Az orosz-ukrán háború 391. napja – FRISSÜL

Immár háromszázkilencvenegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Orosz külügy: Washington, London, Párizs és Berlin nem lehet közvetítő

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország nem pályázhatnak a semleges közvetítő szerepére az ukrajnai békefolyamatban, mivel részesei az Oroszország elleni konfliktusnak – közölte az orosz külügyminisztérium az állami hírügynökséggel.

A tárca a müncheni biztonsági konferencia korábbi elnöke, Wolfgang Ischinger azon javaslatára reagált, amelynek értelmében fel kell állítani egy kapcsolattartó csoportot az ukrajnai „békefolyamat elindítására”, amiben Washingtonnak, Londonnak, Párizsnak és Berlinnek is szerepet kell vállalnia.
„Hivatalosan nem tudunk erről a kezdeményezésről (csak a sajtóból). Mindazonáltal Ischinger elképzelése jogosan vet fel kérdéseket. Mindenek előtt azért, mert mind a négy említett ország maga is részese az Oroszországgal fennálló konfliktusnak, amely Ukrajna területén folyik” – közölte a tárca.
A minisztérium állásfoglalásában rámutatott, hogy nevezett országok fegyverrel és „zsoldosokkal”, valamint hírszerzési adatokkal látják el Ukrajnát és katonákat képeznek ki részére. Továbbá szankciókat léptettek életbe Oroszországgal szemben, zárolták a külföldi kintlévőségeit, bíróságot terveznek felállítani az orosz vezetés megbüntetésére, zsarolják Moszkva barátait, megtiltva nekik, hogy együttműködjenek Moszkvával.
„Ezek az országok támogatják Zelenszkij ál-békekezdeményezéseit, amelyek valójában nem jelentenek mást, mint a valóságtól elrugaszkodott ultimátumot, amely országunk kapitulációját követeli” – hangoztatta az orosz külügyminisztérium névtelenül nyilatkozó illetékese a RIA Novosztyinak.
Emlékeztetett rá, hogy nevezett országok 2014-ben „támogatták az alkotmányellenes kijevi államcsínyt”, és „elszabotálták” a rendezés alapjának tekintett minszki megállapodások teljesítését.
A moszkvai külügyminisztériumnak az orosz állami hírügynökség által megszólaltatott illetékese rámutatott, hogy Moszkva szerint a konfliktus átfogó, igazságos és fenntartható rendezése csak az harci cselekmények és a nyugati fegyverszállítások beszüntetése, az új területi realitások elismerése, Ukrajna demilitarizálása és nácitalanítása, semleges és el nem kötelezett státusának rögzítése, a szankciók feloldása, az Oroszországgal szembeni jogi követelések visszavonása, az orosz nyelv ukrajnai státusának helyreállítása, az ukrajnai nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása, valamint az Oroszországgal és Ukrajna más szomszédjaival való baráti kapcsolatok kialakítása révén lehetséges.

Vlagyimir Putyin: Oroszország képes kielégíteni Kína energiaigényét

Az orosz üzleti szféra képes kielégíteni Kína növekvő energiaigényét, akár szerződés alapján, akár azon kívül – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai hivatali partnerével, Hszi Csin-pinggel kedden szűk körben lefolytatott hivatalos tárgyalásokat követően.

A szélesebb körű tárgyalások kezdetén az orosz államfő közölte, hogy egyeztették a Szibéria Ereje-2 gázvezeték gyakorlatilag összes paraméterét.
Putyin szerint Oroszország támogatja, hogy az ázsiai és a latin-amerikai országok jüanalapú kereskedelmet folytassanak.

Ukrán szárazföldi erők parancsnoka: továbbra is heves harcok dúlnak Bahmutnál

Változatlanul heves harcok zajlanak a Donyeck megyei Bahmutnál, az orosz csapatok Bahmut központja felé igyekeznek előrenyomulni, de az ukrán erők feltartóztatják őket – közölte Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka kedden a Telegramon.

„Folytatódik Bahmut védelme, heves harcok zajlanak a teljes arcvonalon a keleti erőcsoport felelősségi övezetében” – fogalmazott a parancsnok, aki ehhez még hozzátette, hogy az orosz erők jelentős veszteségeket szenvednek a térségben, katonákat, felszerelést és fegyverraktárakat is beleértve. Kifejtette, hogy a 24. dandár tüzérsége erőteljes csapásokat mér az orosz állásokra, a 80. dandár deszantosai pedig visszatartják az ellenség támadásait.
Az ukrán határőrszolgálat kedden arról számolt be, hogy lelőttek egy orosz megfigyelő drónt Bahmut légterében.
Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy az elmúlt nap során két civil vesztette életét Bahmutban, illetve Avgyijivkában, a két településen ezen felül hárman sérültek meg. Az általa ismertetett adatok szerint az orosz invázió tavaly februári kezdete óta mostanáig az orosz erők támadásai következtében 1420 helyi lakos halt meg a régióban, és 3244-en szenvedtek sérüléseket.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt nap folyamán mintegy 960 orosz katona halt meg Ukrajnában, velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége elérte a hozzávetőleg 166 570 főt. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek között 15 orosz harckocsit és kilenc tüzérségi fegyvert.
Rokszolana Pidlasza, az ukrán parlament költségvetési bizottságának elnöke közölte, hogy a törvényhozás 537,2 milliárd hrivnyával, azaz körülbelül 5121 milliárd forinttal megnövelte a védelmi kiadásokra elkülönített összeget az állami költségvetésben.

Megkezdődött a hivatalos orosz-kínai csúcs a Kremlben

Megkezdődött Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök hivatalos csúcstalálkozója kedden a Kremlben.

A két államfő zárt ajtók mögött folytatott négyszemközti megbeszélését szűk körű eszmecsere követte, amelynek kezdete előtt Putyin kamerák előtt kijelentette, hogy hivatali partnerével nemzetközi és kétoldalú kérdéseket vitatott meg.
A szűk körű megbeszélésen a Kreml tájékoztatása szerint orosz részről részt vesz Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, Szergej Lavrov külügyminiszter, Jurij Usakov és Makszim Oreskin elnöki tanácsadók, Igor Morgulov pekingi nagykövet, Elvira Nabiullina jegybankelnök, Dmitrij Sugajev, a szövetségi katonai és technikai együttműködési szolgálat elnöke, Jurij Boriszov, a Roszkozmosz vezetője és Valerij Fagyejev, az Emberi Jogi Tanács vezetője.
Ezt követően tágabb összetételben tárgyalnak a küldöttségek, majd elnöki sajtónyilatkozatok következnek, amelyek során a sajtó nem tesz fel kérdéseket. Várhatóan elhangzik majd Putyin válasza Hszi kínai meghívására. Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök már elfogadta a hozzá intézett invitálást.
Hétfőn a két államfő nemhivatalos megbeszélése – a vacsorával együtt – mintegy négy és fél órán át tartott. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ezekről csak annyit árult el, hogy „nagyon részletes eszmecsere, komoly beszélgetés” folyt.
A keddi hivatalos programot állami vacsora zárja, a korábbi tájékoztatás szerint üzletemberek részvételével, amelyen hivatalos köszöntők hangzanak majd el.

Ukrán dróntámadás ért egy brjanszki olajszivattyú-állomást

Drónnal támadták az ukrán fegyveres erők az orosz állami tulajdonú Transznyefty cég olajszivattyú-állomását az oroszországi, Brjanszk megyei Novozibkovban – közölte Alekszandr Bogomaz, a régió kormányzója kedden a Telegram-csatornáján.

Bogomaz szerint a támadásnak nem voltak áldozatai. A helyszínen rendvédelmi szolgálatok dolgoznak. Biztonsági okokból Mamaj, Trosztán, Druzsba, Novszke és Dubrovka településeken átmenetileg kikapcsolták az áramszolgáltatást.
Február 1-jén egy ukrán rakétatámadás kisebb károkat okozott a Barátság kőolajvezetékben Novozibkov közelében. A személyzetet ki kellett menekíteni.
A Transznyefty szerint Kazahsztán aznap kezdte meg a csővezetéken a kőolaj Németországba szállítását.

Megint közel 8 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. március 20-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4072 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3702 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 33 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Külügyi szóvivő: hazugság, hogy Magyarország megvétózta volna az uniós állásfoglalást a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyben

Hazugság, hogy Magyarország megvétozta volna az EU-nyilatkozatot a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyben- közölte Paczolay Máté külügyi szóvivő hétfőn este az MTI-vel.

Ezzel szemben az igazság az, hogy Magyarország a következő álláspontot közölte Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselővel: Magyarország tudomásul veszi a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) döntését és azt semmilyen módon nem kívánja kommentálni. Amennyiben azonban a főképviselő vagy bármely tagállam nyilatkozatot szeretne kiadni, Magyarország nem emel kifogást ellene – mutatott rá a szóvivő.
A hágai székhelyű ICC múlt hét pénteken jelentette be, hogy háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, illetve Marija Lvova-Belova, a moszkvai elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen, mert megalapozott a gyanú velük szemben, hogy személyesen felelősek ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.

Washington az orosz-kínai csúcsról: csak az orosz csapatok kivonása az elfogadható megoldás

Az Egyesült Államok azt várja a kínai elnöktől, hogy most zajló moszkvai látogatásán az államok szuverenitása és területi egységének sérthetetlensége mellett érveljen, összhangban ENSZ alapdokumentumával – hangzott el a Fehér Ház hétfői sajtótájékoztatóján.

John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője utalt arra, hogy a Kína által előkészített 12 pontos béketerv is hangsúlyozza az államok területi sérthetetlenségét. Közölte, hogy az említett alapelvnek Ukrajnára is vonatkoznia kell, és ennek értelmében az orosz haderőt is vissza kell vonni Ukrajna szuverén területéről.
A fehér házi illetékes reményét fejezte ki, hogy Hszi Csin-ping elnök befolyást gyakorol Vlagyimir Putyin elnökre annak érdekében, hogy leállítsák az orosz bombatámadásokat ukrán városok, kórházak és iskolák ellen. Megjegyezte: az Egyesült Államok ezzel szemben aggódik amiatt, hogy a kínai elnök Moszkvában megerősíti a fegyverszünetre vonatkozó javaslatát, amely megengedné, hogy orosz erők ukrán területen maradjanak. „Minden olyan tűzszünet, amely nem eredményezi az orosz erők eltávolítását Ukrajnából, gyakorlatilag ratifikálja Oroszország illegális területi hódítását, és lehetőséget ad számára a háború újraindítására egy előnyösebb időpontban” – fogalmazott John Kirby, összefoglalva az amerikai álláspont lényegét a kínai fegyverszüneti tervre vonatkozóan. Megjegyezte, hogy a világ nem engedheti meg Oroszország, Kína vagy bármely ország olyan taktikai húzását, amely befagyasztja a háborút a jelen helyzetben anélkül, hogy bármiféle látható utat kínálna Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának helyreállítása felé.
John Kirby az amerikai-kínai viszonyra vonatkozó kérdésre válaszolva megismételte, hogy Washington nyitva tartja a kommunikáció csatornáit Pekinggel. Hangsúlyozta, hogy jelenleg is aktív egyeztetések zajlanak az amerikai pénzügyminiszter és a kereskedelmi miniszter látogatásáról, valamint reményét fejezte ki, hogy Antony Blinken külügyminiszter februárban elhalasztott pekingi útja is megvalósul.
Joe Biden és Hszi Csin-ping esetleges telefonbeszélgetésével kapcsolatban azt mondta, hogy az nem szenved késedelmet, hanem a megfelelő időben és körülmények között megtartják.

Újabb fegyver- és lőszerszállítmányt küld az Egyesült Államok saját készleteiből

Az Egyesült Államok újabb 350 millió dollár értékű (mintegy 130 milliárd forint) katonai segítségnyújtást jelentett be Ukrajna számára hétfőn.

Joe Biden elnök felhatalmazása nyomán – a külügyminiszter határozata alapján – az amerikai haderő készleteiből lőszereket, rakétákat, fegyvereket és járműveket juttatnak el Ukrajnába.
A támogatási csomagban szerepelnek lőszerek a gyorsmozgású HIMARS rakétatüzérségi eszközökhöz, tarackokhoz, valamint a Bradley gyalogsági harcjárművekhez, emellett rakéták, tankelhárító fegyverek és folyami vízijárművek.
Az elnök felhatalmazása alapján az Egyesült Államok további katonai oktatási és kiképzési szolgáltatást is nyújt Ukrajna számára.
A mostani 350 millió dolláros csomag az amerikai kormányzat nyilvántartása szerint a 34. készletlehívás Ukrajna támogatása érdekében a védelmi tárcától.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Magyarország nem adja át lőszerkészletét Ukrajnának

A háborúnak csak a tűzszünet és a béketárgyalások vethetnek véget, a fegyverek és a lőszerkészlet átadása nem, ezért Magyarország nem adja át lőszerkészletét Ukrajnának – jelentette ki a honvédelmi miniszter Brüsszelben, az európai uniós tagországok védelmi minisztereivel kiegészült külügyminiszteri ülést követően, hétfőn.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf leszögezte: Magyarország álláspontja szilárd, és nem változott, a magyar kormány továbbra is a tűzszünetet és béketárgyalások megkezdését látja a békéhez vezető egyetlen megoldásnak.
A fegyverszállítások a háború kiszélesedését, elmérgesedését eredményezik, ezért Magyarország továbbra sem szállít fegyvert, és nem küld katonákat Ukrajnába – emelte ki.
A miniszter arról tájékoztatott, hogy a brüsszeli tanácskozáson egyebek mellett Ukrajna katonai támogatását, azon belül a lőszerutánpótlás kérdését vitatták meg. Ezzel összefüggésben elmondta: az egyik javaslat szerint a tagállamok a meglévő lőszerkészleteiket vagy annak egy részét átadnák Ukrajnának. Magyarország ebben a kérdésben, mivel nem támogatja fegyverekkel, sem katonákkal a háborút, az úgynevezett konstruktív tartózkodással élt – közölte. Azaz – magyarázta – az egyes tagországok döntéseit megillető, kölcsönös tiszteletre alapozva nem akadályozza meg más országok ilyen irányú terveit. Ugyanakkor, mivel a javaslat nemhogy véget vetne, de inkább tovább nyújtja a vérontást és az eszkaláció esélyét, Magyarország nem tartja magára nézve kötelezőnek a részvételt a kezdeményezésben – húzta alá.
Rámutatott: a háború miatt egész Európában nagy lépésekkel folyik a haderők fejlesztése, és megnövekedett az igény a védelemipari beruházásokra is. Ebben Magyarország pozíciója előnyös, hiszen a magyar haderőfejlesztési program egyik pillére a nemzeti védelmi ipar megújítása is, amiben már most számos tervezett és már megkezdődött beruházás kaphat szerepet az EU közös projektjeiben – mondta.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf a tanácsülés másik kiemelt témájával, az EU 2022-ben elfogadott biztonságpolitikai és védelempolitikai iránymutatása, az úgynevezett Stratégiai Iránytű egyéves előrehaladásának értékelésével kapcsolatban azt mondta: „nagyon fontos egy hatékony, közös keretrendszer napjaink biztonsági kihívásai közepette”. Magyarország támogatja, hogy az EU globális biztonsági szereplővé váljon, különösen azokban a régiókban, amelyeknek biztonsági helyzete közvetlenül is kihat Európára – mondta.
„Ennélfogva kiemelten fontosnak tartjuk a nyugat-balkáni, illetve a Száhel-övezetbeli szerepvállalást az érintett régiók biztonságának erősítése, illetve az illegális migrációs hullámok megállítása érdekében” – tette hozzá a honvédelmi miniszer.

Törvényben engedélyezte az ukrán parlament, hogy a katonákat végzettség nélkül is tiszti rangra emelhessék

Az ukrán parlament hétfőn elfogadta azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi tiszti rendfokozatok megadását a harci tapasztalattal rendelkező, de felsőfokú katonai végzettséggel nem bíró katonák számára.

A katonai szolgálatról szóló törvény módosítását 283 képviselő szavazta meg a 450 fős törvényhozásban – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Az előterjesztés indoklása szerint Ukrajnának olyan magas színvonalú tiszti karra van szüksége, amelyben vannak katonai szolgálatot teljesítő, harctéri tapasztalattal rendelkező katonák. A katonai szolgálatról szóló törvény 20. cikke azonban előírja, hogy a tiszti rang megadásának feltétele a katonai felsőoktatási intézményekben való képzés sikeres elvégzése. A parlament viszont a mostani módostással a hadiállapot idejére lehetővé tette, hogy katonai felsőfokú végzettséggel nem rendelkező, de harci gyakorlatot szerzett katonák tiszti fokozatot kaphassanak. Ehhez azonban a katonáknak legalább hat hónapig katonai szolgálatot kell teljesíteniük harci övezetben.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine