Az orosz-ukrán háború 392. napja – FRISSÜL

Immár háromszázkilencvenkettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Azbej Tristan: azonnali fegyverszünetre és a béketárgyalások megkezdésére van szükség

Azonnali fegyverszünetre és a béketárgyalások megkezdésére van szükség az ukrajnai háború kapcsán – jelentette ki kárpátaljai látogatásán Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár.

Közölte, hogy a az ukrajnai háború következtében kialakult helyzet felmérése céljából tett szolidaritási látogatást Kárpátalján a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöke, Luscsák Nílus meghívására.
Az államtitkár az Ungvártól ötven kilométerre fekvő nagybereznai görögkatolikus menekültszállás megtekintését követően emlékeztetett arra, hogy Magyarország a háború első percétől szolidáris az ukrajnai háború áldozataival. Azonnal megnyitotta a határokat „több mint egymillió ukrajnai háborús menekült előtt, számukra minden lehetséges felajánlást és segítséget felkínáltunk” – fogalmazott.
Először Kárpátalján, rövidesen pedig Ukrajna belső vidékein is segítségnyújtási programok indultak, majd „a magyar kormányzati állami támogatás, segítségnyújtás elérkezett a háborús övezetbe is” – húzta alá Azbej Tristan.
A segítségnyújtás léptékéről szólva kijelentette, hogy Magyarország 130 milliárd forint értékben támogatta az ukrajnai háború áldozatait. Magyarország egyebek mellett egy iskola, egy önkormányzati és egy egészségügyi központ újjáépítését is vállalta.
Azbej Tristan kiemelte: a segítségnyújtás kulcsszereplői a Kárpátalján tevékenykedő karitatív szervezetek és az egyházak. Szavai szerint a görögkatolikus püspökség 120 millió forintot kapott. A pénzt a Kárpátaljára menekült több mint 300 ezer ember ellátására, valamint nemzetiségtől függetlenül azoknak a kárpátaljai családoknak a megsegítésére fordították, amelyek elveszítették a fő kenyérkeresőket.
Az államtitkár elmondta, hogy egész napos programján olyan görögkatolikus intézményekben fordult meg, amelyekben az ország belsejéből menekült családokat látnak el. Azbej Tristan közölte: a jelenlegi helyzetről egyeztetett a kárpátaljai magyar közösség vezetőivel és velük együtt úgy látja, hogy „a legnagyobb problémát és a legnagyobb kihívást továbbra is a nagyszámú belső menekültnek az ellátása jelenti”.
Az államtitkár aláhúzta, hogy a legsürgetőbb és a legfontosabb lépés a vérontás beszüntetése, azonnali fegyverszünetre és a béketárgyalások megkezdésére van szükség. „Ez a magyar álláspont és amit ma ezen a látogatáson láttam, csak megerősít engem személyesen is ebben” – fogalmazott Azbej Tristan.

Szlovákia kedvezményesen szerezhet Viper helikoptereket az Ukrajnának ajándékozott MiG vadászrepülőgépek helyett

Az ügyvezető szlovák védelmi miniszter, Jaroslav Nad szerint az Amerikai Egyesült Államok kedvezményesen kínál 12 új Bell AH-1Z Viper helikoptert a Szlovákia által Ukrajnának adományozott MiG 29-es vadászgépek helyett – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a miniszternek a közösségi hálón tett bejelentésére hivatkozva szerdán.

A szlovák tárcavezető szerint az amerikai ajánlat a helikoptereken kívül azok pilótáinak kiképzésére, illetve mintegy 500 AGM-114 Hellfire rakétára is kiterjed, s azokért Szlovákiának megközelítőleg 340 millió eurót kellene fizetnie, 3-4 éven belül.
„A fennmaradó összeget, mintegy 660 millió dollárt ajándékként kapnánk az amerikai kormány védelmi alapjától (Foreign Military Financing)” – idézte Jaroslav Nad szavait a szlovák hírügynökség. A szlovák ügyvezető miniszter úgy véli, országa két éven belül kaphatná meg az amerikai helikoptereket. Megjegyezte: az ajánlat iránt más országok is érdeklődnek, s az részben közvetett kompenzáció lehet a Szlovákia által megrendelt F-16-os vadászgépek leszállítása terén bekövetkezett késedelem miatt is.
Jaroslav Nad megállapította: ilyen módon az Ukrajnának adott MiG 29-es vadászgépekért országa 900 millió eurót meghaladó értékű kompenzációt kaphat, amely összeg a helikopterekre elnyerhető amerikai kedvezményen kívül tartalmazza a vadászgépek átadásáért ígért 200 millió eurós, valamint az ugyancsak Ukrajnának adott Kub légvédelmi rendszerért járó 50 millió eurós európai kompenzációt is. A szlovák ügyvezető védelmi miniszter által ismertetett ajánlatról még a pozsonyi kormánynak kell döntést hoznia.
Eduard Heger tavaly decemberben egy ellene indítványozott bizalmi szavazáson megbukott kabinetje, amely azóta ügyvezetőként kormányoz, a múlt héten, online ülésén döntött arról, hogy Szlovákia – teljes készletét – 13 darab MiG 29-es vadászgépet, illetve egy Kub légvédelmi rendszert adományoz Ukrajnának. A szlovák fegyverzet átadásának előzménye, hogy Eduard Heger ügyvezető szlovák kormányfő a február eleji brüsszeli EU-csúcson Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott találkozója során ígéretet tett arra, hogy Szlovákia átadja MiG 29-es vadászgépeit Ukrajnának.
A vadászgépek átadásáról hozott múltheti döntés ellen több szlovák ellenzéki párt is tiltakozott, köztük az Ukrajnának történő szlovák fegyverszállítást elutasító Irány (Smer-SD) is, amelynek elnöke, Robert Fico pénteken bejelentette: büntető feljelentést tesz az ügyben a főügyészségen hivatali jogkörrel való visszaélés miatt. A szlovák védelmi tárca szerdai közlése szerint az Ukrajnának szánt vadászgépek még Szlovákia területén vannak, azok átadásának folyamata néhány héten belül fejeződik be.

Az orosz erők többszintes lakóházakra lőttek Zaporizzsjában, sok a sérült

Az orosz erők tüzet nyitottak szerdán a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja városra, ahol rakétákkal eltaláltak két kilencemeletes lakóházat, aminek következtében a legfrissebb információk szerint egy ember meghalt, 25-öt sérülésekkel kórházba szállítottak – közölte Anatolij Kurtyev, a város önkormányzatának titkára a Telegramon.

Kurtyev hozzátette, hogy a sérültek közül hárman súlyos állapotban vannak, továbbá egy hét és egy kilenc éves gyermek is könnyebben megsérült.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi oldalakon videofelvételt tett közzé az eltalált lakóházakról. „Oroszország brutális kegyetlenséggel bombázza a várost. Lakóépületeket talált el, amelyekben hétköznapi emberek, gyerekek élnek. Egy terrorista ország igyekszik elpusztítani városainkat, államunkat, népünket. Ez nem válhat szokásos hétköznappá sem Ukrajnában, sem máshol Európában, vagy a világon. Nagyobb egységre és eltökéltségre van szükségünk világszerte, hogy mielőbb legyőzzük az orosz terrort, és megvédjük az életet” – írta az államfő a videó mellé fűzött megjegyzésében.
Viktorija Ruban, az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat Kijev megyei részlegének szóvivője közben arról tájékoztatott, hogy négyre nőtt a főváros közelében fekvő Rzsiscsiv települést ért éjszakai orosz dróntámadás halálos áldozatainak száma. A negyedik áldozat holttestét az eltalált kollégium romjai alól ásták ki.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál kormányzói hivatalok jelentéseiből készített összefoglalójában kiemelte, hogy szerdára virradó éjjel orosz dróntámadás érte a nyugat-ukrajnai Zsitomir megyét is, ahol egy infrastrukturális létesítményben keletkeztek károk. Az ukrán légvédelem három orosz drónt semmisített meg. Személyi sérülésről nem érkezett hír. Kedd este a déli Odessza megyét érte orosz rakétatámadás. Egy rakéta eltalálta a Kijev által oroszbarátnak deklarált ukrán ortodox egyház egyik kolostorának háromemeletes épületét, négy ember sérült meg.
Zelenszkij szerdán Donyeck megyében tett munkalátogatást, amelynek keretében felkereste az orosz erők által ostromlott Bahmut irányában létesített, előretolt ukrán állásokat, és kitüntetéseket adott át katonáknak. Az elnöki iroda tájékoztatása szerint az államfő jelentéseket hallgatott meg a hadműveleti helyzetről, és a harcok állásáról.

Japán kormányfő: Lengyelország japán fejlesztési támogatásban részesül

A folytatódó ukrajnai háború Lengyelországra egyre nagyobb terhet ró, ezért Varsó japán fejlesztési támogatásban részesül – jelentette be szerdán az előző napi kijevi látogatása után a lengyel fővárosban tartózkodó Kisida Fumio japán miniszterelnök.

Kisida Fumio a Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat követő közös sajtóértekezleten megköszönte Lengyelországnak, hogy az Ukrajnába irányuló katonai és humanitárius támogatás logisztikai központja lett.
Közölte: Japán ezért hivatalos fejlesztési támogatást nyújt Lengyelországnak annak gazdasági fejlettsége ellenére. Bejelentette, hogy Tokió elmélyíti a visegrádi csoporttal folytatott együttműködését is a V4 plusz Japán formátumban, és a térségbeli országokkal a Három tenger kezdeményezés és a Bukaresti Kilencek keretében is együtt fog működni.
Beszámolója szerint Morawieckivel megállapodtak a biztonsági együttműködés többirányú elmélyítéséről. Gazdasági téren a magas hőmérsékletű gázhűtéses reaktorokat, a tiszta szén- és hidrogéntechnológiákat jelölte meg lehetséges új együttműködési területként.
Az ukrajnai háború mihamarabbi lezárása végett a japán kormányfő fontosnak nevezte „a hasonló gondolkodású országok” – köztük Lengyelország – egységének megőrzését, a Moszkvával szembeni szankciók és az Ukrajnának nyújtott támogatás folytatását. Ennek érdekében Japán az általa idén vezetett G7 csoport keretében is lépni fog – tette hozzá.
Mateusz Morawiecki úgy értékelte: „Szemünk láttára új geopolitikai rend születik”, ebben a helyzetben szükséges a békéről, a stabilitásról, a szabadságról hasonlóan gondolkodó országok szoros együttműködése.
A lengyel miniszterelnök veszélyesnek nevezte a Kína-Moszkva-tengelyt. „Aggodalommal tölt el bennünket a kínai elnök moszkvai látogatása” – utalt Morawiecki Hszi Csin-ping előző napi, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalásaira. „Megpróbáljuk meggyőzni Kínát, hogy ne támogassa Oroszországot agresszív nemzetközi politikájában” – fűzte hozzá.
A japán miniszterelnököt szerdán Andrzej Duda lengyel elnök is fogadta, ezt követően Marcin Przydacz államtitkár, az elnöki hivatal külügyi irodájának főnöke a TVP Info közszolgálati hírtelevíziónak a Lengyelországra, valamint a térségbeli biztonságra nézve „jó hatásúnak” nevezte az ukrajnai háborúról, valamint a lengyelországi japán beruházásokról is szóló megbeszélést.

Washington: most nem akarunk tűzszünetet Ukrajnában

John Kirby, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin keddi találkozója után tartott sajtótájékoztatót, ahol arra figyelmeztetett: egy esetleges mostani tűzszünet, amely befagyasztaná a frontvonalat, megadná a lehetőséget Vlagyimir Putyinnak, hogy időt és teret nyerjen, amire most a legnagyobb szüksége van.

Kirby szerint a kínai elnöknek sürgetnie kellene Oroszországot, hogy vessen véget Ukrajna inváziójának, ha konstruktív szerepet akar játszani a konfliktusban. Amint arra felhívta a figyelmet, az ENSZ alapokmányának követése azt jelenti, hogy Oroszországnak ki kell vonulnia egész Ukrajnából.

Megint 8 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. március 21-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4820 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3149 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 68 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. március 21-én nem érkeztek Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Brit védelmi minisztérium: a szegényített urániumtartalmú páncéltörő lövedéknek semmi köze a nukleáris fegyverekhez

A brit védelmi minisztérium kedd esti közleménye szerint a szegényített urániumtartalmú páncéltörő lövedékeknek az orosz vezetők kijelentéseivel ellentétben semmi közük a nukleáris fegyverekhez.

A közlemény előzményeként Annabel Goldie, a londoni védelmi tárca államtitkára egy írásos parlamenti kérdésre válaszolva közölte, hogy Nagy-Britannia az Ukrajnának szánt tizennégy Challenger 2 harckocsival együtt lőszert is átad, és a szállítmányban olyan páncéltörő lövedékek is szerepelnek, amelyek szegényített urániumot tartalmaznak.
Az államtitkár szerint ezek az eszközök nagyon hatékonyan használhatók a korszerű harckocsik és páncélozott járművek ellen.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden, Hszi Csin-ping kínai elnökkel tartott moszkvai tárgyalásai után a londoni bejelentésre utalva azt mondta, hogy Oroszország kénytelen lesz reagálni, „ha a kollektív Nyugat nukleáris összetevőt tartalmazó fegyvereket vetne be”.
Putyin szavaira reagálva a brit védelmi minisztérium kedd esti nyilatkozatában leszögezte: a szegényített uránium a páncéltörő eszközök „szabványos összetevője, és semmi köze a nukleáris fegyverekhez”.
A tárca közleménye szerint ezt Oroszország is tudja, de ennek ellenére szándékos félrevezetéssel próbálkozik.
A londoni védelmi minisztérium szerint a brit tudományos akadémia szerepét betöltő Royal Society és más szervezetek tudósai által végzett független kutatások arra a megállapításra jutottak, hogy a szegényített urániumot tartalmazó lőszerek alkalmazásának valószínűleg csekély hatása van az emberi egészségre és a környezetre.
A tárca hangsúlyozza, hogy a brit hadsereg évtizedek óta használ szegényített urániumot páncéltörő lövedékeiben.
A BBC brit közszolgálati médiatársaság által idézett szakértők szerint a szegényített uránium rendkívül nagytömegű anyag, 1,7-szer sűrűbb, mint az ólom, és így lehetővé teszi, hogy a lövedékek áthatoljanak a harcjárművek páncélzatán, sőt még az acélon is.
Az amerikai védelmi minisztérium szóvivője kedd este a BBC beszámolója szerint közölte, hogy az Egyesült Államok nem küld Ukrajnának semmiféle olyan muníciót, amely szegényített urániumot tartalmaz.

Charles Michel: az EU egy éven belül 1 millió darab lőszerrel látná el Ukrajnát

Az Európai Unió célja, hogy a következő 12 hónapon belül 1 millió darab lőszerrel lássa el Ukrajnát, és biztosítsa ehhez a megfelelő finanszírozást; „ennek érdekében intézkedéseket kell hoznunk az európai védelmi ipar gyártási kapacitásának növelésére” – írta Charles Michel az Európai Tanács elnöke pénteken, az uniós tagállami vezetőknek küldött, a csütörtökön kezdődő brüsszeli uniós csúcstalálkozóra szóló meghívólevelében.

Az elnök azt írta: a tagállamok vezetői első munkaülésükön az ukrajnai helyzettel foglalkoznak, amelyhez Volodomir Zelenszkij ukrán elnök videón keresztül csatlakozik majd. Hangsúlyozta, hogy a vezetők ismét megerősítik az Ukrajna támogatása iránti megingathatatlan uniós elkötelezettséget, amely magában foglalja az elszámoltathatósággal, a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával kapcsolatos munka folytatását.
A meghívólevél szerint, napirenden lesz az európai versenyképesség erősítésének témája is: „Itt az ideje, hogy teljes mértékben kihasználjuk erősségeinket és kezeljük hiányosságainkat. Fel kell lendíteni az EU innovációs kapacitását, valamint meg kell erősíteni a tőkepiaci uniót, annak érdekében, hogy ösztönözzük a technológiai bázisunk megszilárdítását és a zöld illetve digitális átállás megvalósítását célzó beruházásokat. A mai geopolitikai helyzet fényében alapos eszmecserét fogunk folytatni kereskedelempolitikánkról is” – hangsúlyozta Charles Michel.
Az ET elnöke arra is kitért, hogy a tanácskozáson téma lesz a leutóbbi EU-csúcs migrációról szóló következtetéseinek végrehajtása is, továbbá az energiaügyi kérdések szintén napirenden maradnak. „Ami az energiát illeti, továbbra is prioritásunk az ellátásbiztonság megfizethető áron történő garantálása. Meg fogjuk vitatni, hogyan érhetjük el ezt a célt” – hangsúlyozta.
Charles Michel azt is közölte, hogy a csúcs első napján, csütörtökön António Guterres, az ENSZ főtitkára csatlakozik a vezetőkhöz, és vele „kulcsfontosságú geopolitikai kérdésekről és globális kihívásokról” fognak tárgyalni az uniós tagországok kormány-és államfői.

Josep Borrell: az EU-nak a globális biztonság és védelem szereplőjévé kell válnia

Az Európai Uniónak a globális biztonság és védelem szereplőjévé kell válnia azáltal, hogy meghallgatja partnereit, fogékony a felhívásokra, és megvitatja, miként fejlesztheti együttműködéseit a közös biztonsági kihívások kezelése érdekében – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, a Schuman Biztonsági és Védelmi Fórum első ülését követően kedden.

Josep Borrell az Európai Parlament épületében tartott ülés záróbeszédében hangsúlyozta: Európának szüksége van partnerekre, mert egyedül nem tud szembenézni a jelen valamennyi kihívásával. Az éghajlatváltozás, a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború, a pénzügyi és gazdasági válság mind partnerségeket igényel – húzta alá.
„Fokoznunk kell a tengeri együttműködést, többet kell tennünk a béke fenntartásáért a szárazföldön, mélyítenünk kell partnerségünket a létfontosságú infrastruktúrák védelme érdekében. Operatív képzéssel kell erősítenünk önmagunkat és partnereinket olyan területeken, mint a hírszerzés, a logisztika vagy a kiber- és hibrid hadviselés. Meg kell tudnunk felelni ezeknek az elvárásoknak” – fogalmazott.
Borrell szerint a partnerségek nem függőséghez vezetnek, „a partnerré válás a feleket erősebbé teszi” – mondta.
Közölte: az Európai Uniónak többet kell tennie annál, mint hogy békét teremt az európaiak között. „Olyan szereplővé kell válnia a világban, amely hozzájárulhat egy jobb világhoz. Ennek elérésére mindazokkal partnerséget keres, akik hozzá akarnak járulni egy békés és virágzó világ megteremtéséhez” – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
A Schuman Fórumot a jövőben kétévente rendezik meg az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének védnökségével. Célja, hogy megerősítse azokat a partnerségeket, melyek meghatározzák az EU magas szintű biztonsági és védelmi törekvéseit. A fórum része az EU szélesebb körű kötelezettségvállalásának, hogy a nemzetközi és regionális szereplőkkel és kétoldalú partnerekkel világszerte fennálló kapcsolatok összetartóbb és átfogóbb hálózatát hozza létre. Megkönnyíti a nemzetközi biztonságról és védelemről folytatott párbeszédet és stratégiai gondolkodást az EU és tagállamai, valamint a partnerei között, valamint megvizsgálja a folyamatban lévő geopolitikai helyzeteket és irányzatokat, kérdéseket és kezdeményezéseket.
A fórum politikusokat, döntéshozókat, az uniós tagállamok és partnerországok katonai vezetőit, valamint azon nemzetközi és regionális szervezetek képviselőit tömöríti, amelyekkel az EU együttműködik a biztonság és a védelem terén.

A Kijev melletti Bucsába látogatott a japán kormányfő

Kisida Fumio japán miniszterelnök keddi ukrajnai látogatása során felkereste a Kijev megyei Bucsát, azt a települést, amelyben kijevi vádak szerint orosz katonák számos súlyos atrocitást követtek el a helyi lakosok ellen az Ukrajna elleni támadás kezdetén.

„A világ megdöbbent, amikor egy éve ártatlan civileket gyilkoltak meg Bucsában. Látván ezt a helyet, valóban nagy haragot érzek emiatt az atrocitás miatt” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál a Reuters beszámolója alapján Kisidát. A miniszterelnök koszorút helyezett el Bucsában a helyi templomnál, majd egyperces néma csenddel és meghajlással tisztelgett a halottak emléke előtt.
A japán kormányfő kedd reggel érkezett Kijevbe, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Látogatásának célja, hogy „kifejezze tiszteletét az ukrán nép bátorsága és türelme iránt, amely Zelenszkij elnök vezetésével kiáll hazája védelméért, és hogy Japán és a G7-országok vezetőjeként szolidaritásáról és rendületlen támogatásáról biztosítsa Ukrajnát” – írta a japán külügyminisztérium közleményében, amelyben a miniszterelnök kijevi útját bejelentette.
Az ukrán elnök a japán miniszterelnökkel folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatón bejelentette, hogy elfogadta Kisida felkérését, és videoösszeköttetés útján részt vesz a G7-csoport májusi hirosimai csúcstalálkozóján. Zelenszkij és Kisida nyilatkozatot írtak alá a két ország különleges globális partnerségéről. „Ez a dokumentum tükrözi azokat az értékeket, amelyeket védünk, és a még megvalósulásra váró törekvéseinket” – mondta az Interfax-Ukrajina hírügynökség jelentése szerint a japán miniszterelnök a dokumentum aláírása után.

Putyin: a kínai terv alapja lehet a rendezésnek

A Kína által javasolt béketerv alapját képezheti az ukrajnai helyzet megoldásának – jelentette ki Vlagyimir Putyin, miután kedden a Kremlben Hszi Csin-ping kínai elnökkel tárgyalt.

„Úgy véljük, hogy a Kína által előterjesztett béketerv számos rendelkezése összhangban van Oroszország megközelítésével, és alapul szolgálhat a békés rendezéshez, amikor a Nyugat és Kijev készen áll majd erre” -mondta az orosz vezető.
„Azonban egyelőre nem tapasztaltunk ilyen készséget részükről” – tette hozzá.
Hszi azt hangoztatta, hogy hazája objektív és elfogulatlan álláspontot képvisel az ukrajnai válsággal kapcsolatban, és aktívan közreműködik a megbékélést és a rendezési tárgyalások újrafelvételét célzó erőfeszítésekben. Mint mondta, Kína az ENSZ Alapokmányának céljai és elvei szerint jár el, a béke és a párbeszéd híve, és szilárdan a történelem helyes oldalán áll.
Putyin arra figyelmeztetett, hogy Oroszország kénytelen lesz reagálni, ha a kollektív Nyugat nukleáris összetevőt tartalmazó fegyvereket vetne be. Az orosz elnök arra a hírre reagált, amely szerint Nagy-Britannia szegényített uránt tartalmazó lőszert tervez szállítani Ukrajnának.
„Ma vált ismertté, hogy az Egyesült Királyság a védelmi miniszterhelyettesének szájával nemcsak harckocsik szállítását jelentette be Ukrajnának, hanem szegényített urániumot tartalmazó lövedékekét is. Úgy tűnik, hogy a Nyugat valóban úgy döntött, hogy nem szavakban, hanem tettekben harcol Oroszországgal az utolsó ukránig” – mondta Putyin.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a közléssel kapcsolatban a Rosszija 1 televíziónak azt mondta, hogy London világszerte aláássa a stratégiai stabilitást.
„Mindjárt megnézzük, hogy mit szándékoznak átadni nekik (a britek az ukránoknak)” – jelentette ki Szergej Sojgu védelmi miniszter újságíróknak, hozzátéve, hogy Oroszországnak van mivel válaszolnia.
Putyin egyébként eredményesnek és építő jellegűnek nevezte a csúcstalálkozót, és úgy értékelte, hogy a kapcsolatok a valaha volt legmagasabb szintet érték el. Mint mondta, a legtöbb nemzetközi kérdésben az orosz és a kínai álláspont közel áll egymáshoz vagy egybeesik.
Bejelentette, hogy a Mongólián átvezető, tervezett Szibéria Ereje-2 gázvezetékkel kapcsolatban minden megállapodás megszületett, hogy bővülni fognak a Kínába irányuló orosz LNG-szállítások, és hogy Moszkva kész növelni az olajszállításokat is. Mint mondta, orosz vállalatok képesek kielégíteni Kína növekvő energiaigényét.
Közölte, hogy Moszkva támogatja a jüan használatát az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokkal való kereskedelemben. Putyin szerint a kétoldalú kereskedelem 2022-ben – 185 milliárd dollárral – történelmi rekordot ért el. Előrejelezte a Kínába irányuló orosz hús- és gabonaexport jelentős növekedését.
Az orosz elnök elmondta, hogy Kína Oroszország vezető partnerévé vált a Távol-Kelet gazdasági fejlődésében és hogy a két ország kész közös munkaszervezetet létrehozni az északi hajózási útvonal fejlesztésére. Közölte, hogy Moszkva támogatja egy, a Sanghaji Együttműködési Szervezeten belül létrehozandó sportszervezet létrehozására irányuló munkát.
Úgy vélekedett, hogy Moszkva és Peking világelsővé válhat az informatika, a hálózatbiztonság és a mesterséges intelligencia fejlesztésében. Kifejezte Moszkva készségét a kínai vállalkozások támogatására az Oroszországból kivonult vállalkozások helyettesítésében.
Hszi a tárgyalásokat őszintének és barátságosnak, a kétoldalú kapcsolatokat pedig létfontosságúak minősítette a korszerű világrend szempontjából. Hangsúlyozta, hogy a fellendült kétoldalú kereskedelem lendületet ad a társadalmi-gazdasági fejlődésnek.
Kína elnöke kiemelten szólt arról, hogy Kína és Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként síkraszáll a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáinak fenntartása mellett és konstruktív erőt fog kifejteni a többpólusú világ érdekében. Hszi Csin-ping szerint a két ország átfogó tervezést vezet be a kereskedelemben, beleértve az informatikai és nyersanyagkereskedelmet is.
A csúcson elfogadott egyik közös nyilatkozatban a felek elfogadhatatlannak nevezték azokat a kísérleteket, amelyek a nemzetközi jog általánosan elismert elveit és normáit „szabályokon alapuló rend” gyakorlatával próbálják felváltani. A felek elítélték az erőpolitikát, a hidegháborús gondolkodásmódot és a tömbökön alapuló konfrontációt. A dokumentumban Moszkva üdvözölte Pekingnek az ukrajnai válság politikai és diplomáciai eszközökkel való rendezésében játszott pozitív szerepét, és megerősítette elkötelezettségét az „egy Kína” elve mellett.
Egy másik nyilatkozatban elfogadták a 2030-ig tartó gazdasági együttműködés alapelveit. Ezek magukban foglalják a kereskedelmi forgalom növelését és szerkezetének optimalizálását, az e-kereskedelem és az innovatív eszközök fejlesztését, a beruházások támogatását, az összekapcsolt logisztikai rendszer kialakítását, valamint az együttműködés erősítését egyebek között a pénzügyek, az energetika, a nyersanyag-ellátás, a technológia és az innováció, valamint mezőgazdaság területén.

Az Egyesült Államok felgyorsítaná az Abrams harckocsik eljuttatását Ukrajnába

Az Egyesült Államok felgyorsítja az Abrams harckocsik szállítását Ukrajna számára – közölte az amerikai védelmi minisztérium kedden.

A Pentagon illetékese közölte, hogy a cél a korszerű harci járművek eljuttatása az ukrajnai hadszíntérre 8-10 hónapon belül, részleteket később ígértek.
A szállítások felgyorsítása azáltal valósulhat meg a védelmi minisztérium szerint, hogy az Abrams harkocsinak nem az újabb, M1A2-es típusát, hanem a korábbi, M1A1 modellt szállítják, amely az amerikai hadsereg készleteiből lehívható, így az év vége előtt eljuttatható Ukrajnába, valamint könnyebben elsajátítható az eszközök kezelése az ukrán hadsereg tagjai számára.
Az eredeti januári bejelentés szerint az Egyesült Államok egy ukrán zászlóaljnyi, azaz 31 új Abrams-harckocsit ajánlott fel Ukrajnának, amelyek leggyártása és szállítása akár 2 évet is igénybe vehetett volna.
Az egyelőre nem világos, hogy az Egyesült Államok mikor kezdi meg az ukrán katonai személyzet felkészítését a világ legkorszerűbbnek mondott harckocsijának kezelésére és karbantartására. Az Abrams harckocsik hatékony alkalmazásához az ukrajnai hadszíntéren szükség van a megfelelő ellátási láncok kialakítására is a pótalkatrészek számára – közölte a Pentagon korábban.
A Joe Biden elnök vezette amerikai adminisztráció januárban több hónap megfontolás után jelentette be az Abrams harckocsik szállítását Ukrajna számára önvédelmi célokra. Az amerikai elköteleződés egy időben történt a német bejelentéssel a Leopard páncélos harckocsik szállítására, ami az akkori jelentések szerint Németország feltétele volt.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine