Az orosz-ukrán háború 396. napja – FRISSÜL

Immár háromszázkilencvenhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán drón okozott robbanást Tula megyében

Lezuhant egy robbanóanyagot szállító, ukrán 141-es drón az oroszországi Tula megyében lévő Kirejevszkben – közölték a rendvédelmi szervek a TASZSZ orosz hírügynökséggel.

A Tulától mintegy 30 kilométerre délkeletre történt incidensben három civil könnyebben megsérült, és három többemeletes lakóházban, valamint néhány gazdasági épületben is károk keletkeztek. A helyszínen a hatóságok vizsgálatot folytatnak.
Március során már két hasonló eset történt az Ukrajnával nem határos régióban, amelyben több hadiipari vállalat működik.
Az esetről említést tett Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője is a vasárnapi hadijelentést ismertetve. Beszélt arról is, hogy az ukrán fegyveres erők az elmúlt nap során „mintegy 440 főt” veszítettek el a harcokban. Közülük több mint kétszáz katona a Donyeck körzetében folyó harcokban esett el.

Vlagyimir Putyin: Oroszország és Kína nem hoz létre katonai szövetséget

Oroszország és Kína nem hoz létre katonai szövetséget, és senkit sem fenyeget, a Nyugat viszont új, globális tengelyeket alakít ki – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című vasárnapi műsorának nyilatkozva,

„Van közöttünk haditechnikai együttműködés (Kínával), nem titkoljuk. Minden átlátható, nincs ebben semmi titok. Katonai együttműködés is van közöttünk, gyakorlatokat tartunk. (…) Mindezt folytatjuk, minden átlátható, de ez nem katonai szövetség” – mondta Putyin.
Az orosz elnök, meg nem nevezett nyugati elemzőkre és politológusokra hivatkozva kifogásolta, hogy a Nyugat ezzel szemben „új tengelyeket épít”, hasonlóan ahhoz, ahogy azt „Németország és Olaszország fasiszta rezsimje, illetve a militarista Japán” tette a 30-as években. Nehezményezte a „globális NATO” létrehozására irányuló törekvéseket, amelybe Új-Zélandot, Ausztráliát és Dél-Koreát is be akarják vonni. Emlékeztetett rá, hogy az év elején brit-japán megállapodás jött létre a katonai együttműködésről.
Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok „maga alatt vágja a fát” azzal, hogy egyes országok, köztük Oroszország számára akadályozza a dollár használatát az elszámolásban, és rámutatott, hogy ilyen célokra a nemzeti fizetőeszközök is megfelelnek, köztük a jüan is. Putyin szerint „nem a szkeptikusok, hanem az irigyek” állítják azt, hogy Moszkva Peking befolyása alá kerülhet. Rámutatott, hogy az európai gazdaság függősége sokkal nagyobb Kínától, mint az oroszé.
Elmondta, hogy a Hszi Csin-ping kínai elnök moszkvai látogatásának idején – a kandallónál, tea mellett a Kremlben folytatott négyszemközti tárgyalásuk során – részletesen kifejtette ukrajnai rendezési tervét. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyanebben a műsorban azzal kapcsolatban, hogy a két vezető eszmecseréje terven felül elhúzódott, azt hangoztatta, hogy ez a közöttük fennálló bizalom és a tárgyalások tartalmas mivoltának jele volt.
Putyin a nyugati országokat az ukrajnai konfliktus „felbujtóinak és uszítóinak” nevezte, megismételve álláspontját, miszerint a válságot az általuk támogatott 2014-es „fegyveres alkotmányellenes puccs” indította el.
„Meg kellett védenünk a Krím lakosságát, és végül valamilyen formában támogatást kellett nyújtanunk a Donyec-medencének is” – mondta, hozzátéve, hogy a Nyugat „a vörös, sőt a bordó vonalat is átlépi” azzal, hogy fegyvert szállít „a kijevi rezsimnek”.
Az elnök szerint a Nyugat titokban, éjszaka szállítja a fegyvereket, amelyeket az orosz hadsereg megpróbál a folyamat közben megsemmisíteni. Elismerte, hogy „olykor sikerül, olykor nem”, hozzátéve, hogy „senkinek ne legyen kétsége afelől”, hogy Moszkva nem fogla a szállításokat „közönyösen, ölbe tett kézzel” szemlélni.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Londonban éppen az orosz-kínai csúcsra időzítve jelentették be a szegényített urániumot tartalmazó lőszerek Ukrajnába szállításának szándékát. Elmondta, hogy Oroszországnak van mivel válaszolnia, és több százezer ilyen lövedékkel rendelkezik.
„Egyelőre nem vetjük be őket” – mondta.
Putyin elutasította a brit állítást, miszerint a gyengített uránt tartalmazó lőszerek bevetésének nincsenek káros következményei.
„Ez nyilvánvalóan nem így van. Tény, hogy valóban nem minősülnek tömegpusztító fegyvernek. Ez igaz. De a (páncéltörésre használt) szegényített urániumlövedék (.) magjából mégis úgynevezett sugárzó port keletkezik, és ebben az értelemben mindenképpen a legveszélyesebb fegyverek közé tartozik” – mondta.
Emlékeztetett rá, hogy a volt Jugoszláviában és Irakban, ahol ilyen lőszereket vetettek be, a helyi lakosok körében a rákos megbetegedések száma a sokszorosára nőtt. Rámutatott, hogy az ukrán fegyveres erők olyan övezetben vetnék be a gyengített urániumot, ahol olyanok élnek, akiket Kijev a sajátjainak tekint, a termőföldet is megfertőzve.
Putyin szombaton bejelentette, hogy Moszkva harcászati nukleáris fegyverek állomásoztatásáról állapodott meg Minszkkel. Mint mondta, ez a lépés nem sértené meg az atomsorompó-egyezményt, és utalt rá, hogy az Egyesült Államok évtizedek óta állomásoztat nukleáris fegyvereket európai szövetséges országok területén.
Azt is közölte, hogy Oroszország július 1-jéig befejezi a nukleáris eszközök tárolására szolgáló létesítmény építését Fehéroroszországban, megjegyezve, hogy Moszkva nem engedi át a felettük való ellenőrzést Minszknek. Elmondta, hogy tíz, taktikai atomfegyver szállítására alkalmas repülőgép állomásozik a szomszédos ország területén, amelynek Moszkva már több, erre szintén képes Iszkander rakétarendszert adott át.
Putyin arról is szólt, hogy amíg a szövetségesei 420-440 harckocsit fognak leszállítani Ukrajnának, addig az orosz hadiipar több mint 1600 új ilyen eszközt fog gyártani. Hozzátette, hogy az orosz hadsereg tankjainak száma összességében háromszorosan fogja meghaladni az ukránét.
Az orosz elnök kommentálta 17 uniós ország és Norvégia megállapodását is, amelynek alapján a következő 12 hónapban egymillió tüzérségi lőszert szállítanak le Ukrajnának. Elmondta, hogy a gyorsan bővülő orosz hadiipar ugyanezen időszak alatt háromszor annyit lesz képes előállítani. Putyin szerint amíg az Egyesült Államok havonta 14-15 ezer lövedéket gyárt, addig az ukrán fegyveres erők a konfliktus során naponta akár 5 ezer lövedéket is felhasználnak.

Rendkívüli döntést hozott Putyin, taktikai atomfegyvereket telepít Belaruszba

Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy taktikai atomfegyvereket telepítenek Belaruszba. Az orosz elnök állítása szerint ez nem sérti meg az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló megállapodást, az úgynevezett atomsorompó-szerződést. Mindemellett a lépés jó eséllyel tovább eszkalálja a Nyugat és Oroszország konfliktusát.

Vlagyimir Putyin szombaton számolt be arról, hogy aláírta a taktikai atomfegyverek Belaruszban történő állomásoztatásáról szóló megállapodást. „Megállapodtunk Alekszandr Lukasenka belorusz elnökkel, hogy taktikai atomfegyvereket helyezünk el Belaruszban anélkül, hogy megsértenénk az atomsorompó-szerződést” – fogalmazott az orosz elnök a Rosszija 24 televíziócsatorna adásában.

Putyin azt is közölte, hogy szerinte mindez azért nem sérti meg az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló sokoldalú szerződést, mivel az Egyesült Államok már rendelkezik ilyen fegyverekkel Európában. Nyilatkozatából az is kiderült, hogy már tíz darab, nukleáris fegyverzet szállítására alkalmas repülőgép landolt Belaruszban, TOVÁBBÁ MÁR ÁTADTÁK A BELORUSZOKNAK A NUKLEÁRIS TÖLTETEK INDÍTÁSÁRA ALKALMAS ISZKANDER RAKÉTARENDSZEREKET IS.

A TASZSZ hírügynökség szerint az orosz elnök azt is elmondta, hogy az atomfegyverek kezelőszemélyzetének kiképzése április 3-án veszi kezdetét Belaruszban, és július 1-jére fejezik be a taktikai nukleáris töltetek raktárának a megépítését. Mindeközben Vlagyimir Putyin azt is leszögezte, hogy A BELARUSZBA TELEPÍTETT ATOMFEGYVEREK FELETT TOVÁBBRA IS OROSZORSZÁG FOG RENDELKEZNI.

A Bloomberg hírügynökség egyébiránt már néhány órával ezelőtt értesült arról, hogy megszülethet ez a megállapodás. Akkor azt írták: ha az orosz elnök ezt meglépi, akkor azzal eszkalálhatja a konfliktust a Nyugattal.

A Reuters szerint a bejelentés azért is jelent fontos fejleményt, mert ezáltal az 1990-es évek óta most először telepítenek nukleáris fegyvereket Belaruszba. Mint írták, az oroszok eddig büszkén hangoztatták, hogy nekik – az Egyesült Állámaokkal ellentétben – nincsenek nukleáris fegyvereik az országon kívül. Most viszont egy olyan országba telepítenek ilyen fegyvereket, amely a NATO három országával (Lengyelország, Litvánia, Lettország) is szomszédos.

„Ez Putyin játékának a része, amellyel az a célja, hogy megfélemlítse a NATO-t […] katonailag nincs szükség ezekre a fegyverekre Belaruszban, mivel Oroszországnak a saját országán belül is bőven elég nukleáris fegyvere van” – mondta a Reutersnek Hans Kristensen, az Amerikai Tudósok Szövetségének nukleáris ügyekkel foglalkozó szakértője – olvasható az Indexen.

Csaknem 12 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. március 25-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5849 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5814 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 70 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. március 25-én 43 ember, köztük 24 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine