Az orosz-ukrán háború 441. napja – FRISSÜL

Immár négyszáznegyvenegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Dmitro Kuleba: az ukrán ellentámadás nem biztos, hogy a végső összecsapás lesz

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter arra szólított fel egy szerdai lapinterjúban, hogy a közelgő ukrán ellentámadást ne tekintsék a végső összecsapásnak az orosz hadsereggel.

A tárcavezető szavai szerint a háború további alakulása az ukrán hadsereg következő támadó akcióinak sikerén múlik. „Ne gondolja azonban senki ezt az ellentámadást az utolsónak, mert nem tudjuk, mi lesz belőle” – mondta Kuleba a Bild című német lapnak adott nyilatkozatában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett. „Ha ezzel az ellentámadással sikeresen felszabadítjuk területeinket, akkor a végén azt mondhatják, igen, ez volt az utolsó, de ha nem, akkor az azt jelenti, hogy fel kell készülnünk a következő ellentámadásra” – fejtegette a miniszter.
Kuleba a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalások lehetőségéről szólva emlékeztetett arra, hogy a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) olyan határozatot hozott az ukrán területek tavalyi annektálása nyomán, amely kizárja a közvetlen tárgyalást Putyinnal. A miniszter egyúttal meggyőződésének adott hangot, hogy Németországnak támogatnia kell Ukrajna NATO-csatlakozását, ha biztonságos Európát akar.
Andrij Bilickij, az ukrán nemzeti gárdához tartozó Azov ezred egykori alapítója, jelenleg a 3. ukrán rohamdandár parancsnoka szerdán a Telegramon közölte, hogy csapata a Donyeck megyei Bahmutnál legyőzte a 72. orosz gépesített lövészdandár alakulatait – megsemmisítve két századot -, felszabadította a terület egy részét, és hadifoglyokat ejtett. Szavai szerint az orosz felderítés vereséget szenvedett, jelentős számú orosz páncélozott harcjármű megsemmisült. A Wagner orosz zsoldoscsoport 3. rohamkülönítménye is súlyos veszteségeket szenvedett. A támadó hadműveleteket egy három kilométer széles és 2,6 kilométer mélységű sávban hajtották végre. „Ez az egész terület teljesen felszabadult az orosz megszálló erők alól” – tette hozzá.
Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint az ukrán dandár külön Telegram-csatornáján megerősítette Jevgenyij Prigozsinnak, a Wagner csoport alapítójának azt a közlését, amely szerint az orosz fegyveres erők 72. gépesített lövészdandárja „elmenekült” Bahmuttól, és ötszáz orosz katona holttestét hagyták hátra. Az ukrán dandár arról tájékoztatott még, hogy öt orosz katonát ejtettek fogságba.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy az orosz erők szerdán tüzet nyitottak a régióban lévő Vovcsanszk városra, aminek következtében egy férfi életét vesztette, a romok alatt lehet még egy nő, aki után a mentést végzők kutatnak.

Portugál elnök: a háborút jogszerű, igazságos és méltányos békének kell követnie

Biztosítani kell, hogy az ukrajnai háborút jogszerű, igazságos és méltányos béke kövesse az emberi jogok biztosítása és megerősítése, valamint a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett – jelentette ki Marcelo Rebelo de Sousa portugál elnök szerdán Strasbourgban.

Az Európai Parlament plenáris ülésén elmondott beszédében Marcelo Rebelo de Sousa hangsúlyozta: meg kell előzni újabb háborúk kitörését, és jövőt kell biztosítani mindazoknak, akik gazdasági és társadalmi bizonytalanságban élnek.
A biztos és békés jövő szavatolása érdekében az Európai Uniónak gazdaságilag és politikailag is a lehető legerősebb szereplővé kell válnia a világban az egység megerősítése és a bővítés nyújtotta lehetőségek kiaknázása által – mondta. Mindezek eléréséhez a lehető legjobb politikai, intézményi felkészültségre, gazdasági és pénzügyi előkészítésére van szükség – hangsúlyozta.
„A halogatás és a kételkedés ideje lejárt” – fogalmazott a portugál elnök, majd hozzátette: ha az EU globális vezető szerepet akar betölteni, akkor a klímaváltozás elleni harc élére kell állnia és támogatnia kell a digitális és energetikai átállást. Fel kell gyorsítania a helyreállítást, és nem szabad megfeledkeznie a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború, valamint az ezeket a válságokat követő infláció gazdasági és politikai hatásairól – mondta.
„Ha nem járunk sikerrel, rések nyílnak, amelyeket rendszerellenes és populista mozgalmak képviselői töltenek majd be. Ha bekövetkezik, az a mi hibánk lesz” – fogalmazott.
A portugál elnök arra biztatta az Európai Parlament képviselőit, hogy dolgozzanak Ukrajna szükségleteinek támogatásán, valamint az EU-t megerősítő feladatok megoldásán a következő, 2024 és 2029 közötti parlamenti ciklusban.

London kezdeményezi a Wagner-csoportot terrorszervezetté nyilvánítását

Brit kormányforrások tájékoztatása szerint London hamarosan terrorszervezetté nyilvánítja a Wagner orosz magánhadsereget, amely az ukrajnai háborúban is jelentős szerepet játszik.

A The Timesnak a konzervatív brit napilap szerdai beszámolója szerint a Downing Streeten elmondták, hogy a brit kormány kéthavi munkával teremtette meg a lépés jogi hátterét, és a döntést hamarosan törvénybe iktatják.
A brit jogszabályok szerint a törvény érvénybe lépése után az is bűncselekménynek számít majd, ha valaki a Wagner-csoport tagja, részt vesz a szervezet gyűlésein, támogatást szervez a csoport számára, vagy ha nyilvánosan viseli a jelvényét.
Így a Wagner-csoport esetében ugyanazok a törvényi szankciók lépnek életbe, amelyeket London mások mellett az Iszlám Állam és az al-Kaida terrorszervezetekkel szemben is alkalmaz.
A tilalmi jogszabály pénzügyi szankciókat is tartalmaz, így a Wagner-csoport nem tud majd anyagi támogatásokat felhajtani a brit pénzügyi rendszeren keresztül.
A szervezetet eltiltják emellett attól is, hogy brit bíróságokon lépjen fel újságírók és kampányszervezetek ellen.
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője tavaly megpróbált rágalmazási eljárást indítani Eliot Higgins brit újságíró ellen, miután a Higgins által alapított, Bellingcat nevű, angliai és hollandiai székhelyű, vizsgálatainak eredményeit online blogfelületén ismertető civil oknyomozó szervezet részleteket tárt fel a Wagner ügyeiről.
A jogi eljárást tavaly márciusban, az ukrajnai háború kezdete után az eljáró brit bíróság beszüntette.

Több mint 9 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. május 9-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4709 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4557 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 47 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. május 9-én Budapestre, vonattal, nem érkezett senki. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Az Egyesült Államok újabb 1,2 milliárd dolláros katonai beszerzéssel segíti Ukrajnát

Az Egyesült Államok újabb 1,2 milliárd dollár (mintegy 420 milliárd forint) katonai támogatást jelentett be kedden Ukrajna légvédelmének erősítésére és tüzérségi lőszerkészleteinek bővítésére.

A védelmi minisztérium, a Pentagon közleménye hangsúlyozza, hogy az újabb segítségnyújtás az Ukrajnai Biztonsági Támogatási Kezdeményezés (Ukraine Security Assistance Initiative) keretében valósul meg, ami nem az amerikai hadsereg készleteiből történő azonnali lehívást jelent, hanem az eszközök beszerzését gyártóktól és egyéb partnerektől.
A fegyverzetcsomag többi között tartalmaz újabb légvédelmi rendszereket, és olyan eszközöket, amelyek révén az ukrán légvédelmet össze lehet hangolni a nyugati légvédelem rendszereivel, azaz rakétakilövőkkel, rakétákkal, radarokkal. Emellett az amerikai védelmi minisztérium megrendelést ad le dróntámadások elhárítására alkalmas eszközökre, valamint a harcok során meghatározó fontosságú 155 milliméteres lövedékekre Ukrajna számára.

A Wagner orosz zsoldoscsoport terrorszervezetté nyilvánítását kezdeményezte a francia nemzetgyűlés

A francia nemzetgyűlés kedden egyhangúlag elfogadott határozatban indítványozta, hogy a Wagner orosz magánhadsereg kerüljön bele az Európai Unió terroristákat és terrorszervezeteket nyilvántartó jegyzékébe.

A nem kötelező jogi erejű szöveg felkéri a francia kormányt, hogy „diplomáciailag lépjen fel” annak érdekében, hogy az EU teljesítse ezt a kérést, mely lehetővé tenné a Wagner csoport tagjainak és támogatóinak hatékonyabb pénzügyi szankcionálását.
A határozatot Emmanuel Macron államfő pártja, a Reneszánsz egyik képviselője terjesztette be, s elsősorban az Ukrajnában „a polgári lakosság ellen elkövetett számos erőszakos cselekményt” célozza, amelyek közül egyesek a határozat szerint „háborús cselekménynek” minősülnek.
„A Wagner csoport tevékenysége kimeríti a terrorizmus európai definícióját” – mondta a vitában a javaslatot beterjesztő Benjamin Haddad, aki a „káosz hadseregének” nevezte „az Oroszország és Putyin oldalán fellépő” Wagnert, amely szerinte „instabilitást és erőszakot terjeszt”.
A határozatot – amely kiemeli, hogy a csoport Ukrajnán kívül Szíriában és több afrikai országban is erőszakos cselekményeket hajtott végre – valamennyi nemzetgyűlési csoport támogatta, beleértve a jobb- és baloldali ellenzéki frakciókat is.
Catherine Colonna francia külügyminiszter a nemzetgyűlésben üdvözölte a képviselők határozatát, miután emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió már foganatosított szankciókat a Wagner csoport ellen.
„Jogi értelemben véve a terrorcsoporttá nyilvánításnak nem lennének újabb közvetlen hatásai” – mondta a francia diplomácia vezetője. „De nem becsülhetjük alá egy ilyen intézkedés jelképes fontosságát, sem az elrettentő jellegét olyan államok számára, amelyek esetleg ezen csoport segítségéhez folyamodnának” – tette hozzá.
A litván parlament márciusban már elfogadott egy határozatot, amely terrorszervezetté nyilvánította a Wagner csoportot.
A francia képviselők márciusban elfogadtak egy határozatot, amely szerint népirtásnak kell tekinteni az 1930-as években a szovjet hatóságok által végrehajtott földreform következtében Ukrajnában okozott éhínséget, melyet holodomornak neveznek. Ukrajnával kapcsolatosan a nemzetgyűlés hamarosan egy újabb határozati javaslatot is megvitat, amely elítélné az ukrán gyerekek Oroszországba deportálását.

Az EP hozzájárult az ukrán mezőgazdasági termékek uniós behozatalát segítő intézkedések fenntartásához

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén hozzájárult az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó rendkívüli uniós intézkedések fenntartásához – tájékoztatott az uniós parlament kedden.

Az 537 szavazattal, 42 ellenszavazat és 38 tartózkodás mellett elfogadott európai bizottsági javaslat további egy évre hosszabbítja meg az Európai Unióba irányuló ukrán exportra vonatkozó importvámok, dömpingellenes vámok és egyéb védintézkedések felfüggesztését.
Az EP szerint az intézkedés fenntartására Oroszország háborúja miatt van szükség, amely akadályozza Ukrajnát abban, hogy fentartsa a kereskedelmét a világ többi részével.
A vámok felfüggesztése a belépési árrendszer hatálya alá tartozó gyümölcsökre és zöldségekre, valamint vámkontingensek hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékekre és feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozik. Az EU-Ukrajna társulási megállapodás értelmében az ipari termékekre 2023. január 1-jétől nulla vámtétel vonatkozik, így azok nem szerepelnek az új javaslatban – tájékoztattak.
A június ötödikén lejáró rendelet meghosszabbítását az uniós tagállamok szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsának is jóvá kell hagynia, majd az intézkedést kihirdetését követő napon lép hatályba.
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja közleményt juttatott el az MTI-hez, amely szerint Győri Enikő fideszes EP-képviselő az Ukrajnának nyújtott autonóm kereskedelemliberalizációs intézkedés meghosszabbítását megerősítő EP-szavazással kapcsolatban úgy fogalmazott: „sikerrel járt európai összefogásunk gazdáink védelme érdekében”.
Kijelentette: lehetővé vált, hogy azok a rendkívüli védintézkedések életbe léphessenek, amelyek biztonságot nyújtanak a közép-európai országoknak.
Április közepén öt uniós tagország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia vezetői kérték az Európai Bizottságtól, hogy intézkedjen az Európába vámmentesen beáramló, a helyi gazdáknak károkat okozó ukrán gabona ügyében. Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Bulgária ezt megelőzően egyoldalúan importtilalmat vezetett be az ukrajnai mezőgazdasági termékekre.
A tagállami intézkedésekre utalva Győri Enikő úgy fogalmazott: „sikerrel járt tehát az érintett országok összefogása, együtt álltunk ki gazdáink érdekeiért, véget vetettünk a helyzetüket nehezítő állapotoknak”.
Szavai szerint olyan európai szintű megoldást sikerült elérni, amely felváltja az érintett tagállamok által az ukrán agrártermékekre egyoldalúan bevezetett importtilalmakat.
„Elvárjuk, hogy az Európai Bizottság betartassa: az unióba csak olyan agrártermék jöhet be, amely megfelel az európai egészségügyi normáknak. Számítunk továbbá arra is, hogy a brüsszeli testület nem engedi, hogy Ukrajna trükközéssel ártson a gazdáinknak” – fogalmazott.
Az érintett országok továbbá azt is elvárják az uniós bizottságtól, hogy az ígéretéhez híven minden érintett tagállam igazságosan támogatást kapjon a 100 millió eurós mezőgazdasági tartalékból – hangsúlyozta.
„Nekünk továbbra is a magyar gazdák érdeke az első. Nem engedjük, hogy a háború árát a gazdáknak kelljen megfizetni” – tette hozzá Győri Enikő.

Az Európai Bizottság elnöke nem zárta ki harmadik országok elleni szankciók bevezetését

A tizenegyedik uniós szankciócsomag a büntetőintézkedések megkerülésének megakadályozására fog összpontosítani, így nem kizárt, hogy harmadik országok ellen is szankciókat vezet be – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden Kijevben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott sajtótájékoztatóján.

„További termékekkel bővítjük a tranzitszállítási tilalmat, beleértve a repülőgép-alkatrészeket, amelyek Oroszországon keresztül harmadik országba szállításuk közben a Kreml kezébe kerülhetnek” – fogalmazott a bizottság elnöke.
Elmondása szerint „a közelmúltban megnövekedett a kereskedelmi forgalom az EU és néhány ország között, és bizonyos áruk Oroszországban jelentek meg. Ha azt látjuk, hogy az Európai Unióból származó árukat harmadik országokba küldik, majd Oroszországban kötnek ki, javasolhatjuk, hogy a tagországok szankciókat vezessenek be ezen áruk kivitelére. Ezt a mechanizmust a kockázatelemzés és az EU-országok jóváhagyása után nagyon körültekintően használjuk majd, de általa meg kell mutatnunk, hogy dolgozunk a szankciók kijátszása ellen” – magyarázta.
Zelenszkij a sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az Európai Uniónak szankciókat kell bevezetnie Oroszország nukleáris ipara ellen, mert ezáltal a 11. szankciócsomag ereje arányos lesz az orosz fenyegetés mértékével.
Az ukrán elnök felszólította a szomszédos országokat és az Európai Unió államait, tartózkodjanak attól, hogy az Ukrajnával folytatott kereskedelemről bármiféle döntést hozzanak anélkül, hogy Ukrajnával egyeztettek volna.
„Megbeszéltük az Európai Bizottság elnökével a mezőgazdasági termékeink exportjával kapcsolatos helyzetet. Általános megállapodásunk van a globális élelmezésbiztonsághoz való ukrán hozzájárulásunkról. Azonban – sajnálatos módon -, a háború miatti szolidaritás helyett problémákba ütköztünk. Szomszédaink brutális protekcionista intézkedései csalódást okoztak nekünk” – fejtette ki, hangsúlyozva, hogy az ukrán export korlátozása elfogadhatatlan, mert növeli az agresszor Oroszország képességeit.
Ezzel összefüggésben Zelenszkij egy tanácsadói csoport létrehozását javasolta Ukrajna, valamint a szomszédos országok és az EU-tagállamok részvételével a kereskedelem problémás kérdéseinek elemzése érdekében. Az államfő azt is kijelentette, hogy határozott döntéseket vár az Európai Uniótól, továbbá minden kereskedelmi korlátozás mielőbbi megszüntetését.
Zelenszkij közölte, hogy Ukrajna az Európai Bizottságtól júniusban kedvező időközi értékelésére számít az európai integráció felé tett előrehaladásáról. „Már rég eljött az idő, hogy felszámoljuk a mesterséges politikai bizonytalanságot Ukrajna és az Európai Unió kapcsolataiban. Eljött az idő, hogy pozitív döntést hozzanak az Ukrajna európai uniós tagságáról szóló tárgyalások megkezdéséről” – hangsúlyozta az államfő. „Értékeink, biztonságunk, jólétünk, békénk a kontinensen csak Ukrajnával együtt valósulhatnak meg száz százalékban Európa számára” – szögezte le.
Zelenszkij szerint Ukrajna „mindig is a közös európai tér szerves része volt és lesz”.
az ukrán elnök köszönetet mondott azért, hogy az Európai Unió kész egymillió darab tüzérségi lőszert adni Ukrajnának, amire – mint mondta -, nagy szüksége van az ukrán hadseregnek.
Ursula von der Leyen jelképes napon érkezett Kijevbe. Zelenszkij hétfőn rendelkezett arról, hogy mostantól az EU-tagállamokhoz hasonlóan Ukrajnában is május 9-én ünneplik az Európa-napot. Döntésével hatályon kívül helyezte a 2003-as elnöki rendeletet, amelynek értelmében Ukrajnában eddig minden május harmadik szombatján tartották az Európa-napot.

Kijev erkölcstelennek tartja hat szovjet utódállam vezetőjének részvételét a moszkvai győzelem napi parádén

Ukrajna erkölcstelen és barátságtalan lépésnek tartja Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán vezetőinek részvételét a második világháborút lezáró győzelem napja alkalmából Moszkvában rendezett katonai díszszemlén – közölte az ukrán külügyminisztérium keddi közleményében.

A tárca emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök – akit háborús bűnök elkövetése miatt köröz a nemzetközi igazságszolgáltatás -, a rendezvényen indokolni próbálta ukrán emberek meggyilkolását, ukrán városok és falvak lerombolását, ukrán gyerekek elhurcolását, és a megszállt ukrán területek lakóinak elnyomását. A felvonulás előtti éjszakán pedig Oroszország 25 cirkálórakétát lőtt ki Ukrajnára, köztük 15-öt a fővárosra, Kijevre, „hogy még több halált és pusztítást okozzon Ukrajna területén” – emelte ki a minisztérium.
A tárca hozzáfűzte, hogy a moszkvai találkozó résztvevőinek eközben a díszszemlén bemutatták azokat az orosz katonai felszereléseket, amelyek immár tizedik éve vesznek részt Oroszország indokolatlan, agresszív háborújában Ukrajna ellen.
„Erkölcstelen és barátságtalan lépésnek tartjuk e külföldi államok vezetőinek részvételét egy nyilvános rendezvényen egy háborús bűnös mellett, aki a második világháború óta nem látott mértékű európai háború kirobbantásával kérkedik. Ez a túléléséért és szabadságáért küzdő ukrán nép megvetésének megnyilvánulása. Közép-Ázsia és a Kaukázus népei felbecsülhetetlen mértékben járultak hozzá a nácizmus felett aratott, 78 évvel ezelőtti győzelemhez. Nem érdemlik meg azt a sorsot, hogy a Kreml felhasználja részvételüket olyasmiben, amelynek semmi köze a nácizmus legyőzőinek hőstettéhez” – fogalmazott nyilatkozatában az ukrán külügyminisztérium.

Német külügyminiszter: Kína döntő szerepet tölthet be a háború lezárásában

Kína döntő szerepet tölthet be Oroszország Ukrajna elleni háborújának lezárásában, ha elhatározza magát a béketeremtésre – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter kedden Berlinben kínai kollégájával folytatott megbeszélése után.

A német diplomácia vezetője Csin Kanggal tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy Kína az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagjaként meghatározó mértékben hozzájárulhatna ahhoz, hogy a háború Ukrajna területi épségének helyreállításával és az orosz csapatok kivonásával véget érjen.
Hangsúlyozta, hogy a háború befejezéséhez a támadó fél, Oroszország részéről szükségesek lépések, méghozzá a támadások leállítása és a csapatok kivonása. Ha nem Oroszország, hanem Ukrajna lépne, vagyis felhagyna a védekezéssel, az nem a háború, hanem „Ukrajna végét jelentené” – mondta.
Csin Kang kijelentette, hogy Peking nem nézi tétlenül a vérengzést, de „nem is önt olajat a tűzre”, hanem továbbra is az azonnali fegyvernyugvást igyekszik elérni, és ezért mindkét féllel és valamennyi érdekelttel kapcsolatban marad.
Annalena Baerbock a kettős felhasználású, azaz katonai célokra is használható termékeket Oroszországba szállító vállalatokra kivetni tervezett uniós szankciókról elmondta, hogy a még előkészítés alatt álló büntetőintézkedések nem egyes országok ellen irányulnak, de az eredményességük érdekében Pekingnek is latba kell vetnie befolyását a hazai cégeknél.
Ezzel kapcsolatban Csin Kang hangsúlyozta, hogy hazája a leghatározottabban ellenzi a Kína vagy más országok elleni szankciók politikáját, és nem hagyná válasz nélkül, ha országok bármely csoportja erre az útra lépne. Kifejtette, hogy a kínai törvények tiltják a háborús övezetekbe irányuló fegyverszállításokat, és ez a kettős felhasználású termékekre is vonatkozik. Ugyanakkor Kína az ukrajnai háborútól függetlenül ragaszkodik az Oroszországgal kialakított gazdasági kapcsolatokhoz, és nem hagyja, hogy bármi is megzavarja a két ország vállalatai közötti „normális cserekapcsolatot” – húzta alá.
Csin Kang arról is szólt, hogy el kell kerülni a Kína és a Nyugat közötti „új hidegháborút”, amelynek veszélye az Egyesült Államok tevékenysége miatt fenyeget. Washington a „lekapcsolódás”, a Kínával folytatott gazdasági kapcsolatok megszakításának politikájára biztatja a nyugati országokat, ami komoly fenyegetés a globális gazdaság stabilitására, és nemcsak Kínának, hanem az Egyesült Államoknak és Európának is „sokba kerülne”, ha valósággá válna.
Mint mondta, Peking üdvözli, hogy Németország nem lépett erre az útra, és a jólét kölcsönös biztosítása érdekében továbbra is a nyitottságot és a gazdasági kérdések „átpolitizálásának” mellőzését sürgeti.
Annalena Baerbock a feszült hangulatú tájékoztatón a gazdasági kapcsolatokról szólva aláhúzta, hogy a kölcsönösség kiemelten fontos szempont Németország számára, és azt is jelenti, hogy a német cégeknek ugyanolyan hozzáférést kell biztosítani a kínai piacokhoz, mint amilyen lehetőségekkel a kínai vállalkozások rendelkeznek az EU piacán.
A júniusban Berlinben megrendezni tervezett, sorban hetedik német-kínai kormánykonzultáció előkészítését szolgáló megbeszélés után Annalena Baerbock felidézte, hogy a kínai diplomácia új vezetőjével alig három hete, Pekingben találkozott először, és az akkori megbeszélésen megvitatott kérdések „hosszú listája” időközben „nem lett rövidebb”.
A Zöldek politikusa a többi között kiemelte, hogy Kína bocsátja ki a legtöbb üvegházhatású gázt az egész világon. Arról is szólt, hogy az emberi jogok érvényesítésében is vannak tennivalók.
Az emberi jogok helyzetével kapcsolatban Csin Kang kijelentette, hogy hazájának elsőrendű az országok közötti „kölcsönös tisztelet”, és nem fogadja el a „külföldi beavatkozást” a szuverén államok belügyeibe.

Ukrán polgármester: Enerhodarban az oroszok kiürítették a boltokat, a bankautomatákat és a benzinkutakat

Az orosz erők a zaporizzsjai atomerőműnek otthont adó Enerhodarból dokumentumokat, számítástechnikai eszközöket és egyéb eltulajdonított ingóságokat visznek ki, a városban nem működnek az üzletek és a gyógyszertárak, üresek a benzinkutak és az ATM-ek – közölte Dmitro Orlov, az orosz megszállás alá került város törvényesen megválasztott ukrán polgármestere egy rádióinterjúban.

„Az oroszok az orvosi részlegből elvittek minden felszerelést, számítógépeket, dokumentációt, és felszámolták az útlevélirodát is, amelyet az adminisztratív szolgáltatásokat nyújtó központban rendeztek be” – mondta a városvezető az ukrán Szabadság Rádiónak.
Szavai szerint nem működik az internet Enerhodarban, az élelmiszerboltok és a gyógyszertárak zárva vannak, valamint a benzinkutak és a bankautomaták is üresek. Hozzátette, hogy a megszálló hatóságok több napja folyamatosan viszik ki a városból a dokumentációikat, tartva az ukrán fegyveres erők ellentámadásától.
Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy május 7-én Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója azt mondta, a zaporizzsjai atomerőmű környékén egyre veszélyesebb a helyzet, a NAÜ szakértői rendszeresen hallanak ágyúzást. Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja megye megszállt területeinek élére kinevezett orosz kormányzó vasárnap közölte, hogy az orosz hatóságok 1679 embert, köztük 660 gyereket telepítettek ki az atomerőmű környékéről.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine