Az orosz-ukrán háború 429. napja – FRISSÜL

Immár négyszázhuszonkilencedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Civilek haltak meg egy kisbuszt érő ukrán tüzérségi csapásban Donyeckben

Legkevesebb heten életüket vesztették, tízen pedig megsebesültek, amikor ukrán tüzérségi csapás ért egy kisbuszt Donyeckben – közölte Alekszej Kulemzin polgármester pénteken a város Telegram-csatornáján.

„Az első információk szerint hét ember vesztette életét az egykori Ukrajna áruház közelében, egy iránytaxit érő találat következtében” – írta Kulemzin.
Gyenisz Pusilin, a donyecki régió Moszkva által megbízott vezetője szerint a halottak között egy gyerek is van, a sebesülteket pedig egy donyecki kórház baleseti sebészetén látják el.
A donyecki hatóságok szerint az ukrán erők egyperces különbséggel tíz-tíz lövedéket lőttek ki sorozatvetőkből a város Kijevi nevű kerületére. A város más kerületeit is érték belövések a nap folyamán.
Az orosz ellenőrzés alá került területek más településeiről is jelentettek ukrán tüzérségi támadást.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve azt mondta: az orosz légierő éjjel nagyhatótávolságú, precíziós rakétákkal egyidejű rakétatámadást hajtott végre az ukrán tartalékos egységek ideiglenes telepítési helyei ellen. Mint mondta, a rakéták minden kijelölt létesítményt eltaláltak, és megakadályozták az ukrán tartalékosoknak a hadszíntérre szállítását.
Közölte, hogy az orosz rakétacsapatok csapást mértek Bahmut ukrán egyesített védelmi főhadiszállására, valamint az úgynevezett „idegenlégió” egységeire a donyecki régióban lévő Kosztyantyinivka település közelében. Magában Bahmutban, a város nyugati részén a beszámoló szerint az orosz rohamegységek „folytatták az ukrán fegyveres erők egységeinek és a külföldi zsoldosoknak a megsemmisítését”.
Konasenkov az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt egy nap alatt elszenvedett harctéri emberveszteségét 565 főben adta meg, akik közül eléri a háromszázat azoknak a katonáknak és „zsoldosoknak” a száma, akik a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el. A tábornok három ukrán diverzáns- és felderítőcsoport felszámolásáról számolt be. A megsemmisített ukrán katonai objektumok és haditechnikai eszközök között sorolt fel még egy lőszerraktárt és egy Mi-8-as helikoptert.
Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója a Telegram-csatornáján közölte, hogy életét vesztette két civil, amikor az ukrán határ közelében lévő Zsuravljovka községnél „tiltott övezetbe” hajtott.
A kormányzó szerint Sebekino város környékét „súlyos ukrán dróntámadás” érte, amelynek következtében egy villanyvezeték és Murom községben egy lakóház megrongálódott. Krasznoje falut tüzérségi csapás érte. Utóbbi helyszíneken személyi sérülés nem történt.
Az orosz híradásokban Artyomovszk néven emlegetett, több mint 80 százalékban orosz ellenőrzés alá került Bahmutot pénteki közlés szerint felkereste Marat Husznullin, az orosz „új régiók” helyreállításáért felelős miniszterelnök-helyettes, aki kijelentette, hogy az elszenvedett súlyos károk ellenére a várost helyre fogják állítani. Közölte, hogy a munkálatok azonnal megkezdődnek majd, amint ezt az operatív helyzet megengedi.
Az orosz RBK gazdasági lap pénteken arról számolt be, hogy leváltották Mihail Mizincev védelmi miniszterhelyettest. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nem kívánta kommentálni az értesülést. Ugyanakkor elmondta, hogy a „különleges hadművelet” során bevetett alegységek is részt vesznek majd a május 9-én a moszkvai Vörös téren megtartandó győzelemnapi katonai parádén.

Robert Fico: a NATO főtitkár kijelentésére Orbán Viktor magyar miniszterelnök is furcsállva reagált, mivel Ukrajna NATO-tagsága nem a béke garanciája, hanem a harmadik világháborúé

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár minap tett kijelentésére, miszerint Ukrajna-NATO tagságát az észak-atlanti szövetség minden tagországa üdvözli, Orbán Viktor magyar miniszterelnök is furcsállva reagált a sokatmondó „Micsoda?” szavakkal – mondta Robert Fico korábbi többszörös szlovák miniszterelnök, aki hozzátette: ilyen állításra a NATO-főtitkárnak Szlovákia részéről sem volt meghatalmazása, mivel Ukrajna NATO-tagsága nem a béke garanciája, hanem a harmadik világháborúé.

Robert Fico, a szlovák parlament legerősebb ellenzéki pártjának, az Iránynak (Smer-SD) az elnöke, korábbi többszörös miniszterelnök a Facebookon nyilvánosságra hozott videóbejegyzésében pénteken kifejtette: elsőként a magyar kormányfő, Orbán Viktor szólalt meg, a sokatmondó „Micsoda?” szavakkal.
Fico hozzátette, hogy „ugyan Stoltenberg valamit mondott Magyarország nevében is, de erről Magyarországgal senki nem beszélt”.
A szlovák politikus megjegyezte: Szlovákiában semmiféle diskurzus nem zajlott Ukrajna NATO-tagságával összefüggésben, s erre nem is kerülhetett volna sor, hiszen a jelenlegi pozsonyi kormányzat egy parlamenti bizalmi szavazáson decemberben megbukott, s ügyvezető kabinetként az alkotmány szerint nincs jogosultsága döntéshozásra lényeges külpolitikai kérdésekben sem.
„De Stoltenberg, ismerve (Eduard) Heger (kormányfő) és (Zuzana) Caputová (államfő) szolgai karakterét, nem volt rest, és azonnal Szlovákia nevében beszélt, holott erre semmiféle joga nem volt” – hangsúlyozta Robert Fico. Hozzáfűzte: mivel a szlovák kormányfő és államfő erre „mint mindig kínosan nem reagál, és egyetért”, ők (a Smer-SD) kimondják: amennyiben a leendő kormány részét képezik, soha nem értenek majd egyet Ukrajna NATO-tagságával.
„A NATO-nak, szerencsére, Ukrajna csatlakozásához a mi egyetértésünkre is szüksége van, ezért élni fogunk a vétójogunkkal” – szögezte le Robert Fico. Kijelentette, hogy huzamosabb ideje világos a kérdéssel kapcsolatos álláspontjuk, amely szerint Ukrajna NATO-tagsága nem a biztonság és a béke garanciája, hanem a harmadik világháború záloga. „Köszönjük, ebből nem kérünk” – tette hozzá Robert Fico.
A politikus leszögezte: Ukrajna NATO-tagsága nem a biztonság és a béke garanciája, hanem a harmadik világháború záloga.
Robert Fico pártját néhány hónappal a Szlovákiában szeptemberben esedékes előrehozott parlamenti választások előtt rendszerint a legnagyobb támogatást élvezőnek mérik a közvélemény-kutatások. A szlovák politikus az ország történetében a leghosszabb ideig volt kormányfő.

Szergej Sojgu: a Nyugat konfrontációra provokálja a többi országot Moszkvával és Pekinggel

Az ukrajnai konfliktus megerősítette: a Nyugat arra törekszik, hogy más országokat katonai konfrontációra provokáljon Oroszországgal és Kínával – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a Sanghaji Együttműködési Szervezetet alkotó országok védelmi tárcavezetőinek tanácskozásán pénteken Újdelhiben.

„Washington és cinkosai ma valóra váltják azt a stratégiai tervüket, hogy más országokat katonai konfrontációra provokáljanak az engedetlen államokkal, elsősorban Oroszországgal és Kínával. Az ukrajnai konfliktus fényes bizonyítéka ennek a bűnös politikának. Ennek valódi célja, hogy stratégiai vereséget mérjenek Oroszországra, fenyegessék Kínát, és fenntartsák monopolhelyzetüket a világban” – mondta Sojgu.
Az orosz tárcavezető szerint Washington több mint ötmilliárd dollárt költött a 2014-es kijevi puccsra, amely, mint mondta, „egy ellenséges, nacionalista, oroszgyűlölő rezsim kialakulásához vezetett, amely buzgón igyekezett megoldani az +oroszkérdést+ Ukrajnában”.
„Tekintettel arra, hogy Kijev nem hajlandó végrehajtani a (nemzetközi közösség által hivatalosan a konfliktus politikai rendezése alapjának tekintett) minszki megállapodásokat, valamint a Donyec-medence lakosságát fenyegető valós veszélyre, a különleges hadművelet végrehajtása mellett döntöttünk” – mondta Sojgu.
„A Nyugat demonstrálta, hogy előre felkészült a konfrontációra az Oroszországi Föderációval. Azonnal nagyszabású szankciókat vezetett be Oroszország ellen, fegyvereket szállított Ukrajnának, hírszerzési adatokkal látta el, katonai tanácsadókat és zsoldosokat küldött a harci övezetbe” – hangoztatta a miniszter.
„Ily módon szinte valamennyi NATO-ország katonai képességeit és kapacitásait mozgósították” – tette hozzá.
Úgy vélekedett: kudarcot vallottak a Nyugat arra irányuló kísérletei, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatban befolyásolják Oroszország partnereit, hogy Moszkvát elszigeteljék, és az orosz vezetést lejárassák. Köszönetét fejezte ki a Sanghaji Együttműködés Szervezete tagállamainak a kérdésben képviselt elvi álláspontjukért és támogatásukért. A szervezetet Oroszország mellett Kína, India, Pakisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán alkotja.
Az orosz miniszter megismételte a vádat, miszerint az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) ukrajnai katonabiológiai programjainak célja ténylegesen biológiai fegyverkomponensek kifejlesztése, ami egyet jelent a biológiai és toxinfegyverekről szóló egyezmény megsértésével. Azt állította, hogy az Egyesült Államok továbbra is külföldre telepíti a legveszélyesebb kutatásokat.
Bejelentette, hogy növelik a harckészültséget a kirgizisztáni és tádzsikisztáni orosz bázisokon, válaszul az Egyesült Államok és szövetségesei azon kísérleteire, hogy a terrorizmus elleni harc ürügyén visszaállítsák katonai jelenlétüket Közép-Ázsiában.
„Azokat a kéréseket, amelyeket a régió országaihoz katonai infrastruktúra telepítésének ügyében intéznek, a Sanghaji Együttműködés Szervezete térségének stabilitását közvetlenül fenyegető veszélynek tekintjük” – mondta.
Sojgu szerint a NATO-országok húszéves afganisztáni tartózkodásukat és gyors kivonulásukat követően a legnagyobb felelősséget viselik az országban kialakult helyzetért. Mint mondta, a szövetség tagországainak kell viselniük a konfliktus utáni újjáépítés fő pénzügyi terheit.
Felhívta a figyelmet arra, hogy radikális szélsőséges csoportok, amelyek befészkelték magukat Afganisztánban, fokozták tevékenységüket a szomszédos országokban. Úgy vélekedett, hogy egyre nagyobb a valószínűsége olyan terrorszervezetek behatolásának ezekbe az államokba, mint amilyen az al-Kaida, az Iszlám Állam, az Üzbegisztáni Iszlám Mozgalom és a Kelet-turkesztáni Iszlám Mozgalom, aminek megakadályozására a sanghaji szervezeten belül össze kell hangolni és erősíteni kell a terrorizmus, a szeparatizmus és a szélsőségesség elleni küzdelmet, és intézkedéseket kell kidolgozni a térség helyzetének stabilizálására.
Sürgette, hogy a szervezeten belül hozzanak létre mechanizmust a katonai biztonság területén történő információcserére és a közös gyakorlatokra összpontosítva. Síkra szállt a Független Államok Közösségével (FÁK) és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetével (ODKB) folyó együttműködés fejlesztéséért.
Hangot adott álláspontjának, miszerint Washington és szövetségesei a többpólusú világ kialakulásával szemben a legaktívabban az ázsiai-csendes-óceáni térségben fejtenek ki ellenállást, ahol, mint mondta, az Egyesült Államok kezdeményezte a meglévő ASEAN- (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) alapú regionális együttműködési rendszer felbomlását. Sojgu szerint ez olyan politikai és katonai blokkok létrehozásával kezdődött, mint a QUAD (Ausztrália, India, Japán, Egyesült Államok) és az AUKUS (Ausztrália, Nagy-Britannia, Egyesült Államok). Ezek „összenőnek a NATO-val, amely itt is domináns szerepet követel magának” – mondta.
A miniszter szerint mindennek az a célja, hogy frontot alakítsanak ki Kína feltartóztatására, egyebek között a tajvani probléma céltudatos súlyosbításával, valamint a területi viták felszításával a Dél-kínai-tengeren és a Kelet-kínai-tengeren. Hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni az ázsiai és csendes-óceáni térség egyik fő vívmányát, a blokkmentes és egyenrangú együttműködést.
Sojgu a találkozó alkalmából kétoldalú megbeszélést is folytatott Li Sang-fu kínai védelmi miniszterrel Újdelhiben. Az eseményről kiadott közlemény szerint a felek kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket vitattak meg. A két miniszter ezt megelőzően április 18-án találkozott legutóbb.

48 perc: Ukrajna két szék között a pad alá esett

Ukrajna két szék között a pad alá esett; se nem maradt semleges pufferzóna, se nem lett belőle NATO-tagállam – fejtette ki Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő a 48 perc – házigazda: Lánczi Tamás című műsorban csütörtök este.

Hónapok óta egy nagy tavaszi ukrán offenzíva híre tartja lázban a világsajtót. Robert C. Castel ezzel kapcsolatban kifejtette: a történelmi mintázat szerint a hasonló nagy inváziók általában júniusban történtek.
A biztonságpolitikai szakértő rámutatott: az oroszok mindent megtesznek, hogy a Nyugat megossza figyelmét. Ebben pedig Kína is segít nekik a tajvani konfliktus felmelegítésével.
Ukrajna két szék között a pad alá esett. Az egyik szék az volt, hogy semleges pufferzóna marad a nagyhatalmak között, a másik, hogy felveszik a NATO-ba. Utóbbi nagyon veszélyes játék lett volna – jegyezte meg Robert C. Castel.
A forrósodó tajvani konfliktussal kapcsolatban kifejtette, a korábban erősebb hadsereggel rendelkező nyugati országok mára inkább csak arra vannak felkészülve, hogy gerillák ellen harcoljanak, a tömegháborúra viszont nem.
A jövőre esedékes amerikai elnökválasztással kapcsolatban Robert C. Castel úgy fogalmazott, ha az olaj ára felmegy százhúsz dollár fölé hordónként, akkor Joe Bident nem fogják újraválasztani, „hacsak valaki nem könyököl nagyon rá arra a szavazógépre”.

Több mint 12 ezer menekült érkezett Ukrajnából

Magyarország területére 2023. április 27-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5484 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6689 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 86 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. április 27-én 117 ember, köztük 59 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Kreml: Kína és Ukrajna párbeszéde a két ország szuverén ügye

Kína és Ukrajna párbeszéde a két ország szuverén ügye, Oroszország mindent üdvözöl, ami hozzájárulhat az ukrajnai konfliktus lezárásához – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök előző napi telefonos megbeszélésével kapcsolatban.

Peszkov kitért az elől, hogy kommentálja a két államfő tárgyalásait.
„Készek vagyunk üdvözölni mindent, ami közelebb hozhatja az ukrajnai konfliktus végét, és Oroszország összes céljának elérését” – nyilatkozott a szóvivő.
„Ami pedig magát a kommunikáció tényét illeti – ez minden ország szuverén joga, és abszolút módon a kétoldalú párbeszéd kérdése” – tette hozzá.
A békés rendezésnek a Hszi és Zelenszkij által megvitatott terveiről szólva Peszkov azt mondta, hogy ezek a kezdeményezések már régóta publikusak, és hogy felek már többször nyilvánosan felvázolták a fő paramétereiket.
A Kreml szóvivője nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Hszi a márciusi moszkvai látogatása során tárgyalt-e Vlagyimir Putyin orosz elnökkel arról, hogy Kijev Ukrajna 1991-es határain belül kívánja elérni területi integritásának helyreállítását. Hozzátette, hogy egyelőre nem szerepel a tervek között egy újabb csúcsszintű orosz-kínai kapcsolatfelvétel.
A kínai elnök a háború kitörése óta szerdán folytatott első alkalommal telefonbeszélgetést ukrán hivatali partnerével. A TASZSZ szerint Hszi megerősítette Peking készségét arra, hogy elősegítse a konfliktus lezárását és bejelentette, hogy a kínai kormány eurázsiai ügyekért felelős különleges képviselőjét „Ukrajnába és más országokba” küldi, hogy „részletesen megvitassa minden érintett féllel az ukrán válság politikai rendezését”.
Peszkov emellett csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy az orosz diplomatáknak az európai országokból való kiutasítása ellenintézkedésekhez vezet, ami újfent olyan lépés, amely a kapcsolatok megromlását idézi elő.

Az ukrán tartalékokra mért rakétacsapásról számolt be az orosz védelmi tárca

Nagyhatótávolságú, tengeri indítású precíziós fegyverekkel mértek csapást az ukrán tartalékokra az éjszaka folyamán az orosz fegyveres erők – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint a csapás elérte célját, minden kijelölt célpontot eltaláltak. Mint mondta, a támadás megakadályozta az ukrán tengerészgyalogos egységeknek a harctéri övezetbe vezénylését.
Konasenkov egyebek között azt is elmondta, hogy az orosz rohamegységek négy háztömböt foglaltak el Bahmut északnyugati és délnyugati részén, miközben a szárnyaikat északról és délről légideszant erők biztosították. Az orosz tüzérség és harcászati légierő Sztupocski, Csasziv Jar és Kalinyina közelében mért csapást az ukrán egységekre.
Jevgenyij Prigozsin, a Bahmut ostromában meghatározó szerepet játszó Wagner katonai magánvállalat vezetője közölte: tudomására jutott, hogy az ukrán fél amerikai újságírókat hívott meg a városba, és a látogatás idejére felfüggesztette a tüzelést, „hogy nyugodtan felvehessék a várost és hazautazhassanak”. Ugyanakkor arra figyelmeztette az ukrán felet, hogy az újságírók fedezékében ne próbáljon meg tartalékokat bevinni a településre.
Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” alezredese a RIA Novosztyinak azt állította, hogy az ukrán erők már a hét eleje óta nem tudják elszállítani Bahmut nyugati részéből az elesett katonák és „zsoldosok” holttestét, ezért pincékben tárolják őket. Beszámolója szerint valódi veszteségeik eltitkolása érdekében felrobbantottak egy többemeletes épületet, amelyben számos elesett ukrán katona volt.
Gyenyisz Pusilin, a donyecki régió Moszkva által megbízott vezetője a Rosszija 24 hírtelevíziónak azt mondta, hogy az orosz hadsereg a Donyecktől nyugatra fekvő Marjinka 59 háztömbjéből ötvenet vont az ellenőrzése alá, és hogy valamennyi ukrán állás orosz tűzellenőrzés alatt áll.
Konasenkov az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt egy nap alatt elszenvedett harctéri emberveszteségét mintegy 660 főben nevezte meg, akik közül, mint mondta, több mint 400 katona és „zsoldos” a Bahmutot is magába foglaló Donyeck körzetében vívott harcokban esett el. A tábornok a megsemmisített ukrán katonai létesítmények és haditechnikai eszközök között nevezett meg egyebek között három vezetésipontot, egy lőszerraktárt, négy Sz-300-as, és egy német gyártmányú, Gepard típusú légvédelmi kilövőállást, egy Tor-M1-es légvédelmi berendezést, egy Szu-24-es repülőgépet, és egy amerikai gyártmányú M777-es tarackot.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok csütörtökökön ukrán tüzérségi támadást. A Zaporizzsja megyei Melitopolban hajnalban pokolgép robbant egy lakóépület közelében. A detonáció következtében egy rendőr életét vesztette, egy civil pedig megsebesült.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy büntetőeljárást indított egy robbanás ügyében, amely szerdán történt a Szentpétervárhoz közeli Pavlovszk hőerőművének területén. Az eljárás robbanóanyag tiltott beszerzése és birtoklása címén folyik.

Ukrán védelmi miniszter: az ukrán ellentámadással kapcsolatos várakozások „kissé túlfűtöttek”

„Kissé túlfűtöttek” az orosz erők elleni ukrán ellentámadással kapcsolatos várakozások az ukrán lakosság, a politikusok, illetve a Nyugat részéről – vélekedett Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter az RBK-Ukrajina hírportálnak adott, csütörtökön megjelent interjújában.

„Korábban nem hittek a győzelemben. Korábban azt akarták, hogy Ukrajnának legalább egy része megmaradjon. Amikor azonban az ukrán fegyveres erők sikereket mutattak, a Kígyó-szigeten, a kijevi régióban, Csernyihiv, Szumi, majd Harkiv és Herszon megyékben, mindenki hinni kezdett a győzelemben. Most a következő sikert várják, ami normális” – fejtette ki a miniszter.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Oroszországnak megvannak a forrásai lőszerek vásárlására, és a készletei sem fogytak ki annak ellenére, hogy „gondolkodás nélkül” zúdítanak olykor-olykor tűzzáport az ukrán oldalra. Szavai szerint Oroszország – miközben a saját termeléséből származó készletei jelentősen fogynak -, vásárlási lehetőségeket keres Iránban és Észak-Koreában.
Reznyikov az interjúban arról is beszélt, hogy a légvédelem változatlanul elsődleges fontosságú az ország számára. „Szovjet légvédelmi rendszerünk van, amihez a rakétakészletek kimerültek. Ha nem nálunk gyártják, és csak olyan országokban kaphatók, ahonnan nem tudjuk beszerezni, akkor valami mással kell pótolni, méghozzá nyugati légvédelmi rendszerekkel. Elvileg már eldőlt, hogy milyen rendszerekről van szó, most pedig a számukat, és a hozzájuk tartozó rakéták számát kell növelni. És ráadásul ne felejtsük el, hogy a légierő is a légvédelem része. Vagyis a modern, új generációs repülőgépek, minthogy azok képesek teljesen lezárni azokat réseket a légvédelemben, amelyeknél a szovjet típusú rendszerek kudarcot vallanak” – jelentette ki. Hozzátette, bizonyos abban, hogy csak idő kérdése, és Ukrajna kap korszerű nyugati vadászgépeket.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a honlapján csütörtökön közzétett egy újabb lehallgatott telefonbeszélgetést, amelyben egy orosz katona arról beszél ismerősének, hogy ukrán hadifoglyokat végeznek ki a kihallgatásuk után. A felvétel állítólag a kelet-ukrajnai fronton készült. Az SZBU közölte, hogy megállapították az orosz katona személyazonosságát. A férfit Jevgenyij Szucskónak hívják, 1995-ben született, Oroszország novgorodi területéről származik és tavaly ősszel mozgósították, jelenleg pedig Harkiv megyében teljesít szolgálatot. A felvételen a férfi egyebek mellett azt mondja, hogy nincs értelme foglyokat tartaniuk. Elmondja, hogyan vágta el egy fogoly torkát, majd hozzáteszi, hogy „van elég ilyen esete, és ezt éjszaka kell csinálnia”.
Az SZBU azon dolgozik, hogy Szucsko és minden oroszországi háborús bűnös megkapja méltó büntetését az ilyen atrocitásokért. Az ukrán különleges szolgálat több mint 35 ezer büntetőeljárást vizsgál a háborús törvények és szokások megsértése miatt” – fűzte hozzá közleményében az Ukrán Biztonsági Szolgálat.
Mikola Ursalovics, az ukrán nemzeti gárda tervezési részlegének helyettes vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, hogy az orosz erők Herszon és Zaporizzsja megyékben védekezésbe mentek át. Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében pedig azt írta, hogy folytatódnak a heves harcok Donyeck megyében Bahmut és Marjinka településekért. A beszámoló szerint az ukrán védelmi erők tartják magukat, az említett frontszakaszon előző nap 54 orosz támadást vertek vissza.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine