Az orosz-ukrán háború 439. napja – FRISSÜL

Immár négyszázharminckilencedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán katasztrófavédelem: holttestet találtak egy Zaporizzsja megyei ház romjai alatt

Az éjszaki orosz támadás után a mentést végzők hétfőn kiemeltek egy holttestet és egy sérültet a délkelet-ukrajnai zaporizzsjai régióban egy ház romjai alól – közölte az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat megyei részlege.

„Hétfőn az ágyúzások következtében tűz ütött ki egy földszintes épületben a zaporizzsjai régió egyik településén. A tűzoltók 80 négyzetméter területen oltották el a lángokat. Egy embert mentettek ki sérülten és egy holttestet hoztak ki a romok alól” – írta a Facebookon közzétett jelentésében a katasztrófavédelem.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál megyei kormányzók beszámolóiból készített összeállításában azt írta, hogy az elmúlt nap során az orosz erők Ukrajna tíz régióját lőtték, a támadásokban három civil vesztette életét és 28 sérült meg. Az orosz erők 127 településre nyitottak tüzet különféle típusú fegyverekkel – köztük harckocsikkal, tüzérségi, illetve légvédelmi rendszerekkel, drónokkal és repülőgépekkel -, és 139 infrastrukturális létesítményt találtak el – számolt be a hírportál az ukrán védelmi minisztériumra hivatkozva.
Eközben az Ukrenerho ukrán áramszolgáltató vállalat arról tájékoztatott, hogy az orosz drónok éjszakai támadása nem okozott kárt a fő energetikai infrastruktúrában, de a frontvonal mentén végrehajtott orosz támadások és az orosz határ menti ukrán területek bombázása ismét károkat okozott a regionális energiavállalatoknál Donyeck, Harkiv, Herszon, Szumi és Csernyihiv megyékben.
Az Ukrán Vöröskereszt sajtóközleményben tudatta, hogy a déli odesszai régió orosz ágyúzása következtében megsemmisült a Vöröskereszt humanitárius segélyeit tároló egyik raktár, ami miatt felfüggesztették a segélyosztást. A szomszédos Mikolajiv megyében egy mobilkórházuk rongálódott meg.

Kijevbe látogat kedden az Európai Bizottság elnöke

Az ukrán fővárosba, Kijevbe látogat május 9-én, az Európa-napon Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy megbeszélést folytasson Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel – közölte hétfőn Eric Mamer, a brüsszeli testület szóvivője.

A szóvivő elmondta, hogy a látogatás az Ukrajnával fenntartott kapcsolatok összes területére összpontosít, és célja, hogy megerősítse az EU „megingathatatlan” támogatását.
Üdvözölte továbbá az ukrán elnök hétfői bejelentését, amelynek értelmében Ukrajnában, a nyugati országokhoz hasonlóan, május 9-én ezentúl az Európa-napot fogják ünnepelni.
Von der Leyen az orosz invázió óta ötödik alkalommal látogat Ukrajnába.
Az ukrán kormány tavaly nyújtotta be csatlakozási kérelmét az EU-hoz, amely tagjelölt országgá nyilvánította Ukrajnát. Az Európai Bizottság értékelést fog kiadni arról, hogy Kijev végrehajtotta-e a szükséges strukturális reformokat a csatlakozási tárgyalások elkezdéséhez.
A szóvivő hétfőn azt is megerősítette, hogy a brüsszeli testület pénteken továbbította az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatos új – immáron tizenegyedik – javaslatát a tagállamok kormányainak.
Eric Mamer nem közölt részleteket a csomaggal kapcsolatban, csak arról tájékoztatott, hogy a javasolt intézkedések a korábban életbe léptetett szankciók „végrehajtására és hatékonyságára fog összpontosítani, valamint arra, hogyan kerüljék el a tagállamok a büntetőintézkedések kijátszását”.
Az új csomag célja, hogy „az Oroszországot érintő exporttilalom hatálya alá eső termékek ne kerülhessenek be az orosz hadigépezetbe” – tette hozzá a szóvivő.

Eurostat: közel 4 millió ukrajnai kapott eddig ideiglenes védelmi státuszt az EU-ban

Az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdetétől március végéig 3 888 345 ukrajnai állampolgár kapott ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt az Európai Unió valamely tagállamában – tájékoztatott hétfőn az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

Az uniós hivatal közlése szerint a háború elől Ukrajnából elmenekültek továbbra is csökkenő számban regisztrálnak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
A jelentés szerint a háború kezdete óta az Ukrajnából érkező menekülteknek Németország (1 067 755) biztosította a legtöbb ilyen jogállást, ami a tagországokban kiadott összes menedékes státusz 27 százalékát tette ki. Németországot Lengyelország (976 575; 25 százalék), majd Csehország (325 245; 8 százalék) követte.
A márciusi adatok azt mutatják, hogy az előző hónaphoz képest 3 százalékkal, azaz 116 930-rel csökkent az átmeneti védelemben részesülő ukrán menekültek száma. A legnagyobb csökkenést Csehországban figyelték meg, ahol 122 585-tel kevesebb ilyen végzést adtak ki februárhoz képest. Jelentősebb csökkenést továbbá Svédországban (-23 635) és Lengyelországban (-17 180) figyeltek meg. A korábbi hónapokhoz képest azonban növekedést regisztráltak Németországban (+33 125), Olaszországban (+7430) és Romániában (+6640) is.
Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a március végi adatok szerint az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Csehországban (30,9), Észtországban (27,8), Lengyelországban (25,9), Litvániában (24,2) és Bulgáriában (22,5) volt a legnagyobb, uniós szinten ez az adat 8,7.
Az ideiglenes védelemben részesülők 47 százalékát nők, 35 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 18 százalékát pedig felnőtt férfiak tették ki.
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 30 585 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.

Több mint 1600 embert telepítettek ki a zaporizzsjai atomerőmű környékéről

Az orosz hatóságok 1679 embert, köztük 660 gyereket telepítettek ki az ukrajnai Zaporizzsja megyében található atomerőmű környékéről – közölték helyi orosz illetékesek vasárnap éjszaka.

„Az evakuáltak már a frontvonal közelében élők számára kialakított ideiglenes szállásokon vannak a zaporizzsjai Bergyanszkban” – tudatta Jevgenyij Balickij, a megye orosz kormányzója a Telegramon.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója szombaton arra figyelmeztetett, hogy az atomerőmű környékén „potenciálisan veszélyes” a helyzet.

Kijevi polgármester: legalább öt sérültje van a fővárost ért támadásoknak

Ukrán hivatalos források szerint legalább öt ember megsérült a Kijevet ért orosz légicsapásokban.

Hárman a Kijev Szolomjanszkij kerületében történt dróntámadás során sérültek meg, két másik ember pedig a Szvjatosin kerületben, egy kétszintes lakóépületre zuhant drón roncsaitól – írta Vitalij Klicsko polgármester a Telegramon.

A Reuters szemtanúkra hivatkozva számos robbanásról számolt be Kijevből. A helyi hatóságok szerint az ukrán légvédelem nagyrészt elhárította a támadásokat.

Drón- és rakétazápor zúdult Ukrajnára hétfő hajnalban

Oroszország átfogó rakétatámadást hajtott végre Ukrajna ellen hétfő hajnalban. A károk, veszteségek felmérése még zajlik, az ukrán hatóságok eddig öt sérültről tudnak.

A The Guardian híradása szerint a rakéták Ukrajna több régiójából is robbanásokat jelentettek, a csapás két fő célpontja azonban a jelek szerint Kijev és Odessza volt. AZ UKRÁN FŐVÁROST RÉGÓTA NEM ÉRTE OLYAN INTENZITÁSÚ TÁMADÁS, MINT MOST.

Az ukrán légierő parancsnoka utóbb közölte, hogy Kijevet 35 orosz drón támadta, és mind a 35-öt meg tudták semmisíteni.

Úgy tudni, hogy a csapásban legalább öt ember megsérült. Vitalij Klicsko polgármester szerint három ember egy robbanásban sérült meg, két másik emberre pedig egy drón roncsdarabjai zuhantak rá. Ezenkívül a kijevi nemzetközi reptérre, valamint egy kétemeletes épületre is is egy-egy drón roncsai zuhantak rá. Az

Mindeközben Odesszában egy élelmiszer-áruház gyulladt ki a rakétatámadás miatt. Úgy tudni, hogy a várost KH–22-es rakétákkal támadták, ezek gyújthatták fel az épületet is. Ezenkívül robbanásokat jelentettek Herszon és Zaporizzsja régiókból.

A ukrán hadsereg azt jelentette, hogy AZ OROSZ TÜZÉRSÉGI CSAPÁSOK IS INTENZÍVEBBÉ VÁLTAK BAHMUTBAN.

A The Guardian szerint mindezt az magyarázza, hogy az oroszok keddre, az orosz győzelem napja ünnepére teljesen el akarják foglalni a több mint 9 hónap óta ostromlott várost, amelynek már csak egy kis része maradt az ukránok kezén – jelenti az Index.

Megint több mint 11 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. május 7-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5234 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5931 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 63 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Lengyel kormányszóvivő: orosz provokáció volt a Fekete-tenger felett őrködő lengyel gépet ért incidens

Feltehetőleg egy tervezett orosz provokáció volt az, hogy a Fekete-tenger felett a Frontex-misszióban őrködő lengyel gépet veszélyesen megközelített egy orosz vadászgép – jelentette ki vasárnap Piotr Müller lengyel kormányszóvivő.

Piotr Müller annak kapcsán nyilatkozott a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevízió műsorában, hogy Anna Michalska, a lengyel határőrség szóvivője vasárnap a PAP hírügynökségnek megerősítette: pénteken a Fekete-tenger felett a Frontex uniós part- és határvédelmi ügynökség román parancsnokságú missziójában részt vevő egyik lengyel Turbolet L-410 személy- és teherszállító repülőgépet háromszor „agresszív és veszélyes” módon, mintegy 5 méterre megközelített egy orosz vadászgép. Az incidens során a lengyel gép turbulenciába került, de végül biztonságosan landolt.
„Oroszország részéről valószínűleg egy tervezett provokációról volt szó” – reagált a történtekre Müller. „Látjuk, hogy Oroszország összpontosítani szeretné az ilyen incidensekkel a nemzetközi közvélemény figyelmét” – tette hozzá.
Stanislaw Zaryn, az információbiztonságért felelős lengyel kormánybiztos vasárnapi Twitter-bejegyzésében úgy látta: Moszkva „cinikusan és szándékosan növeli a feszültséget, és próbálja megfélemlíteni Lengyelországot”.
Zaryn arra is utalt, hogy múlt héten Pavel Asztahov volt orosz gyermekjogi biztos Vlagyimir Szolovjov újságíró televíziós műsorában fenyegetést fogalmazott meg a moszkvai lengyel nagykövettel szemben. Zaryn szerint Oroszország többször is megfenyegette Lengyelországot, mivel Varsó az ukrajnai háború során kiáll Kijev mellett.
Moszkva lépései „újból mutatják, hogy Oroszország egy agresszív, Lengyelországgal szemben ellenséges állam” – fogalmazott a lengyel kormánybiztos.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine