Az orosz-ukrán háború 395. napja – FRISSÜL

Immár háromszázkilencvenötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Szijjártó Péter: Magyarország nem tudja támogatni Ukrajna transzatlanti és európai integrációját, amíg a kárpátaljai magyar iskolák veszélyben vannak

Magyarország egyetlen esetben sem fogja tudni támogatni Ukrajna transzatlanti és európai integrációját, amíg a kárpátaljai magyar iskolák veszélyben vannak – írta hivatalos közösségi oldalán Szijjártó Péter péntek este, miután megbeszélést folytatott Ilze Brands Kherisszel, az ENSZ emberi jogokért felelős főtitkár-helyettesével.

A külgazdasági és külügyminiszter Facebook-bejegyzésében felidézte: miközben 1300 magyarországi iskolában és óvodában fogadunk be Ukrajnából menekült gyerekeket és diákokat, aközben Ukrajnában 99 magyar általános és középiskolát fenyeget a bezárás veszélye az ukrán oktatási törvény miatt.
Hozzátette: 2015 óta Ukrajnában számos olyan jogszabály született, amelyek lépésről lépésre sértették meg és csökkentették az anyanyelvhasználathoz kapcsolódó kisebbségi jogokat.
„Az elmúlt nyolc évben folyamatosan kaptuk az ígéreteket az ukrán hatóságoktól, hogy meg fogják oldani ezt a problémát, azonban valójában nem tettek semmit” – írta Szijjártó Péter.
Ilze Brands Kherisnek, az ENSZ emberi jogokért felelős főtitkár-helyettesének „világossá tettem, hogy Magyarország egyetlen esetben sem fogja tudni támogatni Ukrajna transzatlanti és európai integrációját, amíg a kárpátaljai magyar iskolák veszélyben vannak” – olvasható a bejegyzésben.

Újabb ukrán katonák holttestét szállították vissza Ukrajnába

További 83 elesett ukrán katona holttestét szállították vissza Ukrajnába pénteken az orosz erők által megszállt területekről – közölte az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős ukrán tárca.

A holttestek átszállítása a reintegrációs minisztérium alá tartozó eltűnt személyekért felelős hivatal közreműködésével, a bűnüldöző szervekkel együttműködve történt – írta a tárca közleményében.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy a minisztérium korábbi közlése szerint március 3-ig Ukrajnába 1426 katona holtteste került vissza.
A hadifoglyokkal való bánásmódért felelős koordináló parancsnokság közben arról tájékoztatott, hogy Ukrajna egyoldalúan átadta Oroszországnak az összes, szállítható állapotban levő súlyosan sérült, illetve súlyos beteg orosz foglyot. A közlemény szerint ezt Kijev a genfi egyezmény vonatkozó cikkelyei alapján, és a Nemzetközi Vöröskereszttel együttműködve tette meg. Ebben az esetben nem hadifogolycsere történt, hanem a súlyosan sebesült foglyok feltétel nélküli, a nemzetközi humanitárius jog által előírt hazaszállítása – közölte a parancsnokság. Azt nem hozták nyilvánosságra, hány foglyot adtak át Oroszországnak.
„Ugyanakkor az agresszor állam a nemzetközi normákat szisztematikusan figyelmen kívül hagyva továbbra is többezer ukrán állampolgárt tart fogságban, köztük súlyos betegeket és sebesülteket, civileket, gyerekeket és nőket, időseket, valamint olyanokat, akik az orosz invázió kezdete előtt fogságba estek. Az állampolgárok ezen kategóriáit a nemzetközi humanitárius jog értelmében minden feltétel nélkül haza kell juttatni Ukrajnába. Ennek ellenére Oroszország azt is megtagadja a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága képviselőinek, hogy a fogvatartottakhoz eljussanak, nem biztosítja a foglyoknak a kapcsolatot a hozzátartozóikkal, a megfelelő táplálkozást, az orvosi ellátást, szándékosan embertelen körülményeket teremt nekik a fogságban – tette hozzá a parancsnokság. Hangsúlyozta: „Ukrajna felszólítja a világközösséget, hogy fokozza a nyomást az agresszor államra annak érdekében, hogy Oroszországot a nemzetközi humanitárius jog betartására kényszerítse, és Ukrajna minden jogellenesen fogva tartott állampolgára kiszabaduljon a fogságból”.
Az északkeleti Szumi megye kormányzói hivatala arról tájékoztatott, hogy péntekre virradó éjjel orosz légitámadás érte a régiót, aminek következtében Bilopillja településen két helyi lakos életét vesztette.
Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy Krivij Rih városát az éjjel orosz erők iráni gyártású Sahíd önmegsemmisítő drónokkal támadták, öt drón becsapódott, de személyi sérülés nem történt.
Az ukrán déli műveleti parancsokság arról számolt be, hogy a déli Odessza megyét orosz Szu-35-ös vadászgépek lőtték rakétákkal, az ukrán légvédelem két H-59-es „levegő-föld” rakétát megsemmisített. Áldozatokról nem érkezett hír.
Az ukrán vezérkar pénteki helyzetjelentése szerint az elmúlt nap során mintegy 1020-szal 169 170-re nőtt az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége. Az ukrán erők egyebek mellett megsemmisítettek négy harckocsit, nyolc tüzérségi, és három légvédelmi rendszert. A háború tavaly februári kezdete óta Oroszország 3574 harckocsit, 2616 tüzérségi és 276 légvédelmi fegyvert veszített.

Emmanuel Macron és Ursula von der Leyen áprilisban együtt Kínába látogat

Emmanuel Macron francia elnök pénteken, az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek brüsszeli találkozója után tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy áprilisban az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel együtt Pekingbe utazik, hogy tárgyalásokat folytasson Hszi Csin-ping kínai elnökkel az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

A francia elnök kijelentette: a bizottság elnökével együtt egységesen próbálják majd meggyőzni a pekingi vezetést: gyakoroljon nyomást Moszkvára annak érdekében, hogy véget vessen ukrajnai háborújának.
Macron a sajtótájékoztatón hangsúlyozta annak a most született uniós megállapodásnak a fontosságát, amelynek értelmében az EU közös beszerzésen keresztül egy év alatt egymillió lőszert fog biztosítani az ukrán védelmi erőknek. Kiemelte, hogy az uniós csúcson a tagállamok megerősítették eltökéltségüket abban, fellépnek az Ukrajnában elkövetett bűncselekmények büntetlensége ellen, és támogatják a nemzetközi bíróságok munkáját ezen a területen.
Az energiaügyekről szólva a francia államfő azon a véleményen volt, hogy az EU a számos borúlátó előrejelzéshez képest sokkal jobb helyzetben lesz a tél végén, mivel a gázkészleteket továbbra is feltöltve tartják. Kiemelte, hogy Franciaország nagymértékben befektetett a megújuló energiába, de felhívta a figyelmet az atomenergia dekarbonizációs folyamatokban játszott fontos szerepére is.
Az uniós csúcs euróövezettel foglalkozó pénteki tanácskozásával kapcsolatban elmondta, hogy a tagállami vezetők, Christine Lagarde-dal, az Európai Központi Bank elnökével tárgyaltak az európai bankszektor helyzetéről. Macron hangsúlyozta: az európai bankrendszer szilárd alapokon áll az e területre vonatkozó uniós szabályozásoknak köszönhetően. „Tanultunk a múltbeli válságokból. Ma az euróövezet az a terület, ahol a bankok a legstabilabbak, mert szoros figyelemmel követték a 2008-as pénzügyi válságból eredő banki szolvencia- és likviditási mutatókat.”
Emmanuel Macron hazájának belpolitikai helyzetére is kitért. Elmondta, hogy az ő kérésére halasztják el III. Károly brit uralkodó és hitvese, Kamilla királyné párizsi látogatását, amely vasárnaptól szerdáig tartott volna, mert a nyugdíjreformok elleni tüntetések miatt „komolytalan lett volna” azt fenntartani „A francia kormány olyan körülmények között szeretné vendégül látni a brit uralkodót, amelyek „méltóak a két ország baráti viszonyához” – jelentette ki. Felvetette, hogy a királyi pár a nyár elején látogathatna Franciaországba, és megerősítette, hogy részt fog venni az új brit uralkodó koronázási ceremóniáján.
Hangsúlyozta azt is, hogy a francia parlament a tüntetések ellenére is működik. „Haladunk előre, az ország nem állhat meg” – hangsúlyozta. Elítélte az erőszakos demonstrációt, és támogatásáról biztosította a rendvédelmi szerveket, akik véleménye szerint „példamutató munkát” végeznek.

Közel 11 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. március 24-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5970 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4952 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 34 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine