Az orosz-ukrán háború 427. napja – FRISSÜL

Immár négyszázhuszonhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Vlagyimir Putyin ellenintézkedéseket rendelt el az orosz vagyon lefoglalása esetére

Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelete értelmében ideiglenes orosz állami kezelésbe kerül a külföldi államokkal kapcsolatban álló vállalatok vagyona, ha ezekben az országokban orosz vagyontárgyakat zárolnak.

A rendeletet kedd éjjel tették közzé a jogi információk hivatalos internetes portálján.
A dokumentum értelmében az orosz Unipro (a német Uniper tulajdonában lévő) részvényeinek 83,73 százaléka és a (finn Fortum tulajdonában lévő) Fortum részvényeinek 98 százaléka az orosz Szövetségi Vagyonkezelő Ügynökség ideiglenes igazgatása alá kerül. A barátságtalan országok vagyonának ideiglenes kezelése a rendelet szerint államfői döntéssel megszüntethető. Az ideiglenes vagyonkezelő gyakorolja a tulajdonosi jogköröket, továbbá leltározhatja a vagyontárgyakat, és gondoskodhat a megőrzésükről. Az ideiglenes kezeléssel kapcsolatos kiadásokat a használatból származó bevételből finanszírozzák.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak kijelentette, hogy a rendelet „válaszintézkedés a barátságtalan országok agresszív lépéseire, amelyek célja, hogy szabályozási keretet hozzanak létre az orosz vállalatok külföldi vagyonának tényleges lefoglalására”. Rámutatott, hogy több államban szisztematikusan áttérnek az orosz cégek vagyonának ideiglenes kezeléséről a tényleges elkobzásra.
Közölte, hogy a rendelet céljai közé tartozik az Oroszország számára fontos vállalatok stabil működésének biztosítása, a barátságtalan országok intézkedéseinek az orosz gazdaságra gyakorolt negatív hatásának kiküszöbölése, valamint egy kártérítési alap létrehozása, válaszul az orosz vagyon külföldi lefoglalására. Hangsúlyozta, hogy az intézkedés nem fosztja meg vagyonuktól a tulajdonosokat.
Az orosz külügyminisztérium szerdai közleményében ellenintézkedéseket helyezett kilátásba Moszkva részéről arra az esetre, ha Helsinki nem oldja meg az Orosz Tudományos és Kulturális Központ által használt lakások ügyét. A tárca szerint a központot április közepén a finn bírósági végrehajtó szolgálat arról értesítette, hogy három hét erejéig megtilt számára minden lépést az adminisztratív épületével, a telekkel, valamint több lakással kapcsolatban. A Helsingin Sanomat című lap szerint a finn főváros központjában lévő hét lakásról van szó, amelyek alapterülete 36 és 175 négyzetméter közötti, és amelyek összértéke 1,4 millió euró.
„A finn fél azzal indokolta lépését, hogy meg akarja vizsgálni, hogy a szóban forgó ingatlanok olyan vagyontárgyak-e, amelyek az uniós szankciós határozatok alapján lefoglalhatók” – állt a közleményben.
A dokumentum szerint a helsinki orosz nagykövetség jegyzékben közölte a finn külügyminisztériummal, hogy az ingatlanok orosz tulajdonban vannak, és felvilágosítást kért arról, hogy a végrehajtók fellépése mennyiben felel meg a nemzetközi jognak. Ezt követően a végrehajtó szerv feloldotta a telekre, és a központ épületére vonatkozó korlátozásokat, kijelentve, hogy nincs ok az ingatlan lefoglalására, ám a finn külügyi tárca nem tisztázta álláspontját.
Az orosz minisztérium közölte, hogy a végrehajtó szolgálat eljárását a finn hatóságok újabb oroszellenes támadásának tekinti, és ellenintézkedéseket helyezett kilátásba.
A RIA Novosztyi hírügynökség szerint a finn bírósági végrehajtó szolgálat az orosz „különleges hadművelettel” összefüggésben mintegy 1710 alperessel szemben alkalmazott uniós szankciókat, és mintegy 244 millió euró értékű vagyontárgyat foglalt le. Az intézkedések ellen eddig mintegy 30 fellebbezést nyújtottak be, a tárgyalások megkezdődtek.

Zelenszkij: meg kell akadályozni, hogy Oroszország atomlétesítményekkel zsarolja a világot

Mindent meg kell tenni annak megakadályozására, hogy Oroszország nukleáris létesítményekkel zsarolja a világot – hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán, a csernobili atomerőmű-baleset évfordulója alkalmából a Telegramon közzétett üzenetében.

„Harminchét évvel ezelőtt a csernobili atomerőmű balesete hatalmas sebhelyet hagyott az egész világon. Egy sugárszivárgás az egykor hangulatos és fejlett területet tiltott zónává változtatta. Ma a Csernobil körüli harminc kilométeres övezet továbbra is veszélyes hely, ahol magas a sugárzás értéke. Tavaly az orosz megszállók nemcsak az atomerőművet foglalták el, hanem ismét veszélybe sodorták az egész világot. Mindent meg kell tennünk annak megakadályozása érdekében, hogy egy terrorista állam nukleáris létesítményekkel zsarolja Ukrajnát és a világot” – hangsúlyozta az államfő.
Zelenszkij hozzátette, hogy egy évvel a terület visszafoglalása után a csernobili zónában működő tudományos és biztonsági vállalkozások már ismét a szokásos rendben működnek. Szavai szerint Ukrajna és a világ nagy árat fizetett a katasztrófa következményeinek felszámolásáért, amely még most is tart.
A csernobili atomerőművet a tavaly február végén kezdődött Ukrajna elleni háború elején foglalták el az orosz csapatok és március végén, április elején vonultak ki onnan.
A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája 1986. április 26-án következett be az akkor a Szovjetunióhoz tartozó Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság területén, a Kijevtől kevesebb mint száz kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában. A robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, nagy mennyiségű radioaktív anyag került a levegőbe, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A katasztrófa miatt az erőmű 30 kilométeres körzetében a teljes lakosságot evakuálták, a területet tiltott zónává minősítették.
Olekszandr Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a Twitteren kijelentette, hogy az orosz vezetés nukleáris fenyegetésekhez folyamodik, miközben a Kreml egyre jobban tudatára ébred az ukrán területeket megszálló orosz erők vereségének.
„Bármilyen fenyegetés az Oroszországi Föderáció részéről nukleáris fegyverek használatával kapcsolatban a tehetetlenség és a félelem megnyilvánulása” – szögezte le a politikus. Szerinte minél rosszabb helyzetben lesznek az orosz csapatok a fronton, annál gyakrabban hangzanak majd el az oroszok részéről „hisztérikus” nukleáris fenyegetések. Ez annak a mutatója, hogy a Kreml megérti a vereség és a megtorlás elkerülhetetlenségét – vélekedett.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzói hivatalok beszámolóiból készített szerdai összefoglalójában azt írta, hogy előző nap nyolc régiót ért orosz támadás Ukrajna déli és keleti részeiben. A déli Herszon megyét 28 támadás érte – ebből 11 a megyeszékhelyt -, és az orosz erők csaknem négyszáz lövedéket lőttek ki a régióra. A támadásokban egy civil sérült meg, 118 embert evakuáltak a megye ukrán ellenőrzésű részébe.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentése szerint mintegy 640-nel hozzávetőleg 188 410 főre nőtt az orosz hadsereg embervesztesége Ukrajnában.

Vlagyimir Putyin ellenintézkedéseket rendelt el az orosz vagyon lefoglalása esetére

Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelete értelmében ideiglenes orosz állami kezelésbe kerül a külföldi államokkal kapcsolatban álló vállalatok vagyona, ha ezekben az országokban orosz vagyontárgyakat zárolnak.

A rendeletet kedd éjjel tették közzé a jogi információk hivatalos internetes portálján.
A dokumentum értelmében az orosz Unipro (a német Uniper tulajdonában lévő) részvényeinek 83,73 százaléka és a (a finn Fortum tulajdonában lévő) Fortum részvényeinek 98 százaléka az orosz Szövetségi Vagyonkezelő Ügynökség ideiglenes igazgatása alá kerül. A barátságtalan országok vagyonának ideiglenes kezelése a rendelet szerint államfői döntéssel megszüntethető.
Az ideiglenes vagyonkezelő gyakorolja a tulajdonosi jogköröket, továbbá leltározhatja a vagyontárgyakat, és gondoskodhat a megőrzésükről. Az ideiglenes kezeléssel kapcsolatos kiadásokat a használatból származó bevételből finanszírozzák.

Megint több mint 10 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. április 25-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5042 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5175 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 72 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Orosz-iráni-szíriai-török védelmi miniszteri tanácskozás Moszkvában

A Szíria biztonságának megerősítésére és a szíriai-török kapcsolatok normalizálására irányuló gyakorlati lépéseket vitatta meg Moszkvában négyoldalú megbeszélésen az orosz, az iráni, a szíriai és a török védelmi miniszter.

Az orosz védelmi tárca közleménye szerint a felek különös figyelmet fordítottak a terrorfenyegetés és a Szíria területén aktív valamennyi szélsőséges csoport elleni harcra.
A megbeszéléseket követően a részvevők megerősítették, hogy a szíriai területi integritás megőrzésére törekszenek, és hangsúlyozták annak szükségességét, hogy fokozzák a szíriai menekültek hazájukba való mielőbbi visszatérését célzó erőfeszítéseket.
A védelmi minisztériumok vezetői hangsúlyozták a négyoldalú tárgyalások konstruktív jellegét, valamint annak szükségességét, hogy ezeket folytatni kell a Szíriában és az egész régióban kialakult helyzet további stabilizálása érdekében.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter emellett kétoldalú megbeszéléseket folytatott hivatali partnereivel, megvitatva velük a bilaterális együttműködés, valamint a globális és regionális biztonság kérdéseit.

Ukrán vezérkar: a legádázabb harcok továbbra is Bahmut és Marjinka térségében folynak

A legádázabb harcok változatlanul a Donyeck megyei Bahmut és Marjinka településeknél folytak kedden – közölte az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében.

A beszámolóban a kijevi katonai vezetés kiemelte, hogy a nap folyamán az orosz erők két rakétacsapást mértek Sz-300-as légvédelmi rendszerrel a Harkiv megyei Kupjanszk város központjára, valamint hat légicsapást és több mint tíz, sorozatvetős rakétatámadást más célpontokra.
Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegramon arról tájékoztatott, hogy a Kupjanszkban eltalált helytörténeti múzeum romjai alól ki tudták emelni egy nő holttestét. Rajta kívül egy másik ember is életét vesztette ott, valamint tízen megsebesültek. A vezérkar hangsúlyozta, hogy a megsemmisített múzeumépület környékén egyetlen katonai létesítmény sincs.
A kijevi katonai vezetés jelentése szerint az orosz hadsereg változatlanul Bahmut, Marjinka és Avgyijivka településekre koncentrál a támadásban, de az ukrán erők kedden visszavertek 36 ellenséges támadást a frontnak eme szakaszain.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában katonai szempontból azzal magyarázta Bahmut megtartásának fontosságát, hogy az orosz csapatok ne támadhassák oldalba vagy hátba az ukrán csapatokat a Luhanszk megyei Liszicsanszk, valamint Donyeck város felől.
A vezérkar jelentésében kitért még arra, hogy az ukrán légierő kedden öt csapást mért orosz katonai összpontosulásokra és egyet egy légvédelmi rendszerre, a rakéta- és tüzérségi egységek pedig eltaláltak egy orosz légvédelmi rakétarendszert és egy radarállomást.

Találtak három lezuhant drónt a moszkvai régióban

Találtak három lezuhant, kamerával felszerelt, azonosítatlan kvadkoptert Moszkva megye különböző területein – jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség kedden a biztonsági szolgálatokra hivatkozva.

Az egyikre Noginszk városhoz közel találtak rá hétfőn, négy kilométerre attól a helytől, ahol egy nappal korábban találtak egy „robbanóanyaggal felszerelt, lezuhant ukrán drónt”. A TASZSZ szerint a robbanóanyagot szállító drón, amelyet Ukrajnában gyártottak, 900 kilométert képes repülni.
A másik két, kamerás drónt a régió más területein találták meg. Mind a három kvadkoptert törvényszéki vizsgálatra küldték.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt egy nap alatt elszenvedett emberveszteségét 645 főben adta meg, és közülük – mint mondta – elérhette a 360-at azoknak a katonáknak és „zsoldosoknak” a száma, akik a Donyeck körzetében folyó harcokban estek el.
Az ehhez a fontszakaszhoz tartozó Bahmutban az orosz rohamegységek a légideszant erők, valamint a tüzérség és a légerő támogatásával „folytatták az ellenség elpusztítását célzó aktív tevékenységüket”. A tábornok szerint az orosz erők nagymennyiségű haditechnikai eszköz és fegyverzet mellett megsemmisítettek egy Sz-300-as légvédelmi rendszert és egy lőszerraktárt is.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek kedden a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást.

Kuleba: a NATO-nak a vilniusi csúcson meg kell határoznia Ukrajna belépésének előrelátható kilátásait

A NATO-nak a júliusban esedékes csúcstalálkozóján meg kell határoznia Ukrajna csatlakozásának előrelátható kilátásait, mert „Kijevnek szüksége van a szövetségre, a szövetségnek pedig Kijevre” – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Foreign Affairs című amerikai külpolitikai folyóiratnak adott interjújában, amelyet a Jevropejszka Pravda hírportál kedden szemlézett.

Sürgette a szövetséget, hogy hozzon olyan politikai döntést, amely vagy közvetlenül a vilniusi csúcson határozza meg Ukrajna belépésének menetrendjét, vagy kötelezi annak benyújtását az év végéig.
Az ukrán tárcavezető rámutatott arra, hogy Finnország NATO-csatlakozása „eltolódást jelent az európai biztonság tektonikus lemezeiben”, és ez az elmozdulás szerinte nem fejeződik be addig, amíg Ukrajna nem csatlakozik a szövetséghez. Hangsúlyozta, hogy Oroszország Ukrajna elleni teljes körű támadásával Vlagyimir Putyin orosz elnök „elkezdte lerombolni a második világháború utáni európai biztonsági rendet, így a tét nemcsak Ukrajna számára rendkívül nagy, hanem a háború kimenetelétől függ Európa jövőbeli békéje és stabilitása is.
„Ehhez fel kell ismerni az elkerülhetetlent: Ukrajna csatlakozik a NATO-hoz, ez előbb-utóbb megtörténik. Itt az ideje, hogy a szövetség felhagyjon a kifogások keresésével, és elindítson egy olyan folyamatot, amely Ukrajna belépésében csúcsosodik ki. Ez bizonyítja majd Putyinnak, hogy kudarcot vallott, és arra kényszeríti, hogy mérsékelje ambícióit” – érvelt a miniszter.
Kiemelte, hogy az Oroszország ellen védekező Ukrajna már bebizonyította, hogy készen áll a NATO-csatlakozásra, és értékes tagja lesz a szövetségnek. Sürgette a szövetség tagjait, hogy távolodjanak el az Ukrajna csatlakozásával kapcsolatos bizonytalanságtól. „Most világos, írásos kötelezettségvállalásra van szükségünk a szövetségesek részéről, amely kijelöli Ukrajna NATO-csatlakozásának útját” – hangsúlyozta Kuleba.
A tárcavezető elutasította azt a legáltalánosabb érvet Ukrajna szövetségbe való felvétele ellen, amely szerint az ország semleges státusának megváltoztatása „provokálhatja Moszkvát”. Emlékeztetett arra, hogy 2014-ben, amikor Oroszország elfoglalta a Krím félszigetet, és hibrid agressziót indított a Donyec-medencében, Ukrajna szövetségen kívüli állam volt, amikor pedig Putyin teljes körű invázióba kezdett, a NATO még mindig nem nyújtott kilátásokat Ukrajnának a belépésre. Arra is rámutatott, hogy a NATO-tagországokban végzett felmérések szerint a válaszadók 65-80 százaléka az Ukrajna elleni orosz agressziót Európa egésze elleni támadásként érzékeli.
Kuleba megjegyezte, egyáltalán nem kérdőjelezi meg Ukrajna jelenlegi támogatását, de aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy mi a NATO hosszabb távú stratégiája, és nem lesz-e megint „túl óvatos”. Kiemelte azt is, hogy Ukrajnára nem „problémaként” kell tekinteni, hanem olyan országra, amelynek csatlakozása előnyös a szövetségnek, mert olyan háborús tapasztalatokra tett szert, amelyek értékesek más európai országok hadseregei számára.

Kreml: a körülmények nem kedveznek a gabonamegállapodásnak

A körülmények egyelőre nem kedveznek a gabonamegállapodásnak: az alkunak az orosz exportra vonatkozó részét nem teljesítették, és nem vált csomagmegállapodássá – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságírónak.

„Ami az alkut illeti, a helyzet az: annak ellenére, hogy ennyi idő eltelt, még mindig nem hajtották végre, nem vált csomagmegállapodássá. A bennünket érintő feltételek nem teljesültek. Ezért a körülmények egyelőre nem kedveznek ennek az alkunak. A fejleményeket továbbra is követni fogjuk” – mondta.
Hangsúlyozta, hogy a globális élelmiszerválság nem közvetlen következménye sem az ukrán, sem az orosz gabona piacról való kiesésének.
Az ukrán gabona fekete-tengeri szállításáról, valamint az orosz élelmiszer és műtrágya exportjáról szóló úgynevezett gabonaügyletet tavaly július 22-én kötötte meg Isztambulban Oroszország, Törökország, Ukrajna és az ENSZ. Moszkva nehezményezi, hogy még mindig nem hajtották végre a csomagmegállapodásnak az orosz kivitelt akadályozó szankciók feloldására vonatkozó részét, holott erre a ENSZ-től biztosítékot kapott. Oroszország korábban bejelentette, hogy 60 nappal, május 18-ig meghosszabbította a fekete-tengeri gabonaügyletet.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, amikor New Yorkban helyi idő szerint hétfőn találkozott António Guterressel, felhívta az ENSZ-főtitkár figyelmét arra, hogy a Nyugat részéről nem történt előrelépés a gabonaegyezmény orosz részének végrehajtásában.
Az orosz védelmi minisztérium közleményben figyelmeztetett arra, hogy veszélyeztetik a gabonamegállapodásnak a május 18. utáni időszakra szóló meghosszabbítását azok a támadások, amelyeket az ukrán erők vasárnap és hétfőn kíséreltek meg a Fekete-tengeri Flotta szevasztopoli támaszpontja és a krími polgári infrastruktúra ellen. A tárca emlékeztetett arra, hogy Moszkva, az alku teremtette körülményeket kihasználó ukrán támadások miatt októberben felfüggesztette részvételét ebben a megállapodásban, és csak azt követően tért vissza hozzá, hogy Ankarától garanciákat kapott: a humanitárius folyosót és az ukrán kikötőket többé nem használják fel az orosz fél elleni katonai akciókra.

Az EU további 1,5 milliárd euró pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának

Az Európai Bizottság hétfőn további 1,5 milliárd euró támogatást folyósított Ukrajna számára, a 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélycsomag (MFA+) harmadik részleteként – jelentette be a brüsszeli testület.

A hitel formájában nyújtandó támogatási csomag strukturális megoldást szolgáltat Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére. A források az alapvető közszolgáltatások biztosítására, például iskolák, kórházak működtetésére vagy a kitelepítettek lakhatásának megoldására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az orosz erők által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására használhatók fel.
Az Ukrajnának nyújtott kedvezményes kölcsön folyósítása feltételek teljesítéséhez kötött. Kifizetéséhez Ukrajnának meg kell erősítenie intézményrendszerét és fel kell készítenie a helyreállításra és az uniós tagság felé vezető útra. A feltételek között korrupcióellenes intézkedések, igazságügyi reformok, a jogállamiság tiszteletben tartása, jó kormányzás és az intézmények modernizációja szerepel. A reformok alakulását az Európai Bizottság minden egyes utalás előtt ellenőrzi majd.
A hétfői kifizetésre azt követően került sor, hogy a bizottság megállapította: Ukrajna továbbra is kielégítő haladást ért el a szakpolitikai feltételek végrehajtása terén, és teljesítette a jelentéstételi követelményeket, amelyeknek célja a pénzeszközök átlátható és hatékony felhasználásának biztosítása. „Ukrajna jelentős előrelépést ért el a jogállamiság megerősítése, a pénzügyi stabilitás fokozása, a jobb üzleti környezet előmozdítása terén” – közölte a testület.
Összességében a háború kezdete óta az Ukrajnának nyújtott támogatás mintegy 68 milliárd eurót tesz ki.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a támogatással kapcsolatban úgy nyilatkozott: „Ukrajna sikeresen visszaveri az orosz agressziót, ugyanakkor a jövője szempontjából alapvető reformokat hajt végre. (…) Az unió 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatása nélkülözhetetlen hozzájárulást nyújt ahhoz, hogy Ukrajna továbbra is fizesse a béreket és a nyugdíjakat, működtesse a kórházakat és az iskolákat, és képes legyen helyreállítani infrastruktúráját” – hangsúlyozta a bizottság elnöke.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine