Az orosz-ukrán háború 442. napja – FRISSÜL

Immár négyszáznegyvenkettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Zelenszkij: több idő kell az ukrán ellentámadás megindításához

Ukrajnának több időre van szüksége ahhoz, hogy ellentámadást indítson Oroszország ellen, mivel a hadseregnek továbbra is szüksége van a beígért nyugati segítségre – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a BBC News-nak adott interjújában, amelyet csütörtökön szemlézett az Ukrajinszka Pravda hírportál

„Azzal, amink van, képesek vagyunk előrenyomulni és sikeresek lehetünk, de sok embert elveszítünk. Szerintem ez elfogadhatatlan, ezért várnunk kell. Egy kicsit több időre van szükségünk” – fogalmazott az államfő
Zelenszkij felkészülteknek nevezte a NATO-országok által kiképzett harci dandárokat, de azt mondta, hogy a hadseregnek még szüksége van „néhány dologra”, beleértve páncélozott járműveket is, amelyek „tételesen érkeznek” az országba.
Az elmúlt hetekben több ukrán politikai vezető – köztük Dmitro Kuleba külügyminiszter – igyekezett csillapítani az ellentámadással kapcsolatos várakozásokat – emlékeztetett a hírportál.
Zelenszkij az interjúban azonban meggyőződését fejezte ki, hogy az ukrán hadsereg képes lesz előrelépni, egyben figyelmeztetett egy „befagyott konfliktus” kockázatára, amelyre Oroszország számít. „Kijev számára minden olyan harci fejlemény, amely csalódást okozna a Nyugatnak, kevesebb katonai támogatást eredményezne a nyugati országok részéről, és fokozná a nyomásgyakorlást az Oroszországgal való tárgyalások újrakezdésére” – jegyezte meg az elnök.
Zelenszkij, azt kommentálva, hogy egyes vélemények szerint a 2024-es amerikai elnökválasztás után Ukrajna elveszítheti az Egyesült Államok katonai támogatását, kijelentette, hogy Ukrajna addigra megnyerheti a háborút.
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára egy tévéműsorban kijelentette: mostanra sok országban elkezdték eszkalálni a helyzetet annak érdekében, hogy Ukrajnát Oroszország feltételei alapján tárgyalóasztalhoz ültessék az „agresszorral”. A tisztségviselő azonban meggyőződését fejezte ki, hogy ha Ukrajna elnöke így döntene, az csakis Ukrajna feltételei alapján történhetne meg. Cáfolta továbbá azokat a híreszteléseket, amelyek szerint az ukrán csapatoknak nincs elegendő lőszerük.
Az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzók beszámolóiból készített összeállításában azt írta, hogy szerdán orosz támadások következtében hat civil vesztette életét, és 12 sérült meg.
A vezérkar reggeli helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 197 ezret. Az ukrán erők az elmúlt napban megsemmisítettek egyebek mellett négy harckocsit és 14 tüzérségi rendszert.

Orosz hatóság vezetője: Ukrajna több mint 70 országból toborozott „zsoldosokat”

Több mint hetven országból toborzott „zsoldosok” harcolnak az ukrán fegyveres erők oldalán – jelentette ki Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke csütörtökön a szentpétervári 11. Nemzetközi Jogi Fórum keretében megtartott alkotmánybírósági konferencián.

„Bizonyított tény, hogy a katonai műveletekben a náci rezsimet támogató zsoldosok vesznek részt, akiket több mint hetven államból toboroztak, főként Európából és Amerikából, olyan államokból, amelyek a legaktívabb oroszellenes politikát folytatják” – mondta.
Basztrikin szerint Európa a „kijevi rezsimet elsősorban fegyverekkel támogatja, a „háború Oroszországgal az utolsó ukránig” jelszó jegyében.
Megismételte azt az állítást, miszerint Oroszországnak dokumentumokkal alátámasztott bizonyítékai vannak arról, hogy az ukrán fegyveres erők tavaly márciusban támadást terveztek a Donyec-medence ellen, azzal a céllal, hogy kijussanak Oroszország határára. Mint mondta, Moszkva a 2020-ban módosított orosz alkotmány 79. cikke 1. bekezdésének megfelelően járt el, amelynek értelmében Oroszország „intézkedéseket tesz a nemzetközi béke és biztonság fenntartására és megerősítésére, az államok és népek békés egymás mellett élésének biztosítására, valamint az állam belügyeibe való beavatkozás megakadályozására”.
Az SZK vezetőjének érvelése szerint Oroszország a Donyec-medence civil lakosságának védelmére vonatkozó kötelezettségét hajtja végre a „különleges hadművelet” végrehajtásával, elejét vette az ellene készülő „agressziónak és provokációknak”.
A hatóság igazgatója a fórumon kedden azt mondta, hogy az ukrán fegyveres alakutatok fellépése következtében 2014-től 2023 áprilisának végéig több mint ötezer civil, köztük 138 kiskorú vesztette életét, és 9528 polgári személy, köztük 444 kiskorú sérült meg. Az SZK 2014 óta több mint 2900 büntetőeljárást indított a „kijevi rezsimnek” a Donyec-medencében elkövetett bűncselekményeivel kapcsolatban, és több mint 710 személy, köztük az ukrán katonai és politikai vezetés tagjai ellen emelt vádat.
Basztrikin szerdán kijelentette, hogy az SZK körözést készül kiadni a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) bírói és ügyésze ellen, akik elrendelték Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova gyermekjogi ombudsman letartóztatását. Az orosz hatóság március 20-án indított büntetőeljárást az érintettek ellen, mert úgy ítélte meg, hogy cselekedeteik tudatosan törvényellenesek voltak, mivel nem volt alap az orosz elnök és az ombudsman büntetőjogi felelősségre vonására. Az SZK emellett rámutatott, hogy a nemzetközi védelem alatt álló személyek elleni bűncselekmények megelőzéséről és büntetéséről szóló, 1973. december 14-i egyezmény értelmében az államfők abszolút mentességet élveznek a külföldi államok joghatósága alól.
A nyugati államokat a nemzetközi jog megsértésével vádolta meg szerdán Basztrikin amiatt, hogy megtagadják az orosz SZK-tól a jogsegélyt a külföldön történt bűnügyek kivizsgálásakor. Elmondta, hogy Svájc még csak nem is tájékoztatta Oroszországot arról, hogy kilépett a kétoldalú jogsegélyegyezményből.

Dmitrij Peszkov: bizonyos célokat már elértünk, másoktól még távol vagyunk

Az ukrajnai orosz különleges katonai művelet célja a Donyec-medencében élők megvédése volt, ezt a feladatot az orosz fél részben teljesítette, részben viszont még nagyon távol van a teljes megvalósítástól – hangsúlyozta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a boszniai szerb ATV-nek adott, csütörtökön közölt interjújában.

A különleges katonai művelet folytatódik. Ez egy nagyon-nagyon nehéz művelet, és persze bizonyos célokat egy év alatt már sikerült elérni – magyarázta. Hozzátette: azoknak az embereknek a biztonságát kellett garantálni, akik nyolc évig a saját országuk támadásainak voltak kitéve. „Ezt a feladatot részben sikerült teljesítenünk, részben viszont még messze vagyunk a teljes megvalósítástól” – húzta alá.
Állítása szerint ukrán részről folytatódik a szegényítetturán-tartalmú lövedékek bevetése, továbbra is lövik a térséget. „Éppen ezért kellő távolságra kell visszaszorítanunk az ellenfelünket, és ezért folytatódik a hadművelet” – magyarázta Dmitrij Peszkov. Rámutatott, hogy sikerült némileg demilitarizálniuk Ukrajnát, számos fegyvergyárat és -raktárt megsemmisítettek.
A Kreml szóvivője azt is közölte, hogy azért húzódik el a tavaly februárban kezdődött konfliktus, mert Oroszország voltaképpen nem is folytat háborút.
„Háborút vívni teljesen más dolog, az infrastruktúra, a városok teljes lerombolását és hasonlókat jelent. Mi ezt nem tesszük. Igyekszünk megóvni az infrastruktúrát és megmenteni az emberek életét” – hangsúlyozta. Magyarázata szerint a különleges katonai művelet Oroszország és Ukrajna konfliktusából indult, Moszkvának meg kellett védenie az érdekeit, és lépnie kellett Ukrajna NATO-csatlakozásával kapcsolatban. Ezt követően viszont a NATO, az Egyesült Államok és az európai államok is belekeveredtek a konfliktusba, előbb közvetett, majd közvetlen módon is.
„A NATO most gyakorlatilag közvetlen résztvevője a konfliktusnak Ukrajna oldalán” – húzta alá. A szövetség tagjai folyamatosan fegyverekkel, lőszerekkel, harci eszközökkel l és pénzügyi forrásokkal látják el Kijevet – magyarázta.
Dmitrij Peszkov arra is kitért, hogy a Nyugat a rossz és hibás lépéseivel rákényszerítette Oroszországot a különleges katonai műveletre, elutasította a tárgyalásokat Vlagyimir Putyin elnökkel Oroszország biztonságáról, és Moszkva tiltakozása ellenére is azt mondta, felveszik Ukrajnát a NATO-ba.
„Oroszország túlságosan is nagy ország ahhoz, hogy így lehessen vele bánni, és túlságosan is erős ország ahhoz, hogy megadja magát” – szögezte le végül a Kreml szóvivője.

Szerb külügyminiszter: Szerbia állandó nyomás alatt áll

Szerbia állandó nyomásnak van kitéve azért, mert nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen – hangsúlyozta Ivica Dacic szerb külügyminiszter a belgrádi Prva Televízióban csütörtökön.

Úgy fogalmazott: nem is érti, mit tennének a nemzetközi küldöttek, ha nem gyakorolhatnának nyomást Szerbiára. „A nyugati országokat nem vizsgálják, mindig vannak kivételek, de amikor Szerbiáról van szó, akkor mindig nyomást fognak gyakorolni, mert azt akarják elérni, hogy ebben a térségben mindenkinek ugyanaz legyen az álláspontja Oroszországgal kapcsolatban” – így reagált a szerb külügyminiszter arra, hogy csütörtökön az országba látogat David O’Sullivan, az Európai Unió szankcióügyi különmegbízottja.
Ivica Dacic szerint Szerbia azért van érzékeny helyzetben, mert a saját érdekeit és a saját területi egységét védi, amikor azt mondja, hogy Koszovó Szerbia része, és ebben Moszkva is segíti Belgrádot.
Emlékeztetett arra, hogy az Európa Tanács Miniszteri Bizottságában megszavazták Koszovó felvételét, és Szerbia nem tehetett semmit a többségi igen szavazatok ellen. Ha Szerbia elveszíti barátját, Oroszországot, akkor az ENSZ-ben is többségbe kerülhetnek Koszovó támogatói, és akkor Szerbia nem tudja már megvédeni a saját érdekeit – tette hozzá.
Ivica Dacic közölte, hogy Szerbia nem változtatott álláspontján, amelyet már az ukrajnai háború kitörésekor is közölt, vagyis hogy elítéli az agressziót, de nem csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz. Az európai országok közül Fehéroroszország mellett egyedül Szerbia nem csatlakozott a Moszkva elleni megszorító intézkedésekhez.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A kapcsolat rendezése mindkét fél európai integrációjának a kulcsa.

Megint több mint 10 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. május 10-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5707 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4346 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 94 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. május 10-én 27 ember, köztük 9 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Lefoglalt orosz vagyont fordít az Egyesült Államok Ukrajna támogatására

Az amerikai igazságügyi miniszter első alkalommal adott engedélyt arra szerdán, hogy az Egyesült Államokban elkobzott orosz pénzügyi eszközök egy részét Ukrajna támogatására használják fel.

Merrick Garland közleményéből annyi derül ki, hogy a felhatalmazás Konsztantyin Malofejev orosz üzletember Egyesült Államokban elkobzott vagyonára vonatkozik.
Az amerikai hatóságok tavaly az Oroszország elleni szankciós intézkedések megszegésével vádolták meg az orosz üzletembert, aki a vád szerint pénzügyi támogatást nyújtott orosz személyeknek, hogy azok a szeparatizmust népszerűsítsék a Krím félszigeten.
A korábbi bejelentés szerint több millió dollárról van szó, amelyet egy amerikai banknál vezetett számláról foglaltak le, és amely összekapcsolható a szankciók megsértésével.
Merrick Garland februárban, az ukrán főügyésszel közösen tartott tájékoztatóján bejelentette, hogy engedélyezni fogja a lefoglalt orosz vagyonelemek felhasználását Ukrajna támogatására.

Kreml: Washington nem reagált megfelelően az oroszok megölését kilátásba helyező ukrán nyilatkozatra

Washington nem reagált megfelelően az oroszok megölését kilátásba helyező ukrán nyilatkozatra – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak.

A szóvivő arra reagált, hogy Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium felderítő főcsoportfőnökségének vezetője kijelentette: kész „oroszokat ölni szerte a világon”.
Peszkov szerint „nem felel meg az elhangzottak szörnyűségének Washington reagálása” erre. „Ha nem tévedek, nem hallottunk erre semmilyen reakciót az európai fővárosokból. Hallottunk egy választ az amerikai külügyminisztérium szóvivőjétől egy újságíró kérdésére, amelyben az +elítélés+ szó nem hangzott el, de legalább annyit kimondtak, hogy nem helyeslik a dolgot.” Természetesen ez nem elég, de tudomásul vettük – mondta Peszkov.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Budanov kijelentését a szélsőségesség és a terrorizmus megnyilvánulásának minősítette.
„Érdekes, hogy mi kell még a Fehér Háznak, a Downing Streetnek, Berlinnek, Madridnak, Rómának ahhoz, hogy észre vegyék a szélsőségesség elemeit az ilyen kijelentésekben” – jelentette ki.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy Moszkva össze akarja-e hívni az ENSZ Biztonsági Tanácsát a Kreml ellen megkísérelt dróntámadás miatt, Zaharova közölte, hogy Oroszország az üléseken rendszeresen fel fogja hívni a testület figyelmét Ukrajna „terrortevékenységére”.
A Transznyefty orosz olajszállító vállalat a TASZSZ hírügynökségnek megerősítette, hogy a brjanszki töltőállomásnál szerda hajnalban „terrortámadást” kíséreltek meg a Barátság olajvezeték ellen. Igor Gyomin, a cég szóvivője közölte, hogy senki nem sérült meg. Korábbi sajtóértesülések szerint Szveny községben lövések értek három olajtartályt, de azok üresek voltak, így szivárgás vagy tűz nem keletkezett.
Alekszandr Grebenykin, az orosz biztonsági tanács titkárának helyettese a Rosszijszkaja Gazeta című kormánylapban szerdán megjelent nyilatkozatában az hangoztatta, hogy Kijev a fő szponzora az orosz infrastruktúra objektumai elleni szabotázsakcióknak. Grebenykin szerint az ukrán titkosszolgálatok és neonáci csoportok 5-10 ezer rubelt (mintegy 22-44 ezer forintot) fizetnek – sokszor fiatalkorúaknak – a vasútvonalak megrongálásáért.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerdán bejelentette, hogy megakadályozott egy terrorcselekményt Szamarában: egy ukrajnai születésű nő gyújtószerkezeteket akart átadni egy meg nem nevezett embernek, hogy merényletet kövessen el a városban az áprilisi antifasiszta fesztiválon. A város főterén megtartott rendezvényen mintegy ezren gyűltek össze akkor.
Az ukrajnai Zaporizzsja megyében elfogtak egy 31 éves ukrán férfit, aki merényletet akart elkövetni Kirillovka község rendőrparancsnoka ellen. Az FSZB szerdai közleménye szerint a gyanúsított az ukrán katonai hírszerzés megbízásából további tisztségviselők meggyilkolását is tervezte.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. A luhanszki régióban lévő Sztahanov városban HIMARS-csapás ölt meg egy civilt, kettőt pedig megsebesített. Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium mintegy félezer főben adta meg az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt egy nap alatt elszenvedett emberveszteségét. Mint mondta, közülük több mint 240 katona és „zsoldos” a Donyeck körzetében folyó harcokban esett el, ahol az orosz rohamegységek folytatták a támadást Bahmut nyugati és északnyugati részén, légideszant egységek biztosításával a szárnyakon, tüzérségi és légi támogatással.
Jevgyenyij Prigozsin, a Bahmut ostromában kulcsszerepet játszó Wagner magánhadsereg alapítója közölte, hogy fegyveresei nem hagyják el a várost, amelynek már csak a nyugati részét kell elfoglalni. Prigozsin múlt pénteken kilátásba helyezte: fegyveresei szerdán kivonulnak a városból, mert az orosz hadvezetés nem biztosít számukra elegendő tüzérségi muníciót, ezért komoly veszteségeket szenvednek.
Konasenkov tábornok a szerdai hadijelentésben a megsemmisített ukrán katonai objektumok és haditechnikai eszközök között említett meg egy vezetési pontot, három lőszerraktárt, egy katonai javítóműhelyt, valamint egy Szu-27-es repülőgépet. Ezzel az orosz statisztika szerint 420-ra nőt azoknak a repülőgépeknek a száma, amelyeket az ukrán légierő a háború kitörése óta elveszített. A megsemmisített ukrán helikopterek száma az orosz védelmi tárca szerint 230.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán elrendelte, hogy hívják be az idén esedékes gyakorlatozásra a tartalékosokat.

NATO: egyre nehezebb helyzetben vannak az orosz erők Ukrajnában

Egyre nehezebb helyzetben vannak az orosz erők Ukrajnában, Oroszország már a 15. hónapjában van a háromnaposnak tervezett háborújának – mondta Rob Bauer tengernagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke szerdán Brüsszelben.

Rob Bauer, a NATO Katonai Bizottságának ülését követően tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: az Ukrajna elleni orosz agresszió az eddigi legnagyobb fenyegetést jelenti a szövetség biztonsága és a béke szempontjából.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország nem fog megállni Ukrajnánál, Moszkva ambíciói messze túlmutatnak a megtámadott ország határainál. Kijev katonai támogatásának folytatása ezért is elengedhetetlen, de nemcsak Ukrajna, nemcsak a NATO, hanem a világ egésze érdekében – mondta a tengernagy.
Christopher Cavoli tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka arról beszélt, hogy a NATO katonai hatóságai regionális terveket dolgoztak ki, amelyek leírják, hogy a szövetség hogyan fogja megvédeni tagországait két veszéllyel, Oroszország és a terrorista csoportok jelentette fenyegetéssel szemben.
A tervek a NATO haderejének új modelljét követelik meg, ami több magas készültségű csapat felállítását, valamint egy új haderőstruktúra kialakítását jelenti a NATO-műveletek végrehajtásához szükséges felszerelések és szervezetek számának és típusának meghatározására.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a nap folyamán korábban adott nyilatkozatában felvázolta a júliusi, Vilniusban tervezett NATO-csúcstalálkozó főbb prioritásait, amelyek célja – szavai szerint – a NATO elrettentési és védelmi képességének további erősítése.
„Jó irányba haladunk, de nem olyan gyorsan, mint ahogy azt a változó és veszélyes világ megköveteli” – fogalmazott.
Ezzel összefüggésben Stoltenberg reményét fejezte ki, hogy a tagállamok állam- és kormányfői támogatni fogják az új terveket, és megegyeznek a védelmi felszerelések gyártásának bővítéséről.

Ukrán szárazföldi erők parancsnoka: hatékony ellentámadást hajtottak végre Bahmutnál

Az ukrán katonák hatékony ellentámadásokat hajtottak végre a Donyeck megyei Bahmutnál, aminek következtében az orosz csapatok egyes területeken mintegy két kilométernyit visszavonultak – közölte Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka szerdán a Telegramon

A Wagner orosz zsoldoscsoport egyes területeken kénytelen volt átadni állásait az orosz fegyveres erők rosszul kiképzett reguláris alakulatainak, amelyek aztán vereségeket szenvedtek és visszavonultak – jelentette ki. Szirszkij kiemelte az ukrán 3. rohamdandár teljesítményét, amely értékelése szerint erőteljes csapást mért az ellenségre az ütközetekben. „Védelmi erőink biztonságosan tartják a frontot, és nem engedik az ellenséget előre mozdulni. A Bahmutért folytatott csata folytatódik” – összegezte a parancsnok.
Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz erők civilek evakuálásának ürügyén folyamatosan elszállítják az eltulajdonított ingóságokat a délkelet-ukrajnai zaporizzsjai régió frontvonal menti településeiről.
A kijevi katonai vezetés közlése szerint Enerhodarban, ahol a zaporizzsjai atomerőmű van, az orosz erők teljesen kifosztották a város összes egészségügyi intézményét, az orvosi felszereléseket az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigeten lévő Szimferopolba szállították. Ezenfelül kifosztották a zaporizzsjai atomerőmű melletti ipari övezetben található összes vállalkozás telephelyét is.

Petr Pavel: Csehország légelhárító rendszereket ad Ukrajnának

Csehország két KUB légelhárító rendszert szállít Ukrajnának a rendszerhez tartozó rakétákkal együtt – jelentette be Petr Pavel cseh államfő a közszolgálati Radiozurnál hírrádiónak adott nyilatkozatában.

„Eljött az ideje azon elgondolkodni, hogy Csehország ne ajándékozzon-e L-159 típusú, cseh gyártmányú harcigépeket is Ukrajnának” – jegyezte meg.
Emlékeztetett: Csehország már eddig is egyebek között mintegy száz harckocsit és nagyjából ugyanennyi más harcjárművet szállított Ukrajnának.
Ukrajnának – fejtette ki a cseh elnök – a háború döntő szakaszára történő felkészülése jegyében légierőre is szüksége van. Szerinte a nyugati országok eddig visszafogottak voltak a harci gépek átadásában, és az sem mellékes, hogy a szükséges személyzet felkészítése nagyon időigényes, mert a gépek különféle titkos rendszerekkel is fel vannak szerelve. „A szövetség országai nem szeretnék, ha ezek a rendszerek orosz kézbe kerülnének” – szögezte le. Hozzátette: a tárgyalások a repülőgépek szállításáról folytatódnak, esetleg szóba jön a titkos rendszerek kiszerelése, és „az ukránok talán kaphatnak néhány F-16-os vadászgépet”.
A cseh államfő szerint Ukrajna számára most az a legfontosabb, hogy megfelelő számú harckocsit, harcjárművet és megfelelő mennyiségű lőszert szerezzen be. „Csehország mindent megtesz annak érdekében, hogy ebben segítsen az ukránoknak” – hangsúlyozta.
A KUB légelhárító rendszerek szovjet gyártmányúak, amelyeket az ukránok tudnak kezelni – tette hozzá Petr Pavel.

EU-biztos: az uniónak továbbra is segítenie kell Ukrajna mezőgazdaságát

Fontos, hogy az Európai Unió továbbra is segítse Ukrajna mezőgazdaságát, ugyanis a termőföldeket orosz aknák teszik művelhetetlenné – jelentette ki Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős biztos Strasbourgban szerdán.

Janusz Wojciechowski az Európai Parlament plenáris ülésének az ukrán gabona európai piacokon való megjelenésével kapcsolatban tartott vitáján arra emlékeztetett, hogy az orosz agresszióra válaszul és az ukrán gazdaság támogatására az Európai Unió már 2014-ben megnyitotta piacait az ukrán mezőgazdasági termékek előtt.
Közölte ugyanakkor, hogy a 2022 februárjában kezdődött ukrajnai háború okozta szállítási nehézségek miatt a termékek jelentős részét a szomszédos országokban – Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában – értékesítettek, ami felborította az egyensúlyt a helyi piacokon.
„Az Európai Bizottság tudatában van a helyzetnek, válaszul rendkívüli és ideiglenes megelőző intézkedéseket fogadott el az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek uniós behozataláról, hogy enyhítse az uniós importkorlátozás ideiglenes feloldása okozta nehézségeket” – fogalmazott Wojciechowsk, majd hozzátette: az unió emellett 100 millió eurós alapot hoz létre az érintett gazdák megsegítésére. Azok az országok pedig, amelyek nemrégiben importtilalmat rendeltek el a búzára, a kukoricára, repcére, napraforgómagra és minden más, Ukrajnából származó termékre, kötelezettséget vállaltak arra, hogy megszüntetik az egyoldalú intézkedést – közölte.
Az Európai Unió továbbra is megtesz mindent, hogy segítsen azon országoknak, melyek gazdaságának szüksége van támogatásra – tette hozzá az uniós biztos.
Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a vita során elmondott felszólalásában úgy fogalmazott: „nem hagyjuk, hogy Brüsszel felelőtlen döntései miatt csődbe menjenek a magyar gazdák”.
Rámutatott: az Európai Bizottságnak óriási a felelőssége, hogy az afrikai éhezőknek szánt gabona jó része az unió keleti határain levő országokban rekedt.
„Brüsszelnek tudomásul kell végre vennie, hogy a mi gazdáink problémái ugyanolyan jelentősek, mint a nyugatiaké, a piacok zavarai keleten és nyugaton is európai problémát jelentenek. Elítéljük a közép-európai tagállamokat sújtó kettős mércét, és nem engedjük, hogy a háború és Brüsszel elhibázott döntéseinek árát a magyar gazdákkal fizettessék meg” – tette hozzá Győri Enikő.
Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő felszólalásában kifejtette: elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság olyan rosszul előkészített és átgondolatlan intézkedéseket erőltet rá a tagállamokra, amelyekkel a „haszonleső spekulánsok” folyamatosan visszaélnek, súlyos károkat okozva ezzel a közép-európai gazdáknak.
A politikus beszédében felszólította az Európai Bizottságot, hogy fordítson nagyobb figyelmet legfőbb feladatára: az európai emberek érdekeinek védelmére.
„Továbbra is készek vagyunk segíteni Ukrajnának, de nem hagyjuk, hogy a felelőtlen döntések miatt saját gazdáink menjenek tönkre” – zárta felszólalását Hidvéghi Balázs.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine