Az orosz-ukrán háború 448. napja – FRISSÜL

Immár négyszáznegyvennyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Kína részvételének fontosságát hangsúlyozta a béke-erőfeszítésekben az ukrán külügyminiszter a különmegbízottnak

Kétnapos látogatást tett Ukrajnában Li Huj, a kínai kormány eurázsiai különmegbízottja, akivel Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter tárgyalt szerdán Kijevben, kiemelve Kína részvételének fontosságát az Oroszország indította háború lezárását célzó békeerőfeszítésekben.

Az ukrán külügyminisztérium közleménye szerint a megbeszélésen megvitatták az Ukrajna és Kína közötti együttműködés aktuális kérdéseit kétoldalú és nemzetközi szinten egyaránt, valamint a háború megállításának lehetőségeit. Kuleba kiemelte, hogy Ukrajna nem fogad el olyan javaslatokat, amelyek területeinek elvesztését vagy a konfliktus befagyasztását eredményeznék.
Külön hangsúlyozta Kína részvételének fontosságát az ukrán elnök békeképletének és a Fekete-tengeri gabonamegállapodásnak a végrehajtásában, valamint a nukleáris biztonság szavatolásában.
A harctéri fejleményeket illetően szerda este Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy három helyi lakos – köztük egy ötéves kisgyermek – meghalt, ketten pedig megsebesültek a régióban lévő Zelenyivka faluban egy orosz támadásban.
Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán haderő szóvivője egy tévéműsorban arról számolt be, hogy a Donyeck megyei Bahmut térségében az ukrán erők az elmúlt napban mintegy ötszáz métert nyomultak előre. „Az ellenség 456-szor lőtt állásainkra különböző kaliberű és típusú tüzérségi fegyverekkel és rakéta-sorozatvetőkkel, ezzel is megerősítve, hogy szó sincs lőszerhiányról, sajnos. Huszonöt összecsapás zajlott le a térségben és 12 légitámadás” – fejtette ki a szóvivő, hozzátéve, hogy adatai szerint 107 orosz katona halt meg a Bahmutért vívott ütközetekben és 153 sebesült meg.

Berlin és London szerint a Fehér Háznak kell döntenie az F-16-osok Ukrajnába szállításáról

Az amerikai vezetés feladata eldönteni, hogy kaphat-e F-16-os vadászgépeket az orosz támadás ellen védekező Ukrajna – jelentette ki egybehangzóan a német és a brit védelmi miniszter szerdán Berlinben.

Boris Pistorius és Ben Wallace megbeszélésük után tartott közös tájékoztatójukon az Ukrajna által szorgalmazott, úgynevezett vadászgép-koalícióról szóló kérdésekre válaszolva rámutattak, hogy a német és a brit légierő sem rendelkezik a kijevi tervekben nevesített F-16-os vadászgéptípussal.
Egyaránt hozzátették, hogy mivel ezek a repülők amerikai gyártmányok, a Fehér Ház dolga eldönteni, hogy Ukrajna kaphat-e belőlük.
Ugyanakkor mindketten hangsúlyozták: támogatják, hogy Ukrajna rendelkezzék mindennel, ami csak szükséges az orosz támadás elhárításához.
Ben Wallace ismertette: hazája egy nemzetközi összefogás, egy „platform” részeként segítheti az Ukrajnát F-16-osokkal támogatni kívánó országokat tervük megvalósításában, a többi között pilóták képzésével.
Boris Pistorius elmondta, hogy hazája kapacitás és képességek híján nem alkalmas „aktív szerepre” egy ilyen vállalkozásban, de egyéb módon, politikai, pénzügyi támogatással hozzájárulhat annak sikeréhez.
Ben Wallace aláhúzta, hogy a nyugati vadászgép nem „varázspálca”, amelynek egyetlen suhintásával véget lehet vetni Oroszország Ukrajna elleni háborújának, rövid távon pedig az a legfontosabb, hogy Ukrajna valamilyen módon rendelkezzék azokhoz hasonló képességekkel, amelyeket a nyugati vadászgépek birtokolnak. Ezt szolgálja az a brit döntés, hogy Storm Shadow típusú rakétákkal is segítik a védekezést.
Boris Pistorius kiemelte, hogy Németország továbbra is azokra a területekre összpontosít, amelyeken azonnali és jelentős támogatást tud biztosítani Ukrajnának. Ezek a légvédelmi képességek fejlesztése, az ukrán haderő harckocsiállományának bővítése, beleértve a járművek szállítását és karbantartását, valamint a lőszerutánpótlás.

Mikolajivi lőszerraktár megsemmisítéséről tett bejelentést az orosz katonai szóvivő

Tengeri indítású, nagyhatótávolságú precíziós fegyverekkel mért csapást az orosz haderő egy mikolajivi hajójavító üzembe telepített nagy lőszerraktárra – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi tárca szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők embervesztesége az elmúlt nap folyamán mintegy 730 fő volt, akik közül elérte a 360-at azoknak a katonáknak és zsoldosoknak a száma, akik a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el. A megsemmisített ukrán katonai célpontok között említett meg egyebek között egy vezetési- és egy megfigyelőpontot, továbbá egy lőszerraktárt.
Beszámolója szerint Bahmutban az orosz rohamegységek folytatták a harcot a nyugati városrész bevételéért, miközben a szárnyaikat a hadsereg alegységei biztosították. Azt mondta, a legsúlyosabb helyzet Bahmutnál Kraszne és Bohdanivka körül alakult ki, ahol az orosz erők hét támadást vertek vissza. Konasenkov szerint a légideszant csapatok a támadó műveletek révén „kedvezőbb védvonalat foglaltak el”.
A hadijelentésre reagálva Jevgenyij Prigozsin, a város ostromában kulcsszerepet játszó Wagner magánhadsereg alapítója a sajtószolgálata által közölt hangüzenetben a „kedvezőbb védvonal elfoglalása” kifejezést – nyomdafestéket nem tűrő szavakkal tarkítva – súlyos áldozatok árán megszerzett jelentős terület feladásának nevezte. Prigozsin szerint egyébként Bahmutban kevesebb mint másfél négyzetkilométernyi terület maradt orosz ellenőrzés alatt.
A harci cselekményekről az orosz állami sajtónak rendszeresen nyilatkozó Andrej Maroscsko, a luhanszki „népi milícia” nyugállományú ezredese az orosz felderítésre hivatkozva azt mondta, hogy a Minykivka-Csasziv Jar úton jelentős ukrán erősítés halad a harcok helyszíne felé.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok szerdán ukrán tüzérségi támadást. Donyeckben három civil életét vesztette, Jaszinovatében pedig további öt megsebesült.

Novák Katalin: az a legfontosabb, hogy megtaláljuk az igazságos békéhez vezető utat

Keresztény konzervatív politikusként az a legfontosabb számomra, hogy az ukrajnai háborúban megtaláljuk az utat végső célunkhoz, az igazságos békéhez – mondta Novák Katalin köztársasági elnök az Európa Tanács állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján Reykjavíkban szerdán.

Novák Katalin rámutatott: ha az igazságos béke minden feltétele teljesül, az nemcsak a tűzszünetet teszi lehetővé, hanem a megbékélést magában foglaló fenntartható békét is.
A magyar köztársasági elnök aláhúzta: az Európa Tanács állam- és kormányfőinek „rendkívüli felelősségük van a béke előmozdításában és biztosításában az állampolgárok számára”.
Novák Katalin üdvözölte, hogy egyre több vezető támogatja a „tisztességes és igazságos békét”, amely szavai szerint „minden állampolgárunk egyetemes vágya”.
Leszögezte: minden embernek joga van az élethez, azoknak is, akik háborús övezetben rekedtek.
Emlékeztetett, hogy az Európa Tanács központi szerepet játszik az emberi jogok védelme és előmozdítása terén, és sokat tett a demokráciáért, az emberi jogokért és az alapvető szabadságjogokért az elmúlt évtizedekben.
„Ezért ez a megfelelő idő és hely arra, hogy megfogalmazzunk egy határozott üzenetet: a békéhez való jog üzenetét” – mondta.
Novák Katalin a kisebbségek helyzetével is foglalkozott beszédében.
„Különös figyelmet kell fordítanunk rá, hogy a szabadságért folytatott küzdelem ne járjon a nemzeti kisebbségek jogainak csorbulásával” – hangsúlyozta.
Kiemelte: a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása az európai együttműködés egyik alapja, amelyet nem lökhetünk félre.
Az Európa Tanács 1949-es megalakulása óta az idei a szervezet negyedik csúcstalálkozója. Legutóbb Lengyelország adott otthont állam- és kormányfői találkozónak, 2005-ben.
Novák Katalin szerint ezen a csúcstalálkozón ünnepelni kellett volna, hiszen „gazdaságaink még sohasem voltak ennyire fejlettek, sikeresen kilábaltunk a koronavírus-világjárványból, megtanultuk, hogyan erősítsük meg közös értékeinket, és hogyan birkózzunk meg a kulturális, történelmi és nyelvi különbözőségekkel, amelyek annyira egyedivé és értékessé teszik Európát”.
Ugyanakkor „sok régi és új kihívás igényli azonnali figyelmünket és követel cselekvést tőlünk: brutális háború tombol a kontinentális Európa területén, és békés életmódunk támadás alatt áll” – jegyezte meg.
„Oroszország őrült döntése, hogy megtámadja a Magyarország közvetlen szomszédságában található Ukrajnát, fenekestül felforgatta világunkat” – mondta a köztársasági elnök.
Novák Katalin szerint a háború egységes és határozott választ követel, hiszen „egy szuverén állam elleni fegyveres támadás és agresszió elfogadhatatlan”. Hozzátette: a háborús bűnöket ki kell vizsgálni, az elkövetőket pedig felelősségre kell vonni.
A kétnapos izlandi csúcson a magyar államfő „baráti beszélgetést” folytatott Olaszország miniszterelnökével, Giorgia Melonival, illetve egyeztetett Emmanuel Macron francia elnökkel is. Emellett egyeztetett Maia Sanduval, Moldávia elnökével és Denys Smyhal ukrán miniszterelnökkel.

Berlin és London szerint a Fehér Háznak kell döntenie az F-16-osok Ukrajnába szállításáról

Az amerikai vezetés feladata eldönteni, hogy kaphat-e F-16-os vadászgépeket az orosz támadás ellen védekező Ukrajna – jelentette ki egybehangzóan a német és a brit védelmi miniszter szerdán Berlinben.

Boris Pistorius és Ben Wallace megbeszélésük után tartott közös tájékoztatójukon az Ukrajna által szorgalmazott, úgynevezett vadászgép-koalícióról szóló kérdésekre válaszolva rámutattak, hogy a német és a brit légierő sem rendelkezik a kijevi tervekben nevesített F-16-os vadászgéptípussal.
Egyaránt hozzátették, hogy mivel ezek a repülők amerikai gyártmányok, a Fehér Ház dolga eldönteni, hogy Ukrajna kaphat-e belőlük.
Ugyanakkor mindketten hangsúlyozták: támogatják, hogy Ukrajna rendelkezzék mindennel, ami csak szükséges az orosz támadás elhárításához.
Ben Wallace ismertette: hazája egy nemzetközi összefogás, egy „platform” részeként segítheti az Ukrajnát F-16-osokkal támogatni kívánó országokat tervük megvalósításában, a többi között pilóták képzésével.
Boris Pistorius elmondta, hogy hazája kapacitás és képességek híján nem alkalmas „aktív szerepre” egy ilyen vállalkozásban, de egyéb módon, politikai, pénzügyi támogatással hozzájárulhat annak sikeréhez.

Az ukrán légierő cáfolta, hogy az orosz erők kilőttek egy Patriot rakétarendszert

A Patriot típusú amerikai légvédelmi rakétarendszert nem lehet egy csapással megsemmisíteni, még akkor sem, ha Kinzsal rakétát lőnek ki rá – jelentette ki Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy szerdai tévéműsorban.

A szóvivő ezzel cáfolta Igor Konasenkov altábornagynak, az orosz védelmi minisztérium szóvivőjének azt a keddi kijelentését, amely szerint egy Patriot típusú amerikai légvédelmi rakétarendszert semmisített meg az orosz erők Kinzsal hiperszonikus rakétarendszerének precíziós csapása Kijevben. Szavai szerint kedden az ukrán hadvezetés még nem akarta kommentálni ezt a bejelentést, mint ahogy Konasenkov korábbi „hazugságaira” sem reagáltak ukrán részről. „Ha annyi repülőgépünk lenne, amennyit állítólag az oroszok megsemmisítettek, már valószínűleg megnyertük volna ezt a háborút” – jegyezte meg Ihnat.
Kifejtette, hogy a Patriot olyan rendszer, amelynek része egy parancsnoki állás, ahonnan a harci szolgálatot teljesítő legénység figyeli a légi célpontokat és információkat kap a felelősségi körében lévő helyzetről, így a légi célpontokról is. A rendszer kézi, félautomata és automatikus üzemmódban is működhet. „A Patriot automatikus működési módja az, amely lehetővé teszi a légi célpontok lelövését emberi beavatkozás nélkül, mint ahogy az kedden is megtörtént” – tette hozzá.
Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes a Telegramon azt írta, hogy az elmúlt egy hónap alatt az orosz erők fokozták az orosz határ menti régiók, Csernyihiv, Szumi és Harkiv megyék elleni légi és tüzérségi támadásokat. „Az elmúlt héten, azaz május 8-16. között az orosz csapatok 162-szer lőtték ezeket a területeket, a legtöbbször, 110 alkalommal Szumi megyét” – írta. Szavai szerint az orosz hadsereg az ország polgári lakosságának ágyúzása mellett tüzérségi és légicsapásokkal igyekszik folyamatosan feszültségben tartani az ukrán csapatokat a határ menti területeken, és megakadályozni azok más irányú bevetését.
Szerhij Nyikiforov, az ukrán elnök sajtótitkára megerősítette az Ukrajinszka Pravda hírportálnak, hogy Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök Volodimir Zelenszkij ukrán államfőnek május 13-i telefonbeszélgetésükkor azt mondta, hogy Ukrajnába szeretne látogatni egy több afrikai országból álló küldöttség tagjaként. „Ukrajna elnöke üdvözölte ezt a békekezdeményezést. Volodimir Zelenszkij kész a magas rangú vendégeket fogadni Ukrajnában, meghallgatni javaslataikat, megvitatni velük az ukrán békeképletet, és megkérni őket, hogy csatlakozzanak annak megvalósításához” – mondta a sajtótitkár.
Ramaphosa egy keddi sajtótájékoztatóján közölte: telefonon beszélt Zelenszkijjel, és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Állítása szerint mindketten beleegyeztek abba, hogy tárgyaljanak egy lehetséges béketervről afrikai vezetőkkel. Azt mondta, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború lázárására irányuló dél-afrikai béketervet támogatják Szenegál, Uganda és Egyiptom vezetői is, a kezdeményezésről pedig tájékoztatták az ENSZ-főtitkárt, az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát.

Az Európa Tanács jegyzéket hozott létre az Ukrajnát ért károk nyilvántartására

Az Európa Tanács a szerdán befejeződő, kétnapos reykjavíki csúcstalálkozóján jegyzéket hozott létre az orosz agresszió során Ukrajnát ért veszteségek és károk nyilvántartására – tájékoztatott a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló szervezet szerdán.

A közlemény szerint az Európa Tanács negyedik csúcstalálkozóján létrehozott nyilvántartás az első lépést jelenti az orosz agresszió ukrajnai áldozatainak kárpótlási mechanizmusának megteremtése felé, amely – mint írták – biztosítja majd, hogy Oroszország a nemzetközi joggal összhangban teljes jóvátételt fizessen Ukrajnának.
A nyilvántartást kezdetben három évre hozták létre, és az Ukrajna elleni orosz agresszió által okozott károkról, veszteségekről vagy sérülésekről szóló bizonyítékok és követelések jegyzékeként szolgál majd. A nyilvántartás kezelésére irodát hoznak létre Hágában, valamint egy fiókirodát Ukrajnában – közölték.
„A jegyzék fontos mérföldkövet jelent az igazságszolgáltatás és a jóvátétel biztosításához Ukrajna és a háború miatt sokat szenvedett ukránok számára” – fogalmaztak, majd hozzátették: biztosítani kell, hogy a nyilvántartás mihamarabb működőképessé váljon, és az orosz agresszió áldozatai benyújthassák követeléseiket.
A közlemény Katrín Jakobsdóttir izlandi miniszterelnököt idézte, aki azt monda: a szolidaritás Ukrajnával, valamint a megtámadott ország támogatása az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága izlandi elnökségének egyik fő prioritása. Hangsúlyozta, az Európa Tanács fontos szerepet tud játszani és kell is játsszon az orosz agresszió során elkövetett bűnök elkövetőinek elszámoltathatóságának biztosításában. A jegyzék fontos a háborúban elkövetett bűncselekményekért való felelősségre vonás szempontjából, és erős üzenetet hordoz Ukrajna megingathatatlan támogatásáról – mondta.
Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára történelmi jelentőségűnek nevezte a jegyzék létrehozását, és azt mondta: a nyilvántartás támogatni fogja az áldozatokat veszteségeik rögzítésében, továbbá létfontosságú lesz minden kompenzációs mechanizmushoz, amelyek „felelősségre vonják majd Oroszországot tetteiért”.
Denisz Smihal ukrán kormányfő üdvözölte a jegyzék létrehozását, és felkért minden államot, hogy csatlakozzon a kezdeményezéshez, jelezve ezzel, hogy támogatják Oroszország elszámoltathatóságát.
Ez idáig negyven ország – Albánia, Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Dánia, Észak-Macedónia, Észtország, Finnország, Franciaország, Georgia, Görögország, Hollandia, Horvátország, Izland, Írország, Japán, Kanada, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna – és az Európai Unió csatlakozott, valamint további három ország – Andorra, Bulgária és Svájc – jelezte csatlakozási szándékát – tájékoztattak.

Megint közel 9 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. május 16-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4765 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4149 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 56 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. május 16-án 29 ember, köztük 18 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Miniszterhelyettes: az ukrán erők felszabadítottak húsz négyzetkilométert Bahmutnál

Az ukrán fegyveres erők visszavettek mintegy 20 négyzetkilométert az orosz csapatoktól a Donyeck megyei Bahmut peremvidékén, az orosz támadók magában a városban nyomulnak előre, és hivatásos ejtőernyős alakulatokat vontak be a harcokba – közölte Hanna Maljar, az ukrán védelmi miniszter helyettese kedden a Telegramon.

„Az elmúlt néhány nap alatt csapataink mintegy 20 négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel Bahmut külvárosának északi és déli részén, ugyanakkor magában Bahmutban az ellenség valamelyest előrenyomul, tüzérséggel teljesen elpusztítva a várost. Ezenkívül az ellenség hivatásos ejtőernyős alakulatokat vont oda. A harcok változó eredménnyel folytatódnak” – fejtette ki a miniszterhelyettes.
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy sajtóinterjúban azon véleményének adott hangot, hogy nyolcvan százalékban igaz az, amit Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner zsoldoscsoport alapítója mond. „A legrosszabb az, hogy amit Prigozsin mond, az többnyire igaz. Vannak dolgok, amelyekről még azt sem lehet mondani, hogy hamisak, mivel kétféleképpen is felfoghatók, de annak, amit mond, 80 százaléka teljesen igaz”- fogalmazott. Budanov szerint Prigozsin nyíltan bírálja Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert és Valerij Geraszimovot, az orosz fegyveres erők főparancsnokát, és ezek a megnyilvánulásai nem az orosz pszichológiai hadviselés részei. A hírzserzési főnök kifejtette, hogy a Prigozsin vezette Wagner katonai vállalkozás „maximális hatékonyságot” mutatott, szemben az orosz hadsereggel, amelynek parancsnoksága emiatt érzett „irigységből” a magánhadsereget igyekszik „fizikailag eltüntetni”. Budanov megjegyezte, hogy a Wagner-zsoldosok még Ramzan Kadirov csecsen vezető katonáin is túltettek hatékonyságban.
A hírszerzés vezetője azt is kijelentette az interjúban, hogy az Oroszországi Föderáció lehetőségei a komoly támadó akciókra teljesen kimerültek, de a támadók erőteljes védelmet építettek ki.
Az ukrán rendőrség sajtószolgálata arról számolt be, hogy a Fehér Angyal elnevezésű ukrán rendőralegység egy autója orosz tűz alá került a bahmuti járásban lévő Csasziv Jar település környékén, ennek ellenére sikerült tíz civilt evakuálniuk Bahmutból.
Az ukrán határőrszolgálat pedig arról adott tájékoztatást, hogy egységük tagjai visszaverték az orosz csapatok két rohamát Bahmutban, és megöltek kilenc orosz katonát. A sajtóközlemény szerint az oroszok tüzérséggel támogatott kis gyalogoscsoportokkal támadtak.
Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentéséből az Ukrajinszka Pravda hírportál azt emelte ki, hogy az orosz erők változatlanul hevesen támadnak Donyeck megyében Liman, Avgyijivka, Bahmut és Marjinka térségében. A felsorolt településeknél kedden 44 harci összecsapás zajlott le. Közben az ukrán erők öt orosz csapatbázist, három elektronikus hadviselési állomást, két lőszerraktárt és egy üzemanyag-tárolót találtak el.

Szergej Sojgu: nem igaz, hogy az ukránok lelőttek hat Kinzsal rakétát

Nem felel meg a valóságnak a kijevi állítás, amely szerint az ukrán légvédelmi rendszer hat orosz Kinzsal hiperszonikus rakétát lőtt le – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedd este a RIA Novosztyi állami hírügynökségnek.

„Már elmondtam ezt, de megismétlem. Mi nem lőttünk ki annyi Kinzsal rakétát, mint amennyit ők az állításuk szerint minden alkalommal állítólag lelőnek. Emellett ezeknek az +ukrán elfogásoknak+ a száma – és az, hogy valójában ki vezéreli az ottani amerikai komplexumokat, még mindig nagy kérdés – háromszor annyi, mint amennyit mi indítunk. És a rakéták típusát sem tudják eltalálni. Ezért nem tudják eltalálni őket” – idézte Sojgut a hírügynökség.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kinzsal típusú hiperszonikus rakétáról más korszerű orosz fegyverrendszerek mellett tett bejelentést a Szövetségi Gyűléshez 2018. március 1-jén intézett beszédében. A hivatalosan ismertetett jellemzői szerint a rakéta a hangsebesség tízszeresének elérésére képes, és garantáltan képes legyőzni minden létező lég- és rakétavédelmi rendszert, nukleáris és hagyományos robbanófejeket akár kétezer kilométeres távolságra is eljuttatva.
Az orosz védelmi minisztérium kedd délután arról számolt be, hogy az éjszaka folyamán az orosz fegyveres erők koncentrált csapást mértek az ukrán hadsereg alegységeire, valamint a nyugati országoktól kapott lőszereket, fegyvereket és hadfelszerelést tároló raktárokra. A tárca szerint egy Kinzsal hiperszonikus rakéta Kijevben megsemmisített egy amerikai Patriot föld-levegő rakétarendszert.

Zelenszkij hazaérkezett Kijevbe és rögtön haditanácsot hívott össze

Volodimir Zelenszkij Olaszországot, Franciaországot, Németországot és Nagy-Britanniát érintő többnapos európai körútja után kedden visszatért az ukrán fővárosba, ahol rögvest összehívta a haditanácsot – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.

„Meghallgattam a stratégiai-műveleti csoportok vezetőinek beszámolóját a harci cselekmények állásáról a területükhöz tartozó frontvonalon. Áttekintettük az általános műveleti helyzetet és a hírszerzési adatokat” – írta az államfő a Telegramon. Az értekezleten módosították a fegyver- és lőszerellátás menetrendjét, a harci egységek és tartalékos erők közötti elosztását is. Ezenkívül Zelenszkij tájékoztatása szerint meghallgatták az újonnan létrehozott dandárok harckészültségi ellenőrzésének eredményeit.
Az ukrán légierő parancsnoksága közölte, hogy számításai szerint több mint 120 millió dollárba került Oroszországnak az Ukrajna ellen keddre virradóan végrehajtott nagyszabású légicsapás. Szerhij Najev, a Donyec-medencei fronton harcoló ukrán Egyesített Erők parancsnoka hozzátette, hogy május eleje óta ez volt a nyolcadik légitámadás, amelyet az orosz erők Kijev ellen intéztek. „Az ellenség különböző irányokból indított támadást, a drónoktól a robotrepülőgépekig minden rendelkezésére álló erőforrást felhasználva. A főváros elleni tűz sűrűsége maximális volt, de minden célpontot észleltek és megsemmisítettek” – emelte ki a parancsnok.
Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat keddi közleményében azt írta, hogy az orosz megszállás alatt lévő zaporizzsjai atomerőműben szinte naponta szigorítják az oroszok az ott dolgozó ukránok munkavégzésének és tartózkodásának szabályait. A vállalat közlése szerint jelenleg mintegy 2,5 ezer szakember dolgozik az atomerőműben.
„A műszak előtt az orosz fegyveresek gondosan ellenőrzik a dolgozókat, munkahelyükre kizárólag a felüljárón mehetnek be, tilos az erőmű területén mozogniuk, sőt az utcára sem mehetnek ki” – közölte a vállalat. Ezenkívül az Enerhoatom értesülései szerint az oroszok azt követelik, hogy a dolgozók a munkahelyükön csak egyenesen előre nézzenek, és ne beszéljenek egymással, ami abszurd módon nehezíti a munkájukat. Az ukrán vállalat szerint a megszállók így próbálják eltitkolni lőállásaikat és a nagy mennyiségű katonai felszerelést a nukleáris létesítmény területén.
Az ukrán vezérkar legfrissebb keddi összesítése szerint az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége megközelítette a 200 ezret. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett három orosz harckocsit, 13 tüzérségi rendszert és 12 drónt.

Patriot légvédelmi rendszer megsemmisítéséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Patriot típusú amerikai légvédelmi rakétarendszert semmisített meg a Kinzsal hiperszonikus rakétarendszer precíziós csapása Kijevben – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint az orosz fegyveres erők éjjel nagyhatótávolságú, légi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel sikeres koncentrált csapást mértek az ukrán hadsereg alegységeire, valamint a nyugati országokból érkezett lőszereket, fegyvereket és hadfelszerelést tároló raktárokra.
Konasenkov azt állította, hogy Bahmutban az orosz rohamegységek folytatták a támadást a város nyugati negyedeiben, a szárnyaikat biztosító egyégek pedig csak Krasznénél tíz ukrán ellentámadást vertek vissza, megölve legkevesebb 70 ellenséges katonát. Gyenyisz Pusilin, a jórészt orosz ellenőrzés alá került donyecki régió Moszkva által megbízott vezetője a Szolovjov Live médiacsatornán jelentette be, hogy Bahmut térségében az orosz szárnyakra erősítést vezényeltek.
Az ostromban kulcsszerepet játszó Wagner magánhadsereg alapítója, Jevgenyij Prigozsin kedden egy videót tett közzé a sajtószolgálata Telegram-csatornáján, amelyen azt mondta: már csak két elenyésző nagyságú terület maradt ukrán ellenőrzés alatt a városban. Korábbi közlés szerint Bahmutnak már legalább a 95 százaléka orosz kézre került.
Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt nap folyamán mintegy félezer embert veszítettek, és elérheti a 215-öt azoknak az ukrán katonáknak a száma, akik a Donyeck körzetében zajló harcokban esetek el. A tábornok beszámolt még egyebek között egy Szu-24-es és egy Szu-25-ös ukrán katonai gépnek a lelövéséről, valamint hét brit Storm Shadow manőverező robotrepülőgépnek, három amerikai radarelhárító Harm rakétának, és HIMARS sorozatvetők hét lövedékének az orosz légvédelem általi elfogásáról.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Tomkakból és Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok kedden ukrán tüzérségi csapást.

Moszkva: idén megnégyszereződhet az orosz hadiipari termelés

Idén megnégyszereződhet a hadiipari termelés Oroszországban a 2021-2022-es évekhez képest – jelentette ki Gyenisz Manturov orosz miniszterelnök-helyettes, ipari és kereskedelmi miniszter a TASZSZ hírügynökség által kedden közölt interjúban.

„A 2023-as megnövekedett megrendelés megnövelt kapacitást és megfelelő nyersanyagellátást igényel. Ma nincsenek megoldhatatlan problémák ezen a téren, minden érdekelt gyártónak lehetősége van csatlakozni a különleges hadművelet igényeinek megfelelő ellátáshoz. Ezért idén a hadseregnek szánt termékek gyártási volumenének legalább négyszeres növekedésére számítunk a 2021-2022-es időszakhoz képest” – mondta.
Manturov szerint a csapásmérő eszközök gyártása és leszállítása több mint hétszeresére nőtt a tavalyi évhez képest, és Oroszországnak sikerült elérnie azt a szintet, „amely biztosítja a harckocsik ütemes ellátását”. Azt mondta, hogy az első negyedévben annyi harckocsit gyártottak, mint 2022 egészében.
Manturov nyilatkozata értelmében a könnyűipari vállalkozások száma a hadiipari komplexum nyilvántartásában 2022 októbere óta mintegy félezerrel bővült, arányuk pedig megtízszereződött. Hozzátette: nemcsak a regiszterben szereplő vállalatok szállítanak felszerelést, hanem a regionális költségvetésekből finanszírozott cégek is.

Meghalt a Donyec-medencében megsebesült cseh orvos

Meghalt hétfőn a prágai Katonai Kórházban az a cseh orvos, aki márciusban súlyos sérülést szenvedett Ukrajnában – közölte a Phoenix Projekt képviselője kedden Prágában a Facebook közösségi hálózaton.

„Taylor, hős barátunk, aki számos sebesültet mentett meg személyesen a keleti fronton, és több ezer katonát és civilt avatott be a katonai orvostudomány titkaiba, május 15-én, több hetes küzdelem után, belehalt súlyos sérüléseibe” – olvasható a Phoenix közleményében.
A Phoenix Projekt létrehozását szóvivője szerint Taylor kezdeményezte, s fő célja az ukrán katonákat bevezetni a katonai orvostudomány rejtelmeibe. A többségében cseh orvosokból és mentőkből álló csapat eddig mintegy 5000 ukrán katonát képezett ki orvosi elsősegélynyújtásra. Másfelől a cseh orvosok és mentők konkrét segítséget nyújtanak a háborúban megsebesült ukránoknak is.
A prágai külügyminisztérium korábbi közlései szerint Ukrajnában az oroszok elleni harcokban eddig két cseh állampolgár vesztette életét, az egyi tavaly júniusban, a másik idén márciusban.
Az ukránok oldalán jelenleg több mint száz cseh állampolgár harcol az oroszok ellen. Bár a cseh alkotmány tiltja az idegen országok hadseregéhez való csatlakozást, Milos Zeman korábbi cseh államfő bejelentette, hogy minden cseh állampolgár, aki Ukrajnába megy harcolni, elnöki kegyelemben részesül, s nem kell büntetéstől tartania. A jelenlegi cseh elnök, Petr Pavel nem változtatta meg elődje döntését.

Josep Borrell visszaszorítaná az orosz nyersanyagból készült indiai üzemanyagok uniós importját

Az Európai Uniónak fel kell lépnie az ellen, hogy India az orosz olajat, beleértve a gázolajat is, finomított üzemanyagként Európában értékesítse – jelentette ki Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő a Financial Times brit üzleti napilapnak adott interjúban kedden.

Josep Borrell nyilatkozata szerint az EU-nak mindenek előtt meg kell vizsgálnia, hogyan lehet tovább csökkenteni Moszkva finomított olajtermékekből származó bevételeit.
„Akár dízelolaj, akár benzin érkezik Európába Indiából, és azt orosz nyersanyagból állítják elő, az a szankciók megkerülésének számít. Ennek megállítására a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk” – fogalmazott.
A brit üzleti lap emlékeztetett, India az ukrajnai háború kezdete óta az uniós szankciók alá tartozó orosz nyersolaj egyik legnagyobb vásárlójává vált. Az orosz olajból készült finomított üzemanyagok egy részét India Európában értékesíti.
Borrell szerint az orosz nyersolaj hordónkénti 60 dolláron meghatározott árplafonja csökkenti Oroszország bevételeit, ugyanakkor érthetőnek nevezte, hogy India ki akarta használni az olcsóbb nyersolaj beszerzéséből származó előnyöket.
„Az, hogy India orosz olajat vásárol, normális. Az olajár korlátozásának köszönhetően India sokkal olcsóbban vásárolhatja meg ezt az olajat. Minél kevesebb pénzt kap Oroszország, annál jobb” – fogalmazott Borrell, majd hozzátette: az EU-nak cselekednie kell azonban, ha az árplafont is tartalmazó szankciókat ilyen módon kijátsszák.
Közölte továbbá, az orosz olaj továbbáramlásának megakadályozására szolgáló mechanizmusokat a tagállami hatóságoknak kell végrehajtaniuk, ami – a brit napilap szerint – azt jelenti, hogy az EU az orosz nyersolajból származó indiai finomított üzemanyagok vásárlóit kívánja megcélozni.
Ha India el tudja adni ezeket az üzemanyagokat, az azért van, mert valaki vásárol. Ezért „meg kell néznünk, hogy ki vásárol” – tette hozzá nyilatkozatában az uniós diplomácia vezetője.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine