Az orosz-ukrán háború 450. napja – FRISSÜL

Immár négyszázötvenedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán hírszerzés: Oroszország a szankciók ellenére újraindította a rakétagyártást

Oroszország kimerítette rakétakészleteinek jelentős részét, de a nemzetközi szankciók ellenére sikerült elindítania a gyártást, amint azt az Ukrajnában lelőtt rakéták töredékei is bizonyítják – jelentette ki pénteken Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője az RBK-Ukrajina hírportálnak.

A tisztségviselő közölte, hogy az ukrán hírszerzés adatai szerint Oroszország havonta 67 rakétát képes előállítani. „Havonta legalább kétszer szállít Oroszország Kalibr típusú rakétákat az általa még 2014-ben megszállt Krím félszigetre. Most az oroszok körülbelül 25 Kalibr rakétát tudnak gyártani havonta, H-101-es típusból 35 darabot, Kinzsal rakétából kettőt, az Iszkander-M rendszerhez való 9M723 ballisztikus rakétákból pedig ötöt. A nemzetközi szankciók ellenére sikerül nekik a rakétagyártáshoz szükséges alkatrészeket importálniuk” – fejtette ki Szkibickij. Szavai szerint az Ukrajnában lelőtt orosz rakéták darabjai arra utalnak, hogy ezek a lőszerek „épphogy legördültek a futószalagról”, ezeket az idei év első negyedévében gyártották. „Oroszország addig fogja rakétákkal terrorizálni Ukrajnát, amíg elegendő erőforrással rendelkezik, ezért Ukrajna számára fontos, hogy továbbra is erősítse légvédelmét” – mutatott rá a hírszerzési vezető.
Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos a Telegramon arról számolt be, hogy sikerült egy Oroszországba elhurcolt 14 éves lányt hazahozni Ukrajnába. Az ombudsman hozzátette, hogy a gyermek rehabilitáción vesz részt, egészségügyi és humanitárius segítséget kap. „Azon dolgozunk, hogy minden ukrán gyereket hazahozzunk, és megbüntessük azokat, akik kiviszik, és idegen területen túszként tartják gyermekeinket ” – hangsúlyozta Lubinec.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy két napja az ukrán hatóságoknak egy hatéves kislányt sikerült hazahozniuk Oroszországból Ukrajnába, akinek katona szülei a Donyeck megyei Mariupolban estek orosz fogságba.
Az ukrán vezérkar péntek reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége 660-nal 201 760-ra nőtt. Az ukrán erők csütörtökön egyebek mellett négy orosz harckocsit és 12 tüzérségi rendszert semmisítettek meg.

Novák Katalin: az ukrajnai háború és a demográfiai válság is fenyegeti Európát

„A közvetlen szomszédunkban, Ukrajnában dúló háború ránk is hatással van, és olyan demográfiai visszaeséssel és kihívásokkal szembesülünk, amelyekkel még korábban soha” – mondta Novák Katalin köztársasági elnök csütörtökön az ENSZ katasztrófák kockázatainak csökkentésére és az ellenállóképesség növelésére létrehozott Sendai Keretszerződés kapcsán tartott New York-i konferenciáján.

Magyarország egy tízmillió lakosú, közepes ország Európa szívében és annak ellenére, hogy nincsen tengerünk vagy más, jelentős természeti forrásunk, mégis kiemelkedő erőfeszítéseket teszünk a bajba jutottak megsegítségére – kezdte beszédét a köztársasági elnök, felhívva a figyelmet az Európát jelenleg érintő súlyos kihívásokra, köztük a világjárványt, az erdőtüzeket, áradásokat és az Ukrajnában zajló háborút említve.
Novák Katalin kiemelte, hogy 2017-es indulása óta a Hungary Helps program 54 országban, több mint százmillió dollár értékben mintegy 300 humanitárius és rehabilitációs programot támogatott. Mint elmondta, Magyarország az elsők között sietett Törökország segítségére a februári földrengés után. Kiemelte: 167 szakértővel és 29 mentőkutyával összesen 35 embert mentettek ki a romok alól. Emellett több mint száz tonnányi gyógyszert és orvosi felszerelést biztosítottak Törökországnak, magyar szakemberek több épület újraépítésében is segítséget nyújtanak.
„Ott voltunk és segítettünk a tavalyi pakisztáni árvizek idején, az azt megelőző évben a horvátországi földrengéskor” – sorolta Novák Katalin, kiemelve: ez mind csak egy-egy példa, amely megmutatja, mennyire fontos, hogy ne csak magunkat védjük, de egymást is segítsük.
„Mégis kinek szeretnénk megmenteni földünket, ha nem a következő generációnak?” – tette fel a kérdést Novák Katalin.
„Erős családokra van szükség, amelyekben megtaníthatjuk gyermekeinknek, hogyan vigyázzanak saját környezetükre és hogyan segítsenek a bajbajutottakon” – hangsúlyozta a köztársasági elnök.
„A következő nemzedékeknek a remény jövőjét nyújtsuk, ne a háborút. Egy bölcsőkkel, és nem sírokkal teli jövőt” – idézte fel Ferenc pápa szavait, melyek a Szentatya április végi magyarországi látogatásán hangoztak el.
„Együtt még többet tehetünk egy biztonságos és fenntartható jövő kiépítése érdekében. Magyarország készen áll, hogy segítsen” – mondta az államfő.
Az államfő kiemelte: „büszke vagyok arra, hogy olyan találkozón lehetek jelen, ahol a Közgyűlés magyar elnöke, Kőrösi Csaba látja el a levezető elnöki teendőket.”
Novák Katalin megköszönte Kőrösi Csabának az elmúlt 8 hónap munkáját.
Az államfő az ENSZ katasztrófa kockázat-csökkentési ülését követően találkozott a magyar közgyűlési elnökkel, akinek személyesen is kifejezte köszönetét. Novák Katalin szintén rövid megbeszélést folytatott Mami Mizutorival, az ENSZ főtitkárának katasztrófák kockázatának csökkentéséért felelős különmegbízottjával.

Az ukrán tartalékokra mért csapásokról számolt be az orosz katonai szóvivő

Csoportos csapásokat hajtott végre az éjszaka folyamán nagyhatótávolságú tengeri és légi indítású precíziós fegyverekkel az orosz haderő Ukrajnában a külföldi gyártmányú fegyvert és felszerelést tároló nagy raktárak, valamint ukrán tartalékok ellen – jelentette ki csütörtökön Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Az orosz hadijelentésben – anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna – az áll, hogy a támadások az ukrán fegyveres erők jelentős fegyver- és lőszerkészleteit semmisítették meg, valamint megakadályozták a tartalékok átirányítását a hadműveleti területekre.
Konasnekov az elmúlt nap folyamán a fronton elszenvedett ukrán emberveszteséget mintegy 520 főben nevezte meg, akik közül, mint mondta, elérhette a kétszázat azoknak a katonáknak és „zsoldosoknak” a száma, akik a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el. A harcokban megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között két harckocsit, egy Szu-24-es repülőgépet és egy Mi8-as harckocsit említett.
A donyecki régióban lévő Bahmut ostromával kapcsolatban azt mondta, hogy a rohamegységek – légideszant egységek, valamint a tüzérség és harcászati légierő támogatásával – folytatták a város „felszabadítását”.
Gyenyisz Pusilin, a donyecki régió Moszkva által megbízott vezetője csütörtökön azt mondta, hogy Bahmutban már csak a Domino negyed és a kertes házak egy része maradt ukrán kézen, és közelinek jósolta a város „felszabadítását”. Az állította, hogy a szárnyakon a csapaterősítésnek köszönhetően javult a helyzet. Jevgenyij Prigozsin, a bahmuti ostromban kulcsszerepet kapott Wagner magánhadsereg alapítója ugyanakkor a sajtószolgálata Telegram-csatornáján megosztott hangüzenetében nehezményezte, hogy az orosz egységek Sacco és Vanzetti település közelében állásokat adtak fel.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi támadást. Donyeckben egy mentős ápolónő életét vesztette.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter csütörtökön a nyugati katonai körzet gyakorlóterein szemlélte meg a szerződéses katonák harci kiképzését.

Ukrán katonai szóvivő csapataik előrenyomulásáról számolt be Bahmutnál

Az ukrán csapatok az elmúlt nap során különböző irányokban 150-1700 métert nyomultak előre a Donyeck megyei Bahmut térségében, az összecsapásokban meghalt 130 orosz katona, 145 megsérült, négyet pedig foglyul ejtettek – számolt be Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán haderő szóvivője egy csütörtöki tévéműsorban.

„Bahmut továbbra is a kelet-ukrajnai harci cselekmények középpontjában van. A harcok során egységeink – annak ellenére, hogy személyi állományban, lövedékekben és felszerelésben hátrányban vannak az orosz erőkkel szemben -, tovább nyomulnak előre” – fogalmazott a szóvivő. Megjegyezte viszont, hogy az oroszok még mindig igyekeznek teljesen elfoglalni Bahmutot, noha a várost szinte teljesen romba döntötték. „Az orosz erők 487-szer nyitottak tüzet ágyúkkal és rakétatüzérséggel az ukrán állásokra, 25 harci összecsapás, hat légitámadás is volt” – fűzte hozzá Cserevatij. Tájékoztatása szerint az ukrán erők a harcokban megsemmisítettek két orosz önjáró tüzérségi eszközt, egy Orlan-10 típusú drónt, és nyolc katonai raktárt.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva közölte, hogy a szerda este és csütörtök hajnalban több hullámban Ukrajnára kilőtt harminc robotrepülőgép közül 29-et a légvédelem megsemmisített. Egy becsapódás történt a nyugat-ukrajnai Hmelnickij megye területén, a szóvivő azonban nem árulta el, hogy pontosan hol. A korábbi információkat pontosítva, közölte, hogy a déli oroszágrészben lévő Odessza megyében nem történt becsapódás, hanem a légvédelem által lelőtt rakéta roncsai zuhantak egy létesítményre, aminek következtében egy ember meghalt és kettő megsérült. Ezért ismét hangsúlyozta, hogy a légiriadó ideje alatt be kell tartani a biztonsági intézkedéseket, és óvóhelyen kell tartózkodni, hiszen az ukrán légvédelem légelhárító rakétái robbanófejének, és a megsemmisített ellenséges légi célpontoknak – drónoknak és rakétáknak – az elemei „mindenképpen a földre hullanak”.
Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka közölte, hogy a 29 rakétán felül még két Sahid típusú kamikaze drónt, és két felderítő drónt is megsemmisítettek.
Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök arról adott hírt, hogy a főváros régiójában az ukrán légvédelem által kilőtt és lezuhant orosz rakétadarabok nem okoztak sem személyi sérülést, sem komolyabb anyagi károkat.
Megyei kormányzók beszámolói szerint az elmúlt nap folyamán a leghevesebb támadások délen Zaporizzsja és Herszon megyét érték, a keleti országrészben pedig Harkiv, Donyeck és Luhanszk megyéket. A zaporizzsjai régióban szerdán egy 68 éves nő vesztette életét és három férfi sérült meg. Donyeck megyében két civil halt meg, és öten megsérültek, Herszon megyében pedig hárman vesztették életüket – köztük egy ötéves kisgyermek – és két helybeli sérüléseket szenvedett.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 510-zel hozzávetőleg 201 100 főre nőtt. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett két orosz harckocsit, és 32 tüzérségi rendszert.

EBRD: tőkeemelési javaslat várható az ukrajnai segítségnyújtás folytatása érdekében

Várhatóan tőkeemelést kér az idén az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a részvényes országoktól, hogy hozzájárulhasson a ukrajnai újjáépítés valószínűleg 400 milliárd dollárt meghaladó költségeinek finanszírozásához – közölte csütörtökön a bank londoni központja.

A közlemény szerint a feltörekvő európai gazdaságok támogatására 1991-ben életre hívott pénzintézet Szamarkandban zajló éves közgyűlésén a részvényes országok alkotta kormányzótanács megerősítette, hogy a banknak kritikus fontosságú szerepet kell játszania az ukrán reálgazdaság támogatására irányuló nemzetközi erőfeszítésekben a háború és az újjáépítés idején egyaránt.
Az EBRD közölte: a háborús károk figyelembevételével készült legutóbbi becslés szerint az ukrajnai újjáépítés költsége elérheti a 411 milliárd dollárt.
A tájékoztatás szerint EBRD kormányzói felismerték a bank további részvényesi támogatásának szükségességét az Ukrajnában végzett tevékenység folytatásához, így az igazgatótanács 2023 végéig tőkeemelési javaslatot terjeszt a kormányzótestület elé.
A kormányzótanács kifejezésre juttatta a közgyűlésen, hogy maradéktalanul támogatja az EBRD ukrajnai tevékenységéhez szükséges részvényesi hozzájárulást, és egyetértésre jutott abban, hogy a befizetett tőkeállomány a támogatás leghatékonyabb, igazságosan elosztott eszköze – fogalmaz csütörtöki tájékoztatásában az EBRD.
A beszámoló szerint az EBRD – Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője – tavaly 1,7 milliárd euró finanszírozást nyújtott Ukrajnának, és további 200 millió euró befektetést mozgósított Ukrajna számára társfinanszírozás formájában más partnerbankok bevonásával.
A bank a 2022-2023-as időszakra legalább 3 milliárd euró folyósítását vállalta Ukrajna részére, és csütörtöki tájékoztatása szerint eddig 1,5 milliárd eurót hajtott fel nemzetközi donoroktól a kockázatok részleges fedezésére.
A pénzintézet szerint a kormányzótestület úgy tartja, hogy a befizetett tőkeállomány 3-5 milliárd eurós emelése lehetővé tenné a szükséges mértékű és jellegű támogatás nyújtását 2024-ben és azután, anélkül, hogy a továbbiakban is szükség lenne a rendszerszintű adományozói kockázatmegosztásra.
Az EBRD jelenlegi vállalása az, hogy az Ukrajnának nyújtott finanszírozás felét saját kockázatára folyósítja, a pénzügyi támogatás másik fele 19 ország és külön az Európai Unió adományaiból áll össze.
Ez lenne az EBRD harmadik részvényesi tőkejuttatása, illetve tőkeemelése a pénzintézet fennállása óta. A bankot a részvényes országok 10 millió ecu (European Currency Unit, az euró előtti közös európai elszámolási eszköz) tőkével alapították 1991-ben, ezt a tőkeállományt 1996-ban 20 milliárd ecu-re, majd 2010-ben, a globális pénzügyi válság nyomán 30 milliárd euróra emelték.
Az EBRD a jelenlegi háborús időszakban mindenekelőtt Ukrajna energia- és élelmiszer-ellátási biztonságának fenntartására, valamint a kritikus fontosságú országos és helyi infrastrukturális létesítmények helyreállítására összpontosítja tevékenységét, és ehhez kereskedelemfinanszírozási támogatást nyújt, segítve egyben az ukrajnai magánszektort – áll a bank csütörtöki londoni ismertetésében.
Az EBRD közgyűlésén az ukrajnai finanszírozások kormányzótanácsi támogatása mellett két másik sarkalatos döntés is született. A kormányzótestület formálisan jóváhagyta az EBRD tevékenységének korlátozott mértékű kiterjesztését a Szaharától délre fekvő afrikai országokra, és ugyanezen döntés keretében bevonta Irakot a működési terület déli és keleti mediterrán térségébe, emellett döntés született a bank tőkekezelési keretrendszerének korszerűsítéséről is.
Az EBRD 2022-ben 13,1 milliárd euró – az egy évvel korábbinál csaknem 3 milliárd euróval több – befektetést hajtott végre működési területén. Ez éves finanszírozási rekord a bank eddigi három évtizedes történetében.

Orbán Viktor: Magyarország minden béketervet támogat

Magyarország, amely a béke oldalán áll, minden béketervet támogat, mert nem tudjuk, végül melyik visz sikerre, de ha nem tesszük meg az első lépést, sohasem jutunk el a békéig – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki horvát és szlovén újságírók kérdéseire válaszolt a bledi kereszténydemokrata internacionálé (CDI-IDC) vezetőségi ülésének alkalmával csütörtökön.

A magyar kormányfő rámutatott: kétféle gondolkodásmód létezik az ukrajnai háború jövőjét illetően, az egyik szerint van mód a konfliktus katonai rendezésére, míg a másik szerint nincs lehetőség erre, ezért inkább tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség.
Orbán Viktor hozzátette: egyelőre még a konfliktus valódi természetét sem sikerült tisztázni, egyesek szerint proxyháború zajlik Ukrajnában, míg mások valódi háborúról beszélnek a felek között.
Senki sem tudja, milyen béketervnek lenne esélye a sikerre, Magyarország éppen ezért minden kezdeményezést támogat, és kész arra, hogy akár közvetítőként, akár a későbbi tűzszüneti tárgyalások helyszíneként eszköz legyen a békét keresők kezében – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Orbán Viktor elmondta: az ukrajnai háború tekintetében Magyarország kötődése és hozzáállása a személyes érintettség miatt tér el a térségbeli országokétól.
Ukrajna a szomszédunk, ahol magyar kisebbség él, és a háború magyar életeket is követelt – jegyezte meg.
A konfliktus nemcsak Ukrajnának, hanem Magyarországnak is „személyes nemzeti veszteség” – fűzte hozzá.
Az európai békekerettel kapcsolatban Orbán Viktor kiemelte: az alapot eredetileg az európai biztonságért hozták létre, nem az ukrajnai háború miatt. A keret célja, hogy Európa-szerte erősítse a biztonságot, de eddig elsősorban Ukrajna támogatására fordították a pénzt – mutatott rá.
Magyarország szerint tisztázni kell, hogy az alap továbbra is az eredeti célokat, az összeurópai biztonságot szolgálja, vagy átalakul Ukrajna katonai támogatásának eszközévé, ezért blokkolja a további kifizetéseket – magyarázta a kormányfő.
A szlovéniai Bledben tartja a kereszténydemokrata internacionálé (CDI-IDC) kétnapos végrehajtó bizottsági ülését Biztonság, igazság, béke mottóval. Orbán Viktor a világszervezet egyik alelnökeként vesz részt az eseményen.

Ismét több mint 12 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. május 18-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5411 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6755 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 52 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. május 18-án 20 ember, köztük 5 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine