Az orosz-ukrán háború 413. napja – FRISSÜL

Immár négyszáztizenharmadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

A román védelmi minisztérium tengeralattjárók beszerzéséhez kérte a parlament jóváhagyását

Tengeralattjárók és aknászhajók beszerzéséhez, illetve a rakétahordozó hadihajók korszerűsítéséhez kért parlamenti jóváhagyást a román védelmi minisztérium (MAPN) – közölte szerdán az Agerpres hírügynökség.

A haditengerészet védelmi képességeit javító három program szerves részét képezi a román hadsereg 2040-ig megvalósítandó, az európai uniós és NATO-szövetségesek előtt vállalt átalakításának, amelyhez elengedhetetlen a harci alakulatok ütőképességét, tűzerejét, alkalmazkodó és túlélési esélyeit növelő, a 21. század követelményeinek megfelelő fegyverzet és harci eszközök beszerzése – olvasható a védelmi tárca indoklásában.
A minisztérium a haditengerészet felszíni és víz alatti harci képességeit akarja javítani, a beszerzendő tengeralattjárók pedig az ellenséges hajók megsemmisítését, semlegesítését vagy elrettentését, felderítő műveletek végrehajtását hivatottak szolgálni. Küldetéseiket a szövetséges hajókkal együttműködve vagy önállóan, nemzetközi vagy éppenséggel ellenséges vizeken, adott esetben veszélyes övezetekben, a támaszponttól nagy távolságra kell majd végrehajtaniuk – olvasható a parlament elé terjesztett átiratban.
A bukaresti média szerint Románia – a francia Naval Group által gyártott – Scorpene osztályú tengeralattjárókat vásárolna: erről tavaly nyáron Vasile Dincu akkori védelmi miniszter szándéknyilatkozatot is aláírt francia partnerével. Egyelőre nincsenek hivatalos információk arról, hogy a MPAN hány tengeralattjárót akar, és mennyi pénzt költene erre a programra, de a tárca egy korábbi vezetője, Mihai Fifor évekkel ezelőtt azt mondta, hogy három tengeralattjáró beszerzését tervezik, Agel Tilvar jelenlegi védelmi miniszter pedig a parlamenthez intézett levelében arra hivatkozott, hogy a román hadsereg korszerűsítésének felgyorsítása azt követően vált lehetővé, hogy Románia 2023-tól kezdődően a GDP 2,5 százalékára emelte védelmi kiadásait.
Romániában előzetes parlamenti jóváhagyás szükséges a 100 millió eurós értéket meghaladó közbeszerzések elindításához, illetve ahhoz, hogy a védelmi tárca közvetlen tárgyalásokat kezdjen a potenciális partnerekkel. Az Agerpres szerint a haditengerészet fejlesztését célzó programok elindításáról a kétkamarás parlament együttes ülésén fognak dönteni.
Romániának van egy szovjet gyártmányú, Kilo osztályú, 1985-ben hadrendbe állított tengeralattjárója, amely azonban 1996 óta nem mozdult ki a konstancai katonai kikötőből, mivel akkumulátorai – és időközben más berendezései is – használhatatlanná váltak. A román közszolgálati televízió szerint a 73 méter hosszú Delfinul aktivitásának egy évtizede alatt mintegy 2000 órát töltött a víz alatt a Fekete-tengeren, fedélzetén ötven tengerésszel, és 34 torpedót lőtt ki.

Magyarázatot kért Moszkva Jerevántól egy NATO-hadgyakorlaton való örmény részvétel miatt

Magyarázatot kért Moszkva Jerevántól egy NATO-hadgyakorlaton való örmény részvétel miatt – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.

„Hivatalos magyarázatot kértünk az örmény partnerektől a NATO-gyakorlatokon való részvételükkel kapcsolatban. Reagálásunkról akkor döntünk majd, amikor a választ megkapjuk” – mondta a szóvivő.
Örményország Oroszország katonai szövetségese a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) tagállamaként.
„Természetesen sajnálatos, hogy Jereván nem hajlandó a területén az ODKB keretében hadgyakorlatot tartani, és nem járul hozzá a regionális biztonság javításához” – tette hozzá a diplomata.
Zaharova kifogásolta, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tovább folytatja azt a gyakorlatot, hogy aktívan bevonja Oroszország partnerországait hadgyakorlataiba. A szóvivő szerint ezzel igyekszik úgy átalakítani ezen államok védelmi rendszerét, hogy befolyást szerezzen bel- és külpolitikai folyamataikra.
„Ez mindenekelőtt természetesen a posztszovjet térségre vonatkozik, amely a NATO Oroszországgal való geopolitikai konfrontációjának valódi terepe. Az Egyesült Államok és szövetségesei megpróbálják elhitelteleníteni a térség országainak hazánkkal folytatott együttműködését azáltal, hogy az együttműködés különböző formáiba vonják be őket, amelyek egyértelműen oroszellenes, hogy azt ne mondjam, olykor oroszgyűlölő jellegűek” – mondta a szóvivő.
„A NATO efféle lépései egyes régiókban a helyzet destabilizálásához, a konfliktuspotenciál növekedéséhez és új választóvonalak kialakulásához vezetnek” – hangoztatta Zaharova.
„Ami az Örményország és az Oroszországi Föderáció kapcsolatait illeti, önök látják mind a dinamikájukat, mind a fennálló problémákat. Soha nem akarunk elrejteni egyetlen részletet sem, és úgy gondoljuk, hogy ez helytelen lenne” – mondta Nikol Pasinján örmény miniszterelnök a jereváni parlamentben szerdán.
Arról, hogy Örményország idén részt kíván venni a koszovói KFOR nemzetközi erők gyakorlatán, valamint az Egyesült Államok európai szárazföldi erőinek parancsnoksága alatt megtartandó Saber Junction manővereken, a jereváni védelmi minisztérium szóvivője, Aram Toroszjan tett bejelentést a múlt héten. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint ezt megelőzően az amerikai katonai honlap Örményországot is felsorolta a Defender 2023 nemzetközi hadgyakorlat részvevői között, majd egy későbbi szerkesztésben a transzkaukázusi ország már lekerült a listáról.
Januárban Pasinján kormányfő közölte: hazájának védelmi minisztere tájékoztatta az ODKB-t, hogy nem tartja célszerűnek a területén megtartani a ODKB Megbonthatatlan testvériség 2023 békefenntartó gyakorlatát. Február közepén Anatolij Szidorov, a szervezet közös vezérkari főnöke közölte, hogy a gyakorlatot Kirgizisztánban fogják megrendezni.

Románia csak akkor támogatja a menekülteket, ha munkát vállalnak

Az ukrajnai háború miatt Romániában menedéket kereső külföldiek segélyezésének módosításáról döntött szerdai ülésén a bukaresti kormány. A menekültek már csak akkor részesülnek lakhatási és étkezési támogatásban, ha munkát vállalnak, és gyermekeiket iskolába íratják – közölte Dan Carbunaru kormányszóvivő.

A kormányülésen elfogadott sürgősségi rendelet szerint májustól nem a menekülteket befogadó szállásadók költségeit számolja el korlátlan ideig a román állam, hanem a menekülteknek juttat legfeljebb négy hónapig fix összegű támogatást. A segély összegét és kifizetési módját később kormányhatározatban pontosítják.
A kormányrendelet korábban közvitára bocsátott tervezetében családonként havi kétezer lejes (152 ezer forint) támogatás szerepelt. Az intézményesen kialakított menekülttáborokban elszállásoltak után járó támogatást a menekültszállást működtető szervezeteknek fizeti ki a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A román kormány ezzel fenntarthatóvá akarja tenni a támogatási rendszert, és a menekültek társadalmi beilleszkedését is ösztönözni akarja – mondta a kormányszóvivő. Hozzátette: a háború kezdete óta 3,8 millió ukrán állampolgár érkezett Romániába, a kormány és a civil társadalom pedig az első perctől kezdve igyekezett segíteni a bajbajutottakon. Carbunaru kiemelte: az ország területén maradt több mint 110 ezer ukrán menekült közül alig több mint ötezernek van munkaszerződése, miközben Romániában hatalmas munkaerőhiány van, amelynek enyhítése érdekében a bukaresti kormány évente 100 ezer – az Európai Unión kívülről verbuvált – külföldi vendégmunkás beutazását és szerződtetését engedélyezi.
Románia tavaly március óta támogatja a területén maradt ukrán menekültek elszállásolását és étkeztetését, de a segélyt eddig nem a menekültek kapták kézhez, hanem szállásadóiknak térítették meg, menekültenként és éjszakánként 50 lejes (3800 forint) tarifával. A tavaly márciusban bevezetett támogatási rendszerben – befogadott menekültenként – napi 20 lejes étkezési költséget is megtérített a szállásadóknak a román katasztrófavédelem.
A román sajtó a napokban arról írt, hogy az „50/20-as programként” emlegetett támogatásra vonzó pénzkereseti lehetőségként tekintettek a kiadó lakással rendelkező ingatlantulajdonosok. Sokan áttértek a menekültek befogadására, ennek eredményeképpen egyes városokban hiány keletkezett az olcsó albérletekből, és jelentős drágulást idézett elő az albérletek piacán. A szerdán elfogadott új rendelet indoklása szerint az egy éve kezdődött, most átalakított támogatási program napi 352 ezer euróba kerül a román költségvetésnek.

Mateusz Morawiecki: Varsó és Washington hasonlóan értékeli a globális fenyegetéseket

Varsó és Washington hasonlóan értékeli a fő globális fenyegetéseket, amelyek nemcsak az ukrajnai orosz agresszióval, hanem Kína fejlődésével is összefüggenek – nyilatkozott Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerdán lengyel újságíróknak, miután Kamala Harris amerikai alelnökkel tárgyalt.

Morawiecki háromnapos, kedden megkezdett egyesült államokbeli látogatása során tartotta meg sajtóértekezletét.
A Kamala Harrisszel kedd este folytatott tárgyalásokon a mai világot érő fenyegetésekről vallott nézetek „nagyfokú egyezése” nyilvánult meg – mondta. Ezek a fő fenyegetések „nemcsak az Ukrajna elleni orosz agresszióval, hanem Kína rohamos fejlődésével is összefüggenek” – fejtette ki a lengyel kormányfő.
Elmondta: az amerikai fél „óriási elismeréssel” fogadta a „sokrétű stratégiai partnerségre” tett lengyel javaslatot. Varsó híve a minél szélesebb transzatlanti szövetségnek, amely egész Európa számára is fontos – tette hozzá Morawiecki.
Kérdésre válaszolva elmondta: szeretné, ha az Európai Tanács értekezletén megvitatnák az Oroszországnak szánt kínai fegyverszállítmányokra adandó közös transzatlanti válasz tervét.
Közölte, hogy a tárgyalások során Harris az amerikai fegyveres erők állandó lengyelországi jelenlétének megerősítését is megemlítette.
Morawiecki és Harris közös sajtóértekezletet is tartott. A lengyel kormányfő azon kijelentette: amennyiben „nem védjük meg Ukrajnát, elképzelhetetlen méretű, globális konfliktus és válság kockázatát idézzük elő”.
Úgy vélekedett: Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem áll meg Ukrajnában”, ezért „minden szabad nemzetnek egyesülnie kell, hogy megállítsák Oroszországot, mielőtt túl késő”.
Morawiecki szerint „a régi Európa” vereséget szenvedett, amikor abban bízott, hogy Oroszországgal meg lehet egyezni. „De van egy új Európa, amely emlékszik, mi volt az orosz kommunizmus, Lengyelország pedig ezen új Európa vezetője”, és az európai biztonság alappillérévé akar válni – fogalmazott a kormányfő.
Meggyőződését fejezte ki, hogy az ukrajnai háború „nem csak az orosz imperializmus végének kezdetét jelenti, hanem a transzatlanti közösség megújulásának kezdete is egyben” (…) „Egyesek a nyugati civilizáció végét jósolják, de ezt a civilizációt meg lehet védeni, azzal a feltétellel, hogy egységesek maradunk” – hagsúlyozta Morawiecki.
Kamala Harris a közös sajtókonferencián „értékes szövetségesnek, partnernek és barátnak” nevezte Lengyelországot. „Tartós, a közös prioritásokon és a demokratikus értékeken alapuló kapcsolatok fűznek össze minket” – hangsúlyozta az amerikai alelnök.
A Fehér Ház közleménye szerint Harris és Morawiecki egyebek között „szoros transzatlanti együttműködésről tárgyalt a Kína által képviselt kihívások fényében”. A közlemény szerint a két politikus az Oroszországgal és Fehéroroszországgal szembeni további szankciókról is egyeztetett.
A lengyel kormányfői hivatal szerdai közlése szerint napirenden szerepeltek a fegyverszállítási szerződések és a kétoldalú energetikai együttműködés is.

Szerb védelmi miniszter: hazugság, hogy Szerbia fegyvereket adott el Ukrajnának

Hazugságnak nevezte Milos Vucevic szerb védelmi miniszter azokat az amerikai hírszerzési értesülésekre hivatkozó állításokat, amelyek szerint Szerbia fegyvereket adott el Ukrajnának.

A Vecernje Novosti című belgrádi napilap internetes oldalán közölt nyilatkozat szerint már sokadszor jelent meg ilyen alaptalan állítás, nyilvánvaló, hogy valaki destabilizálni akarja Szerbiát, és olyan konfliktusba igyekszik belerángatni, amelyben Belgrád nem fog részt venni.
„Több mint tízszer cáfoltuk már az ilyen valótlanságokat, és most újra megtesszük. Szerbia nem adott el, és nem is fog eladni fegyvereket sem az ukrajnai, sem az orosz félnek, sem azoknak az országoknak, amelyek a konfliktus térségében fekszenek. Úgy tűnik, valakinek az a célja, hogy belevonja Szerbiát ebbe a konfliktusba, de mi kitartunk a politikánk mellett” – húzta alá.
A védelmi miniszter megismételte korábbi állítását, miszerint Szerbia valóban elad fegyvereket harmadik országoknak, amelyek távol vannak az orosz-ukrajnai konfliktustól, és mindig fennáll annak a lehetősége, hogy valaki ezeket továbbadja. Ez viszont nem Szerbia problémája, hanem azoké az országoké, amelyek nem tartják be a nemzetközi szabályokat.
A Reuters brit hírügynökség jelentette meg azokat a kiszivárgott amerikai hírszerzési adatokat, amelyek szerint Szerbia fegyvereket adott el Ukrajnának.

Interkontnentális rakétát tesztelt az orosz hadsereg

Interkontinentális ballisztikus rakéta próbaindítását hajtották végre az orosz hadászati rakétaerők – közölte szerdán az orosz védelmi tárca.

Az indítás kedden történt az Asztrahán megyei Kapusztin Jar lőtérről, mobil földi indítóállásról, a rakéta gyakorló robbanófeje a kazahsztáni Szari-Nagan gyakorlótéren talált el egy célpontot a tervezett pontossággal. A minisztérium szerint a kilövés célja az interkontinentális ballisztikus rakéta fejlesztés alatt álló harci berendezéseinek tesztelése volt. A tárca azt állította, hogy a kilövés céljai maradéktalanul teljesültek.
A tájékoztatás szerint az indítás „lehetővé tette az új stratégiai rakétarendszerek fejlesztése során alkalmazott tervezői-szerkezeti és műszaki megoldások helyességének megerősítését”.

Borrell: az EU elítéli, hogy nemkívánatosnak nyilvánították az uniós és orosz civil szervezetek fórumát

Az Európai Unió elítéli, hogy az orosz hatóságok nemkívánatosnak nyilvánították az EU, valamint uniós és orosz civil társadalmi szervezetek együttműködését segítő fórum tevékenységét, valamint a nemkívánatos szervezetekre és külföldi ügynökökre vonatkozó jogszabályok visszavonását sürgeti – jelentette ki az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerdán.

Josep Borrell közleményében hangsúlyozta, a döntés tovább fokozza a független civil társadalommal és médiával szembeni, az Ukrajna elleni háborúval összefüggésben kifejtett „kemény fellépést” Oroszországban.
Emlékeztetett: a fórum 2011 óta fogja össze a közös polgári értékekkel rendelkező orosz és európai nem kormányzati szervezeteket. „Értékes híd, mely összeköti a független orosz civil társadalmi szereplőket európai partnereikkel” – fogalmazott.
Borrell hangsúlyozta: az Európai Unió ismételten felszólítja az orosz hatóságokat, hogy helyezzék hatályon kívül az úgynevezett nemkívánatos szervezetekre és külföldi ügynökökre vonatkozó jogszabályokat, amelyek – szavai szerint – súlyosan korlátozzák az egyesülési és véleménynyilvánítási szabadságot. A jogszabályok visszavonására véleménye szerint azért van szükség, hogy az orosz jogrendet összhangba hozzák Oroszország nemzetközi kötelezettségeivel.
Közölte: az Európai Unió szolidaritást vállal mindazon orosz állampolgárokkal, akiket akadályoznak emberi jogaik gyakorlásában. Az EU továbbra is támogatni fogja az orosz civil társadalmi szervezetek, emberi jogi aktivisták, a független média és az újságírók munkáját Oroszországon belül és kívül – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Az amerikai védelmi miniszter azt ígérte, minden követ megmozgatnak a titkos iratok kiszivárogtatójának megtalálására

Az Egyesült Államok nagyon komolyan veszi a kiszivárgott hírszerzési iratok ügyét, de továbbra sem tudják, hogyan kerültek az internetre – ismerte el az amerikai védelmi miniszter Antony Blinken külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján kedden Washingtonban.

Lloyd Austin a Fülöp-szigetek kormánydelegációjával tartott megbeszélés utáni sajtóértekezleten a kiszivárgott minősített dokumentumokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „az iratok valahol az interneten voltak, hogy pontosan hol, és hogy kinek volt ezekhez hozzáférése, ezen a ponton nem ismerjük”. A miniszter arra a kérdésre, hogy hírszerzési hiba történt-e, amikor ő is csak azon a napon értesült az ügyről, amikor a sajtó is beszámolt róla, azt válaszolta, hogy azok az iratok, amelyekről tudomása van idén február 28-án és március 1-én keletkeztek, arról pedig nem tud, hogy korábbiak is forogtak-e a világhálón, de erre választ találnak majd.
A miniszter azt ígérte, hogy minden követ megmozgatnak, és megtalálják a kiszivárogtatás forrását, valamint az ügy teljes kiterjedését.
Arról is beszámolt, hogy egyeztetett Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszterrel a kiszivárgott dokumentumokról, amelyek ukrán katonai terveket is tartalmaztak, és megállapította, hogy Ukrajna nem egyetlen meghatározott tervet követ. Hozzátette, hogy az ukrán vezetést ellátták azokkal a katonai képességekkel, amelyek segítségével a továbbra is sikeres lehet a hadműveletekben.
Antony Blinken külügyminiszter azzal kapcsolatban, hogy az iratok között olvasható információ arról, miszerint az ukrán hírszerzés ügynökei oroszországi és fehéroroszországi dróntámadásokat hajtottak végre és továbbiakat készítettek elő, azt felelte, hogy nem kommentálná Ukrajna egyes cselekményeit, amikor szuverenitásának és területi integritásának védelméről van szó. Hozzátette, hogy Ukrajnának döntéseket kell hoznia arról, miként tudja a leghatékonyabban megvédeni magát az orosz agresszióval szemben, és így hoz döntéseket arról, hogy miként tudja visszaszerezni területeit. Antony Blinken arról is beszámolt, hogy kedden beszélt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, akinek megerősítette, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja Ukrajna erőfeszítéseit annak érdekében, hogy megvédje területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.
A kedd esti összegzések szerint mintegy 53 titkos, illetve minősített irat került az internetre a közelmúltban, amelyek az ukrán háborúról szóló tervek és adatok mellett érintik Dél-Koreát, Egyiptomot, és az Egyesült Arab Emirátusokat is. Olyan iratokról van szó, amelyek az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon napi jelentéseiben szerepelnek, és amelyek mintegy 1000 és 5000 közötti, arra megfelelő felhatalmazással rendelkező személyhez jutnak el.
Az ügyben az amerikai igazságügyi minisztérium már korábban bűnügyi nyomozást indított.
Hétfőn az AP hírügynökség arról számolt be, hogy az iratok között szerepel, hogy az amerikai hírszerzés tudomására jutott az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat és az Egyesült Arab Emirátusok közötti állítólagos együttműködés amerikai és brit hírszerző ügynökségek ellen.
A Washington Post arról írt szintén hétfőn, hogy a közösségi médiában is megjelent titkos iratokban szerepel az egyiptomi elnök neve, aki állítólag megállapodott fegyverek és lőszerek gyártásáról, valamint szállításáról Oroszország számára, és amivel kapcsolatban arra utasította a tisztségviselőket, hogy azt tartsák titokban a Nyugat előtt. Erre reagálva az egyiptomi külügyminisztérium szóvivője a napilapnak küldött nyilatkozatban azt írta, hogy Egyiptom álláspontja a válságba való be nem avatkozás a konfliktus kezdetet óta, és elkötelezett az egyenlő távolság megtartása mellett mindkét féltől, miközben megerősíti Egyiptom támogatását az ENSZ alapokmánya, a nemzetközi jog és az ENSZ Közgyűlésének határozatai iránt.

Ez durva: csaknem 15 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. április 11-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7229 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7364 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 48 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. április 11-én 105 ember, köztük 34 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine