quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
Vásárhely

Olvasói levél: bűntelenül bűnhődve – leventéink kálváriája

2023. április 04.

78 éve ezen a napon estek szovjet fogságba az ifjú vásárhelyi leventék. Vitéz Détár Zoltán emlékezik.

„Ezen a napon, 1945. április 4-én estek a szovjet csapatok fogságába városunk ifjú leventéi. A két arcvonal között rekedt fegyvertelen fiatalokat először egy súlyos tűzcsapás érte, mely során többen meghaltak, és sokan megsebesültek. Ezután a fegyvert sosem fogott leventéket hadifogolyként a Szovjetunióba hurcolták. Ahol bűntelenül kellet bűnhődniük az embertelen körülmények között. Sokan nem tértek haza, az éhség és a betegségek szó szerint megtizedelték őket. A szerencsésebbek 1947-ben hazatérhettek, de voltak akik csak 1948-ban szabadultak az ártatlanul elszenvedett fogságból.

A rendszerváltásig tilos volt emlékezniük az ott történtekre. Most már szabadon emlékezhetünk, tegyük is. Mert a háború kísértete újra megjelent a közelünkben, amennyiben nem tanulunk a múltunkból, a jövőnket tesszük kockára. Szervezett városi megemlékezés hiányában idén csak magunk tudunk emlékezni, megtehetjük a Szent István-templom falán elhelyezett emléktáblánál, a szintén a Szent István téren található emlékfánál és a Levente téren található emlékműnél. De emlékezhetünk néhány gondolattal, mint a lelkünkben gyújtott mécsessel is.

Hittek egy istenben,
Hitték egy házában,
Hittek Magyarország feltámadásában!
Emlékük legyen áldott!” – írja vitéz Détár Zoltán.