Az orosz-ukrán háború 406. napja – FRISSÜL

Immár négyszázhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán kormányzó: az orosz erők egy Donyeck megyei települést ágyúztak, áldozatok

Legalább két helyi lakos életét vesztette, és négy megsérült, amikor az orosz erők tüzet nyitottak a Donyeck megyei Olekszijevo-Druzskivka településre – közölte szerdán Pavlo Kirilenko, a régió kormányzója a Telegramon.

A tisztségviselő tájékoztatása szerint a kisvárost helyi idő szerint délelőtt 11 óra körül érte a támadás, az orosz erők lakott területet találtak el. Hozzátette, hogy az első információk szerint a támadók kazettás lövedékeket vetettek be. A helyszínen pirotechnikusok dolgoznak a fel nem robbant lövedékek hatástalanításán.
Jurij Huszjev, az Ukroboronprom ukrán állami hadikonszern vezérigazgatója az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában elmondta, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború tavaly februári kezdete óta a vállalat létesítményeit több mint 150 támadás érte, de ennek ellenére még növelték is a gyártást, egyebek között áthelyezéssel, és magáncégekkel való együttműködéssel. Kiemelte, hogy a vállalathoz több mint hatezer új alkalmazottat vettek fel. Szavai szerint mostanra az állami konszern mintegy száz olyan céggel kezdett együttműködést, amelyek korábban nem gyártottak semmit a fegyveres erők számára.
A vezérigazgató elmondta, hogy az állami konszern a haditechnikai eszközök biztonságos helyen történő gyártására és javítására irányuló programot hajt végre, nemcsak a régi szovjet berendezések javítását végzi, hanem a lefoglalt, és a partnerországoktól kapott eszközökét is.
Az ukrán vezérkar szerdai helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg embervesztesége Ukrajnában meghaladta a 176 ezret. Az elmúlt nap folyamán az ukrán erők egyebek mellett megsemmisítettek két orosz harckocsit és tíz tüzérségi rendszert.

További támogatásáról biztosította Ukrajnát az UNESCO

További támogatásáról biztosítja Ukrajnát az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) – közölte Audrey Azoulay, a szervezet főigazgatója Kijevben szerdán.

„Az UNESCO a háború első napjaitól kezdve kiáll Ukrajna mellett, hogy segítsen megóvni az ukrán nép kulturális örökségét, az oktatást, valamint az újságírók testi épségét” – mondta Azoulay az ukrán fővárosban tartott sajtótájékoztatón.
A műemlékek és a műalkotások védelmét szolgáló eszközökön kívül a szervezet távoktatás céljából vészhelyzeti terv keretében, 30 millió dollár (10,3 milliárd forint) értékben ötvenezer számítógépet szállított az országba. A szervezet továbbá védőfelszerelést is biztosított újságíróknak.
„A támogatás folytatódik és növekedni is fog 2023-ban” – tette hozzá a szervezet főigazgatója. Azoulay azt is elmondta, hogy a következő hetekben az UNESCO több mint 10 millió dollárt (4,4 milliárd forint) mozgósít az ukrán oktatás fejlesztésére. A cél elsősorban az iskolai tanulók lelki megerősítése.
Közölték, az Ukrajna elleni orosz offenzíva által okozott kár óriási. Az elkövetkező tíz évben az országnak csak a kulturális ágazatban összesen 6,9 milliárd dollárra (3000 milliárd forint) lenne szüksége a keletkezett károk helyreállításához.
Az UNESCO közlése szerint Volodomir Zelenszkij az ország kulturális szektor rehabilitációs tervének kidolgozásában, valamint a nemzetközi szereplők koordinálásában és mozgósításában kérte a szervezet segítségét.

Orosz illetékes: lezuhant egy ukrán drón a zaporizzsjai atomerőmű közelében

Lezuhant egy ukrán katonai drón a kelet-ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű közvetlen közelében – tájékoztatta a RIA Novosztyi orosz hírügynökséget szerdán az erőmű biztonságáért felelős orosz alegység parancsnoka.

A közlés szerint egy lengyel gyártmányú, Warmate típusú, több mint két kilogramm súlyú drón zuhant le. Az incidens időpontját az illetékes nem közölte. Véleménye szerint az ukrán fél valószínűleg támadást akart intézni a létesítmény infrastruktúrája ellen, tekintet nélkül arra, hogy az erőműben jelen vannak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) munkatársai is. A drón lezuhanásának okát szakemberek vizsgálják – mondta.
Rafael Grossit, a NAÜ főigazgatóját, aki március 29-én látogatást tett az erőműben, szerdán Oroszországba várják, ahol tárgyalásokat fog folytatni a létesítmény helyzetéről. Grossi már régóta szorgalmazza, hogy alakítsanak ki demilitarizált övezetet Európa legnagyobb nukleáris erőműve körül.
A zaporizzsjai atomerőmű a Dnyipro folyó bal partján fekszik. Tavaly március óta az orosz hadsereg ellenőrzése alatt áll. Az ukrajnai háború kezdete óta több alkalommal érték tüzérségi csapások, melyek végrehajtásával az orosz és az ukrán fél kölcsönösen egymást vádolta.

Két újabb katonai segélycsomagot küld az Egyesült Államok Ukrajna számára

Az Egyesült Államok újabb 500 millió dollárnyi (mintegy 180 milliárd forint) katonai segítséget nyújt Ukrajna számára saját katonai készleteiből – közölte az amerikai külügyminiszter kedden.

Antony Blinken közleménye szerint az újabb csomagban elsősorban lőszerek vannak, mások mellett az Egyesült Államok által szállított HIMARS rakétatüzérségi eszközökbe. A közlemény szerint az Egyesült Államok átad légvédelmi elhárító eszközöket, valamint egyéb tüzérségi lőszereket, páncéltörő-rendszereket, kézi fegyvereket és nagy teljesítményű szállítójárműveket. Az Egyesült Államok készleteiből lehívott támogatás lényege, hogy az gyorsan eljuthat az ukrajnai harcterekre.
A külügyi tárca közleményéből az is kiderült, hogy az amerikai védelmi minisztérium ezzel párhuzamosan egy másik katonai csomagot is bejelentett Ukrajna számára az úgynevezett Ukrajna Biztonsági Támogatási Kezdeményezés (Ukraine Security Assistance Initiative) keretében. Ez a támogatás a légvédelmi képességek fejlesztésére szolgál, valamint szintén tartalmaz lőszereket, rakétákat és egyéb tüzérségi eszközöket.

Antony Blinken: a NATO erősebb Finnországgal

A NATO erősebb Finnországgal a soraiban, míg Finnország erősebb és nagyobb biztonságban van a szövetség keretein belül – közölte az amerikai külügyminiszter kedden Finnország hivatalos NATO-csatlakozására reagálva.

Antony Blinken közleményben köszöntötte Finnországot, mint a harmincegyedig NATO-szövetségest. Megállapította, hogy a hivatalos taggá válás a katonai szervezet megalakulásának 74. évfordulóján történt meg.
A finn katonaság magas szintű képességekkel rendelkezik, valamint már korábban is aktív résztvevője volt NATO-vezetésű műveleteknek – írta. „Meg vagyunk győződve arról, hogy Finnország tagsága erősíteni fogja kollektív védelmünket és javítani fogja a válaszadási képességet az euroatlanti térségben felmerülő biztonsági kihívásokra” – fogalmaz az amerikai külügyminiszter közleménye, amely egyben megjegyzi, hogy Oroszország folytatódó ukrajnai katonai akciója pontosan azt váltotta ki, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök el akart kerülni: egy erősebb és egységesebb észak-atlanti szövetséget.

Jens Stoltenberg: a NATO továbbra is elkötelezett „a nyitott ajtók politikája” mellett

A NATO-szövetségesek továbbra is elkötelezettek „a nyitott ajtók politikája mellett”, Ukrajnát pedig arra bátorítják, hogy a nehéz időkben is folytassa a megkezdett reformokat – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedd este a tagállamok külügyminiszteri tanácskozásának első napját lezáró brüsszeli sajtónyilatkozatában.

A főtitkár hangsúlyozta: „egy erős, független Ukrajna létfontosságú az atlanti térség stabilitása szempontjából, a NATO Ukrajna mellett áll, amíg csak szükséges, mert az ország jövője az atlanti családban van”.
Stoltenberg emlékeztetett: a NATO már közel 150 milliárd euró támogatást, ebből 65 milliárd euró katonai segélyt nyújtott Kijevnek. Felhívta azonban a figyelmet, hogy még „nincs itt az ideje az önelégültségnek”, mert „Vlagyimir Putyin orosz elnök változatlan irányt követ Ukrajnával kapcsolatban”, úgy véli, hogy „Oroszország felül tud kerekedni a szövetségesek Ukrajna melletti támogatása ellenére”.
„Ezért a tagállamok fokozzák a fegyverek és a lőszerek gyártását, és teljesítik a kiképzésre és új nehézfegyverzetre vonatkozó ígéreteiket. Üdvözlöm, hogy a külügyminiszterek ma erről bejelentéseket tettek, és a következő napokban és hónapokban még többre számítok” – jelentette ki. Mint mondta, erre építve a NATO többéves támogatási programot fog kidolgozni Ukrajna számára, hogy megerősítse az ország védelmi kapacitásait, valamint az áttérést a szovjet gyártmányú felszerelésekről a NATO-szabványúakra.
A főtitkár bejelentette, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán elnök is részt vesz a júliusban Vilniusban megrendezendő NATO-csúcstalálkozón.
A NATO-bővítésről szólva elmondta, hogy Finnország kedden teljes jogú tagja lett a szövetségnek, ami garantálja saját biztonságát, de egyúttal fejlett védelmi kapacitásával hozzájárul a többi tagállam védelméhez.
Svédország csatlakozásának ratifikálási folyamatával kapcsolatban Stoltenberg azt mondta, hogy a „patthelyzet megoldódott, sikerült túllendülni a holtponton”. „Folytatjuk a munkát a különböző szinteken, hogy előre tudjunk lépni a svéd csatlakozással kapcsolatban is. Svédország tehát taggá fog válni. Keményen dolgozunk azon, hogy ez minél hamarabb megtörténjen” – jelentette ki.

Japán külügyminiszter: sehol sem tűrhető el az ukrajnai orosz agresszióhoz hasonló atrocitás

Tokió határozott álláspontja, hogy sehol a világon nem tűrhető el az ukrajnai orosz agresszióhoz hasonló atrocitás – jelentette ki Hajasi Josimasza japán külügyminiszter kedden a NATO brüsszeli székházában.

Hajasi a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozásán a szövetség indiai- és csendes-óceáni partnereivel – Ausztrália, Japán, Új-Zéland és Dél-Korea minisztereivel – folytatott megbeszéléseket követően hangsúlyozta: országa a NATO partnerországaként fontosnak tartja elmélyíteni kapcsolatait a katonai szövetséggel.
Emlékeztetett: a világtörténelem során csak egy ország, Japán szenvedett el atomtámadást. Országa számára sosem lesz elfogadható atomfegyverek bevetése – tette hozzá.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a sajtótájékoztatón közölte: a szövetségnek nincs még egy olyan közeli és olyan jó képességekkel rendelkező partnere, mint Japán. A főtitkár fontosnak nevezte a Japánnal ápolt kapcsolatok további mélyítését ebben „a veszélyes és kiszámíthatatlan világban”. A biztonság nem regionális, hanem globális kérdés, ugyanis ami Európában történik, az hatással van Ázsiára, vagy az indiai- és csendes-óceáni térségre, és fordítva – emelte ki.
Az ukrajnai háborúra utalva azt mondta, az Európában kitört háború arra figyelmeztet, hogy konfliktus törhet ki Ázsiában is. „Biztosítani kell mindenhol, hogy tekintélyelvű vezetők ne jussanak arra a következtetésre: katonai erő alkalmazása és a nemzetközi jog megsértése által – ahogy azt Vlagyimir Putyin orosz elnök teszi Ukrajnában – bármit megtehetnek” – fogalmazott.
Stoltenberg végezetül üdvözölte, hogy Japán elítéli Ukrajna jogellenes megtámadását, valamint pénzügyi támogatást nyújt a NATO Ukrajnának szánt segélycsomagjához.

Ukrán parancsnokság: orosz repülőgépek Csernyihiv megyét bombázták

Két orosz Szu-35-ös vadászbombázó repülőgép kedd délután bombákat dobott az észak-ukrajnai Csernyihiv megye egyik településére, a támadásban egy helyi lakos megsérült – közölte az ukrán északi műveleti parancsnokság.

Pecsenjuhi településen a légicsapás következtében kigyulladt egy családi ház és melléképületei. Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzátette, hogy helyi lakosok két lakóház megsemmisüléséről számoltak be, a támadás sérültje az egyik házban tartózkodott.
Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán légvédelem kedden hét csapást mért az orosz erők koncentrációs területeire, a rakéta- és tüzérségi egységek pedig eltaláltak két orosz parancsnoki állást és egy elektronikus hadviselési állomást. Az orosz erők a nap folyamán két rakéta- és 28 légicsapást indítottak, 17 Sahid-136 drónt vetettek be, amelyek közül 14-et az ukrán erők megsemmisítettek. Ezenkívül az orosz csapatok hét támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel. A vezérkar közölte, hogy az orosz támadásoknak vannak halálos áldozatai és sérültjei a civil lakosság körében, de számukat nem ismertette.
A jelentés szerint az orosz hadsereg fő erőfeszítéseit változatlanul a Donyeck megyei Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések elleni támadó műveletekre összpontosítja, a nap folyamán több mint 45 ellenséges támadást vertek vissza az ukrán erők. Bahmut és Marjinka továbbra is a harci cselekmények középpontjában állnak – írta a vezérkar.

Mintegy 8500-an menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. április 4-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4595 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3982 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 47 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. április 4-én 53 ember, köztük 22 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine