése a XXI. században, hogy harcoljon „a tisztelet társadalmáért” – húzta alá, kifejtve, hogy a kölcsönös tiszteleten alapuló társadalmi együttélés mindenekelőtt azt jelenti, hogy „senki sem nézi le a másikat mert erősebbnek, műveltebbnek, gazdagabbnak vagy különösen woke-nak tartja magát”.
A 2021-es szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás óta két kisebb párttal, a Zöldekkel és a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) kormányzó SPD érdemeit az alapítás 160. évfordulójának alkalmából szociáldemokrata politikusok mellett számos politikai vetélytárs is méltatta. Köztük a legnagyobb ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Friedrich Merz is, aki gratulációjában kiemelte, hogy az SPD a német történelem legsötétebb korszakaiban is helytállt. Érhette tagjait üldöztetés, kerülhettek börtönbe vagy vesztőhelyre, a párt mindig felállt, újra magára talált és „nélkülözhetetlen” partner a demokrácia és a társadalmi igazságosság ügyeiről folytatott vitákban – nyilatkozott a CDU elnöke.
Az SPD az első kormányzati ciklusa felénél járó Olaf Scholz mellett még három kancellárt adott Németországnak, az első Willy Brandt, aki 1969-től 1974-ig, a második Helmut Schmidt, aki 1974-től 1982-ig, a harmadik pedig Gerhard Schröder volt, aki 1998-tól 2005-ig vezette a szövetségi kormányt.
A párt országos támogatottsága az első számú bázis, a baloldali érzelmű városi, ipari munkások rétegének elvékonyodásával tendenciaszerűen süllyedt az utóbbi évtizedekben, a 2000-es évek elején még 35 százalék körül mozgott, a legutóbbi mérések szerint 16-20,5 százalék között áll. Taglétszáma is szinte folyamatosan csökken, az ország újraegyesítése – 1990 – idején még csaknem egymillió tagja volt, 2022 végén pedig mintegy 380 ezer.

Kreml: aggodalomra ad okot a belgorodi diverzáns akció

Mély aggodalomra ad okot, hogy egy ukrán diverzáns és felderítő csoport hatolt be az oroszországi Belgorod megyébe – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak, miközben az orosz védelmi tárca a támadás visszaveréséről és több mint 70 „terrorista” megsemmisítéséről számolt be.

„Kétségtelen, hogy ami tegnap történt, mély aggodalomra ad okot. Ismét megerősíti, hogy az ukrán fegyveresek folytatják tevékenységüket hazánk ellen, ami nagy erőfeszítéseket követel tőlünk” – mondta Peszkov.
Álláspontja szerint a „különleges hadműveletet” folytatni kell annak érdekében, hogy ilyesmi többé ne ismétlődhessen meg. Kijelentette, hogy az orosz biztonsági tanácsot nem fogják rendkívüli ülésre összehívni az incidens miatt, a testület valószínűleg a hét vége felé tartja meg a rendes ülését.
Peszkov szerint az orosz biztonsági szolgálatok dolgoznak annak megállapításán, hogy kik és hányan vettek rész a belgorodi támadásban. Arra a kérdésre, hogy a csoportban orosz nemzetiségűek vettek részt, a szóvivő kijelentette: „ők ukrajnai ukrán fegyveresek. Ukrajnában sok orosz nemzetiségű ember él. De ők mégis ukrán harcosok. Ebből kell kiindulnunk, és a különleges ügynökségeink most természetesen kiderítik majd az érintettek személyazonosságát”.
A moszkvai katonai tárca keddi közleménye szerint az orosz hadsereg likvidálta a belgorodi régióba betört „ukrán nacionalistákat”, akiknek egy egysége hétfőn, előzetesen intenzív tűz alá vette Kozinka nemzetközi határátkelőt, valamint számos más polgári létesítményt Grajvoron körzetében. A terrorellenes művelet során, amelyben az orosz nyugati katonai körzet légiereje, tüzérsége és az államhatárt biztosító egységei vettek részt, a tájékoztatás értelmében „feltartóztatták és legyőzték a nacionalistákat”, s a maradványaikat visszaszorították ukrán területre, ahol tűz alatt tartották őket a teljes megsemmisítésükig.
A védelmi minisztérium több mint 70 „terrorista”, négy páncélozott harcjármű és öt kisteherautó megsemmisítéséről számolt be, és rámutatott, hogy Bahmut elvesztése után „a kijevi rezsim áttért a civilek elleni terrorakciók végrehajtására”.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) az incidens ügyében terrorcselekmény, gyilkossági kísérlet, szándékos vagyonrongálás, valamint illegális fegyver- és robbanóanyag-birtoklás címén indított büntetőeljárást.
Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója kedden közölte, hogy a támadásban 12 civil sebesült meg, de nincs információja polgári áldozatokról. Tájékoztatása szerint ugyanakkor egy 82 éves nő evakuálás közben meghalt.
A kormányzó szerint 29 lakóház és három gépjármű sérült meg a Grajvoron várost és a környező Golovcsino, Antonovka, Kozinka, Spodarjuseno, Gora Podol, Glotovo, Zamosztovo, Bezimeno, Zarecsje, Mokraja Orlovka és Novosztrojevka településeket ért belövésekben. Ezekből a lakosságot evakuálták.

Zelenszkij a Donyeck megyei frontszakaszhoz látogatott

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden ellátogatott a Donyeck megyei Vuhledar és Marjinka közötti frontszakaszra, hogy felköszöntse az ott szolgálatot teljesítő ukrán katonákat a tengerészgyalogság napja alkalmából. Ezt maga az államfő hozta nyilvánosságra a Telegramon.

Marjinka térségében az utóbbi hetekben rendkívül heves harcok dúlnak az ukrán és az orosz csapatok között. Zelenszkij látogatásakor bejelentette, hogy döntés született egy több dandárból álló tengerészgyalogos hadtest létrehozásáról, amely szavai szerint jelentősen növeli a tengerészgyalogság képességeit. „Az állam mindent megtesz a fegyveres erők e fontos, erős ágának fejlesztése érdekében, azért, hogy felszerelje modern fegyverekkel, felszerelésekkel és új dandárokat hozzon létre Ukrajna tengerészgyalogságából. Még többen lesznek azok, akik már tudják, hogyan kell véghezvinni akár a lehetetlent is” – fogalmazott beszédében az államfő. Zelenszkij felidézte a tengerészgyalogosok hozzájárulását a Kígyó-szigetért és Mariupolért folytatott harcokhoz, a Donyeck megyei Avgyijivkáért és Volnovaháért vívott csatákhoz, a dél-ukrajnai Mikolajiv, Odessza és a Herszon megye védelméhez. A katonákkal együtt egyperces néma csenddel emlékezett meg a harcokban elesettekről.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy keddi tévéműsorban pontosította az ukrán pilóták F-16-os vadászgépeken történő kiképzéséről szóló bejelentéseket. Elmondta, hogy a pilóták kiképzése még nem indult el, egyelőre az előkészületek tartanak. A szóvivő egyúttal üdvözölte, hogy létrejött egy több országból álló koalíció, amely támogatja ezt a lépést, és elmondása szerint már vannak olyan országok is, amelyek készek F-16-os gépeket adni Ukrajnának.
Vitalij Barabas, az avgyijivkai ukrán katonai adminisztráció vezetője a Telegramon arról tájékoztatott, hogy orosz rakéta csapódott a városban egy kilencszintes lakóépületbe, amelyet földig rombolt a lövedék. Az eddigi információk szerint ketten sérültek meg – közülük egy nő súlyosan – és akár öt ember is a romok alatt rekedhetett. Hozzátette, hogy jelenleg az óvóhelyek sem nyújtanak menedéket a városban, mert az orosz erők nagy erejű robbanófejjel felszerelt légibombákkal támadnak.

Cseh kormányfő: Csehország függősége az orosz kőolajtól 2025-től megszűnik

Az olaszországi kőolajszállítások 2025-től teljes mértékben fedezni fogják Csehország szükségleteit, Csehország függősége az orosz kőolajtól ezzel megszűnik – jelentette be Petr Fiala cseh kormányfő kedden az észak-csehországi Nelahozevesben, amikor meglátogatta a csehországi gáz és kőolajvezetékeket kezelő Mero állami vállalat központi telepét.

A kormányfő szerint az ehhez szükséges megállapodás a Mero és a Transalpoki Kőolajvezetéket (TAL) működtető konzorcium között már létrejött.
Petr Fiala elmondta: a TAL kötelezte magát, hogy 2025-re évi négymillió tonnával növeli a Csehországba irányuló kőolaj mennyiségét vezetékeiben. Így évente mintegy 8 millió tonna kőolaj érkezhet a TAL vezetékeken keresztül Csehországba. A projekt megvalósításának költségei 1,6 milliárd koronát (26,4 mld forint) tesznek ki, ezt a Mero állja.
A TAL kőolajvezeték az olaszországi Triesztből a bajor Ingolstadtba vezet, onnan az IKL elágazás a csehországi Kralupyba. Eddig Csehország a kőolajszükségletének jelentős részét a Barátság vezetéken keresztül Oroszországból szerezte be.

Josep Borrell: megkezdődött az ukrán pilóták kiképzése az F-16-os vadászgépek vezetésére

„Örülök, hogy több országban, például Lengyelországban végre megkezdődött az ukrán pilóták kiképzése az F-16-os vadászgépek vezetésére”, ez a folyamat időt vesz igénybe, de minél hamarabb kezdődik, annál jobb, mert ez megnyitja majd az utat ahhoz, hogy az ukrán erők megkapják a védelmükhöz szükséges vadászgépeket – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül -és biztonságpolitikáért felelős főképviselője kedden Brüsszelben, az EU-tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozására érkezve.
Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter az értekezlet előtt elmondta, hogy Kijev nyugat-európai támogatói szeretnék minél hamarább elkezdeni a kiképzést, és felgyorsítani a folyamatot, miután erre az Egyesült Államok is jóváhagyását adta. Mint mondta, a kiképzés, amely segít fokozni a harckészültséget, az első lépés a fejlett nyugati vadászgépek Ukrajnába szállítása felé, de ez a téma egyelőre még nem szerepel a napirenden.
Boris Pistorius német védelmi miniszter bírálta Magyarországot, amiért Budapest blokkolja az Ukrajnának nyújtott további katonai segélyt. „Csalódott és ingerült vagyok magyar barátaink viselkedése miatt”-jelentette ki.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán rámutatott, hogy az Európai Békekeretből már 5,7 milliárd eurót fordítottak az ukrajnai fegyverszállítások finanszírozására, és noha Magyarország álláspontja szerint ez eszkalációs veszélyt jelent, a kormány eddig nem lehetetlenítette el a kifizetéseket. A külügyminiszter ugyanakkor világossá tette, hogy mindaddig ellenezni fogja az újabb részletet, amíg Ukrajna le nem veszi a semmilyen nemzetközi jogszabályt nem megsértő OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról.

Belgorodi kormányzó: folytatódik a határterület megtisztítása az orosz oldalon

Folytatódik a határ menti Grajvoroni járást megtisztító művelet az ukrán diverzáns- és felderítő csoport behatolása után – közölte Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója kedden a Telegram-csatornáján.

A régióvezető szerint a műveletben a hadsereg és a rendvédelmi szervek vesznek részt. Gladkov arra kérte a helyi lakosokat, akik a támadás miatt elhagyták otthonukat, hogy egyelőre ne térjenek haza. A kormányzó szerint a lakosok nagyobb része elhagyta a határ menti falvakat.
Közölte, hogy a településeken, ahová diverzánsok hatoltak be, két civil megsebesült. A kormányzó hétfő este nyolc polgári sebesültről számolt be, és azt mondta, hogy lakosság körében nem voltak halálos áldozatok.
Gladkov hétfő délután „terrorelhárítási műveleti állapotot” hirdetett ki a régióban, miután Ukrajna felől páncélosokkal és páncélozott járművekkel támogatott fegyveresek megtámadták a grajvoroni határőrposztot, majd átlépték a határt és behatoltak több településre. Az akciót dróncsapásokkal egybehangolva hajtották végre.
Az orosz erők 39 támadót megöltek, hármat fogságba ejtettek, több drónt és páncélozott járművet megsemmisítettek – közölte a Rosszija 1 állami tévécsatorna. A televízióban egyebek között bemutattak egy zsákmányolt, amerikai gyártmányú, M1124 International MaxxPro páncélozott járművet.
Az RT orosz állami hírportál szerint az akció mögött az ukrán védelmi minisztérium felderítő főcsoportfőnöksége (GUR) áll. Több nyugati és orosz ellenzéki sajtójelentés arról számolt be, hogy a támadás végrehajtását az ukrán oldalon harcoló Orosz Önkéntes Hadtest és az Oroszország Szabadsága Légió nevű szervezet vállalta magára.
Az orosz belügyminisztérium a TASZSZ és a RIA Novosztyi hírügynökség közlése szerint a belgorodi támadás miatt körözést adott ki Alekszej Ljovkin, a nacionalista Orosz Felszabadító Hadtest egyik tagja ellen.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn azt mondta, hogy a belgorodi régióban végrehajtott akcióval Kijev megpróbálta minimalizálni a kelet-ukrajnai, Donyeck megyei Bahmut elvesztésének politikai hatását.

Megint több mint 10 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. május 22-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5766 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4476 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 32 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. május 22-én nem érkeztek Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Josep Borrell: senki sem akar jobban békét Ukrajnánál

Mindenki azt kívánja, hogy az ukrajnai háború minél előbb véget érjen, az egyedüli, aki ezt nem akarja, az Vlagyimir Putyin orosz elnök, Ukrajnánál senki sem akarja jobban a békét, ezért támogatnunk kell Volodimir Zelenszkij elnök igazságos békére vonatkozó formuláját – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Brüsszelben, az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón.

Borrell felhívta a figyelmet, hogy aki a béke mellett van, nem kezelheti egy diplomáciai szinten az agresszor államot a megtámadott országgal, mert ez olyan békéhez vezetne, amely nem lenne igazságos és méltányos, és amely nem garantálná az ukrajnai emberek jogait.
A főképviselő szerint továbbá az ukrán védelem sikere és eredményei nem csak az ukrán katonák és a lakosság bátorságától függnek, hanem attól is, hogy milyen ütemben áll a lőszer és fegyver rendelkezésükre, ezért az uniós katonai támogatásnak szükségszerűen folytatódnia kell.
„A késlekedő szállítmányok elveszett emberéleteket eredményeznek nap mint nap. Itt nem pénzről van szó, hanem emberéletekről, ezért arra kérek minden tagállamot, hogy gyorsítsák fel a szállításokat, és vegyenek részt az Ukrajnába szállítandó lőszerek közös beszerzésére irányuló munkában” – hangsúlyozta Borrell.
A főképviselő arra is felszólította a tagállamokat, hogy vessenek véget az Oroszország ellen már hatályban lévő szankciók kijátszásának, mert ellenkező esetben a büntetőintézkedéseik hatása gyengülni fog. A tanácskozáson a külügyminisztereknek egyelőre nem sikerült az ezzel összefüggő legújabb szankciócsomagról egyezségre jutniuk.
Borrell arról is beszámolt, hogy a találkozón a nyugat-balkáni országok külügyminiszterei is részt vettek, velük a térségben tapasztalható orosz befolyásról tanácskoztak. Üdvözölte ezen országok némelyikének „bátor és stratégiai döntését” miszerint teljes mértékben igazodnak az uniós külpolitikához és az Oroszország elleni szankciórendszerhez. Rámutatott, továbbá Szerbia túl szoros kapcsolatokat tart fent Moszkvával „ami nem egyeztethető össze az EU-csatlakozási folyamattal.”
„Az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok, károsak lehetnek saját nemzeti érdekeikre, hiszen mindannyiunk célja, hogy előrelépjünk a bővítési folyamatban. Világos üzenetet küldtünk, hogy ragadják meg a lendületet, amelyet Ukrajna gyors előrehaladása teremtett, és amellyel nekik is lépést kell tartaniuk” – jelentette ki az uniós főképviselő.

Ukrán diverzánscsoport behatolásáról számolt be a belgorodi kormányzó

Behatolt egy ukrán diverzáns- és felderítőcsoport az oroszországi Belgorod megye Grajvoroni járásának területére – közölte hétfőn Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója a Telegram-csatornáján. Bejelentette, hogy emiatt bevezette a „terrorelhárítási műveleti állapotot”.

„Az ukrán fegyveres erők egy diverzáns- és felderítőcsoportja hatolt be a Grajvoroni járás területére. Az orosz fegyveres erők a határőrséggel, az FSZB-vel (a Szövetségi Biztonsági Szolgálattal) és az orosz nemzeti gárdával együtt megteszik a szükséges intézkedéseket az ellenség visszaverésére” – írta Gladkov. Később közölte, hogy Belgorodnál a légvédelem lelőtt egy drónt, és hogy a megyében bevezették a „terrorelhárítási műveleti állapotot”. Ötre nőtt azoknak a sebesült civileknek a száma, akiket a határtól körülbelül öt kilométerre fekvő, mintegy hatezer lakosú Grajvoron városban kórházba kellett szállítani – tette hozzá.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnököt tájékoztatták a történtekről. Mint mondta, a helyi biztonsági erők elegendő eszközzel rendelkeznek a behatolók kiszorítására.
Peszkov szerint az akció célja, hogy minimálisra csökkentse a Bahmut elvesztése okozta politikai hatást Ukrajna számára. Az augusztus óta ostromlott város bevételéről vasárnap tett bejelentést az orosz védelmi tárca.
Az RT orosz állami hírportál helyi hivatalos forrásokra hivatkozva közölte, hogy a behatolók elfoglalták Gora-Podol község kultúrházát, de aztán ott bekerítették őket. A beszámoló szerint az orosz fegyveres erők megsemmisítették a behatoló csoport több haditechnikai eszközét, és több támadó elmenekült. A Rigában szerkeszett Meduza orosz ellenzéki hírportál és a BBC híroldala szakosodott Telegram-csatornákra hivatkozta azt közölte, hogy több településnél voltak harcok.
Az RT szerint az akció mögött az ukrán védelmi minisztérium felderítő főcsoportfőnöksége (GUR) áll. Az amerikai finanszírozású Szabadság Rádió a híroldalán azt állította, hogy a támadás végrehajtóiként az ukrán oldalon harcoló Orosz Önkéntes Hadtest és az Oroszország Szabadsága Légió nevű szervezet jelentkezett.
A TASZSZ hírügynökségnek az orosz katonai tárcára hivatkozó háttéranyaga szerint az Oroszország által Ukrajnától újonnan elcsatolt négy régióban rendszeresek az ukrán diverzánsakciók. Orosz területre, Brjanszk megyébe március 2-án törtek be fegyveresek, és meggyilkoltak két férfit, valamint megsebesítettek egy gyereket. Putyin a történteket terrorcselekménynek minősítette akkor.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve egyebek között elmondta, hogy az orosz fegyveres erők nagy hatótávolságú, légi indítású precíziós fegyverekkel csoportos csapást mértek a dnyiprói repülőtérre, és megsemmisítettek fegyver- és lőszerraktárként használt hangárokat, légi eszközöket és egy „rakétaelőkészítő pozíciót”.
A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége az elmúlt nap folyamán több mint 550 fő volt, akik közül elérte a 270-et azoknak a katonáknak a száma, akik a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el. Konasenkov a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök közé sorolt két lőszerraktárt és egy Mi-8-as helikoptert.

Ukrán hírszerzés: orosz állampolgárok hajtottak végre támadásokat Oroszország belgorodi területén

Kizárólag orosz állampolgárokból álló önkéntes csapatok hajtottak végre támadásokat hétfőn Oroszországnak az Ukrajnával határos belgorodi területén – jelentette ki Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője az ukrán közszolgálati televízióban.

„Igen, ma az Oroszországi Föderáció állampolgáraiból álló Orosz Önkéntes Hadtest és az Orosz Szabadság Légiója hadműveletet indított a belgorodi régió bizonyos területeinek felszabadítására a Putyin-rezsim alól, valamint az orosz erők visszaszorítására. Ezzel egyfajta biztonsági zónát akarnak létrehozni az ukrán polgári lakosság védelmére” – magyarázta a szóvivő.
Az Orosz Önkéntes Hadtest, amelynek tagjai azt állítják, hogy Ukrajna oldalán harcolnak, valamint az Orosz Szabadság Légió Telegram-csatornájukon közölték, hogy „felszabadították Kozinka falut Oroszország belgorodi területén. Hozzátették, hogy bevonultak a régióban lévő Grajvoron településre is, és arra szólították fel az orosz határ menti régiók lakóit, hogy maradjanak otthonukban, és ne álljanak ellen – emlékeztett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Ezzel szemben Vjacseszlav Gladkov, a belgorodi terület kormányzója azt állította, hogy ukrán oldalról támadták rakétákkal az oroszországi falvakat.

Ukrán áramszolgáltató: helyreállították a zaporizzsjai atomerőmű áramellátását

Helyreállították a zaporizzsjai atomerőművet tápláló távvezetéket, így a nukleáris létesítmény az ukrán energiarendszerről kap áramot – közölte hétfőn az Ukrenerho ukrán áramszolgáltató vállalat.

A közlemény szerint az orosz erők reggeli légitámadása ellenére Ukrajna energiarendszere stabilan működik, a megtermelt áram elegendő a fogyasztói igények fedezésére. Ugyanakkor a keleti országrészben, Dnyipro város közelében megrongálódott több nagyfeszültségű vezeték, emiatt leállt a régió egyik nagy teljesítményű erőműve, valamint számos alállomás és elosztórendszer. Emiatt a zaporizzsjai fogyasztóknál átmenetileg nem volt áram, de a szakemberek tartalékrendszerekkel már helyreállították a fogyasztók áramellátását.
„Most már elegendő áram áll rendelkezésre a fogyasztói igények fedezésére, de az esti órák egyensúlyának fenntartásához gazdaságos áramfogyasztásra van szükség” – figyelmeztetett a vállalat.
Az Ukrenerho tájékoztatása szerint az újabb orosz légicsapások ellenére éjszaka – amennyiben csökken a lakossági fogyasztás – folytatódik az ukrán áramexport Moldovába és Lengyelországba, és Ukrajna nem szorul árambehozatalra külföldről.
Az ukrán energetikai minisztérium arról számolt be, hogy négy ukrajnai régióban, Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk, Donyeck és Herszon megyében voltak helyenként áramkimaradások.
Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes hétfőn a Telegramon azt írta, hogy Bahmut peremvidékén, északon és délen folytatódnak az ádáz harcok a domináns magaslatokért az ukrán és az orosz csapatok között. Maljar szavai szerint vasárnap óta a helyzet nem változott jelentősen a Donyeck megyei városban és környékén. „Az orosz erők támadópotenciálja jelentősen csökkent, az ellenség hatalmas veszteségeket szenvedett, időt nyertünk bizonyos műveletekre, amelyekről később adunk tájékoztatást” – közölte a miniszterhelyettes.
Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója arról adott hírt, hogy Sztanyiszlav város orosz ágyúzása közben életét vesztette egy helyi lakos, egy 45 éves férfi.
Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó pedig arról tájékoztatott, hogy az elmúlt napban az orosz ágyúzások következtében két civil vesztette életét, és hat sebesült meg a régióban.
Az ukrán vezérkar hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg már 203 880 katonát vesztett az ukrajnai háborúban, ebből 720-at a legutóbbi összesítés óta. Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek két orosz harckocsit és húsz tüzérségi rendszert is – derül ki a jelentésből.

Donyecki vezető: megkezdődött Bahmut aknamentesítése

Megkezdődött az előzetes aknamentesítés az orosz hadsereg által elfoglalt Bahmutban – közölte Gyenyisz Pusilin, a kelet-ukrajnai Donyecki terület Moszkva által megbízott vezetője hétfőn a Rosszija 24 hírtelevízióval.

Pusilin szerint nagyon aprólékos és nehéz munka vár a tűzszerészekre, tekintettel a „felszabadított” Donyeck megyei városban lezajlott harcok léptékére. Elsőrendű feladatnak nevezte azoknak a helyeknek az ellenőrzését, ahol civilek tartózkodhatnak. Közölte, hogy az orosz fegyveres erők folytatják az előrenyomulást Marjinka és Avgyijivka körzetében.
Jevgenyij Prigozsin, a város bevételében kulcsszerepet kapott Wagner magánhadsereg alapítója a sajtószolgálata által a Telegramon közzétett hangüzenetben megerősítette, hogy megkezdődött az aknamentesítés. Közölte, hogy a város nyugati határán védvonalat építettek ki. Bejelentette, hogy a Wagner fegyveresei május 25. és június 1. között ki fognak vonulni Bahmutból.
Azt javasolta az orosz védelmi tárcának, hogy ha hiány lépne fel, a Wagner embereinek pótlására állítson fegyverbe tábornokokat, és szervezzen ezredet belőlük.
Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” nyugállományú alezredese a Rosszija 24-nek elmondta, hogy a Bahmutból visszavonult ukrán erők Csasziv Jar város védelmére készülnek.
Vjacseszlav Gladkov, az Ukrajnával határos orosz Belgorod megye kormányzója közölte, hogy ukrán oldalról több órán át támadtak rakétákkal falvakat. A regionális elöljáró szerint civil sebesülés nem történt, de anyagi kár keletkezett.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine