Az orosz-ukrán háború 390. napja – FRISSÜL

Immár háromszázkilencvenedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Washington az orosz-kínai csúcsról: csak az orosz csapatok kivonása az elfogadható megoldás

Az Egyesült Államok azt várja a kínai elnöktől, hogy most zajló moszkvai látogatásán az államok szuverenitása és területi egységének sérthetetlensége mellett érveljen, összhangban ENSZ alapdokumentumával – hangzott el a Fehér Ház hétfői sajtótájékoztatóján.

John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője utalt arra, hogy a Kína által előkészített 12 pontos béketerv is hangsúlyozza az államok területi sérthetetlenségét. Közölte, hogy az említett alapelvnek Ukrajnára is vonatkoznia kell, és ennek értelmében az orosz haderőt is vissza kell vonni Ukrajna szuverén területéről.
A fehér házi illetékes reményét fejezte ki, hogy Hszi Csin-ping elnök befolyást gyakorol Vlagyimir Putyin elnökre annak érdekében, hogy leállítsák az orosz bombatámadásokat ukrán városok, kórházak és iskolák ellen. Megjegyezte: az Egyesült Államok ezzel szemben aggódik amiatt, hogy a kínai elnök Moszkvában megerősíti a fegyverszünetre vonatkozó javaslatát, amely megengedné, hogy orosz erők ukrán területen maradjanak. „Minden olyan tűzszünet, amely nem eredményezi az orosz erők eltávolítását Ukrajnából, gyakorlatilag ratifikálja Oroszország illegális területi hódítását, és lehetőséget ad számára a háború újraindítására egy előnyösebb időpontban” – fogalmazott John Kirby, összefoglalva az amerikai álláspont lényegét a kínai fegyverszüneti tervre vonatkozóan. Megjegyezte, hogy a világ nem engedheti meg Oroszország, Kína vagy bármely ország olyan taktikai húzását, amely befagyasztja a háborút a jelen helyzetben anélkül, hogy bármiféle látható utat kínálna Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának helyreállítása felé.
John Kirby az amerikai-kínai viszonyra vonatkozó kérdésre válaszolva megismételte, hogy Washington nyitva tartja a kommunikáció csatornáit Pekinggel. Hangsúlyozta, hogy jelenleg is aktív egyeztetések zajlanak az amerikai pénzügyminiszter és a kereskedelmi miniszter látogatásáról, valamint reményét fejezte ki, hogy Antony Blinken külügyminiszter februárban elhalasztott pekingi útja is megvalósul.
Joe Biden és Hszi Csin-ping esetleges telefonbeszélgetésével kapcsolatban azt mondta, hogy az nem szenved késedelmet, hanem a megfelelő időben és körülmények között megtartják.

Újabb fegyver- és lőszerszállítmányt küld az Egyesült Államok saját készleteiből

Az Egyesült Államok újabb 350 millió dollár értékű (mintegy 130 milliárd forint) katonai segítségnyújtást jelentett be Ukrajna számára hétfőn.

Joe Biden elnök felhatalmazása nyomán – a külügyminiszter határozata alapján – az amerikai haderő készleteiből lőszereket, rakétákat, fegyvereket és járműveket juttatnak el Ukrajnába.
A támogatási csomagban szerepelnek lőszerek a gyorsmozgású HIMARS rakétatüzérségi eszközökhöz, tarackokhoz, valamint a Bradley gyalogsági harcjárművekhez, emellett rakéták, tankelhárító fegyverek és folyami vízijárművek.
Az elnök felhatalmazása alapján az Egyesült Államok további katonai oktatási és kiképzési szolgáltatást is nyújt Ukrajna számára.
A mostani 350 millió dolláros csomag az amerikai kormányzat nyilvántartása szerint a 34. készletlehívás Ukrajna támogatása érdekében a védelmi tárcától.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Magyarország nem adja át lőszerkészletét Ukrajnának

A háborúnak csak a tűzszünet és a béketárgyalások vethetnek véget, a fegyverek és a lőszerkészlet átadása nem, ezért Magyarország nem adja át lőszerkészletét Ukrajnának – jelentette ki a honvédelmi miniszter Brüsszelben, az európai uniós tagországok védelmi minisztereivel kiegészült külügyminiszteri ülést követően, hétfőn.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf leszögezte: Magyarország álláspontja szilárd, és nem változott, a magyar kormány továbbra is a tűzszünetet és béketárgyalások megkezdését látja a békéhez vezető egyetlen megoldásnak.
A fegyverszállítások a háború kiszélesedését, elmérgesedését eredményezik, ezért Magyarország továbbra sem szállít fegyvert, és nem küld katonákat Ukrajnába – emelte ki.
A miniszter arról tájékoztatott, hogy a brüsszeli tanácskozáson egyebek mellett Ukrajna katonai támogatását, azon belül a lőszerutánpótlás kérdését vitatták meg. Ezzel összefüggésben elmondta: az egyik javaslat szerint a tagállamok a meglévő lőszerkészleteiket vagy annak egy részét átadnák Ukrajnának. Magyarország ebben a kérdésben, mivel nem támogatja fegyverekkel, sem katonákkal a háborút, az úgynevezett konstruktív tartózkodással élt – közölte. Azaz – magyarázta – az egyes tagországok döntéseit megillető, kölcsönös tiszteletre alapozva nem akadályozza meg más országok ilyen irányú terveit. Ugyanakkor, mivel a javaslat nemhogy véget vetne, de inkább tovább nyújtja a vérontást és az eszkaláció esélyét, Magyarország nem tartja magára nézve kötelezőnek a részvételt a kezdeményezésben – húzta alá.
Rámutatott: a háború miatt egész Európában nagy lépésekkel folyik a haderők fejlesztése, és megnövekedett az igény a védelemipari beruházásokra is. Ebben Magyarország pozíciója előnyös, hiszen a magyar haderőfejlesztési program egyik pillére a nemzeti védelmi ipar megújítása is, amiben már most számos tervezett és már megkezdődött beruházás kaphat szerepet az EU közös projektjeiben – mondta.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf a tanácsülés másik kiemelt témájával, az EU 2022-ben elfogadott biztonságpolitikai és védelempolitikai iránymutatása, az úgynevezett Stratégiai Iránytű egyéves előrehaladásának értékelésével kapcsolatban azt mondta: „nagyon fontos egy hatékony, közös keretrendszer napjaink biztonsági kihívásai közepette”. Magyarország támogatja, hogy az EU globális biztonsági szereplővé váljon, különösen azokban a régiókban, amelyeknek biztonsági helyzete közvetlenül is kihat Európára – mondta.
„Ennélfogva kiemelten fontosnak tartjuk a nyugat-balkáni, illetve a Száhel-övezetbeli szerepvállalást az érintett régiók biztonságának erősítése, illetve az illegális migrációs hullámok megállítása érdekében” – tette hozzá a honvédelmi miniszer.

Törvényben engedélyezte az ukrán parlament, hogy a katonákat végzettség nélkül is tiszti rangra emelhessék

Az ukrán parlament hétfőn elfogadta azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi tiszti rendfokozatok megadását a harci tapasztalattal rendelkező, de felsőfokú katonai végzettséggel nem bíró katonák számára.

A katonai szolgálatról szóló törvény módosítását 283 képviselő szavazta meg a 450 fős törvényhozásban – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Az előterjesztés indoklása szerint Ukrajnának olyan magas színvonalú tiszti karra van szüksége, amelyben vannak katonai szolgálatot teljesítő, harctéri tapasztalattal rendelkező katonák. A katonai szolgálatról szóló törvény 20. cikke azonban előírja, hogy a tiszti rang megadásának feltétele a katonai felsőoktatási intézményekben való képzés sikeres elvégzése. A parlament viszont a mostani módostással a hadiállapot idejére lehetővé tette, hogy katonai felsőfokú végzettséggel nem rendelkező, de harci gyakorlatot szerzett katonák tiszti fokozatot kaphassanak. Ehhez azonban a katonáknak legalább hat hónapig katonai szolgálatot kell teljesíteniük harci övezetben.

Európai Védelmi Ügynökség: 18 ország írta alá a közös lőszerbeszerzésre irányuló megállapodást

Tizenhét európai uniós tagállam, továbbá Norvégia írta alá az Ukrajna védelmi kapacitásait megerősíteni hivatott, közös lőszerbeszerzésről szóló megállapodást – közölte hétfőn a brüsszeli székhelyű Európai Védelmi Ügynökség (EDA).

A kezdeményezéshez Ausztria, Belgium, Horvátország, Ciprus, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Málta, Németország, Portugália, Románia, Szlovákia és Svédország csatlakozott az EU-tagországok közül.
A megállapodás értelmében az aláíró országoknak rövidebb távon lehetőségük nyílik gyorsított eljárásban 155 milliméteres tüzérségi lövedékek, valamint hosszabb távon több lőszertípus beszerzésére.
A testület szerint a megállapodás egyértelmű üzenetet küld a védelmi iparnak a termelési kapacitások növelésre vonatkozóan, és megerősíti az EU elkötelezettségét Ukrajna támogatásával kapcsolatban.
„Az EDA által létrehozott projekt szilárd keretet biztosít a csatlakozó tagállamok számára, hogy a lehető legrövidebb idő belül lőszert biztosítsanak Ukrajna számára. A rugalmas és inkluzív jellegű megállapodás lehetővé teszi, hogy további tagállamok később csatlakozzanak a kezdeményezéshez” – közölte a testület.
Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő üdvözölte a tizenhét uniós tagállam döntését.
„Az EDA projektjén keresztül történő közös beszerzéssel és az Európai Békefenntartási Eszköz pénzügyi támogatásának mobilizálásával többet és gyorsabban fogunk Ukrajnának szállítani. Ismét tabut döntünk, és felszabadítjuk az uniós együttműködésben rejlő lehetőségeket a közös beszerzések terén” – írta Borrell sajtóközleményében hétfőn, az uniós tagállamok védelmi és külügyminisztereinek tanácskozását követően.

Putyin: Moszkva tisztelettel viszonyul Peking rendezési tervéhez

Oroszország mindig nyitott a tárgyalásokra, és tisztelettel viszonyul Kína ukrajnai rendezési tervéhez – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor a Kremlben hétfőn nemhivatalos megbeszélésen fogadta kínai partnerét, Hszi Csin-pinget.

Közölte, hogy tanulmányozta a kínai elképzelést. Putyin gratulált vendégének ahhoz, hogy harmadszorra is államfővé választották, és méltatta a Kína fejlődésében végbement „kolosszális előretörést”.
„Az elmúlt években ön által gyakorolt erős vezetésnek köszönhetően jelentős előrelépés történt Oroszország felvirágoztatása terén” – mondta Hszi.
„Biztos vagyok benne, hogy az orosz nép erősen támogatni fogja önt a jótetteiben” – tette hozzá, kifejezve meggyőződését, hogy Putyint a jövőre esedékes elnökválasztáson újraválasztják.
Ezzel kapcsolatban Dmitrij Peszkov, orosz elnöki szóvivője a TASZSZ-nak nyilatkozva megjegyezte, hogy a Kreml osztja a kínai vezető meggyőződését, hogy az oroszok támogatni fogják Putyint, ha elindul a 2024-es elnökválasztáson. Egyúttal leszögezte, hogy „Hszi elnök nem mondta, hogy Putyin részt vesz a választáson”.
„A kínai fél nagy figyelmet fordít a kínai-orosz kapcsolatok fejlesztésére. Ennek megvan a történelmi logikája, mert mi nagy szomszédos országok vagyunk és partnerek az átfogó stratégiai együttműködésben. Ez a státusz meghatározza, hogy országainknak szoros kapcsolatokat kell ápolniuk” – mondta a kínai elnök.
Putyin és Hszi hétfői négyszemközti megbeszélését és közös vacsoráját követően a hivatalos kétoldalú tárgyalások kedden kezdődnek, közép-európai idő szerint 13 órakor a Nagy Kreml-palotában. A küldöttségek előbb szűk körben, majd kibővített összetételben tárgyalnak, amit sajtónyilatkozatok elhangzása, valamint közös nyilatkozatok és szerződések aláírása követ majd.
Hszi hétfőn érkezett háromnapos állami látogatásra Oroszországba, ahol immár kilencedik alkalommal jár hivatalos minőségében. A két vezető immár 40. alkalommal találkozik egymással.

Az Európai Bizottság a gázkereslet-csökkentést biztosító jogszabály érvényességének meghosszabbítását javasolja

Az Európai Bizottság a gázkereslet uniós szintű, összehangolt csökkentéséről szóló sürgősségi jogszabály meghosszabbítását javasolja egy évvel az ellátásbiztonság és az árstabilitás garantálása érdekében – tájékoztatott a brüsszeli testület hétfőn.

Az Európai Bizottság közleményében a javaslat indoklásaként azt írta: a vonatkozó jogszabály hatálya március 31-én lejár, a globális gázpiacon érzékelhető problémák miatt azonban továbbra is fontos, hogy Európa már most megkezdje a felkészülést a következő télre.
Kiemelték: a gázkereslet 15 százalékos csökkentését biztosító jogszabály egyéves meghosszabbítása további megtakarítást eredményez, segítve az Európai Uniót abban, hogy teljesítse a gáztározókra vonatkozó feltöltési célértéket, és hogy fenntartsa a stabil gázellátást. Az alacsonyabb és jobban kezelt kereslet hozzájárulhat az áringadozás csökkentéséhez is – jelezték.
„Az Európai Bizottság elemzése szerint a tavaly júliusban elfogadott és március végén lejáró rendelet érvényességének fenntartása fontos, hogy jövő télen elkerülhetők legyenek az ellátásbiztonsági problémák” – fogalmaztak.
A közlemény idézte Kadri Simson energiaügyi biztost, aki azt mondta: az orosz energiától való függőség megszüntetését célzó jogszabály a gázfelhasználás csökkenését eredményezte, teljes kiváltása érdekében azonban folytatni kell a gázkereslet csökkentését. Növelni kell a más országokból beszerzett cseppfolyósított földgáz (LNG) és vezetékes gáz mennyiségét, valamint folytani a megújulóenergia-kapacitás növelését szolgáló befektetéseket.
A legfrissebb rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a rendelet tavaly júliusi bevezetése óta 19 százalékos megtakarítást eredményezett, ami 41,5 milliárd köbméternek felel meg a 2022 augusztusa és 2023 januárja közötti időszakban – tette hozzá az uniós biztos.
Az uniós bizottság javaslatát a tagországok energiaügyekért felelős miniszerei március 28-ra tervezett tanácsülésükön vitatják meg.

Vlagyimir Putyin: az élelmiszer-megállapodás lejárta esetén Moszkva ingyen fog szállítani az afrikai rászorulóknak

Oroszország ingyenesen fog gabonát szállítani a rászoruló országoknak, ha megszűnne a fekete-tengeri élelmiszermegállapodás – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az Oroszország-Afrika a többpólusú világban című moszkvai nemzetközi parlamenti konferencián.

„Ha 60 nap múlva mégis úgy döntenénk, hogy nem hosszabbítjuk meg ezt a megállapodást, akkor készek vagyunk a teljes mennyiséget, amely előzőleg a különösen rászoruló afrikai országokba irányult, Oroszországból ingyenesen leszállítani ezeknek az országoknak” – mondta.
Putyin szerint Moszkva az afrikai országok igényei által vezérelve vállalta a megállapodás meghosszabbítását. Az Isztambulban megkötött megállapodások között szerepel az ukrán élelmiszerek szállítása a Fekete-tengeren keresztül, valamint az orosz mezőgazdasági termékek és műtrágyák exportjának feloldása.
„Ragaszkodunk a megállapodás csomagjellegéhez – mindenekelőtt az afrikai és más fejlődő országok érdekében -, szem előtt tartva, hogy nagy mennyiségű élelmiszerre van szükségük” – hangoztatta az orosz elnök.
Közölte: Moszkva elvárja, hogy követeléseit maradéktalanul teljesítsék, hogy a gabona és a műtrágya a rászoruló afrikai országokba kerülhessen, ne pedig a „jóllakott európai országokba”. Az orosz vezető szerint az Ukrajnából exportált gabona mintegy 45 százaléka Európába került, míg Afrikába csak három százalék.
Az orosz külügymisztérium hétfőn közölte, hogy az élelmiszer-megállapodást változatlan feltételekkel hosszabbították meg további 60 napra.
Szentpéterváron a tervek szerint július 26-29-én Oroszország-Afrika csúcstalálkozót rendeznek.

Az ukrán parlament menesztett három minisztert

Az ukrán parlament hétfői ülésén menesztette posztjáról Szerhij Skarlet oktatási minisztert, valamint Pavlo Rjabikint, a stratégiai iparágakért és Mihajlo Fedorovot, a digitális átalakulásért felelős minisztert – jelentették be parlamentben.

Tarasz Melnicsuk, a kormánypárt képviselője az Ukrajinszka Pravda hírportál közlése szerint elmondta, hogy a három miniszter maga nyújtotta be lemondását a törvényhozásnak.
Denisz Smihal miniszterelnök március 18-án bejelentette, hogy Okszen Liszovijt tervezi kinevezni oktatási miniszternek, Olekszandr Kamisint pedig a stratégiai iparágak miniszterévé. A kormányfő azt is elmondta, hogy Mihajlo Fedorov nem távozik a kabinetből, hanem kibővítik a hatáskörét, és miniszterelnök-helyettesként a digitalizáción kívül számos más területért is felelni fog a kormányban. Jövőbeni pozíciója az innovációért, az oktatásért, a tudományért és a technológiafejlesztésért felelős miniszterelnök-helyettes és a digitális fejlesztésért felelős miniszter lesz.

Danyilov: Kína béketerve Oroszország kapitulációjával valósulhat meg

Az ukrajnai háború befejezésére kidolgozott kínai béketerv megvalósulásához Oroszországnak vagy kapitulálnia kell, vagy ki kell vonnia csapatait Ukrajna területéről – fejezte ki meggyőződését Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára hétfőn a Twitteren.

A politikus azzal kapcsolatban jegyezte ezt meg, hogy hétfőn háromnapos látogatásra Oroszországba érkezett Hszi Csin-ping kínai elnök.
„A kínai béketerv sikeres végrehajtásának képlete: az első és fő szempont az orosz megszálló csapatok kapitulálása vagy kivonása a területről a nemzetközi jog normáinak, az ENSZ Alapokmányának megfelelően, Ukrajna szuverenitásának, függetlenségének és területi integritásának helyreállítása érdekében” – szögezte le Danyilov.
Oleh Nyikolenko külügyi szóvivő az Ukrajinszka Pravda hírportálon megjelent kommentárjában rámutatott, hogy Kijev szoros figyelemmel kíséri a kínai elnök oroszországi látogatását.
„Arra számítunk, hogy Peking felhasználja Moszkvával szembeni befolyását, és rákényszeríti őt az Ukrajna elleni agressziós háború leállítására. Ahogyan azt Dmitro Kuleba külügyminiszter kínai kollégájával folytatott telefonbeszélgetésében a múlt héten megjegyezte, Ukrajna területi integritásának helyreállítása minden diplomáciai erőfeszítés középpontjában kell hogy álljon. Készek vagyunk szorosabb párbeszédre Kínával az ukrajnai béke helyreállítása érdekében, összhangban az ENSZ Alapokmányában és az ENSZ Közgyűlésének e témával kapcsolatos legutóbbi határozatában foglalt elvek alapján” – fejtette ki az ukrán külügyi szóvivő.

Mateusz Morawiecki: orosz agresszió fenyegeti az egész világot

Az egész világ az orosz agresszió fenyegetettségében él – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az Európa jövőjéről a németországi Heidelberg egyetemén hétfőn tartott előadásában.

A jobboldali politikus kiemelte, hogy Európa történelmi fordulóponthoz érkezett, és a fordulat a kommunizmus összeomlásánál is veszélyesebb helyzetet teremtett.
A rendszerváltás idején ugyanis a változások békésen zajlottak, ezúttal viszont az egész világot orosz agresszió fenyegeti – mondta.
Hangsúlyozta, hogy európaiként kötelesség ellenszegülni Moszkva törekvéseinek.
Az EU jövőjéről kiemelte, hogy elutasítja az európai „szuperállam” gondolatát, és a nemzetállamok elsőségének elvét vallja.
A lengyel kormányfő a 4EU+ nevű európai egyetemi szövetség szervezésében tartott előadásával tovább építi a kontinens jövőjéről szóló beszédek hagyományát, amelyet Emmanuel Macron francia államfő 2017-es párizsi és Olaf Scholz német kancellár 2022-es prágai – a Sorbonne, illetve a Károly egyetemen – elmondott beszéde alapozott meg.
Mateusz Morawiecki a szervezők által programadóként jellemzett beszédében kifejtette, hogy a nemzetek szabadságára és a szabadságjogok biztosítására a nemzetállamok szuverenitása az egyetlen garancia.
Mint mondta, a nemzetállamot nem lehet mással helyettesíteni, „más rendszerek utópisztikusak vagy illuzórikusak”. Ezért az EU-ban felül kell vizsgálni, hogy a tagállamok mely területeken, ügyekben helyezik át a döntés jogát a közösségi, uniós szintre.
Megjegyezte, hogy a közösség javaslattevő, döntéskezdeményező és végrehajtó szerve, az Európai Bizottság hatásköre az utóbbi évtizedekben jelentősen bővült, és ezt a folyamatot „sok tagállam ma már nagyon kritikusan szemléli”.
Kifejtette, hogy a Szovjetunió uralma alá vetett közép- és kelet-európai népek is éppen a szuverenitás és a szabadság megszerzéséért küzdöttek az elnyomás idején. Felfogásuk szerint a jogok és a szabadság csak a „szuverén nemzetállam” megteremtése, helyreállítása révén biztosítható.
Ennek a felfogásnak a helyességét társadalmi és gazdasági válságok sora bizonyítja, a többi között a koronavírus-világjárvány, amely megmutatta, hogy a polgárok egészségének megóvásában kulcsfontosságú a hatékonyan működő nemzetállam – mondta a Jog és Igazságosság (PiS) párt politikusa.
Ugyanakkor – fűzte hozzá – Lengyelország hátrányos megkülönböztetést, diszkriminációt tapasztal, amely annak tulajdonítható, hogy a szerencsésebb sorsú tagországokban nem értik, hogy milyen reformokra van szüksége egy posztkommunista államnak.
Az uniós intézmények a helyzet megértésének hiánya miatt be is avatkoznak a csak a lengyelekre tartozó, belső vitákba, méghozzá a jogállam védelmére hivatkozva, holott Lengyelországban ugyanúgy értelmezik a jogállamiságot, mint Németországban – fejtette ki Mateusz Morawiecki.
Más alapértékek ügyében sincs meg a kellő megértés és támogatás, és szintén megmutatkozik a diszkrimináció – tette hozzá, kiemelve, hogy a lengyel felfogás szerint a bajba jutott szomszéd megsegítése iránti elkötelezettség közös európai érték, az EU viszont más tagállamoktól eltérően Lengyelországnak csupán minimális segítséget ad az ukrán menekültek támogatásához.

Moszkvába érkezett Hszi Csin-ping kínai elnök

Háromnapos állami látogatásra Oroszországba érkezett hétfőn Hszi Csin-ping kínai elnök.

Az elnöki repülőgép a Vnukovo-2 repülőtér kormányzati szektorában szállt le. A kínai vezetőt a két ország himnuszát játszó katonazenekarral, díszegységekkel és vörös szőnyeggel várták. Az orosz fogadóküldöttséget Dmitrij Csernisenko miniszterelnök-helyettes vezette.
Hszi Csin-ping a repülőtéren Kínát és Oroszországot hegyekkel és folyókkal összekötött jó szomszédnak és megbízható partnernek nevezte. Azt hangoztatta, hogy a kétoldalú viszony nagymértékben hozzájárul a haladáshoz az egész világon.
„Kína és Oroszország, nagyhatalomként és az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként, fontos szerepet játszik a nemzetközi ügyekben. A távolról sem nyugodt világban Kína kész Oroszországgal együtt határozottan kiállni az ENSZ-központú nemzetközi rendszer fenntartása, a nemzetközi jogon és a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáin alapuló világrend mellett, amely az ENSZ Alapokmányának céljain és elvein alapul, készek valódi multilateralizmusra törekedni, előmozdítani a világ többpólusú berendezkedését, és a nemzetközi kapcsolatok demokratizálását, valamint hozzájárulni a globális kormányzás igazságosabb és racionálisabb irányba való fejlődéséhez” – mondta.
Örömét fejezte ki a Vlagyimir Putyin elnöktől kapott oroszországi meghívása, valamint annak okán is, hogy ismét a Kínához közel álló szomszédnál járhat állami látogatáson. A kínai kormányzat és nép nevében jókívánságait fejezte ki az orosz kormányzatnak és népnek.
Elmondta: arra számít, hogy Moszkvában Putyinnal alapos eszmecserét folytat a kétoldalú kapcsolatokról, a kölcsönös érdeklődésre számot tartó, fontos regionális és nemzetközi témákról, és közösen felvázolja vele a stratégiai és a gyakorlati együttműködés fejlesztésének tervét.
„Biztos vagyok benne, hogy látogatásom gyümölcsöző lesz, és új lendületet ad az átfogó partnerségen és stratégiai együttműködésen alapuló kínai-orosz kapcsolatok egészséges és stabil fejlődésének az új korszakban” – hangoztatta.
A kínai vezető Hungcsi (Vörös Zászló) típusú limuzinján konvojával Moszkvába hajtatott, ahol a város északi részén lévő, ötcsillagos Soluxe szállodában szállt meg, a tavaly megnyílt Park Huaming kínai üzleti központ és a császári palota kertjét kicsinyítve rekonstruáló tájpark mellett. A több mint öthektáros park a maga nemében a legnagyobb ilyen létesítmény Kínán kívül.
A szállodánál, amelynek védelmét megerősítették, az elnököt több tucatnyian várták orosz és kínai zászlókkal, valamint üdvözlő transzparenssel. Hszi Csin-ping 2017-es moszkvai látogatása során a sztálini korszakban megépített jellegzetes toronyszállodában, a Radisson Collectionben szállt meg, amelyet korábban Ukrajnának hívtak.
Pártfőtitkári és államfői újraválasztása után Hszi első külföldi útja az orosz fővárosba vezetett.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy az orosz elnök hétfőn, közép-európai idő szerint várhatóan 14 óra 30 perc körül nemhivatalos megbeszélésen fogadja kínai hivatali partnerét. A találkozó hivatalos része kedden 13 órakor a Nagy Kreml-palotában kezdődik, amit a küldöttségek szűk körű, majd kibővített összetételben folytatandó tárgyalása, azután közös nyilatkozatok és szerződések aláírása, valamint állami díszebéd kísér.
Peszkov szerint a két vezető napirendjére kerül majd az ukrajnai rendezésre vonatkozó 12 pontos kínai békekezdeményezés. Ennek fő elvei között szerepel az országok szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása, a Moszkva és Kijev közötti közvetlen párbeszéd újraindítása, valamint felhívás a további eszkaláció megakadályozására és a külföldi fegyverszállítások leállítása.
A szóvivő elmondta, hogy Putyin ki fogja fejteni vendégének az orosz álláspontot, miszerint a Nyugat nem a békefolyamat sikerében és a harci cselekmények visszafogásában, hanem ennek épp az ellenkezőjében érdekelt.

Josep Borrell: nehézségekbe fog ütközni a fegyverszállítás közös uniós lőszerbeszerzés nélkül

Remélhetőleg az uniós tagállamok védelmi és külügyminiszterei megállapodnak a lőszerek közös biztosításáról, ellenkező esetben nehézségekbe fog ütközni a fegyverszállítás Ukrajnának – hívta fel a figyelmet Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Brüsszelben.

Borrel az uniós tagállamok védelmi és külügyminisztereinek közös tanácskozására érkezve elmondta: az EU 2 milliárd euró értékben biztosítana, főként 155 milliméteres tüzérségi lőszereket Ukrajnának, hogy megerősítse az ország védekező képességét.
„A finanszírozás adott, a termelési kapacitásokat növelni kell, a tagállamoknak együttesen kell eljárniuk annak érdekében, hogy hatékonyabbak legyenek” – húzta alá. Azzal kapcsolatban, hogy egyes tagállamok, például Németország, saját maguk oldanák meg a lőszerbeszerzést, Borrell elmondta: ez a lehetőség sincs kizárva, „a cél az, hogy lőszert biztosítsunk Ukrajnának, minél gyorsabban, minél nagyobb mennyiségben, és minél olcsóbban.”
Borrell üdvözölte továbbá, hogy múlt héten a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt. Mint mondta, ennek komoly gyakorlati következményei lesznek, amennyiben az elnök az ICC-hez csatlakozott 130 ország valamelyikébe utazik, ott azonnal le kell tartóztatni, attól függetlenül, hogy Oroszország nem ismeri el a nemzetközi testület joghatóságát.

Moszkvába érkezett Hszi Csin-ping kínai elnök

Háromnapos állami látogatásra Oroszországba érkezett hétfőn Hszi Csin-ping kínai elnök.

Az elnöki repülőgép a Vnunkovo-2 repülőtér kormányzati szektorában szállt le. A kínai vezetőt a két ország himnuszát játszó katonazenekarral, díszegységekkel és vörös szőnyeggel várták. Az orosz fogadóküldöttséget Dmitrij Csernisenko miniszterelnök-helyettes vezette.
Hszi Csin-Ping a repülőtéren Kínát és Oroszországot megbízható partnernek nevezte, és azt hangoztatta, hogy a kétoldalú viszony nagymértékben hozzájárul a haladáshoz az egész világon. A kínai vezető a Vörös Zászló típusú limuzinján Moszkvába hajtatott.
Pártfőtitkári és államfői újraválasztása után Hszi első külföldi útja az orosz fővárosba vezetett.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy az orosz elnök hétfőn, közép-európai idő szerint várhatóan 14 óra 30 perc körül nem hivatalos megbeszélésen fogadja majd kínai hivatali partnerét. A találkozó hivatalos szakasza kedden 13 órakor kezdődik a Nagy Kreml-palotában, amelyet a küldöttségek szűk körű, majd kibővített összetételben folytatandó tárgyalása, azután közös nyilatkozatok és szerződések aláírása, valamint állami díszebéd kísér.
Peszkov szerint a két vezető napirendjére kerül majd az ukrajnai rendezésre vonatkozó 12 pontos kínai békekezdeményezés. Ennek fő elvei között szerepel az országok szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása, a Moszkva és Kijev közötti közvetlen párbeszéd újraindítása, valamint felhívás a további eszkaláció megakadályozására, és a külföldi fegyverszállítások leállítása.
A szóvivő elmondta, hogy Putyin ki fogja fejteni vendégének az orosz álláspontot, a Nyugat nem a békefolyamat sikerében és a harci cselekmények visszafogásában, hanem ennek épp az ellenkezőjében érdekelt.

Petr Pavel: Ukrajna csak egyszer próbálkozhat nagy ellentámadással

Ukrajna csak egy alkalommal próbálkozhat nagy ellentámadással az orosz erőkkel szemben, a következő tél után rendkívül nehéz lesz fenntartani a nyugati támogatás jelenlegi szintjét – jelentette ki Petr Pavel cseh elnök a Rzeczpospolita lengyel napilapban hétfőn megjelent interjúban.

A múlt heti, lengyelországi látogatása alkalmából nyilatkozva, az új cseh elnök, nyugalmazott tábornok Ukrajna egész háború előtti területének visszaszerzését nevezte a legjobb forgatókönyvnek.
„Mint egykori katona azonban realista vagyok” – jegyezte meg, majd így folytatta: mindent meg kell tenni Ukrajna támogatásáért.
Az összes terület visszaszerzése nagyszerű eredmény lenne – fogalmazott, majd hozzáfűzte: elhúzódó háborúhoz vezetne azonban, ha Ukrajna a Nyugat minden szükséges támogatása ellenére képtelen lenne az említett cél elérésére, miközben Oroszország még mindig elég erős lenne ahhoz, hogy ellenőrizze a megszállt területeket.
„Nem akarunk ilyen forgatókönyvet, de (…) nem tehetünk úgy, mintha az egyetlen megoldás a teljes siker volna” – jelentette ki Pavel.
Aláhúzta: soha nem biztatná Ukrajnát engedményekre, arra, hogy mondjon le területének egy részéről, de arra sem, hogy „az utolsó katonáig harcoljon”. „Ha az ukránok valaha így döntenek is, az csakis az ő döntésük lesz” – hangsúlyozta.
A jövő évi amerikai választásokra utalva elmondta: az előző választási kampányok a belügyekre összpontosultak. A globális kérdések közül az amerikai-kínai kapcsolatok válhatnak fontos témává, miközben az Ukrajna iránti érdeklődés csökkenhet, és ennek nyomán több európai állam is hasonló irányt követhet.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy az ukránok meddig indíthatnak el egy sikerre esélyes ellentámadást, Pavel úgy vélekedett: ennek néhány hónapon belül kell megtörténnie. „A lehetőség idén adódik, a következő tél után rendkívül nehéz lesz fenntartani a jelenlegi támogatási szintet” – jelentette ki. Kifejtette: a háborús fáradtság nemcsak az ukrán emberi erőforrások és hadi felszerelés kimerülését, az infrastruktúra rombolását jelenti, hanem a segítséget nyújtó országok elfáradását is.
„Sok ország, sok politikus valamilyen előrehaladást vár el idén” – jelentette ki. Szerinte Ukrajnának csak egy próbálkozása lesz egy nagyszabású ellentámadás végrehajtására. Amennyiben az kudarcot vall, a következőre „rendkívül nehéz lesz eszközöket szereznie” – vélekedett a cseh elnök.

Cikkben méltatta Putyin és Hszi az orosz-kínai viszony kilátásait a kétoldalú csúcs alkalmából

Az orosz elnök úgy látja, hogy sohasem állt még ilyen magas szinten Moszkva és Peking kapcsolata, a kínai államfő szerint pedig hivatali partnerével sikerült új fejezetet nyitnia a kétoldalú viszonyban – Vlagyimir Putyintól hétfőn a Zsenmin Zsipao kínai pártlapban, Hszi Csin-pingtől pedig a Rosszijszkaja Gazeta kormányzati újságban jelent meg cikk a hétfőn kezdődő legfelsőbb szintű moszkvai orosz-kínai tárgyalások alkalmából.

A TASZSZ hírügynökség által ismertetett két írás szerint Putyin régi jó barátjának nevezte az Oroszországba három napos állami látogatásra érkező Hszit, akivel „a legmelegebb kapcsolatok” alakultak ki. A kínai vezető szerint a felek az „örök barátság és kölcsönösen előnyös együttműködés” koncepcióját követik. Szavai alapján a világjárvány idején egymásnak nyújtott támogatás „újabb bizonyítéka volt annak, hogy bajban ismerszik meg a barát”.
A két elnök pozitív utalásokat tett kettőjük korábbi több mint negyven személyes találkozójára, amelyek Hszi szerint „megadják az alaphangot a kétoldalú kapcsolatok fenntartható fejlődéséhez”.
„A minőségüket tekintve (a kapcsolatok) túltesznek a hidegháború korának politikai-katonai szövetségein, nincs bennük vezető és vezetett, nincsenek megkötések vagy tiltott témák” – hangsúlyozta az orosz elnök, hozzátéve, a viszony szerinte a globális stabilitás sarokkövét, „a nemzetközi ügyek pozitív napirendjének biztosítékát” jelenti.
Hszi emlékeztetett arra, hogy ezzel a kapcsolatok „nagyon nehéz utat jártak be”, és a jelenlegi szintjük „nem adatott meg könnyen”, valamint síkra szállt a barátság ápolása mellett.
A felek kitértek a mindkét ország számára prioritást jelentő kereskedelem és a gazdasági partnerség témájára, amelynek keretében a kétoldalú forgalom idén meghaladja majd a 200 milliárd dollárt. Putyin rámutatott, hogy növekszik a nemzeti fizetőeszközökben való elszámolás részesedése, ami által, mint fogalmazott, „a kapcsolatok egyre szuverénebbé válnak”. Az „évszázad üzletének” nevezte a Szibéria Ereje gázvezetéket, megjegyezve, hogy Moszkva és Peking „néhány hegemóniára és megosztottságra törekvő országgal ellentétben szó szerint és átvitt értelemben is hidakat épít”.
Hszi hangsúlyozta, hogy a két ország szilárdan kiáll a nemzetközi jogon alapuló világrend mellett, „hatékony lépésekkel megvalósítva a valódi multipolaritást, és kiáll az új típusú nemzetközi kapcsolatok kialakításáért”. A kínai vezető szerint a többpólusú világrend, a gazdasági globalizáció és a nemzetközi kapcsolatok demokratizálódása visszafordíthatatlan tendencia: „A nemzetközi közösség tudatában van annak, hogy a világon egyetlen ország sem áll a másik fölött. Nincs egyetemes kormányzati modell, és nincs olyan világrend, ahol egyetlen országé a döntő szó”.
Moszkva és Peking – Putyin értelmezésében -, a hasonlóképpen gondolkodókkal együtt egy igazságos világrendet támogat, amely a nemzetközi jogon, nem pedig az úgynevezett „aranymilliárd” elvein alapul. Hozzátette, hogy Moszkva és Peking méltányos és nyitott regionális és globális biztonsági rendszer létrehozásán dolgozik. Bírálta a „kollektív Nyugatot”, amiért „egyre kétségbeesettebben ragaszkodik archaikus normákhoz, megfoghatatlan dominanciájához”.
Kitérve az ukrajnai helyzetre, kifejezte Oroszország készségét a válság politikai és diplomáciai rendezésére, és emlékeztetett arra, hogy tavaly áprilisban a béketárgyalásoknak nem Moszkva vetett véget. Hangot adott véleményének, mely szerint a békefolyamat jövője kizárólag a geopolitikai realitásokat számításba vevő, komoly tárgyalásokra való készségtől függ. Megköszönte Kínának, hogy „kiegyensúlyozottan viszonyul az Ukrajnában zajló eseményekhez, megérti azok hátterét és valódi okait”, és üdvözölte Peking nyitottságát arra, hogy „konstruktív szerepet vállaljon a rendezésben”.
Hszi megismételte Kína Ukrajnával kapcsolatos álláspontját, és emlékeztetett a Peking által javasolt béketervre, amely – mint állította – „tükrözi a világközösség egységes álláspontját az ukrán válság leküzdéséről”. Úgy vélekedett, hogy „racionális kiutat” és „a tartós béke felé vezető utat” meg lehet találni, ha minden fél a közös és fenntartható biztonság koncepciójától vezérelve, egyenrangú félként, ésszerűen és pragmatikusan folytat majd párbeszédet és konzultációkat.
A moszkvai tárgyalásokra vonatkozó várakozásokkal kapcsolatban Putyin közölte, hogy Oroszország nagy reményeket fűz a látogatásához, amely szerint lendületet ad a kétoldalú együttműködés egész komplexumának. Hszi a barátság, az együttműködés és a béke megerősítését nevezte meg célként.
„Kész vagyok Vlagyimir Putyin elnökkel együtt új terveket és intézkedéseket felvázolni, hogy új távlatokat nyissunk az átfogó partnerség és a stratégiai együttműködés kínai-orosz kapcsolatai számára” – közölte a kínai vezető.

Csaknem 10 500-an menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. március 19-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5039 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5386 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 65 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. március 19-én 297 ember, köztük 109 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Kormányzói hivatal: Zaporizzsja megyében az orosz erők eltaláltak egy lakóházat, áldozatok

Az orosz erők Grad rakétasorozatvetővel eltaláltak egy lakóházat vasárnap a Zaporizzsja megyei Kamjanszke településen, aminek következtében három civil életét vesztette, ketten pedig megsebesültek – közölte a régió kormányzói hivatala.

A dél-ukrajnai Herszon megye kormányzói hivatala arról tájékoztatott, hogy kora délután az orosz erők Bilozerka települést vették tüzérségi tűz alá, ahol szintén eltaláltak egy lakóházat. A romok alól kimentettek egy nőt, akit sérülésekkel kórházba szállítottak.
Az ukrán vezérkar vasárnap esti helyzetjelentésében arról írt, hogy információik szerint a herszoni régióban lévő Sztrilkove településen a falut elhagyni kényszerült lakosok házait átadják orosz katonáknak. „Az orosz megszállók továbbra is fosztogatnak, házakat vesznek el Ukrajna békés polgáraitól” – emelte ki a vezérkar.
A kijevi katonai vezetés közlése szerint az ukrán légierő vasárnap csapást mért egy orosz légvédelmi rendszerre és egy lőszerraktárra, valamint hat támadást hajtott végre orosz élőerő- és fegyverzetösszpontosulásokra. Az ukrán rakéta- és tüzérségi csapatok kilőttek egy orosz Tor típusú légvédelmi rakétarendszert, és csapást mértek két koncentrációs területre. Az orosz erők a nap folyamán egy rakéta- és hét légicsapást mértek Ukrajna területére, valamint kilenc támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel – számolt be az ukrán vezérkar.

Zelenszkij: a szíriai agresszióért is felelősségre kell vonni Oroszországot

Oroszországot és cinkosait nemcsak az Ukrajna, hanem a más országok, köztük a Szíria ellen elkövetett agresszióért is felelősségre kell vonni – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legutóbbi videóüzenetében.

„Az ukrán szankciók az Oroszországra nehezedő globális nyomás részét képezik. El kell szigetelnie a világnak mindazokat, akik fegyvereket gyártanak az Ukrajna elleni terror céljára – beleértve a Sahíd drónok szállítását -, akik segítenek Oroszországnak az agresszió szításában, akik támogatják a nemzetközi jog oroszországi megsemmisítését. Ez nemcsak az ukránok elleni terrorra vonatkozik, nemcsak a területünk elcsatolására tett kísérletekre, kezdve a Krímmel, hanem a nemzetközi rend, a normális békés emberi élet elleni más orosz agressziókra is, beleértve a Szíria területén elkövetett agressziót is” – hangoztatta az államfő szombat esti üzenetében.
Hangsúlyozta, hogy Szíria népe nem kapott megfelelő nemzetközi védelmet, és ez a büntetlenség érzését keltette a Kremlben és cinkosaiban. „A szíriai városokat ugyanúgy rombolták le az orosz bombák, mint a mi ukrán városainkat. Ez a büntetlenség rejlik nagyrészt a Kreml jelenlegi agresszivitása hátterében is” – fejtette ki.
Zelenszkij szerint garantálni fogja a békét a világ sok más részén az, hogy az ukrán nép megvédi magát és helyreállítja az ország területi integritását.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton szankciókat vezetett be Bassár el-Aszad szíriai elnök, Huszein Arnúsz miniszterelnök és Fejszál Mikdad külügyminiszter ellen. Csütörtökön, a Kremlben folytatott tárgyalások után Aszad bejelentette, hogy elismeri Oroszország fennhatóságát a megszállt ukrajnai területeken – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy az orosz erők kazettás lövedékeket lőttek ki szombaton Kramatorszkra, aminek következtében két helyi lakos életét vesztette, nyolc pedig megsérült.
Az ukrán vezérkar vasárnap reggeli helyzetjelentése szerint az elmúlt napban mintegy 710 orosz katona halt meg Ukrajnában, velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége csaknem elérte a 165 ezret. Az ukrán erők szombaton megsemmisítettek egyebek mellett 21 harckocsit, nyolc tüzérségi és három légvédelmi rendszert.

Jepifanyij metropolita: nem zárják be a kolostort a kijevi Lavrában, de ukránul fognak imádkozni

Nem zárják be a kolostort a kijevi Pecserszki Lavra templom- és kolostorkomplexumban, ugyanakkor az istentisztelet nyelve ezentúl nem orosz, hanem ószláv és ukrán lesz – jelentette ki Jepifanyij metropolita, Ukrajna hivatalos ortodox egyházának vezetője hétvégi üzenetében.

„A kijevi Pecserszki Lavrával történtekkel kapcsolatban szükségesnek tartom, hogy több kérdésre választ adjak. Mindenekelőtt hangsúlyozom, hogy semmi esetre sincs szó a kolostor bezárásáról, az imádság, az istentiszteletek és a szerzetesi élet megszűnéséről. A jelenlegi események összehasonlítása a kommunista hatóságok által az egyházat sújtó múltbeli üldöztetéssel indokolatlan manipuláció. Különösen cinikusan hangzik ez annak a vallási vezetőnek a szájából, aki szorosan kötődött a kommunista párthoz” – jelentette ki Jepifanyij, aki felszólította a Lavra papjait, hogy „járuljanak hozzá a moszkvai iga alóli felszabadulás folyamatához”.
„Moszkva egyháza Ukrajnában nem kanonikus, és mindenki látja, miként használja fel a Kreml a lelki életet az ukrán nép ellen” – hangsúlyozta. „Egyházi vezetőként biztosítom a testvéreket, hogy mindannyian, akik követik a kánon és
(az ukrán egyház önállóságát kinyilvánító) tomosz követelményeit, elutasítják Moszkva törvénytelen hatalmát, továbbra is a Lavrában folytathatják szolgálatukat. Minden képességünket és hatalmunkat felhasználjuk, hogy megvédjük őket a megfélemlítéstől a Lavra volt vezetője részéről. A kolostor aktuális ügyeit azok fogják intézni, akik ismerik a hagyományait és életét, akik rendelkeznek a megfelelő képességekkel, és nem szennyezték be magukat az orosz világ iránti odaadással” – jelentette ki Jepifanyij.
Pavlo metropolita, a kijevi Lavra vezetője hétfőn közölte, hogy a moszkvai patriarkátushoz hű ukrán ortodox egyházi „szárny” szerzetesei nem hajlandók elhagyni a Lavrát. Olekszandr Tkacsenko kulturális miniszter korábban azt mondta, hogy a Moszkvához hű ukrán ortodox egyház szerzeteseinek és papjainak március végéig el kell hagyniuk a Pecserszki Lavra minden helyiségét.
Tavaly év végén az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a rendőrséggel és a nemzeti gárdával együtt kémelhárítási műveletet hajtott végre az egyházi szárny több kolostorában és templomában, így a kijevi Pecserszka Lavrában is. Az SZBU közlése szerint a házkutatások során találtak „oroszbarát” irodalmat, jelentős mennyiségű készpénzt euróban, dollárban és rubelben, valamint „gyanús” orosz állampolgárokat.
Az Ukrajinszka Pravda hozzáfűzte, hogy idén február 23-ig az SZBU csaknem hatvan büntetőeljárást indított Moszkva-barát papok ellen, több mint 350 egyházi épületet és 850 embert vettek alapos ellenőrzés alá; a bíróságok eddig hét bűntetőeljárásban hoztak ítéletet.

Putyin: Oroszország gyakorlatilag nem vet be hiperszonikus fegyvert

Oroszország gyakorlatilag nem vet be hiperszonikus fegyvert az ukrajnai háborúban, holott ez, más modern rendszerekkel együtt a rendelkezésére áll – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 tévécsatorna Moszkva. Kreml. Putyin című vasárnapi magazinműsorában.

Putyin ezt arra a kérdésre válaszolva mondta, hogy Moszkva szempontjából nem lett volna-e értelme már 2014-ben elindítani „különleges hadműveletet” a Donyec-medence lakosságának „védelmében”. Meglátása szerint ebben az ügyben nem lehet feltételes módot használni, és – mint fogalmazott – Oroszország akkor az úgynevezett „krími tavasz” keretei között lépett fel. Elismerte ugyanakkor, hogy meg kellett oldani az élelmiszerellátás, az importhelyettesítés, a pénzügyi rendszer megerősítése és modern fegyverek fejlesztésének feladatát.
Rámutatott, hogy az ellenfél várakozásai ellenére semmi sem omlott össze Oroszországban, a pénzügyi rendszer működik, a bankok növelik kapacitásaikat. Úgy vélekedett, hogy nagyon nehéz lenne megmondani, mi történt volna 2014-ben.
„És végül – igen, sok tennivalónk van, például a szárazföldi erők fejlesztése terén, de akkor még nem volt hiperszonikus fegyverünk, most pedig van. Igen, valójában nem használjuk, de van. Érti? Vannak más modern rendszereink is, de 2014-ben nem volt semmi ilyenünk” – mondta Putyin.
Az orosz elnök szerint a Krím esetében Moszkvának sürgősen kellett cselekednie, és teljesítenie kellett „szent kötelességét” a helyi lakosság védelmében, mert a „nácik” a fenyegették őket.
„A Donyec-medencével kapcsolatban arra számítottunk, hogy ezt a problémát sikerül békés úton megoldani. De mint mostanra kiderült, az orrunknál fogva vezettek bennünket. Az úgynevezett partnereink közül senki még csak nem is készült arra, hogy bármit is békés úton kell megoldani, hanem egyszerűen elkezdték fegyverrel felpumpálni Ukrajnát, és felkészíteni a harci cselekményekre – mondta Putyin.
„És (Ukrajna) két nagyszabású katonai műveletet meg is kísérelt, nehéz haditechnika, a tüzérség és a légierő bevetésével” – tette hozzá.
Rámutatott, hogy az idei, 154 millió tonnás, rekordnagyságú gabonatermést az elmúlt évek céltudatos, a biztonságos élelmiszerellátás biztosítását célzó erőfeszítései tették lehetővé.

Kreml: Putyin Mariupolban járt

Mariupolba tett munkalátogatást Vlagyimir Putyin orosz elnök – közölte vasárnap a Kreml sajtószolgálata.

A moszkvai tájékoztatás szerint az elnök helikopterrel érkezett Mariupolba, majd a városon áthajtva megtekintett több létesítményt, és beszélt a helyi lakosokkal, az egyik családot meg is látogatta. Marat Husznullin miniszterelnök-helyettes beszámolt az államfőnek az újjáépítési munkálatok állásáról, valamint az új lakónegyedek, szociális, oktatási és egészségügyi létesítmények, a közmű-infrastruktúra építéséről.
Putyin szót váltott a Nyevszkij lakótelep lakóival, és felkereste az egyik család otthonát. Az elnök járt a város tengerpartján a jachtklub közelében, a színház épületénél és más helyi nevezetességeknél.
A látogatás a Rosszija 24 hírtelevízió felvételei szerint sötét napszakban készült, a helyszínek között a gépkocsit Putyin maga vezette. Husznullin egyebek között felhívta az elnök figyelmét arra, hogy az utcákon a közvilágítást teljes mértékben, az útburkolatot részlegesen helyreállították. Mint mondta, a városi tömegközlekedés 110 buszt már rendszerbe állított, és nyáron a tervek szerint újraindulnak a villamosok is.
A kormányfő-helyettes azt mondta, hogy a város lakossága, látva a helyreállítási munkálatokat, elkezdett visszatérni, valamint tervet dolgoztak ki az emberek foglalkoztatására. Közölte: az a döntés született, hogy helyreállítják az erősen megrongálódott városközpontot, és kifejezte reményét, hogy az év végig befejeződik a homlokzatok felújítása.
A beszámoló szerint a mariupoli filharmónia épületét teljesen helyreállították. Husznullin azt mondta, az Azovi Állami Műszaki Egyetemnek hatezer hallgatója lesz. A miniszterelnök-helyettes hozzátette, hivatásos építőként jól látta: a város épületeit nem onnan lőtték szét, ahonnan az orosz erők támadtak, hanem az ukrán oldalról.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője bejelentette, hogy az orosz elnök a mariupoli lakosokkal folytatott eszmecsere nyomán intézkedni fog az elmaradt bérek és egyéb kifizetések ügyében.
Mariupol felkeresése az első ismertté vált esete annak, hogy az orosz elnök az Ukrajna ellen tavaly februárban elindított „különleges hadművelet” során megszállt területen járt. Március elején Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter tartott szemlét az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárosban.
Az orosz elnök vasárnap a dél-oroszországi Rosztov-na-Donu városban felkereste a „különleges hadművelet” főhadiszállását. Itt meghallgatta Valerij Geraszimov vezérkari főnök és más parancsnokok jelentését.
Előző nap az orosz vezető a Krím-félszigeten tett előre be nem jelentett látogatást, a terület Oroszországhoz csatlakozása ügyében megrendezett referendum kilencedik évfordulóján.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine