Az orosz-ukrán háború 385. napja – FRISSÜL

Immár háromszáznyolcvanötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán kormányzó: az orosz erők ismét lőtték Harkivot

Az orosz erők szerdán ismét tüzet nyitottak a kelet-ukrajnai Harkiv városának polgári infrastruktúrájára – közölte Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Ihor Terehov, Harkiv polgármestere kifejtette, hogy az orosz lövedékek megrongáltak egy bentlakásos iskolát és egy lakóházat. Hangsúlyozta, hogy azon a környéken, amelyet tűz alá vettek az oroszok, nincs semmilyen katonai létesítmény. Személyi sérülésről az ukrán hatóságok nem számoltak be.
Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója szerdán azt írta a Telegramon, hogy az orosz erők nem hagynak fel a régió ágyúzásával, aminek következtében az elmúlt nap alatt egy helyi lakos életét vesztette Kramatorszkban, és 16-an sérültek meg a megye különböző településein. A kormányzó hozzáfűzte, hogy az éjjel és szerda reggel az orosz csapatok a teljes frontvonalat lőtték Vuhledartól Limanig.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megerősítette, hogy Zaporizzsja megyében, az orosz megszállás alá került Melitopol városban ismeretlenek felrobbantották egy oroszokkal együttműködő hivatalnok autóját, a férfi belehalt sérüléseibe. Az SZBU tájékoztatása szerint Ivan Tkacsról van szó, akit a megszálló orosz hatóságok a városi közlekedési vállalat igazgatójának neveztek ki, és aki egyebek mellett orosz katonák szállítását intézte a régióban lévő frontvonalhoz Ukrajna más megszállt területeiről.
Az ukrán 93-as gépesített dandár arról számolt be, hogy lelőttek egy Szu-24-es orosz vadászbombázó repülőgépet a Donyeck megyei Bahmutnál. Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 161,5 ezret, az elmúlt napban mintegy 980 orosz katona halt meg. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett nyolc orosz harckocsit, kilenc tüzérségi rendszert és tizenkét drónt.

Kreml: nem történt csúcsszintű kapcsolatfelvétel az orosz-amerikai drónincidens ügyében

Nem történt csúcsszintű orosz-amerikai kapcsolatfelvétel a Krímhez közeli drónincidens ügyében – közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerdán újságírókkal.

Mint mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnöknek beszámoltak a történtekről. Az orosz-amerikai kapcsolatok állapotáról szólva azt mondta, hogy „mélyponton” és „nagyon siralmas állapotban” vannak.
„Természetesen minden ország a saját álláspontját fogja védelmezni a párbeszéd során, de Oroszország sosem utasította el a párbeszédet, és most sem utasítja el” – mondta.
Peszkov szerint az orosz védelmi tárca kimerítő magyarázatot adott a történtekre, amelyhez nincs mit hozzáfűznie.
A Pentagon és az amerikai katonai erők európai parancsnoksága kedden arról számolt be, hogy a Fekete-tenger felett összeütközött egy orosz Szu-27-es vadászgép és egy MQ-9 Reaper amerikai felderítő drón. Az amerikai fél szerint a Szu-27-es nekicsapódott az MQ-9-es légcsavarjának, a drón emiatt irányíthatatlanná vált, és az amerikai hadseregnek meg kellett semmisítenie a gépet.
Az orosz védelmi minisztérium a maga részéről azt közölte, hogy kedd reggel egy amerikai drón kikapcsolt jeladóval repült az orosz államhatár irányába a Krím-félsziget közelében. A tárca szerint a Reaper repülése irányíthatatlanná vált, ami magasságvesztéssel járt, és a gép „hirtelen manőver következtében” a vízfelszínnek ütközött. A minisztérium szerint az orosz vadászgépek nem használták fedélzeti fegyvereiket, és nem léptek érintkezésbe az amerikai drónnal.
Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy Oroszország megkísérli a lezuhant amerikai drón roncsainak kiemelését a tengerfenékről. Elismerte: nem tudja, hogy ez megvalósítható-e.
Patrusev szerint a drónincidens ismételten az bizonyította, hogy az Egyesült Államok „közvetlen részese” az ukrajnai harci cselekményeknek.
Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a ugyanennek a csatornának azt mondta, hogy Moszkvának megvannak technikai lehetőségei a roncsok feszínre hozatalához. Azt hangoztatta, hogy az amerikaiak nagyon aktív hírszerző tevékenységet folytatnak a Fekete-tenger térségében, amihez sokféle űr-, vizuális és akusztikus eszközt használnak.
„Elég részletesen tudjuk és értjük, hogy milyen célokat követnek az amerikaiak a hírszerzési tevékenységükkel, a technikai eszközök alkalmazásával, megpróbáljuk azonosítani azokat a helyszíneket és területeket, amelyek a leginkább érdeklik őket” – tette hozzá.
Anatolij Antonovot, Oroszország washingtoni nagykövetét az incidenssel kapcsolatban kedden bekérették a külügyminisztériumba, ahol a diplomata ismertette Moszkvának a „provokációval” kapcsolatos hivatalos álláspontját. A diplomata egyebek között rámutatott, hogy a drónok segítségével gyűjtött hírszerzési adatokat végeredményben Kijev az orosz hadsereg és területek elleni csapásokhoz használja fel.
Antonov kifejezte Moszkva aggályait az amerikai hadsereg „megengedhetetlen” tevékenysége miatt az orosz határok közelében.
„Tegyük fel a retorikai kérdést: ha például New York vagy San Francisco környékén tűnne fel egy orosz drón, hogyan reagálna az Egyesült Államok légiereje és haditengerészete? Biztos vagyok benne, hogy az amerikai hadsereg fellépése megalkuvást nem tűrő lenne, és nem engedné meg, hogy +betörjenek+ az ország légterébe vagy felségvizeire” – hangsúlyozta Antonov.
Azzal vádolta meg Washingtont, hogy a közvetlen fegyveres konfliktussal fenyegető szándékos eszkaláció felé vezeti az ukrajnai konfliktus körüli helyzetet. Ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy a kommunikáció csatornái nyitva maradjanak, és leszögezte, hogy Oroszország nem törekszik a konfrontációra, a pragmatikus kétoldalú együttműködés híve.
Antonov szerdán a Rosszija 1-nek nyilatkozva tisztelettudónak minősítette a tárgyalás hangnemét. Megfogalmazása szerint „senki nem vette elő a cipőjét, és nem ütötte az asztalt”. Közölte, hogy az ismertetett amerikai álláspontra válaszul kilátásba helyezte, hogy Oroszország válaszolni fog az amerikai hadsereg „ilyen provokatív akcióira”.

Az ukrán védelmi tanács vezetője szerint Putyin a konfliktusövezet kiterjesztésére törekszik

A keddi fekete-tengeri orosz-amerikai incidens azt mutatja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a konfliktus kiterjesztésére törekszik, és mindent egy lapra tesz fel – vélekedett Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára szerdán a Twitteren.

„Az amerikai MQ-9 Reaper drónnal történt incidens, amelyet Oroszország provokált a Fekete-tengeren, Putyin jelzése, hogy készen áll a konfliktusövezet kiterjesztésére más felek bevonásával” – írta Danyilov. Szerinte Putyin „all-in taktikát alkalmaz”, vagyis az orosz stratégiai vereségek miatt folyamatosan „emeli a tétet” a körülmények megváltozásának reményében.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékezetetett arra, hogy az Egyesült Államok légiereje kedden közleményt adott ki, amely szerint egy orosz Szu-27-es vadászrepülőgép megrongált egy amerikai MQ-9 Reaper felderítő és csapásmérő drónt a Fekete-tenger felett, aminek következtében az amerikaiak kénytelenek voltak a drónt a vízbe navigálni és elsüllyeszteni. Az amerikai parancsnokság közölte, hogy az MQ-9-es rutinműveleteket hajtott végre a nemzetközi légtérben, amikor egy orosz repülőgép befogta és lelőtte, ami a lezuhanáshoz és az MQ-9 teljes elvesztéséhez vezetett. „Valójában az oroszoknak ez a veszélyes és szakszerűtlen cselekedete majdnem mindkét gép lezuhanásához vezetett. Az amerikai és a szövetségi repülőgépek továbbra is a nemzetközi légtérben fognak működni, az oroszokat pedig felszólítjuk, hogy professzionálisan és biztonságosan viselkedjenek” – idézte a hírportál James Heckert, az amerikai légierő térségbeli műveletekért felelős parancsnokát. Joe Biden amerikai elnököt tájékoztatták az esetről, a Fehér Ház pedig „veszélyesnek, szakszerűtlennek és meggondolatlannak” nevezte Oroszország lépéseit – írta a lap.
Az orosz védelmi minisztérium kedd este közölte, hogy Szu-27-es vadászgépeiknek nincs közük az amerikai drón lezuhanásához, egyúttal megjegyezte, hogy a pilóta nélküli gép megközelítette az Oroszország által Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félszigetet, és a szabályokat megsértve repült – írta az ukrán hírportál.

Gál Kinga, Deutsch Tamás: a Fidesz EP-képviselői béketerv kidolgozása mellett foglalnak állást

A Fidesz európai parlamenti (EP) képviselői európai béketerv kidolgozása mellett foglalnak állást a kudarcba fulladt szankciós politika folytatása és a további fegyverszállítás helyett – jelentette ki Gál Kinga és Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetői Strasbourgban, magyar újságíróknak nyilatkozva szerdán.

Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselőcsoportjának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy noha egyre súlyosabbak a károk, egyre több az áldozat, békéről nem esik szó az európai döntéshozók köreiben.
Az uniós intézmények vezetői, köztük Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke további fegyverszállításokra és a közös fegyverbeszerzésre szólítanak fel. A fegyverszállításokkal Európa belesodródhat a háborúba, világháborút kockáztat – mondta Gál Kinga.
„Az emberéletek megmentéséhez, a további pusztítás megakadályozásához békét kell teremteni. Csak egy megoldása lehet a konfliktusnak: fegyverszünetre van szükség, és béketárgyalásoknak kell kezdődniük” – fogalmazott.
Deutsch Tamás, a Fidesz EP-delegációjának vezetője közölte, a háború-, szankció- és fegyverszállítás-párti szólamok között a magyar az egyedüli békepárti hozzáállás. Kiemelte, álláspontjával Magyarország nincs egyedül Európában, ugyanazt a békepárti szemléletet képviseli, amit a Vatikán is.
„A vatikáni véleményt a béke vagy háború kérdésében eddig csak mi, magyarok hallottuk meg” – fogalmazott.
A teljes kudarcot vallott szankciós és fegyverszállítást sürgető politika helyett arra van szükség, hogy az Európai Unió aktív diplomáciai lépéseket tegyen a fegyverszünet, a béketárgyalások, majd pedig a békekötés érdekében. Ehhez európai béketerv létrehozására van szükség – mondta Deutsch Tamás.
Az Európai Parlamentet érintő korrupciós botránnyal kapcsolatban azt mondta: világosan látszik, hogy a brüsszeli korrupció rendszerszinten szövi át az Európai Unió intézményeinek működését. A botrány minden részletének ki kell derülnie – húzta alá Deutsch Tamás, majd hozzátette: eddig egyetlen uniós intézmény részéről sem történt érdemi intézkedés. Az Európai Parlament elnöke például nem tartotta indokoltnak a Fidesz EP-képviselőinek javaslatát, hogy vezesse be az Európai Bizottság által alkalmasnak talált magyar vagyonnyilatkozati rendszert az EP-képviselők esetében. Roberta Metsola szerint teljesen kielégítő az EP vagyonnyilatkozati rendszere – tájékoztatott.
Amíg az uniós intézmények nem göngyölítették fel a brüsszeli korrupciós ügyet, addig „semmilyen uniós intézménytől semmilyen kioktatást nem fogadunk el a korrupciót érintően” – tette hozzá a delegációvezető.

Csehországban az orosz agresszió nyilvános támogatásáért ítéltek el kilenc embert

Csehországban eddig kilenc embert ítéltek el az ukrajnai orosz invázió nyílt támogatásáért, 58 ügyben folyik büntetőeljárás, további 90 eset a vádemelés szakaszában van – közölte a cseh legfelsőbb ügyészség szerdán a Twitteren.

Igor Stríz legfőbb ügyész már tavaly februárban felhívta a figyelmet arra, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió, valamint Oroszország vezetésének támogatása a tüntetéseken vagy az interneten bizonyos esetekben bűncselekménynek minősülhet.
Csehországban tavaly és legutóbb a múlt héten több olyan több tízezres tüntetés zajlott le, amelyen a felszólalók élesen bírálták a Petr Fiala vezette jobbközép kormány hozzáállását a konfliktushoz, valamint Ukrajna Oroszország elleni feltétlen támogatását.
A legfőbb ügyész a Právo című lap szerdai számának nyilatkozva azt mondta, hogy a kilenc elítélt közül csak egy került börtönbe, a többiek feltételes büntetést, valamint pénzbírságot kaptak. Patrik Tusl aktivista tavaly az év vége előtt azért kapott kilenc hónapos börtönbüntetést, mert a közösségi hálón ukránokat támadó és sértő nyilatkozatokat hozott nyilvánosságra.
Az ilyen nyilatkozatok bizonyos körülmények között emberiségellenes bűncselekmények nyilvános támogatásának vagy jóváhagyásának minősülhetnek, amelyekért akár hároméves szabadságvesztés is kiszabható.

Orosz külügyi szóvivő: a történelmi egyház a rendszer túsza Ukrajnában

A Moszkvában történelminek tekintett Ukrán Ortodox Egyház (UPC) „a kijevi rezsim túsza” – írta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdán a Telegram-csatornáján.

Zaharova így reagált Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter ajánlatára, mely szerint a UPC szerzeteseinek nem kell elhagyniuk a kijevi barlangkolostort, ha átigazolnak a Moszkvában skizmatikusnak (szakadárnak) tekintett Ukrajna Ortodox Egyházához (PCU).
„A kijevi rezsim nyílt szövegben, minden szégyenérzet nélkül hangoztatta a bűnös logikát: a vallásszabadságot Ukrajnában túszul ejtették a Bankova (a kijevi kormánynegyed főutcájának) banditái” – írta Zaharova.
Ukrajnában alapvetően két ortodox egyház rivalizál egymással: a kijevi vezetés által Moszkva-barátnak bélyegzett, Moszkva által pedig történelminek és kánoninak tekintett Ukrán Ortodox Egyház (UPC), amely zsinatának 2022. május 27-i határozatával kilépett a moszkvai patriarkátus fennhatósága alól, valamint az ukrán kormány által támogatott Ukrajna Ortodox Egyháza (PCU), amely Konstantinápolytól 2019-ben kapott autokefáliát (azt a státuszt, amikor egy egyház püspöke nem tartozik egy másik autoritás alá).
Annak dacára, hogy az UPC – a háború előtt legnépesebb ukrajnai ortodox felekezet – hivatalosan elfordult a moszkvai patriarkátustól Oroszország Ukrajnában indított háborúja miatt, az ukrán kormány megvonja tőle a szovjet időkben államosított kijevi barlangkolostor bérleti jogát. Március 10-én felszólították a szerzeteseit, hogy március 29-ig hagyják el a keleti szláv kereszténység legfontosabb központjának tekintett, a 11. században alapított Pecserszka Lavrát. Pavlo metropolita, a barlangkolostor apátja közölte, hogy a szerzetesek nem fognak távozni.
A szerzetesek kilakoltatása és az ukrán államnak az UPC-vel szembeni fellépése ellen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter levélben tiltakozott az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnél (EBESZ) és az ENSZ-nél.
New Yorkban egyébként kedden, orosz kezdeményezésre összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsát a ruszofóbia problémájának megvitatására. A BT-ülésen Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője azt hangoztatta, hogy a béke és a jószomszédi kapcsolat Ukrajnával elvileg mindaddig kizárt, amíg a kijevi kormány kitart oroszellenes politikája mellett, amely szerinte közvetlen veszélyt jelent a nemzetközi békére és biztonságra. Mint mondta, Moszkva csak annyit vár el Kijevtől, hogy tisztelje az alapvető jogokat és szabadságjogokat, ám az ebben a kérdésben máskor oly lelkiismeretes Nyugat Ukrajna esetében más alkalmaz.
„Hadd tegyem fel a kérdést svájci szomszédainknak: ahhoz, hogy valaki svájci legyen, el kell utasítania az olasz, a francia vagy a német identitását? Ez veszélyezteti nemzetük integritását? Ha nem, akkor miért nem bírálják azt, amit a kijevi hatóságok tesznek az orosz nemzetiségűekkel?” – tette fel a szónoki kérdést a diplomata.
Kirill Visinszkij, a Rosszija Szegodnya orosz állami médiacsoport ügyvezető igazgatója – aki korábban, ukrajnai újságíróként politikai okok miatt ült ukrán börtönben – a tanácskozáson példákat sorolt fel arról, hogy az ukrán médiában kitől milyen uszítás hangzott el orosz hadifoglyok kasztrálására, oroszok meggyilkolására, a családjuk kiirtására. Visinszkij szerint ezeket a felszólításokat most végrehajtják a fogságba esett katonákon és a Donyec-medence civil lakosságán.

Ursula von der Leyen: mindent meg kell tenni az európai piac erejének megszilárdításáért

Európa egységes piaca erős, azonban mindent meg kell tennünk, hogy megőrizzük és megszilárdítsuk erejét – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésének az Európai Tanács februári értekezletének eredményeit összegző, valamint a március végén tervezett EU-csúcs előkészítését szolgáló vitáján szerdán.

Ursula von der Leyen beszédében aláhúzta, noha az európai uniós közös piac erős, „össze kell szednünk magunkat, ha az élmezőnyben akarunk maradni”.
Ennek érdekében az uniónak támogatnia kell saját tiszta technológiai ipari bázisát, mind az új munkahelyek teremtése érdekében, mind pedig azért, hogy biztosítsa a hozzáférést a tiszta technológiai megoldásokhoz. „Egyszerűbb állami támogatási rendszereket hozunk létre, adókedvezményeket biztosítunk, és tehetővé tesszük az uniós források rugalmas felhasználását” – fogalmazott.
Az Európai Bizottság elnöke szerint tervekre van szükség az unió függőségének csökkentésére a tiszta technológiai iparban szükséges nyersanyagimport területén. Nyersanyagokra van szükség a telefonokban, az elektromos járművekben, a chipekben, az akkumulátorokban, a napelemekben és szélturbinákban – mondta. Az EU a ritkaföldfémek 98 százalékát és a magnézium 93 százalékát Kínából kapja, ezért – mint fogalmazott – „több ércet és ásványt szeretnénk kitermelni itt, az Európai Unióban. Feldolgozó kapacitásainkat az éves fogyasztás legalább 40 százalékára akarjuk növelni”.
A bizottság várhatóan csütörtökön számos törvényjavaslatot terjeszt elő az EU versenyképességének javítására a tiszta technológiákra vonatkozóan és a kutatási szektort érintően – tájékoztatott.
Von der Leyen továbbá kijelentette, az uniós tagországoknak növelniük kell a kutatásra szánt kiadásaikat, és új intézkedések meghozatalát ígérte a kis- és középvállalkozások bürokratikus terheinek, valamint az uniós jogszabályok végrehajtásának költségeinek csökkentésére.
Charles Michel, az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a vita során elmondott beszédében kijelentette: az Európai Unió harcol: diplomáciai harcot vív a békéért, és azt szeretné, ha Ukrajna visszanyerné területeit. Azt mondta: nem létezhet olyan forgatókönyv, mely szerint Ukrajna elveszíti a háborút.
A béke eléréséhez meg kell erősíteni és fejleszteni kell az Európai Unió védelmi kapacitását, amely hozzájárul Ukrajna megsegítéséhez. Ukrajnának lőszerekre van szüksége, hogy meg tudja védeni magát, az EU pedig közös beszerzés útján segíti lőszerekhez ukrán barátait – emelte ki.
„Azt szeretnénk, hogy béke irányába mozdulnának a körülmények, azonban az orosz fél eszkalálja a helyzetet” – fogalmazott.
Az agresszor részéről egyetlen lépésre lenne szükség a békéhez: leállítania a háborút és a kivonni csapatait Ukrajna egész területéről – emelte ki.
Michel azt mondta, az ukrajnai háború gazdasági következményei ráirányítják a figyelmet az európai gazdaság versenyképességének hosszú és rövidtávú helyzetére. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a háború egy évvel ezelőtti megkezdése óta az európai gazdaság helyzete romlott, az amerikai gazdaság teljesítménye azonban megháromszorozódott. Véleménye szerint az európai gazdaság állapotának javítása érdekében három területen kell finanszírozást biztosítani, melyek között a tanácsi elnök a beruházást, az innovációt és kereskedelmet említette, amely – mint mondta – jövedelmet generál, javítva ezzel az európai életszínvonalat. Az ehhez szükséges jogszabályi háttér megteremtését fel kell gyorsítani – mondta.
A migrációval kapcsolatban kiemelte: mivel az illegális bevándorlást gyakran fegyverként használják az Európai Unióval szemben, racionális megközelítésre van szükség. Javítani kell a migráció származási országaival ápolt kapcsolatokat, fel kell lépni az embercsempészet ellen, és legális migrációs csatornákat kell biztosítani annak érdekében, hogy ne az embercsempészek döntsék el, hogy ki léphet be Európába – tette hozzá az Európai Tanács elnöke.
Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője felszólalásában hangsúlyozta: Magyarország elítéli, morálisan igazolhatatlannak tartja Oroszország katonai agresszióját Ukrajnával szemben. A háború a nemzetközi jog megsértésének számít – húzta alá.
„Együtt érzünk az Ukrajnában dúló háború áldozataival” – fogalmazott a politikus, majd hozzátette: Magyarország a konfliktus kezdete óta támogatja a megtámadott országot.
Felhívta a figyelmet: nem vezetett semmilyen eredményre, hogy a diplomácia eszközeinek alkalmazása helyett az Európai Unió kizárólag az európai gazdaságokat romba döntő szankciók, és a világháborús eszkalációt kockáztató fegyverszállítások politikáját folytatta. Új megközelítésre van szükség – hangoztatta. Európának mások szempontjainak kiszolgálása helyett saját érdekeit kell képviselnie, nehogy belesodorják a háborúba. A fegyverszállítások és a további szankciók helyett a fegyverszünet, a béketárgyalások és a háború lezárására reményt adó európai békejavaslat kidolgozásának ügyét kell képviselni – tette hozzá Deutsch Tamás.

Orosz nagykövet: Oroszország nem akar konfliktust az Egyesült Államokkal

Oroszország nem akar konfrontációt az Egyesült Államokkal – jelentette ki az Egyesült Államokban akkreditált orosz nagykövet kedden, miután a Fekete-tenger fölött történt incidens után bekérették a washingtoni külügyminisztériumba.

Anatolij Antonov az amerikai külügyi tárca európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkárával, Karen Donfrieddel folytatott mintegy félórás megbeszélést, ami után úgy fogalmazott, hogy számára konstruktívnak tűnt az egyeztetés, amelynek során az amerikai fél is elmondta aggályait.
„Jobban szeretnénk nem teremteni olyan helyzetet, amely nem szándékolt összeütközéseket és nem szándékolt incidenseket eredményez” – mondta az orosz diplomata. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország az övezetet, ahol az incidens történt, különleges katonai műveleti zónává minősítette, és annak elkerülését kérte.
Az orosz védelmi minisztérium kedden tagadta, hogy vadászgépei érintkezésbe kerültek az amerikai katonai drónnal, amely aznap a Fekete-tengerbe zuhant.
A moszkvai tárca elismerte, hogy két vadászgépe feltartóztatott egy amerikai drónt a Fekete-tenger felett, de azt állította, hogy nem nyitottak rá tüzet, és nem kerültek érintkezésbe vele.
„Egy heves manőver következtében az MQ-9 típusú drón szabadesésbe kezdett, veszített magasságából, és a vízfelszínnek ütközött” – közölte az orosz védelmi minisztérium, amely szerint az orosz harci gépek nem ütköztek a drónnal, és nem ők okozták annak zuhanását.
Az orosz minisztérium szerint a drónt a Krím félsziget övezetében fedezték fel, és az „az Oroszoroszági Föderáció határai felé” haladt.
A Fehér Ház szerint a közelmúltban többször is előfordult, hogy az orosz légierő amerikai légieszközt fogott be, kedden ugyanakkor első alkalommal történt fizikai ütközés. A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora keddi tájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a Fekete-tenger fölött történt incidenshez hasonlók történtek az elmúlt hetekben is, a mostani eset ugyanakkor a „veszélyessége és szakszerűtlen végrehajtása miatt” említésre érdemes.
John Kirby hozzátette, hogy a művelet orosz részről meggondolatlan volt, ami egy amerikai pilóta nélküli repülő elvesztéséhez vezetett. Hangsúlyozta, hogy az amerikai drón nemzetközi vizek fölött rutinrepülést hajtott végre és senkire nem jelentett kockázatot.
A fehér házi illetékes beszámolt arról is, hogy Joe Biden elnököt tájékoztatták a történtekről.
Patrick Ryder dandártábornok, a Pentagon szóvivője újságírókkal közölte, hogy az MQ-9 drón felderítő missziót végzett a Fekete-tenger felett a nemzetközi légtérben. Hozzátette, hogy az ilyen típusú repülő eszközök már az ukrajnai háború előtt is megfigyelő missziót végeztek a Fekete-tenger felett.
Előzőleg kedden az amerikai hadsereg azt közölte, hogy két Szu-27 típusú orosz harci repülőgép elfogott egy Reaper típusú amerikai megfigyelő drónt a Fekete-tenger felett, és egyikük megütötte a drón légcsavarját, ami miatt az a tengerbe zuhant és megsemmisült.
„MQ-9-esünk rutinműveletet végzett nemzetközi légtérben, amikor egy orosz repülőgép elfogta és eltalálta, ami miatt a drón lezuhant és odaveszett” – tudatta közleményében James Hecker, az amerikai légierő térségbeli műveletekért felelős tábornoka. Hozzátette: a felelőtlen eljárás kis híján mindkét légi jármű vesztét okozta.

Északi Áramlat – Putyin: robbanószerkezet antennájához hasonló tárgyat találtak a vezeték közelében

Robbanószerkezet antennájára hasonlító tárgyat találtak az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásának helyszíneinek közelében lévő vízterület átvizsgálásakor a dán kizárólagos gazdasági övezetben, Dánia még nem válaszolt Oroszország vizsgálatra vonatkozó kérésére – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy interjúban, amelyből kedden mutatott be egy részletet a Rosszija 24 hírtelevízió.

Putyin elmondta: mivel a merénylet a dán kizárólagos gazdasági övezetben történt, a Gazprom engedélyt kapott a dán hatóságoktól, hogy megvizsgálja a robbanás helyszínét. Az orosz vállalat vizsgálata azonban nem szorítkozott kizárólag a robbanás helyszínének vizsgálatára, a Gazprom által bérelt hajó a vezeték mentén tovább haladva, a robbanás helyszínétől mintegy 30 kilométerre egy „oszlopocskát” fedezett fel a csövek illesztési pontjánál. Ezek a pontok, a vezeték legsebezhetőbb részei, ahol a robbantást is végrehajtották.
„A szakértők úgy vélik, hogy ez egy jelfogadó antenna lehet egy robbanószerkezet felrobbantásához, amelyet ebben a vezetékrendszerben helyezhettek el” – mondta Putyin. „Úgy tűnik, több robbanószerkezetet helyeztek el, amelyek közül valamelyik felrobbant, valamelyik pedig nem. Hogy milyen okok miatt, nem világos” – tette hozzá.
Az orosz elnök közölte: Oroszország engedélyt szeretne kapni a dán hatóságoktól, hogy „vagy önállóan, vagy velük együtt” abban a mélységben működni képes nemzetközi szakértői és pirotechnikusi csoportot hozzanak létre, amely akár hatástalanítani is képes egy robbanószerkezetet, „ha van ott olyan”.
„A dán hatóságokhoz intézett kérésünkre azonban azt a választ kaptuk, hogy nekik kell ezen elgondolkodniuk és amikor ez lehetségesnek ítélik, akkor majd válaszolnak” – mondta Putyin, aki ezt a reagálást „homályosnak” nevezte.
Putyin az interjúban kifejezte meggyőződését, hogy a gázvezetékek felrobbantása állami szintű támadás volt, amelyre amatőrök nem képesek, mert nincs ehhez szükséges technológiájuk.
Mint mondta, a robbanás erős volt, amely a csövet kiszakította és elvetette. „Ez nem egyszerű kérdés, a világ gyakorlatában még sincs rá példa, hogy ilyen balesetek után hasonló rendszereket megjavítottak volna, de elméletileg, technológiai szempontból természetesen minden lehetséges” – mondta.
Putyin úgy vélekedett, hogy a felrobbantott Északi Áramlat vezetékeknek van jövőjük, ha az európai országok kifejezik érdeklődésüket a helyreállításuk iránt.
Dmitrij Poljanszkij, az orosz ENSZ-nagykövet első helyettese kedden egy Telegram-csatornán közölte, hogy Oroszország eljuttatta az ENSZ Biztonsági Tanácsának és Közgyűlésének a Németországgal, Dániával és Svédországgal folytatott levelezés másolatát az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 gázvezetékek elleni merénylétek kivizsgálásáról. A diplomata szerint a dokumentumok alátámasztják Moszkva állítását, miszerint nem kapott megfelelő tájékoztatást ezektől az országoktól az általuk folytatott vizsgálat menetéről.
Oroszország egy pártatlan vizsgálóbizottság felállítását próbálja meg elérni az ENSZ-ben.

Több mint 8500-an menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. március 14-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4790 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3756 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 59 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. március 14-én 38 ember, köztük 14 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine