Így komposztáljunk! A vásárhelyi Klímanócskák tanácsait megéri követni!

Közeleg a Föld napja – április 22 – már csak azért is érdemes nagyobb figyelmet fordítani a környezettudatosságra. De mi is kerülhet bele? És hogyan érdemes? A Klímanócskák megmondják!

A komposztálás egy kiváló módja annak, hogy újrahasznosítsuk a szerves szemetünket, ezzel egyrészt kevésbé terhelve a környezetünket, másrészt saját „trágyát” is létrehozhatunk.

A Szabadság téri Óvoda Klímanócskáinak tanácsait megéri követni:

-Az első lépés a komposztáláshoz, hogy ki kell választanunk a megfelelő helyet. Fontos, hogy félárnyékos és sík területet válasszunk.

-Szükségünk van egy komposztládára, ami lehet fa, fonott, műanyag és fémhálós. Lényeges szempont még, hogy jól szellőztethető, szétszedhető legyen.

Alapvető eszközök még egy gyűjtőedény a konyhában, metszőolló.-kis balta az aprításhoz átrakáshoz -öntözőkanna a nedvesítéshez.

Mikre kell figyelni komposztálás során? -a megfelelő tápanyag, víz és oxigén ellátottságra, -elég szellős és kellően nedves kell, hogy legyen. Amennyiben az anyag túlságosan tömör, rothadás jön létre, mivel nem kap elég levegőt -a komposztálót néha gondozni is kell. A barna és zöld növényszármazékokat egymásra rétegezzük, így a száraz rész elegendő nedvességhez jut a lédús zöldből. A barna rész adja a vázat, biztosítja a jó szellőzést.

A rétegek közé teríthetünk vékony földréteget, mely nem csak azért előnyös, mert elfedi a kellemetlen szagokat, de mindig vannak benne lebontó szervezetek, melyek meggyorsítják a feldolgozást.

A rétegezést célszerű száraz réteggel kezdeni. Az idő teltével komposztunk összeesik, ezért 2 – 3 havonta át kell forgatni. Az átforgatáshoz elég egy kerti villa, melynek segítségével a száraz részeket összekeverjük a nedvessel, a barna részeket a zölddel.

Kb. 3 hónap alatt friss komposzt keletkezik. Kb. 12 hónapot kell várni ahhoz, hogy érett komposztot kapjunk.

Miket lehet, és miket nem lehet komposztálni? Jó komposzt alapanyag a kikapált, kihúzott gyomok, a lekaszált fű, kávézacc, teafű, apróra tört tojáshéj, lomb, avar, ágnyesedék, gyümölcs és zöldség maradék, virágok, fűrészpor, fahamu.

Természetesen minden szerves anyagot lehet komposztálni, de sok anyag lassan bomlik, mások bomlásuk során kellemetlen szagot adnak vagy a jó humusz kialakulását gátolják.

Fontos, hogy ne kerüljön bele nagy gally, faág, záptojás, sült konyhai maradék, olaj, zsír, csont, háztartási szemét, vegyszer, gyógyszer, állati tetem, karácsonyfa maradék, üveg-, fém- műanyag- és papírhulladék, porzsák tartalmát, széntüzelésű kályhák salakja; és csak kevés diófa, vadgesztenye és tűlevelűek levele.