Az orosz-ukrán háború 435. napja – FRISSÜL

Immár négyszázharmincötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán elnök Hágában: Vlagyimir Putyint bíróság elé kell állítani a háborús agresszióért

Vlagyimir Putyin orosz elnököt nemzetközi bíróság elé kell állítani az Ukrjanában elkövetett háborús agresszió miatt, és ehhez egy külön törvényszéket kell létrehozni – hangsúlyozta csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Hágában.

Az elnök a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) meglátogatása után mondott beszédében kiemelte: valódi, teljes jogú bíróságra van szükség, amely megtorolja az orosz agressziós bűncselekményeket.
„Igazságszolgáltatás nélkül nincs béke” – érvelt beszédében Zelenszkij, és azt mondta, hogy a nürnbergi perhez hasonlóan kell eljárni az orosz háborús bűnösök ellen.
Hangsúlyozta, hogy a valódi igazságszolgáltatás érdekében nem szabad kifogásokat keresni vagy a hatályos nemzetközi jog korlátaira támaszkodni. „Ehelyett bátor döntéseket kell hozni és kijavítani a nemzetközi jog hiányosságait. Ahogy a nürnbergiek tették, nekünk is úgy kellene cselekednünk” – tette hozzá.
Az ukrán vezető szerint „mindenki úgy szeretné látni Putyint Hágában, a nemzetközi jog fővárosában, amint igazságosan megbűnhődik tettei miatt”. „Amennyiben győzünk, ez fog történni, és egészen biztos vagyok benne, hogy győzni fogunk” – jelentette ki.
Zelenszkij szerdán késő este érkezett Hollandiába, hogy találkozzon a holland és a belga miniszterelnökkel, továbbá a feltételezett orosz háborús bűnök ügyében nyomozást folytató Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) vezetőivel. Az ukrán elnök Vilmos Sándor királlyal is találkozik.
A látogatás során tartott sajtótájékoztatóján Zelenszkij arról is beszélt, hogy nem lát nagy esélyt arra, hogy Ukrajna csatlakozzon a NATO-hoz, amíg tart a háború.
„Ha a valóság talaján maradunk, tudhatjuk, hogy amíg a háború tart, nem leszünk tagjai a szövetségnek. Azonban világos üzenetet szeretnék arról küldeni, hogy a háború után igenis azok leszünk” – jelentette ki.
Mark Rutte holland miniszterelnök a sajtótájékoztatón elmondta: kormánya keményen dolgozik azon, hogy szövetségeseivel – Belgiummal, Dániával és az Egyesült Királysággal – megállapodásra jusson az Ukrajnának szánt F-16-os vadászrepülőgépek szállításáról. Megerősítette, hogy kormánya számára Ukrajna vadászgépekkel való ellátása „nem tabutéma”, de hozzátette, hogy a vitát még nem zárták le.
Alexander de Croo belga szövetségi kormányfő, aki azért utazott Hollandiába, hogy közös megbeszélést folytasson a holland miniszterelnökkel és az ukrán elnökkel, bejelentette, hogy Belgium új katonai segélycsomagot készít elő Ukrajnának. Azzal kapcsolatban, hogy a csomag pontosan mit fog tartalmazni, nem közölt részleteket, csak annyit mondott, hogy „katonai felszerelésről lenne szó, amellyel Ukrajna haditartalékait töltenék fel”. A csomaggal kapcsolatos végleges döntés a hónap végére várható. „Az ilyen folyamatok esetében gyakran merülnek fel gyakorlati akadályok, de biztosíthatok mindenkit, hogy a hogy a belga szívekben nincs kétség afelől, hogy továbbra is támogatni kell Ukrajnát” – jelentette ki. Azt is hozzátette: támogatja, hogy az európai uniós szankciók által sújtott oroszok vagyonát Ukrajna újjáépítésére használják fel.
Belgium mintegy 180 milliárd euró értékű orosz vagyont fagyasztott be ez idáig. A márciusi költségvetési kiigazításkor a kormány úgy döntött, hogy a befagyasztott vagyonokból származó adókamatok egy részét Ukrajna támogatására fordítják, azonban De Croo szerint az összes kamatot erre a célra kellene felhasználni.
„Belgium ebben a folyamatba vezető szerepet akar játszani. Ezt a pénzt Ukrajna háborús erőfeszítéseire és újjáépítésére fordítani gazdaságilag és erkölcsileg is teljesen ésszerű” – jegyezte meg a belga kormányfő.

Az ukrán legfelsőbb korrupcióellenes bíróság elrendelte az odesszai polgármester letartóztatását

Az ukrán legfelsőbb korrupcióellenes bíróság elrendelte csütörtökön Hennagyij Truhanov odesszai polgármester előzetes letartóztatásba helyezését, miután a politikus nem fizette ki az óvadékot.

A városvezető ellen az odesszai Krajan daruépítő üzem körüli korrupciós botrány kapcsán indítottak eljárást. Azzal vádolják, hogy másokkal együtt félrevezette a városi tanács képviselőit a Krajan helyiségeinek megvásárlásával kapcsolatban.
A legfelsőbb korrupcióellenes bíróság április 25-én 30 millió 866 ezer hrivnya (301 millió forint) összegű óvadékot szabott ki Truhanovnak, amit a politikus mostanáig nem fizetett meg.
A bíróság a csütörtöki tárgyalási napon a felek érveit meghallgatva, részben elfogadta a vád képviselőinek kérését, és a vádlottal szemben 60 napos előzetes fogva tartást rendelt el, de egyúttal az óvadék mértékét 13 millió 420 ezer hrivnyára (127 millió forintra) mérsékelte – derült ki a bíróság közleményéből.
Truhanovot a tárgyalóteremben le is tartóztatták, szabadlábon akkor védekezhet tovább, ha kifizeti a csökkentett összegű óvadékot.

Ukrán emberi jogi biztos: Oroszország több mint húszezer ukrán civilt tart fogva

Hozzávetőleges becsléseink szerint az Oroszországi Föderáció több mint húszezer ukrán civilt tart fogva – jelentette ki Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján.

Az ombudsman utalt arra, hogy az orosz megszállás alá került ukrajnai területek visszavétele után kiderülhet, hogy ez a szám még ennél is jóval nagyobb. Szavai szerint a most közölt becslést azoknak az embereknek személyesen hozzá intézett megkeresésére alapozza, akiknek hozzátartozóját vagy közeli ismerősét az orosz hadsereg foglyul ejtette. Megjegyezte, hogy az orosz megszállás alatti területeken lakók közül csak kevesen mernek hozzáfordulni, mert az ukrán emberi jogi biztos megkeresését az orosz megszálló hatóságok „kémkedésnek” tekintik.
Az ombudsman megjegyezte, hogy a hadifoglyokkal foglalkozó koordináló parancsnokságon külön munkacsoportot hoztak létre, amely a polgári foglyok kérdéseivel foglalkozik. Vezetője Olekszandr Kononenko, aki az emberi jogi biztos biztonsági és védelmi kérdésekkel foglalkozó képviselője. Elmondta, hogy a koordináló parancsnokság munkájának köszönhetően eddig 2279 ukrán állampolgár került vissza hazájába, közülük 142 civil volt.
Lubinec emlékeztetett arra, hogy a héten Ukrajnában elindították az eltűnt személyek egységes nyilvántartását. Az adatbázis feltöltése viszont még eltart egy ideig, folyamatosan továbbítják az adatokat a nyilvántartásba a nemzeti információs irodától és más szervektől, köztük a titkosszolgálatoktól – magyarázta az ombudsman.
A biztos emlékeztetett arra is, hogy személyesen adta át a civil foglyok első listáját január 13-án Ankarában Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi ombudsmannak. Azon a listán kétezer ukrán neve szerepelt, valamennyien 65 évesnél idősebbek, sokuk krónikus betegségekben szenved. Hozzátette, hogy Oroszországtól csupán azt a választ kapták, hogy áttekintik a listát.
Lubinec reményét fejezte ki, hogy Ukrajna a közeljövőben megkezdi a jogellenesen Oroszországba hurcolt gyermekek hazaszállítását. „Reméljük, hogy a közeljövőben nyilvánosan is bemutathatjuk munkánk eredményét, amikor elkezdenek visszatérni az ukrán gyerekek. Nem tudom, hányról beszélünk most” – mondta, kiemelve, hogy elsőként azokat a gyerekeket szeretné Ukrajna hazaszállítani, akiknek rokonuk van Ukrajnában. „Ezzel párhuzamosan összeállítjuk az árvák névsorát is” – tette hozzá az ombudsman.

Az ukrán külügyminiszter üdvözölte az ukrán gyermekek Oroszországba hurcolásáról szóló EBESZ-jelentést

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter üdvözölte csütörtökön az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) jelentését az Oroszországba elhurcolt ukrán gyermekekről.

A jelentés elkészítését az EBESZ 45 tagállama márciusban kezdeményezte. A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) márciusban elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen, felelősnek ítélve több ezer gyermek jogellenes elhurcolásáért Ukrajnából – emlékeztetetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
„A jelentés következtetései erőteljesek: Oroszország cselekedeteit háborús bűnöknek és emberiesség elleni bűncselekményeknek nevezik. Követelem, hogy Oroszország adja vissza az elrabolt gyermekeket, és feleljen tetteikért” – szögezte le Kuleba a Twitteren.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál megyei kormányzók beszámolóiból készített összefoglalójában azt emelte ki, hogy a szerdai orosz támadások következtében öt régióban 26 helyi lakos vesztette életét, közülük 23-an a déli Herszon megyében. Az elhunytak emlékére a Herszon megyei kormányzói hivatal május 4-6. között háromnapos gyászt hirdetett.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 650-nel 192 590 főre emelkedett. Szerdán az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett öt orosz harckocsit és 16 tüzérségi rendszert.

Ukrán elnök Hágában: Putyint bíróság elé kell állítani a háborús agresszióért

Vlagyimir Putyin orosz elnököt nemzetközi bíróság elé kell állítani az Ukrjanában elkövetett háborús agresszió miatt, és ehhez egy külön törvényszéket kell létrehozni – hangsúlyozta csütörtökön Volodomir Zelenszkij ukrán elnök Hágában.

Az elnök a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) meglátogatása után mondott beszédében kiemelte: valódi, teljes jogú bíróságra van szükség, amely megtorolja az orosz agressziós bűncselekményeket.
„Igazságszolgáltatás nélkül nincs béke” – érvelt beszédében Zelenszkij, és azt mondta, hogy a nürnbergi perhez hasonlóan kell eljárni az orosz háborús bűnösök ellen.
Hangsúlyozta, hogy a valódi igazságszolgáltatás érdekében nem szabad kifogásokat keresni, vagy a hatályos nemzetközi jog korlátaira támaszkodni. „Ehelyett bátor döntéseket kell hozni, és kijavítani a nemzetközi jog hiányosságait. Ahogy a nürnbergiek tették, nekünk is úgy kellene cselekednünk” – tette hozzá.
Az ukrán vezető szerint „mindenki úgy szeretné látni Putyint Hágában, a nemzetközi jog fővárosában, amint igazságosan megbűnhődik tettei miatt”. „Amennyiben győzünk, ez fog történni, és egészen biztos vagyok benne, hogy győzni fogunk” – jelentette ki.
Zelenszkij szerdán késő este érkezett Hollandiába, hogy találkozzon a holland politikusokkal és a miniszterelnökkel, Mark Ruttével, továbbá a feltételezett orosz háborús bűnök ügyében nyomozást folytató hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) vezetőivel. Zelenszkij várhatóan Alexander de Croo belga szövetségi kormányfővel is találkozik hollandiai tartózkodása folyamán.

Josep Borrell felszólította Moszkvát, hogy az állítólagos dróntámadást ne használja fel ürügyként az agresszió kiterjesztésére

Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő felszólította Oroszországot, hogy a Kreml elleni állítólagos hétfő hajnali dróntámadást ne használja fel ürügyként az Ukrajna elleni agresszió kiterjesztésére.

Mint mondta, aggasztónak találja, hogy a támadást Moszkva arra használhatja, hogy még több embert toborozzanak és fokozzák a katonai fellépést Ukrajna ellen.
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök világosan kijelentette, hogy Ukrajnának nem volt köze a hétfő hajnali Kreml elleni állítólagos dróntámadáshoz, az ukrán csapatok saját földjükön harcolnak, nem támadnak az orosz területeket, és amit az ukrán elnök mondott, azt kell nekem is mondanom – mondta Borrell csütörtökön Brüsszelben az uniós tagországok fejlesztési minisztereinek tanácskozására érkezve
„A legfontosabb, amit tehetünk, hogy továbbra is támogatjuk Ukrajnát, katonailag, politikailag és gazdaságilag. A háború meg csak akkor érhet véget, ha Oroszország leáll a további támadásokkal, és kivonja seregei Ukrajnából” – szögezte le Josep Borrell.

Több mint 11 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. május 3-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5595 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5795 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 56 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. május 3-án Budapestre vonattal nem érkezett senki. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Az amerikai nagykövet a magyar-ukrán határra utazott

David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete szerdán „kétnapos, a biztonságot középpontba helyező út részeként” Magyarország Ukrajnával határos, északkeleti határvidékére utazott – közölte az Egyesült Államok nagykövetsége az MTI-vel.

Közleményük szerint a nagykövet találkozott olyan ukrajnai menekültekkel, akiket jelenleg egy máriapócsi menekültszálláson helyeztek el.
A menedékhely jelenlegi lakóival folytatott négyszemközti beszélgetést követően David Pressman újságíróknak elmondta: „Oroszország folyamatos támadásai megdöbbentőek, de nem meglepőek. Oroszország továbbra is szándékosan vesz célba és gyilkol civileket. Az Egyesült Államok békét akar Ukrajnában. Az Egyesült Államok azt akarja, hogy ez a háború véget érjen. Az ember, aki ma véget vethet ennek a háborúnak, Vlagyimir Putyin. Az Egyesült Államok továbbra is határozottan és egyértelműen kiáll Vlagyimir Putyin háborújának áldozatai mellett”.
A nagykövetség tájékoztatása szerint ezt követően David Pressman Mátészalkára, majd Beregsurányba utazott, ahol Herka István (Fidesz-KDNP) polgármester fogadta, majd ellátogatott a Magyar Máltai Szeretetszolgálathoz, hogy megismerje az Ukrajnából érkező menekültekért végzett munkájukat. Elmondta: „inspiráló olyan civilek munkáját látni, amelyek támogatják az ukrajnai pusztítások elől menekülő szomszédaikat” – olvasható a közleményben.
Mint írták, a nagykövet meglátogatta a beregsurányi magyar-ukrán határátkelőhelyet is, ahol a határőröktől a menekültekkel kapcsolatos tapasztalataikról tájékozódott.
David Pressman közölte: „a NATO és az Európai Unió frontvonalaként, Európai szövetségeseink biztonsága szempontjából elengedhetetlen, ahogy Magyarország elősegíti a Kreml által okozott tragédiák és igazságtalanságok elől menekülők biztonságos, emberséges utazását”.
A nagykövet kommünikéje idézte David Pressmant, aki szerint „míg vannak akik megpróbálják elterelni a figyelmet az Oroszország háborúja által a közös biztonságunkat fenyegető nagyon is valós veszélyekről, az Egyesült Államok továbbra is támogatni fogja Ukrajna azon képességét, hogy megvédje népét, szuverenitását és függetlenségét. A látogatásom fontos emlékeztetőül szolgál arra, hogy Oroszország brutális háborúja a határ túloldalán folytatódik, és csak akkor érhet véget, ha Vlagyimir Putyin elkötelezi magát egy Ukrajna népe számára is igazságos és tartós béke mellett. Az Egyesült Államok és szövetségeseink kitartó és egyértelmű támogatása továbbra is kulcsfontosságú az igazságos és tartós béke biztosításához”.
David Pressman csütörtökön Veszprémben találkozik a NATO keleti szárnyának biztosításában fontos szerepet játszó amerikai katonákkal – írták.

Ukrán vezérkar: mintegy harminc rohamot vertek vissza az ukrán csapatok

Az orosz erők szerdán a Donyeck megyei Limansz, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések irányába összpontosították támadó műveleteiket, a nap folyamán mintegy harminc támadást vertek vissza az ukrán erők – írta esti helyzetjelentésében az ukrán vezérkar.

A beszámoló szerint a leghevesebb csatákat változatlanul Bahmutért és Marjinkáért vívják.
Az ukrán vezérkar közölte: az orosz erők két rakéta- és 41 légicsapást mértek, és mintegy 25-ször nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán katonák állásaira és ukrajnai településekre. A támadásoknak civilek estek áldozatul, valamint lakóházak és polgári infrastrukturális létesítmények dőltek romba vagy károsodtak. Eközben az ukrán légierő három csapást mért orosz élőerő-összpontosulásokra, megsemmisítettek öt – különböző típusú – orosz felderítő drónt és egy Lancet típusú lövedéket. A rakéta- és tüzérségi egységek egy élőerő-koncentrációs területet és egy orosz lőszerraktárt találtak el.
A vezérkar szerint az oroszok felhasználják a helyi lakosságot a megszállt területeken arra, hogy személyi állományukat védjék az ukrán erők tüzérségi támadásaitól. A déli Herszon megyei Kahovka környékén fekvő településeken az orosz erők a helyi lakosok házai között helyezték el egységeiket – írta a vezérkar.
Roman Mrocsko, a herszoni városi katonai adminisztráció vezetője arról tájékoztatott, hogy a nap folyamán a megyeszékhelyen és a régióban együttvéve 17 civil vesztette életét az orosz támadások következtében, 45-en sérültek meg, köztük két gyermek.

Ukrán belügyminiszter: az orosz erők csapást mértek Herszon egyetlen működő hipermarketjére, halottak

Az orosz erők csapást mértek szerdán a dél-ukrajnai Herszon város egyetlen működő hipermarketjére, a támadás következtében három ember meghalt, öten sérüléseket szenvedtek – közölte Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter.

A tárcavezető közlése szerint a támadás helyi idő szerint délelőtt 11 óra körül történt. Az áldozatok között a létesítmény dolgozói és vásárlók egyaránt vannak.
Olekszandr Prokugyin, Herszon megye kormányzója később közölte, hogy nap közben orosz csapás érte a herszoni pályaudvart is, ahol egy ember vesztette életét, és három sérült meg.
A kormányzó ezt megelőzően jelentette be a Telegramon, hogy május 5-én este nyolc órától május 8-án reggel hat óráig egész napos kijárási tilalmat vezetnek be Herszonban. A megyeszékhelyre vezető utakat is lezárják. „Az ideiglenes korlátozásokra azért van szükség, hogy a rendfenntartók végezhessék munkájukat, és a lakosok ne kerüljenek veszélybe” – indokolta a döntést a kormányzó. Vadim Szkibickij dandártábornok, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője egy tévéinterjúban kijelentette, hogy az oroszok a hadihajóik nagy részét Szevasztopolból az Oroszországi Föderáció területére költöztették, hogy elkerüljék a megsemmisítésüket az Ukrajnától 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigeten.
„Látjuk, hogy az oroszok félnek. Most szigorúan őrzik a szevasztopoli bázist és más katonai létesítményeiket, állásokat szerelnek fel, hogy megvédjék az infrastruktúrát a támadásoktól” – mondta a hírszerző tiszt. Szerinte eközben erősödik az ukrán ellenállási mozgalom a Krímben. Tevékenysége a krími katonai létesítmények elleni csapásokkal együtt nyomasztó benyomást kelt az oroszokban – tette hozzá.
A katonai hírszerzés képviselője megjegyezte, hogy 2022 őszéig az orosz megszállók nem fordítottak különösebb figyelmet a Krím védelmére. Az ukrán hadseregnek a harkivi és a herszoni régióban elért sikerei után azonban a katonai létesítmények elleni csapások és az ellenállási mozgalom akciói a megszállt félsziget területén arra kényszerítették az oroszokat, hogy védelmi erődítményeket építsenek.
Szkibickij kijelentette, hogy a Krím orosz megszállásának megszüntetése attól függ, hogyan tervezik a félsziget felszabadítására irányuló ukrán hadműveletet, és milyen lesz az orosz hadsereg morálja. „Ha ott pánik uralkodik, és mindenki menekülni kezd, akkor lehetséges, hogy az orosz fél „jóakaratú gesztust” fog gyakorolni. Szavai szerint ezt azonban nem lesz túl könnyű elérni, mert Oroszország a Krímet tekinti az utolsó erődnek, és a végsőkig védeni igyekszik majd a félszigetet.
Hozzátette, hogy az orosz megszállók az Azovi-tenger partján fekvő, Donyeck megyei Mariupolban is teljes körű védekezésre készülnek. Aktívan állítják helyre a harci cselekmények folytatásához szükséges infrastruktúrát, különösen a kikötői létesítményeket.

Az ukrán elnök sajtótitkára szerint Kijevnek nincs információja a Kreml elleni dróntámadásról

Ukrajnának nincs információja a Kreml elleni állítólagos éjszakai támadásokról – jelentette ki szerdán Szerhij Nyikiforov, az ukrán elnök sajtótitkára az Ukrainszka Pravda hírportálnak nyilatkozva.

„Nincs információnk a Kreml elleni állítólagos éjszakai támadásokról, de ahogy Volodimir Zelenszkij elnök többször is kijelentette, Ukrajna minden rendelkezésre álló erőt és eszközt saját területeinek felszabadítására irányít, nem pedig mások megtámadására” – szögezte le a sajtótitkár. Szavai szerint „különösen meglepő” a „terrorista” Oroszország részéről a „terrortámadás” megfogalmazás.
„Terrortámadás az, hogy Dnyipróban és Umanyban lakóházakat rombolnak le, vagy terrortámadás a kramatorszki vasútállomás elleni rakétacsapás és sok más tragédia is” – fejtette ki. Szerinte viszont az, ami Moszkvában történt, nyilvánvalóan a helyzet súlyosbodását jelzi a május 9-i győzelem napja előtt.
Az orosz elnöki hivatal szerdán azt közölte, hogy Ukrajna a múlt éjjel dróntámadást kísérelt meg a Kreml ellen Vlagyimir Putyin orosz elnök meggyilkolása céljából, de a két drónt az orosz védelem semlegesítette. A Kreml „kitervelt terrortámadásnak” és „Oroszország elnökének meggyilkolására tett kísérletnek” nevezte a történteket.

Oroszország biztonsági okok miatt visszafogottabban ünnepli a győzelem napját

Biztonsági okokra és az ukránbarát erők esetleges támadásaira hivatkozva több orosz város bejelentette, hogy visszafogottabban ünnepli idén a győzelem napját – írta honlapján a BBC brit műsorszolgáltató szerdán.

Oroszországban az elmúlt hetekben többször történt olyan robbanás és tűzeset, amelyért Moszkva Ukrajnát tette felelőssé. Bár Kijev ezek egyikének elkövetését sem ismerte el, az ukrán hadsereg jelezte: az orosz logisztika aláásása része a régóta várt ukrán ellentámadás előkészületeinek.
Más vélemények szerint az ünneplés visszafogásának inkább az az oka, hogy a Kreml attól tart: az összejövetelek teret engedhetnének az ukrajnai invázióval szemben elégedetlen hangoknak.

1945. május 9-én a Szovjetunió győzelmet aratott a náci Németország felett a második világháborúban. A győzelem napja ennek állít emléket, és rendszerint nagy pompa és katonai erődemonstrációk jellemzik.
A nap egyik hagyományosan legnagyobb eseménye a Halhatatlan Ezred felvonulása, amikor az emberek a második világháborúban harcoló rokonaik fényképét tartva vonulnak végig az utcákon.
Tavaly Vlagyimir Putyin orosz elnök vezette a menetet a moszkvai Vörös téren, miközben apja egyenruhás fényképét fogta kezében.
Idén az eseményt „biztonsági okokból más formátumban rendezik meg” – mondta a múlt hónapban újságíróknak Jelena Cunajeva törvényhozó és szervező.
Az Oroszország Halhatatlan Ezrede honlapján közzétett sajtóközleményben Cunajeva azt javasolta, hogy akik megemlékeznének rokonaikról, helyezzék inkább a háborús veteránok fényképeit az autójuk ablakába, ruhájukra.
Külföldön élő orosz kommentátorok – többek között Dmitrij Kolezev liberális újságíró és Viktor Mucsnyik egykori tévés szerkesztő – szerint ha a felvonulásokat nem mondták volna le, akkor az lehetőséget adott volna az embereknek, hogy az Ukrajnában elhunytak portréival érkezzenek az eseményekre, és esetleg hangot adjanak a kormánnyal szembeni ellenérzésüknek.
Eközben a moszkvai Vörös téren a harci eszközök világhírű parádéját, amelyet Putyin elnök hagyományosan figyelemmel kísér, idén szigorúan elzárják a nyilvánosság elől.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte: az orosz biztonsági szolgálatok azon dolgoznak, hogy szavatolják a katonai parádé biztonságát a terrortámadásokkal szemben.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine