Az orosz-ukrán háború 384. napja – FRISSÜL

Immár háromszáznyolcvannegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Elrendelte a precíziós fegyverek gyártásának megduplázását az orosz védelmi miniszter

Elrendelte a nagy pontosságú fegyverek gyártásának megduplázását Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

A tájékoztatás szerint Sojgu a Taktikai Rakétafegyverek Vállalatnál (KTRV) tett látogatása során kijelentette, hogy az állami védelmi megrendelés rendben teljesül, azonban még az idei termelésnövekedést figyelembe véve is elrendelte a precíziós fegyverek gyártásának megduplázását. Azt mondta, hogy ehhez a vállalatnak mind a jól képzett szakemberek, mind a termelési kapacitás terén megvannak a tartalékai, ezért „a feladat nehéz, de végrehajtható”.
A RIA Novosztyi hírügynökség azt írta, hogy az orosz egységek Artemivszkben (Bahmutban) ellenőrzésük alá vonták a Vosztokmas vállalat egyik telephelyét az Artemivszki Színesfém-feldolgozó Üzemben (AZOM).
„December 20-án még Zelenszkij tüntetett itt ki ukrán katonákat” – írta a hírügynökség.
Az ukrán sajtó azt megelőzően számolt be Zelenszkij bahmuti látogatásáról, hogy az ukrán elnököt december 21-én a washingtoni Fehér Házban fogadta amerikai hivatali partnere, Joe Biden amerikai elnök. Az orosz média egy része megkérdőjelezte akkor, hogy az ukrán államfő valóban megfordult-e az ostromlott városban.
Az 1954-ben felépült AZOM a RIA Novosztyi szerint a város központjában található. Az üzem alatt, amelyet úgy terveztek, hogy esetleges nukleáris konfliktusban is fennmaradjon, kiterjedt földalatti járathálózatot építettek ki.
Apti Alaudinov vezérőrnagy, az Ahmat csecsenföldi különleges egység parancsnoka kedden a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy Artemivszkben mintegy 7-10 ezer ukrán katona maradhatott. Ezek állítása szerint főleg területvédelmi egységek, a jobban képzett csapatokat az ukrán hadvezetés már kivonta.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt nap során elszenvedett emberveszteségét mintegy négyszáz főben határozta meg, akik közül nagyjából 150 katona a Donyeck körzetében vívott harcokban esett el. A tábornok a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és katonai létesítmények között nevezett meg egy MiG-29-es repülőgépet, három harckocsit, három amerikai gyártmányú M777-es tarackot és egy lőszerraktárt.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. Donyeckben öt civilt sebesített meg egy drónról ledobott lőszer.
A News.ru hírportál szerint az oroszországi Brjanszk megyében lévő Szelco város vegyi üzeménél a légvédelem lelőtt egy ukrán drónt.
Az orosz parlament alsóháza kedden megszavazott egy törvénymódosítást, amely – státusától függetlenül – a „különleges hadművelet” összes résztvevőjére, vagyis a katonai magánvállalati alkalmazottakra is kiterjesztette azokat a rendelkezéseket, amelyek alapján korábban azokat szankcionálták, aki „tudatosan megrágalmazták” a hadsereget.

Kijevben nem erősítették meg a gabonamegállapodás meghosszabbítását

Az ukrán szakminisztériumok nem erősítették meg azt az orosz bejelentést, amely szerint hatvan nappal meghosszabbították a gabonamegállapodást – írta kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál.

A hírportál szerint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy „jóakaratú gesztusként” meghosszabbították a megállapodást. Moszkva egyúttal nehezményezte, hogy a gabonakezdeményezés keretében nem oldották fel az orosz mezőgazdasági termékek exportjára vonatkozó korlátozásokat, beleértve az orosz ammónia Odessza-Toljatti ammóniavezetéken keresztüli tranzitját sem.
Az ukrán infrastrukturális tárca és a külügyminisztérium képviselői viszont hivatalosan nem erősítették meg a gabonamegállapodás meghosszabbítását. Ukrajna szerint ugyanis a gabonakezdeményezés 120 nap helyett csupán 60 nappal történő meghosszabbítása ellentétes az ENSZ-szel és Törökországgal közösen aláírt dokumentumokkal. A külügyminisztérium megerősítette, hogy Ukrajna nem ért egyet ilyen feltételekkel.

Az orosz erők csapást mértek Kramatorszk központjára

Az orosz erők kedden rakétacsapást mértek a Donyeck megyei stratégiai jelentőségű Kramatorszk város központjára, a támadás következtében egy helyi lakos életét vesztette, és legalább hárman megsérültek – közölte Pavlo Kirilenko, a régió kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A tisztségviselő hozzátette, hogy az előzetes információk szerint hat többszintes lakóház rongálódott meg. A főügyészi hivatal később azt közölte, hogy egy orosz rakéta becsapódott az egyik többszintes lakóházba, a romok alól négy sérültet hoztak ki, egyikük azonban a kórházban meghalt. Még folytatják a kutatást túlélők után a romok alatt – tette hozzá a főügyészség.
Az ukrán déli műveleti parancsnokság közölte, hogy reggel Odessza megyét is orosz légitámadás érte. A tenger felől érkező Szu-24-es repülőgépek négy radarellenes rakétát lőttek ki. A jelentés szerint a rakétákat a tenger felett megsemmisítették, de a tengerparton egy óvodaépületet és több magánházat megrongáltak a lezuhanó rakétadarabok és a robbanáshullám. Személyi sérülés nem történt.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányója arról adott hírt, hogy az orosz erők tüzet nyitottak a régióban lévő Vovcsanszk városára, eltaláltak egy civil személyautót, aminek következtében egy nő életét vesztette.
Kedden kora délután kétszer is légiriadót rendeltek el Ukrajna egész területén. A légierőnél közölték, hogy ez általában akkor történik, amikor Kinzsal típusú rakéták hordozására alkalmas orosz MiG-31K vadászgépek szállnak fel.

Kreml: Moszkva nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát

Oroszország nem ismeri el a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.

Peszkov The New York Times című lapnak arra a – névtelenül nyilatkozó tisztségviselőkre hivatkozó – közlésére reagált, amely szerint a hágai bíróság a közeljövőben két, Ukrajnában elkövetett orosz „háborús bűnökkel” kapcsolatos eljárást kíván indítani Oroszország ellen.
„Nem ismerjük el ezt a bíróságot, nem ismerjük el ennek a bíróságnak a joghatóságát. Mi ezt gondoljuk erről” – mondta Peszkov.
Emlékeztetett rá, hogy évek óta sem ez, sem más nemzetközi intézmény nem vette a fáradságot, hogy foglalkozzon a polgári infrastruktúrának a ukrán „nacionalisták” általi lerombolásával, és a civilek legyilkolásával a Donyec-medencében.
A Nemzetközi Büntetőbíróság, amelyet az 1998-as Római Statútum alapján hoztak létre, nem része az ENSZ-nek, és csupán a dokumentumot ratifikáló országoknak tartozik elszámolással. A statútumhoz nem csatlakozott Oroszország (aláírta, de nem ratifikálta), az Egyesült Államok (aláírta, de később visszavonta aláírását) és Kína (nem írta alá).
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2016-ban egy rendeletet látott el kézjegyével, amelyben megerősítette, hogy Oroszország nem válik a Nemzetközi Büntetőbíróság részesévé. Az orosz külügyminisztérium szerint a bíróság „nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és nem vált a nemzetközi igazságszolgáltatás valóban független szervévé”.
Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának alelnöke hétfőn a Telegram-csatornáján rámutatott, hogy mivel 2016 óta Oroszország nem részes fél a Római Statútumban, a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs joghatósága felette. A TASZSZ-nak nyilatkozva kijelentette, hogy a bíróság nem hozhat döntést Oroszország ellen, „de megpróbálja”.
Érvelésében a politikus rámutatott, hogy a Római Statútumhoz 123 állam csatlakozott, közülük 25 NATO-ország, vagy azok szövetségesei, „akik finanszírozzák az ukrajnai háborút és felfegyverzik a kijevi rezsimet azért, hogy nemzetközi bűncselekményeket kövessen el”. A szenátor szerint ugyanezek az országok „privatizálták” az bíróság titkárságát, azt saját állampolgáraikkal töltötték fel.
„A Nemzetközi Büntetőbíróság NATO-módra való igazságszolgáltatás. Ugyanakkor az Egyesült Államok nem tartozik az Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá” – hangsúlyozta a politikus.
Koszacsov szelektívnek minősítette a testület igazágszolgáltatási gyakorlatát. Ő is kifogásolta, hogy a bíróság sohasem adott jogi értékelést a ukrán állam által 2014 óta elkövetett „bűncselekményekről”, annak ellenére, hogy a Római Statútum 6-9. cikkei alkalmazhatók a tömeggyilkosságokra, a hadviselés eszközeinek és módszereinek megsértésére, a hadifoglyok kínzására, biológiai kísérletekre és más bűncselekményekre is.
Emlékeztetett rá, hogy a bíróság egész korábbi gyakorlata az afrikai országokra összpontosított, a Kongóban, Ugandában, a Közép-afrikai Köztársaságban, Szudánban, Kenyában, Líbiában, Maliban, Elefántcsontparton történt esetekben gyakorolt joghatóságot.
„Több mint egymilliárd dollárt költöttek minderre. 2016-ban az Afrikai Unió számos országa követte Oroszország példáját, és mondta fel a Római Statútumot. Az Nemzetközi Büntetőbíróság a neokolonializmus eszköze a Nyugat kezében” – nyilatkozott Konsztantyin Koszacsov.

Szergej Lavrov: egyre több európai országot kerít hatalmába a nácizmus

Oroszország úgy látja, hogy a nácizmus egyre több európai országot kerít hatalmába – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Nemzetközi Ruszofil Mozgalom alapító kongresszusának keddi moszkvai megnyitóján.

„Nemcsak neonácizmust látunk, hanem azt is, hogy a közvetlen nácizmus egyre több európai kerít hatalmába. Látjuk, ahogy a szemünk előtt rombolják le a történelmet, rombolják le a szent emlékműveket, amelyek egyébként nemcsak a Szovjetunió népei katonáinak állítanak emléket, hanem amelyeket a nagy háborúban velünk együtt harcoló szövetségesek tiszteletére állítottak, legyenek franciák, csehek, szlovákok, más népek” – mondta.
Lavrov hangoztatta, hogy a Nyugat háborúra kényszeríti Oroszországot, mert világuralmának akadályát látja benne.
Miközben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Washingtonban köszönetet mondott Joe Biden amerikai államfőnek azért, hogy Európát segített „megszabadítani az orosz energiafüggéstől”, az energiaigények kielégítésének költsége „több mint háromszorosára nőtt” – mondta az orosz külügyminiszter. Szerinte a Nyugat hibrid háborújának egyik célja Oroszország démonizálása a világ közvéleményében, egyebek között azzal, hogy Moszkvát teszi felelőssé az energiaárak emelkedése miatt.
„Az angolszász világ az AUKUS típusú blokkstruktúrák létrehozásával, a NATO katonai infrastruktúrájának ázsiai előmozdításával egy nagyon komolyan veendő, sok-sok évre szóló konfrontációt jelent be. Mert nem látom, hogy a nagy ázsiai civilizációk hogyan fognak ehhez „tisztelegni”, ahogyan az Európai Unió, sajnos, megtette, hogyan fognak szófogadóan engedelmeskedni Washington és más angolszász kollégák terveinek” – fogalmazott Lavrov.
„Mi nem igyekszünk senkit sem visszatartani jogos érdekeinek érvényesítésétől, de amikor azt hangoztatják, hogy az egész világot alá kell rendelni, mondjuk, az észak-atlanti szövetségnek, és már Ázsia az a terület, ahol neki (a Nyugatnak) kell mindenkinek parancsolnia, akkor nem hiszem, hogy az orosz népben és a világ civilizációinak túlnyomó többségében rejlő igazságérzet megteheti, hogy ne hallassa súlyos szavát” – tette hozzá.
A tárcavezető szerint a ruszofília értéke abban rejlik, hogy Oroszország „senkit nem hív szent háborúra a Nyugat, a keresztes lovagok és bárki más ellen”. Az orosz diplomácia vezetője kifejezte abbéli meggyőződését, hogy a Nyugat széles körű kampányt indít majd a ruszofil mozgalom támogatóinak lejáratására, és mindenért Moszkva „mesterkedéseit” fogja hibáztatni, ahogy ezt a közelmúltbeli moldovai és georgiai eseményekkel kapcsolatban tette.
Hangsúlyozta a népek barátságát előmozdító hagyományok fontosságát. Ezek szerinte „ma nem üres szavak”, ahogy nem voltak a Szovjetunió idején sem, „de ma az emberekhez való emberséges viszonyulás az egész bolygón időszerűbb, mint valaha, ma a diktátum minden megnyilvánulásával szembeni fellépés szükségessége időszerűbbé vált, mint valaha”.
„Az az álláspont, amelynek lényege, hogy csupán azért, mert valaki szereti Oroszországot, vagy akár csak azért, mert nyilvános helyen oroszul beszél, ki kell közösíteni, egyáltalán nem tükrözi a mi értékeinket, a mi módszereinket” – mondta az orosz külügyminiszter.

Orosz külügy: 60 nappal meghosszabbították a gabonamegállapodást

Hatvan nappal meghosszabbították a gabonamegállapodást – közölte Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden a TASZSZ hírügynökséggel.

Az ukrán gabona fekete-tengeri exportját és az orosz merőgazdasági termékek kivitelét lehetővé tévő megállapodást 2022 júliusában írták alá Ukrajna, Oroszország, Törökország és az ENSZ képviselői. Az alku hatályát novemberben 120 nappal, március 18-ig meghosszabbították.
Grusko szerint a felek megerősítették a megállapodás csomagjellegét. Hangsúlyozta, hogy Moszkva számára a legfontosabb az orosz termékek exportjával kapcsolatban tett ígéreteknek, kötelezettségvállalásoknak a teljes körű megvalósítása.
„Ebben az értelemben részünkről semmi sem változott, keményen fogunk dolgozni, és rá fogjuk kényszeríteni partnereinket, hogy teljesítsék vállalásaikat” – mondta a diplomata.
Kifogásolta, hogy az orosz mezőgazdasági termékek exportjára vonatkozó korlátozások feloldása nagyon lassan folyik, és hogy sok ország kikötőiben még mindig ott áll a műtrágya, amelyet Moszkva kész ingyenesen leszállítani a legszegényebb országoknak. Mint mondta, ez a szándékos akadályoztatás és a késlekedés miatt történik.

ORFK: több mint nyolcezren érkeztek Ukrajnából hétfőn

Az ukrán-magyar határszakaszon 4324-en léptek be Magyarországra hétfőn, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4007-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 24 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Vonattal 61 ember – köztük 26 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.

Ukrán vezérkar: folytatódnak a harcok Bahmutban

Az ukrán erők visszaverték az ellenséges támadásokat a Donyeck megyei Bahmut irányában, magában a városban folytatódnak a harcok – számolt be hétfő esti helyzetjelentésében az ukrán vezérkar.

„Az orosz hadsereg erőfeszítéseit Donyeck megyében változatlanul főként Liman, Bahmut, Avgyijivka, Marjinka és Sahtarszk irányában végrehajtott támadó hadműveletekre összpontosítja, és nem hagy fel azzal a tervével, hogy elérje Donyeck és Luhanszk megyék közigazgatási határait” – írta közleményében a vezérkar.
A kijevi katonai vezetés adatai szerint az orosz erők a nap folyamán 29 légi és 6 rakétacsapást hajtottak végre Ukrajna területén. Csapást mértek az északkeleti Szumi megyében lévő Znob-Novhorodszke település agrárlíceumára, aminek következtében egy civil életét vesztette, és öt megsérült. Két rakétával eltaláltak egy iskolát a Donyeck megyei Avgyijivkában is, ahol egy helyi lakos vesztette életét. Ezenfelül több mint tíz támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel.
Az ukrán légierő hétfőn tíz csapást mért orosz élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásokra – derült ki a vezérkar közleményéből.

Északi Áramlat – Orosz külügy: bombadarabra hasonlító tárgyat találtak a vezeték térségében

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) sürgősen határozatot kell hoznia egy független bizottság felállításáról az Északi Áramlat csővezetékeken történt robbanások kivizsgálására, tekintettel egy olyan „tárgy” felfedezésére, amely nem tartozik a vezeték szerkezetéhez, de egy robbanószerkezet eleme lehet – írta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a minisztérium honlapján hétfő este megjelent állásfoglalásban.

Zaharova szerint az orosz diplomáciai tárca figyelmét felhívták a nemrég napvilágot látott információra, amely szerint Dánia kizárólagos gazdasági övezetében, a szabotázs helyszínétől 30 kilométeres távolságban egy olyan „tárgyat” találtak, amely nem képezi részét az Északi Áramlat szerkezetének, de egy robbanószerkezet eleme lehet. A szóvivő sürgette egy BT-határozat meghozását arról, hogy az ENSZ főtitkára állítson fel egy vizsgálóbizottságot, „hogy fényt derítsen a szabotázs minden körülményére, hogy a jövőben hasonló eset ne fordulhasson elő”.
Közölte, hogy a múlt héten az orosz külügyminisztériumba bekéretett Jakob Henningsen dán nagykövet olyannak mutatkozott, mint akinek nincsen tudomása ezekről az adatokról, és hétfőn sem mondott semmi konkrétumot azon az általánosságon kívül, hogy minden intézkedést megtesznek a helyzet tanulmányozására, figyelembe véve a „biztonsági és gazdasági szempontokat”.
Zaharova rámutatott, hogy New Yorkban folytatódik a munka egy orosz BT-határozattervezeten egy független nemzetközi vizsgálóbizottság felállításáról az Északi Áramlat vezetékeken történt robbantások ügyében. Az orosz küldöttség eddig négy tárgyalási fordulót tartott annak érdekében, hogy megpróbáljon kidolgozni egy olyan szöveget, amely a Biztonsági Tanács valamennyi tagja számára elfogadható”.
„A nagyon szükséges kompromisszum keresése folytatódni fog, tekintettel annak fontosságára, hogy azonosítsák a támadás felbujtóit és végrehajtóit” – írta az orosz diplomata.
„A határozattervezeten való konstruktív munkának a Nyugat országai által való elutasítása, tekintettel arra, hogy elutasították Oroszország részvételét a vizsgálatban, annak bizonyítéka lesz, hogy szándékosan állítanak akadályokat az igazság megállapításának útjába” – hangzott a külügyi szóvivő által kiadott állásfoglalás.

A szerb gazdasági miniszter Oroszország elleni szankciók bevezetését követeli

Szankciók bevezetését követelte a belgrádi vezetéstől Oroszország ellen Rade Basta szerb gazdasági miniszter hétfőn.

Az Ivica Dacic vezette Szerbiai Szocialista Párt politikusának közleménye szerint Szerbia „már eddig is nagy árat fizetett azért, mert nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, és ez már elviselhetetlenné kezd válni”.
„Hogy én miniszterként azt nézzem, milyen nyomás nehezedik Aleksandar Vucic köztársasági elnökre, mi pedig hallgassunk, ezt nem tudom elfogadni. Ezért támogatom, hogy vezessünk be szankciókat Oroszország ellen. Aleksandar Vucic elnök mellett állok az állami és nemzeti érdekek megvédésében, és teljesen megbízom benne. Ezért Szerbia kormányától és minden minisztertől azt kérem, hogy nyilvánítsanak véleményt a kérdésben” – húzta alá a tárcavezető, aki szerint el kell dönteni, milyen irányba haladjon az ország.
Rade Basta arra is emlékeztetett, hogy Szerbiának is szembe kellett néznie szankciókkal, és az állampolgároknak nehéz gazdasági következményeket kellett elviselniük, ezért mindeddig nem akart döntést hozni a büntetőintézkedésekről, mert abban reménykedett, hogy az orosz-ukrán konfliktus lezárul.
„A háború kezdete óta elítéljük az orosz agressziót, ugyanakkor védtük nemzeti érdekeinket az Oroszországgal fenntartott kapcsolatban. Emiatt első körben nem csatlakoztunk ahhoz a nagyszámú országhoz, amely az agresszor állam ellen szankciókat vezetett be. Ugyanakkor a helyzet napról napra egyre bonyolódik, a nyugati államok pedig élesen bírálják Szerbiát, amiért nem csatlakozott a szankciókhoz” – részletezte a szerb gazdasági miniszter.
Véleménye szerint Szerbia vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy megőrizze a békét és stabilitást. „A gazdaság kulcsfontosságú Szerbia számára, ezért gazdasági miniszterként azt mondom, hogy a nehéz külpolitikai helyzet ellenére is meg kell őriznünk a gazdasági növekedést, és azért kell küzdenünk, hogy állampolgáraink jobban éljenek. Szerbiának komoly, felelősségteljes és önálló politikája van, és folytatni fogja az állampolgárok védelmét” – szögezte le.
Az európai országok közül eddig egyedül Szerbia nem csatlakozott az Oroszország elleni büntetőintézkedésekhez. Ezt a Belgrád és Moszkva közötti történelmi, vallási és kulturális kapcsolatokkal magyarázták, illetve azzal, hogy amikor az 1992-1995-ös délszláv háború, illetve az 1998-1999-es koszovói háború idején a Nyugat Jugoszlávia ellen vezetett be szankciókat, azok nem jártak eredményekkel.
Az Európai Unió viszont közölte, mindaddig nem folytatódhat az uniós csatlakozás folyamata, amíg ez nem történik meg. Aleksandar Vucic szerb elnök pedig ezzel összefüggésben arról is beszélt, akár a külföldi befektetések is leállhatnak. Az államfő egy múlt heti televíziós interjúban már utalt arra, hogy Szerbia is szankciókat vezethet be Moszkva ellen, amikor úgy fogalmazott: nem esküdne meg arra, hogy Szerbia nem fog csatlakozni a szankciókhoz.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine