Az orosz-ukrán háború 445. napja – FRISSÜL

Immár négyszáznegyvenötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Bahmut környéki ukrán támadások visszaveréséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Az orosz hadsereg visszaverte a Bahmut környékén indított összes ukrán ellentámadást, emellett nagy hatótávolságú, légi és tengeri indítású, precíziós fegyverekkel mért csapást az ukrán élőerőre és hadfelszerelésre a Dnyipropetrovszk megyei Ternopil és Petropavlivka közelében – jelentette vasárnap Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konasekov elismerte, hogy a Bahmut környékén vívott harcokban elesett két orosz ezredes. Az orosz tábornok által ismertetett hadijelentés szerint az ukrán fegyveres erőknek a szoledari-bahmuti frontszakaszon az elmúlt nap folyamán több mint négyszáz katonája halt meg vagy sebesült meg, továbbá 12 harckocsit, 18 gyalogsági harcjárművet, két páncélozott harcjárművet, valamint egy D-20-as tarackot veszítettek. Az orosz napi összesítés értelmében az ukrán élőerőveszteség mintegy hétszáz fő volt.
Az orosz katonai tárca összesítése szerint a háború kezdete óta 1100 sorozatvető semmisült meg.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok vasárnap ukrán tüzérségi támadást.
Az oroszországi Brajnszki területen ukrán drónok két bombát dobtak le egy olajtárolóra Klinci városban. Ezek a hivatalos jelentés szerint üres tartályok közé zuhantak le, jelentősebb kárt és személyi sérülést nem okozva.

Brit politikus: a Brexit akadályozta meg az Ukrajna elleni orosz invázió sikerét

A kormányzó brit Konzervatív Párt egyik legbefolyásosabb politikusa szerint az akadályozta meg az Ukrajna elleni orosz invázió sikerét, hogy Nagy-Britannia kilépett az Európai Unióból.

Jacob Rees-Mogg, a konzervatívok radikálisan EU-szkeptikus táborának egyik zászlóvivője, a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) folyamatát végigvivő volt kormányfő, Boris Johnson szoros politikai szövetségese a Sky News brit kereskedelmi hírtelevízió vasárnapi közéleti műsorában kijelentette: a Brexit tette lehetővé, hogy Nagy-Britannia „globális vezető szerepet vállaljon” az orosz invázió elleni fellépésben.
Rees-Mogg szerint ugyanis Boris Johnsont – aki a háború kezdetén a brit kormány élén állt – a Brexit révén már nem kötötte az európai uniós szerződésekben rögzített „jóhiszemű együttműködés” alapelve, és így olyan koalíció létrehozását tudta elősegíteni, amely lehetetlenné tette Vlagyimir Putyin orosz elnök győzelmét Ukrajnában.
A konzervatív politikus úgy vélekedett, hogy Putyin ukrajnai inváziója „valószínűleg sikerrel járt volna”, ha Nagy-Britanniára is érvényesek lettek volna a „jóhiszemű együttműködés” elvéből eredő uniós kötelmek, és ha ezek miatt Londonnak is követnie kellett volna „a francia-német vonalat” az Oroszországgal szembeni fellépésben.
Rees-Mogg hozzátette: ha most is ez lett volna a helyzet, „ugyanazok a szennyes kompromisszumok születtek volna”, mint 2014-ben, amikor Oroszország megszállta a Krím-félszigetet.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az EU-ból, miután az uniós tagságról 2016 nyarán rendezett népszavazáson a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.
A Brexitet követő 11 havi átmeneti időszak után, 2020. december 31-én Nagy-Britannia az Európai Unió egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett, és ekkor vált teljessé a brit kiválás az EU integrációs szervezeteiből.
A tavaly februári orosz invázió óta London 4,6 milliárd font (kétezer milliárd forint) értékű katonai támogatásra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára.

Ukrán légierő: az orosz légvédelem felelős a brjanszki légi szerencsétlenségekért

Az orosz légvédelem a felelős az Ukrajnával határos oroszországi Brjanszki területen szombaton történt légi szerencsétlenségekért – jelentette ki Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy vasárnapi tévéműsorban a TSZN ukrán hírtelevízió internetes kiadványa szerint.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál tudósítása alapján a szóvivő kifejtette, hogy az eddigi információk szerint összesen öt légi eszközt, három helikoptert és két repülőgépet lőttek le. Ihnat közlése szerint az orosz katonai gépek azért szálltak fel, hogy támadásokat hajtsanak végre Ukrajna területén.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy szombaton a Kremlhez hű orosz sajtóorgánumokban különböző adatok jelentek meg előbb egy helikopter, majd kettő, majd egy vadászrepülőgép lezuhanásáról. Orosz részről azt közölték, hogy az egyik helikopter motortűz miatt zuhant le, és a fedélzetén lévő mindkét ember életét vesztette. Később elismerték, hogy két helikopter és egy repülőgép azért zuhant le, mert találatot kapott, de „ukrán szabotőröket” tettek felelőssé a történtekért.
Az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzói hivatalok beszámolóiból készült vasárnapi összeállításában kiemelte, hogy szombaton és vasárnap reggel az ország területének több mint felét kitevő 14 ukrajnai megyét ért orosz támadás drónokkal, rakétákkal, tüzérséggel és rakéta-sorozatvetőkkel. Donyeck megyében az elmúlt nap alatt hét civil vesztette életét és 16 sérült meg. A déli Herszon megyében hat helyi lakos, a keleti országrészben lévő Harkiv megyében két civil, a nyugat-ukrajnai Ternopil megyében pedig szintén két helybeli szenvedett sérüléseket az orosz támadások következtében.
Az ukrán vezérkar legfrissebb vasárnapi összesítése szerint az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége mintegy 620-szal hozzávetőleg 198 880 főre nőtt. Szombaton az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett öt orosz harckocsit, 21 tüzérségi rendszert és 31 drónt.

Olaf Scholz: Ukrajna készen áll a békére

Ukrajna készen áll a békére – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár vasárnap Berlinben Volodomir Zelenszkij ukrán államfővel folytatott megbeszélése után.

A német kormányfő az ukrán elnökkel tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy az orosz támadás ellen védekező Ukrajna készen áll a békére, „ugyanakkor joggal és teljes támogatásunkkal követeli”, hogy a béke „ne egyszerűen a háború befagyasztása vagy egy orosz békediktátum” legyen.
Ezért Oroszországnak vissza kell vonnia csapatait a megtámadott országból – tette hozzá Olaf Scholz, hangsúlyozva, hogy hazája, amely a második helyen, rögtön az Egyesült Államok után áll a védekezést a legtöbb fegyverrel és hadianyaggal segítő országok listáján, addig támogatja Ukrajnát, amíg csak szükséges.
Ismertette: az Ukrajnának nyújtott német humanitárius és katonai segítség értéke elérte a 17 milliárd eurót, és a napokban elfogadtak egy minden korábbinál nagyobb, 2,7 milliárd eurós katonai támogatási csomagot, amelybe a többi között légvédelmi rendszerek és páncélosok tartoznak. Ugyanakkor Németország kevésbé látványos módon is segíti a védekezést, mindenekelőtt ukrán katonák képzésével és egy-egy Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában kialakított szerelő-karbantartó állomással – mutatott rá Olaf Scholz.
Volodimir Zelenszkij kijelentette: mindenki azt szeretné, hogy a lehető leghamarabb véget érjen a háború Ukrajnában, és eljöjjön a béke.
Arról is szólt, hogy nem támadják Oroszországot, hanem Ukrajna legitim, világszerte elismert határai között védekeznek az orosz agresszióval szemben. A műveletek célja az orosz megszállás alatt lévő területek felszabadítása, Oroszország elleni támadásra pedig „nincs időnk, elég katonánk és fegyverünk sem” – mondta az ukrán elnök.
Hozzátette, hogy hazája védelmi képességének erősítésében a következő cél a légierő fejlesztése nyugati vadászgépekkel, ezért igyekszik megszervezni egy „vadászgép-koalíciót”, és szeretné elérni, hogy Németország is csatlakozzon.
Hangsúlyozta, hogy köszönet jár a német kormánynak és az egész német népnek az Ukrajnának nyújtott támogatásért és az ukrán menekültek befogadásáért. Mint mondta, a német segítség eddig is „nagyon fontos” volt, de Németországnak a nemzetközi közösség stabilitása érdekében az eddiginél is inkább vállalnia kell a „vezető szerepet”.
Volodimir Zelenszkij első alkalommal látogatott Németországba az orosz támadás tavaly februári kezdete óta. Vasárnap hajnalban érkezett Berlinbe Rómából, a német légierő (Luftwaffe) egy kormányzati utasszállító gépével, két vadászgép kíséretében. A német fővárosban a kancellárral folytatott megbeszélés előtt találkozott Frank-Walter Steinmeier államfővel.
Az ukrán elnök berlini programjai után a német kancellár társaságában – helikopterrel – a Berlintől több mint 500 kilométerre fekvő Aachenbe utazott a Nemzetközi Károly-díj átadó ünnepségére. A rendezvényen beszéd mond Olaf Scholz, valamint a kitüntetett Volodomir Zelenszkij, az ukrán nép képviseletében.
Az aacheni városháza még tavaly decemberben közölte, hogy az ukrán népet és az államfőt tüntetik ki idén a rangos elismeréssel. Kiemelték, hogy az ukrán nép a nemzetközi joggal ellentétes és „kimondhatatlanul brutális orosz támadó háború áldozata”, de Volodomir Zelenszkij vezetésével nemcsak a haza szuverenitását és a polgárok életét védi, hanem „Európát és az európai értékeket is”.

Amerikai szivárogtatás: Zelenszkij fel akarta robbantani a Barátság kőolajvezetéket, hogy tönkretegye Magyarország iparát

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban arról beszélt, hogy fel kellene robbantani a Barátság kőolajvezetéket – idézi a The Washington Post által megszerzett titkos amerikai hírszerzési jelentéseket a Világgazdaság.

Olyan titkos jelentésekről van szó, amelyek korábban nem szivárogtak ki, és a Discord üzenetküldő platformon terjedtek. Innen jutott hozzá a The Washington Post is. A most nyilvánosságra hozott információk részei a Pentagon-iratok néven ismert adatcsomagnak, amelyet a 21 éves Jack Teixeira osztott meg a közösségi médiában. Hitelességét a Pentagon nem vitatja – írta a Világgazdaság.
A titkos iratokból kiviláglik, hogy Ukrajna orosz falvak elfoglalására tett javaslatot, hogy kiszélesítse a befolyását Moszkvánál; egy olyan csővezeték lebombázását akarta elérni, amely NATO-tagállamba szállít orosz olajat; továbbá hogy nagy hatótávú rakétákat szerezne be, amelyekkel Oroszország határain belüli célpontokat támadhatna.
A The Washington Post beszámolt egy olyan feljegyzésről is, amely idén február közepén készült: a Julia Sviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes és Zelenszkij közötti megbeszélést rögzítette. Ezen „Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajnának egyszerűen fel kellene robbantania a csővezetéket, mert ezzel tönkre tudná tenni Orbán Viktor magyar miniszterelnök iparát, ami erősen az orosz kőolajra épül” – idézte a vonatkozó dokumentum tartalmát az amerikai újság.
Ugyanakkor hozzátették: az ominózus beszélgetés részletezésénél az Egyesült Államok hírszerzési tisztviselői hangsúlyozták, hogy az ukrán elnök „a dühét fejezte ki Magyarországgal szemben, és ebből fakadóan túlzó, értelmetlen fenyegetéseket fogalmazhatott meg”. Ennek valószínűségét némiképp erősítheti, hogy ilyen típusú minősítés az amerikai kémektől nem kíséri azokat a beszámolókat, amelyekben Zelenszkij további merész katonai akciókat indítványoz, tehát ez alapján valóban egyedi kirohanásnak minősíthető – írták.
A Világgazdaság hozzáteszi: csakhogy a képet árnyalja, hogy az ukrán kormány már tavaly tavasszal is azzal fenyegette meg a magyar kormányt, hogy „bármi történhet a Barátság vezetékkel”, amennyiben nem partner az Oroszországgal szembeni szankciók maradéktalan elfogadásának. Vagyis sokkal inkább úgy tűnik, hogy az ukrán elnök szavait nem feltétlenül a pillanatnyi harag szülte. Mindenesetre tény, hogy Ukrajna első embere egy NATO-tagállam ellen vetett fel súlyos károkozásra alkalmas szabotázs manővert, ami túlzás nélkül példátlan, pláne, hogy Ukrajna éppen NATO-tagságra ácsingózik. Egyedül az Északi Áramlat csővezetéken elkövetett terrortámadáshoz hasonlítható, de arról ezidáig nem lehet tudni, hogy ki tervelte ki és ki hajtotta végre – írta a lap.
A Barátság kőolajvezeték stratégiai fontosságú a magyar gazdaság szempontjából. A csővezeték déli ágán – amelynek a felrobbantásáról az ukrán elnök beszélt – keresztül évi maximálisan közel 8 millió tonna orosz olaj érkezik. Ennek kiesése súlyos problémát okozna a magyar gazdaságban, nemhiába kapott a magyar kormány mentességet az orosz kőolajra vonatkozó tilalom alól. Még úgy is lenullázódhatna a magyar ipar, hogy egyébként a hazai tartalékok több hónapra elegendők, illetve az Adria vezetéken lehet pótolni az esetlegesen kieső mennyiség egy részét – írta a Világgazdaság.
A gazdasági lap cikke leszögezi: a The Washington Postban megjelent, Zelenszkijnek tulajdonított kijelentések alkalmasak arra, hogy még inkább lerontsák Magyarország és Ukrajna egyébként is terhelt viszonyát. Egyúttal jócskán okot adnak a gyanakvásra a Barátság vezeték körüli anomáliák kapcsán, amelyek igencsak gyakoriak. Legutóbb május 10-én derült ki, hogy támadás érte a csővezetéket a brjanszki töltőállomáson – emlékeztet a Világgazdaság a cikkében.

Csehország eddig 35,8 milliárd korona értékű segélyt küldött Kijevnek

Csehország január végéig 35,8 milliárd korona (590,7 milliárd forint) értékű segélyt küldött Ukrajnának – közölte vasárnap az idnes.cz hírportál a cseh pénzügyminisztérium hivatalos kimutatására hivatkozva.

A cseh állami forrásokból küldött segélyek – humanitárius segélyek, fegyverek, gépek, közlekedési eszközök – értéke 24,6 milliárd koronát tesz ki, az összeg többi részét az önkormányzatok, szervezetek, cégek és a lakosság adták össze.
A belügyminisztérium kimutatása szerint április elején több mint 325 ezer ukrán állampolgár tartózkodott Csehországban hivatalos engedéllyel, amely az egészségügyi, a társadalombiztosítási és az oktatásügyi rendszer igénybevételére jogosít fel. A menekültek kétharmadát nők, egyharmadát gyerekek teszik ki. Mintegy 100 ezer ukrán menekült már rendes munkahelyet talált és adót fizet. A cseh iskolákat mintegy 50 ezer ukrán gyerek látogatja.
Az orosz invázió tavaly februári kezdete óta több mint félmillió ukrán állampolgár kapott speciális, egy évre szóló tartózkodási engedélyt a cseh hatóságoktól. Ezt az engedélyt idén márciusban újabb egy évre meg lehetett hosszabbítani, amit 325 ezren tettek meg.
További mintegy 200 ezer csehországi ukrán menekült egy része visszatért hazájába, vagy Nyugat-Európába távozott.
A cseh kormány többször hangsúlyozta, hogy addig folytatja a segítségnyújtást Ukrajnának, amíg arra szükség lesz. Petr Pavel államfő a közelmúltban jelentette be, hogy a csehek rövidesen két szovjet gyártmányú KUB légelhárító rakétarendszert is átadnak az ukránoknak a hozzájuk tartozó rakétákkal együtt. Prága mérlegeli a cseh gyártmányú L-159 típusú vadászgépek szállítását is Kijevnek.

Németországba látogatott az ukrán elnök

Előre nem bejelentett látogatásra Németországba utazott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap, a hazája elleni orosz támadás megindítása óta először.

A politikus a biztonsági okokból előre nem bejelentett látogatásról a Twitter-oldalán vasárnap kora reggel közölte, hogy megérkezett Berlinbe.
„Fegyverek, erőteljes csomag, légvédelem, újjáépítés, EU, NATO, biztonság” – tette hozzá, tervezett megbeszéléseinek témáit ismertetve.
A német légierő (Luftwaffe) ugyancsak a Twitteren arról tájékoztatott, hogy az ukrán államfő egy Airbus A319 típusú német kormányzati utasszállító géppel utazott Berlinbe, méghozzá Rómából, szombati hivatalos programjainak helyszínéről, és útját két Eurofighter vadászgéppel biztosították.
Volodimir Zelenszkij kora délelőtt Frank-Walter Steinmeier államfővel találkozott. A megbeszélés után Olaf Scholz kancellár fogadja, katonai tiszteletadással.
Az államfői hivatal és a kancellár hivatalának térségében a leginkább veszélyeztetett állami vendégek – amerikai elnök, izraeli államfő, miniszterelnök – látogatásain alkalmazott rendőrségi intézkedéseket vezették be, mindkét helyszínt több száz méteres körben lezárták.
Ugyancsak vasárnap adják át a Berlintől több mint 500 kilométerre fekvő Aachenben a Nemzetközi Károly-díjat, amellyel Volodimir Zelenszkijt és az ukrán népet tüntetik ki. A rendezvényen beszédet mond Olaf Scholz kancellár. Biztonsági okokból nem közölték, hogy Volodimir Zelenszkij részt vesz-e a díjátadón.
Az aacheni városháza még tavaly decemberben közölte, hogy az ukrán népet és az államfőt tüntetik ki idén a rangos elismeréssel. Kiemelték, hogy az ukrán nép a nemzetközi joggal ellentétes és „kimondhatatlanul brutális orosz támadó háború áldozata”, de Volodomir Zelenszkij vezetésével nemcsak a haza szuverenitását és a polgárok életét védi, hanem „Európát és az európai értékeket is”.
Az ukrán államfő első alkalommal látogatott Németországba a hazája elleni orosz háború megindítása, 2022. február 24. óta. Előzőleg, alig néhány nappal a támadás kezdete előtt Münchenben járt, a bajor főváros világhírű nemzetközi biztonságpolitikai konferenciáján. Berlinben legutóbb 2021 júliusában tett hivatalos látogatást, Angela Merkel akkori kancellár meghívására.
A Nemzetközi Károly-díjat az európai egyesítésben kiemelkedő érdemeket szerző személynek vagy intézménynek ítélik oda 1950 óta minden évben. A korábbi kitüntetettek között van Ferenc pápa és Emmanuel Macron francia elnök, Klaus Iohannis román államfő, Bill Clinton volt amerikai elnök és két magyar személyiség, Konrád György író (2001) és Horn Gyula néhai kormányfő, aki 1990-ben kapta meg az elismerést, külügyminiszterként végzett munkájáért.

Megint több mint 12 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. május 13-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5768 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6374 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 61 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. május 13-án 55 ember, köztük 15 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Az ukrajnai humanitárius és politikai helyzetről tárgyalt Ferenc pápa Zelenszkij ukrán elnökkel

Az Ukrajnában dúló háború okozta humanitárius és politikai helyzetet érintette Ferenc pápa és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombati vatikáni találkozója, amely negyven percig tartott – közölte Matteo Bruni szentszéki szóvivő.

Köszönöm, hogy eljött hozzám – mondta a pápa vendégének megérkezésekor. Zelenszkij úgy válaszolt: nagy megtisztelés számára, hogy az egyházfővel a Vatikánban találkozhat.
A négyszemközti megbeszélés után a találkozóhoz a szentszéki államtitkárság képviseletében csatlakozott a külügyekért felelős Paul Richard Gallagher érsek.
A szentszéki sajtóközpont vezetőjének közleménye szerint Ferenc pápa biztosította az ukrán elnököt afelől, hogy folyamatosan imádkozik. Emlékeztette arra, hogy a háború tavaly februári kitörése óta számos nyilvános felhívást tett és „az Úr közbenjárását kéri” a békéért.
Egyetértettek abban, hogy szükség van a lakosságot segítő humanitárius erőfeszítések folytatására. A pápa kiemelte, hogy „emberiességi gesztusokat” kell tenni a kiszolgáltatott embereknek, a háború ártatlan áldozatainak – olvasható a közleményben.
A szentszéki államtitkárság külön közleménye szerint Paul Richard Gallagher a jelenlegi háborús helyzetről és annak legsürgősebb aspektusairól egyeztetett az ukrán elnökkel. Kitértek a humanitárius helyzetre és a béke érdekében eddig tett és ezután teendő erőfeszítésekre. Szó volt kétoldalú kérdésekről, egyebek között Ukrajna katolikus egyháza életéről is.
A katolikus egyházfő 2020 februárjában találkozott Zelenszkijjel a Vatikánban, de a háború kitörése óta csak telefonon beszéltek két alkalommal.
Az ukrán elnök látogatásának idejére teljesen lezárták a Szent Péter teret és a Vatikán környékét. Rendkívüli volt a biztonsági készültség, ez magyarázta, hogy Ferenc pápa nem a megszokott helyen, a dolgozószobájában, hanem az audienciaterem melletti aulában fogadta Volodimir Zelenszkijt, ahol legutóbb II. Erzsébet akkori brit uralkodóval találkozott.
Ferenc pápa egyebek között egy bronz olajfaágat mint a béke jelképét ajándékozta az ukrán elnöknek. Volodimir Zelenszkij pedig egy ukrán katona golyóálló mellényéből készült alkotást adott át neki, amelynek páncéllemezére a hazát védő katonát oltalmazó Szűz Mária ikonját festették. Egy másik kép pedig a háborúban meghalt gyermekekre utalt.
A Vatikán környékén a Rómában élő ukrán menekültek kisebb csoportja lobogtatott nemzeti színű zászlókat. A csoportot vezető Olesz Horodeckij, az olaszországi keresztény ukránok egyesületének elnöke úgy nyilatkozott: reményeik szerint a találkozó Ferenc pápával új utat nyithat a diplomáciai megoldások keresésében.
Volodimir Zelenszkij a Twitter-fiókján számolt be a Ferenc pápával tartott találkozójáról. Megköszönte az egyházfőnek, hogy személyes figyelmet fordít a több millió ukránt érintő tragédiára. Beszámolt neki a több tízezer „deportált” ukrán gyermekről, és a hazatérésük érdekében tett erőfeszítésekről. Mint írta, arra kérte Ferenc pápát, hogy ítélje el az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekményeket, miután nem lehet egyenlőségjelet tenni áldozat és agresszor közé. Beszámolt Kijev béketervéről is, amely szerinte az egyetlen működő algoritmus az igazságos béke megteremtésére. Arra kérte Ferenc pápát, hogy csatlakozzon a béketerv elindításához.
Előzőleg, a Giorgia Meloni olasz kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón Volodimir Zelenszkij közölte, hogy 19 393 olyan gyereket azonosítottak eddig, akinek tudják a nevét és azt, hogy mikor vitték el Oroszországba. De valószínűleg sokkal több a valódi számuk, mert az oroszok elfoglalta területeken kétszázezer gyermek élt a háború előtt – tette hozzá.

Zelenszkij: mi a békét választjuk, de a háború a mi területünkön dúl

Kijev béketerve a háború végét és Európa védelmét szolgálja – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel közösen tartott szombati római sajtótájékoztatóján. Arra kérte az Európai Uniót és a NATO-t, hogy gyorsítsa fel hazája felvételét.

Zelenszkij elsőként egy ukrán újságírónő kérdésére válaszolva azt mondta: a koronavírus-járvány elmúltával az ország életének újraindulásában a legfontosabb, hogy a gyerekek szeptembertől, több évi szünet után visszatérhessenek az iskolába. Ezzel együtt az ország már a következő télre készül, amihez ismét az európai országok segítségére van szüksége, az elmúlt télhez hasonlóan – tette hozzá.
A Zelenszkij és Meloni hetven percig tartó megbeszélését követő sajtótájékoztatón az ukrán elnök köszönetet mondott az olaszoknak és kormányuknak az ukrajnai menekültek, családok és gyermekek befogadásáért. „Legszívesebben minden olasznak külön köszönetet mondanék” – jelentette ki.
Úgy vélte, vannak, akik még mindig nem értették meg, mit jelent az orosz agresszió, és azt gondolják, nem számít, ki nyeri meg a háborút. Az elnök példának okáért megemlítette, hogy az ukrán légvédelem péntek éjféltől szombat reggelig tizenhét olyan iráni gyártmányú drónt semmisített meg, amelyet az oroszok az ukrán infrastruktúra támadására vetettek be. Arra kérte az olasz politikusokat és a társadalmi élet képviselőit: látogassanak el az országba, hogy saját szemükkel láthassák, milyen rombolást visz végbe Vlagyimir Putyin orosz elnök, és miként küzdenek az ukránok az életükért.
„Mi a békét választjuk, de a háború a mi területünkön dúl” – hangsúlyozta Zelenszkij. A háború akkor ér véget, ha minden ukrán biztonságban lesz, és nem hullanak bombák – tette hozzá.
A Kijev által kidolgozott tízpontos béketerv célja a háború megállítása és Európa biztonságának garantálása – mondta. Úgy véli, Oroszország nem akar békét. Nagyon fontosnak nevezte az Ukrajnából fogolyként vagy más címen elszállított felnőttek és gyerekek visszatérését. Közölte, hogy 19 393 olyan gyereket azonosítottak eddig, akinek tudják a nevét és azt, hogy mikor vitték el Oroszországba. De valószínűleg sokkal több a valódi számuk, mert az oroszok elfoglalta területeken kétszázezer gyermek élt a háború előtt – tette hozzá.
Az ukrán elnök elmondta, hogy Giorgia Melonival katonai biztonsági kérdéseket is érintettek, és Kijev „fontos döntést vár légvédelme megerősítése érdekében”. Köszönetet mondott a Moszkva ellen bevezetett szankciókért, és fogadkozott, hogy a háború ellenére Ukrajna minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy még az idén előrelépés történjen hazája európai uniós csatlakozásában. Szólt a Vilniusban júliusban esedékes NATO-csúcsról, hangoztatva, hogy Ukrajna már „jelenleg is azt teszi, amit bármelyik NATO-tag a védelem érdekében”.
Giorgia Meloni kijelentette, hogy Ukrajna győzelmére fogad. Felhívást intézett Moszkvához az agresszió azonnali leállítására és az orosz csapatok kivonására. A kormányfő kijelentette: Róma a békét szorgalmazza, de annak feltétele, hogy az a béke igazságos legyen. Hangsúlyozta, hogy kormánya két- és többoldalú kezdeményezésekkel továbbra is támogatja Kijevet mindaddig, amíg szükséges, szigorúan érvényesíti az Oroszországgal szembeni nyugati szankciókat, és változatlanul támogatja Ukrajnát katonailag is, hogy „erős pozícióból tudja elkezdeni a tárgyalásokati”. Róma ezenkívül támogatja Kijev béketervét, valamint európai uniós és NATO-csatlakozását – mondta.
„Ukrajna békéje az európai béke és jólét előfeltétele, ez nem lehet másképp” – jelentette ki Meloni. Felidézte, hogy az áprilisi római újjáépítési konferencián több mint hatszáz jelentős olasz vállalat kötelezte el magát Ukrajna újjáépítésének támogatása mellett.
Zelenszkij egynapos látogatásra érkezett Rómába, és programját Sergio Mattarella államfőnél kezdte, huszonöt percen át beszélgetett vele, és kijelentette neki, hogy Olaszország „a jó oldalon áll”. Mattarella hazája maradéktalan támogatásáról biztosította őt, ami jelenti a katonai, a pénzügyi és a humanitárius segítséget, valamint az ország újjáépítését rövid és hosszú távon. „Nemcsak Ukrajna függetlensége és területi integritása forog kockán, hanem a népek szabadsága és a világ rendje is” – hangoztatta Sergio Mattarella.
Hivatalos közleményt nem adtak ki, de az elnöki palota a sajtót úgy tájékoztatta, hogy Mattarella és Zelenszkij találkozóján szó volt az Oroszországgal szembeni szankciókról, a zaporizzsjai atomerőműről, az álhírek terjedésével szembeni európai fellépésről, az ukrajnai polgári objektumokat is érő bombázásokról, az Oroszországba szállított gyerekekről, valamint Kijev európai uniós csatlakozásáról.
Volodimir Zelenszkij harmadik állomása Rómában a Ferenc pápával való találkozó, és az ukrán elnököt Pietro Parolin szentszéki államtitkár is fogadja. A katolikus egyházfő 2020 februárjában találkozott Zelenszkijjel a Vatikánban, de a háború kitörése óta csak telefonon beszéltek egymással két alkalommal. Biztonsági okokból a Szent Péter teret teljesen lezárták, és a pápa az ukrán elnököt nem az apostoli palotában, hanem a vatikáni audienciaterem melletti aulában fogadta, amelyet a szigorú biztonságot megkívánó találkozóknak tartanak fenn.
Zelenszkij látogatásának útvonalán, illetve helyszínein volt több demonstráció, jellemzően támogatók, de az egyik tüntetésen megjelent egy olyan transzparens, amelyre az volt írva: „a háború leállításának egyetlen módja, ha nemet mondunk az Oroszországgal szembeni európai szankciókra”.
Volodimir Zelenszkij este interjút ad a RAI1 közszolgálati tévé Porta a porta című, népszerű politikai műsorának, vasárnap pedig berlini, majd aacheni látogatásra várják, ahol átveszi a Károly-díjat.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine